Pesti Hírlap, 1917. augusztus (39. évfolyam, 191-217. szám)

1917-08-01 / 191. szám

Budapest, 1917.­­* M­K-XXXIX. évfolyam, 191. (13.488.) szám. Szerda, augusztus . SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, Vilmos császár-ut 78. TELEFON: 122—91 122—92 122—93 122—94 122—95. (Éjjel 122—91 122—92 hívandó.) FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet­-körut 1. Telefon: Józsat 62—&S. ELŐFIZETÉSI ÁRAK! Egész évre 38 K-1 Félévre 19 „ — „ Negyedévre ...... 9 „ 50„ Egy hóra 3 „ J egyes szám­ára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 t. Apró­hirdetések az apró hirde­tési rovat élén közölt díjsza­bás szerint számíttatnak. Sörőzusek és Lázárok. A lemenő nap és a fölkelő hold a ter­mészetben is találkozik egymással, de csak egyszer naponta. Az értéktőzsdén ezt, a természeti tüneményt normális időkben is sokkal sűrűbben lehet megfigyelni. A há­ború harmadik esztendejének alkonyán pedig egyszerűen megbomlott az értéktőzs­de világrendje s szinte percenként találkoz­nak a letört Krőzusok és az uborkafára föl­kapaszkodott Lázárok. A Krőzusból percek leforgása alatt Lázár, a Lázárból ugyan­annyi idő alatt Krőzus lett. Mindenkinek minden pillanatban mindene forog kockán, olykor az élete is. A hosszúra nyúlt háború a különben is ideges értéktőzsdét közveszé­lyes őrültté tette. Igenis, közveszélyes őrültté, akire most már sürgősen kell ráhúzni a kényszer­zubbonyt, talán legalkalmasabb módon a részvénypapírok háborús értékemelkedé­sének erős megadóztatása alakjában. A kor­mánynak nem szabad tovább is tétlenül tűrnie, ami az értéktőzsdén és körülötte történik, mert épen elég az­, amit a háború emberéletben és javakban elpusztít, nem szabad a pénz éhes farkasaira s az arany­borjú megvadult utód­atára bízni, hogy ezek még azt is elpusztítsák, amit a háború esetleg meghagyna. Nem is emlegetjük en­nek a­­pénzhac­analnak erkölcsi rombolá­sait. Nem hivatkozunk a torlódó keserűsé­gekre, melyet a harcoló, éhező, dolgozó és szenvedő lelkekben felgyülemlenek, ha azt kell látniok, hogy a konjunktúrákat jól szi­matoló emberek hogyan tudtak az általános szenvedés éveiben soha el nem képzelt mé­retű vagyonokat, összeharácsolni. Nem­ szí­nezzük ki azt sem, hogy az új Krőzusok mi­lyen türelmetlenül fognak hozzá a Ja­zusi­ életmódhoz, hogyan tolakodnak seregestül azokra a drága helyekre, ahová azelőtt ál­maik se­m merészkedtek s hogyan hívják ki a háború szenvedő hőseinek haragos kritiká­ját. A konjunktúrák aranybányáiból ki­mászó új Krőzusokat még csak lenyeljük, ilyenek a hosszú háború alatt mindenütt ki­nőttek a beteg földből, a világ minden or­szágában. .Ezek inkább az ízlést sértik, mint az igazi erkölcsöt. De mikor aztán ezek az új Krőzusok és tegnap óta Lázárok meg­ostromolják az értéktőzsdét és bomlott vias­kodásban, fölfujják a képzelt értékeket, mert hazzáértést vagy komolyságot egyikük sem hozott magával, akkor egyszerre olyan anarchiája kezdődik az ,értékek világának, melyben el kell pusztulnia minden józan­ságnak, minden becsületességnek, minden erkölcsnek. Ez már nemzeti veszedelem, közveszély, melyivel szemben nincs más ?egítsést, mint a kényszerzubbony. Most már hónapok óta folyik az érték­tőzsde végzetes bomlott­sága. A komolyabb sajtó figyelmeztetése, a tőzsdei intézmény komoly üze­néveinek esdeklése semmit sem használ. A bomlott játékszenvedély és a hirtelen meggazdagodás mohósága meg­fertőzte az értéktőzsde levegőjét , ami az­előtt a nemzeti vagyon egyik h­ivatalos fok­mérője volt, az őrültek házának színpadává züllött, ahol a Lázárok még nem tudják, hogy Krőzusok s a Krőzusok nem is sejtik, hogy már Lázárok. A becsületes értékpapí­rokra, melyek tisztességes kamatját ígérték értéküknek, nem ismernek többé magukra, mert nem is nézik, milyen érték rejlik ben­nük, hanem csak azt, mennyiért lehet kapni s mekkora haszonnal lehet a következő percben továbbadni. Nincs többé jó papír és gyönge papír, csak játékpapír van. Mint tengeri viharból menekült matrózok, akik szárazföldet érve, részegen vetik magukat a nőkre és szobaleány vagy királynő, egé­szen mindegy nekik, csak szoknya legyen rajta, úgy garázdálkodnak ezek a világhá­borúból menekült tőzsdei matrózok a papí­rok között. Játszani, adni, venni, gazdagod­ni, részegedni: ez az egyetlen hajtóerő a tőzsdei bachanáliában. Í­s sehol a világon, csak Budapesten, tudott járványnyá da­gadni ez a b­eteges jelenség. Ha a kormány nem tud gyors rendszabályokkal közbelép­ni és megtűri, hogy a járvány óráról-órára új áldozatokat szedjen, akkor ennek egy­részt erkölcsi anarchia, de másrészt a föl­tartózhatatlan gazdasági romlás lesz a kö­vetkezése. Nem szabad a kormányn­ak to­vább haboznia. Nem szabad azt várnia, hogy a tőzsde egészséges szervezete kidob­ja magából az egészségtelen elemeket. Egy közveszélyessé vált őrülttel állunk szemben, világháborúban vagyunk, kevés megma­radt javaink forognak kockán, a kényszer­zubbonyt kell alkalmazni. A tegnapi Krőzusok és a holnapi Lá­zárok bomlott viaskodását gyors intézke­déssel el kell vágni. Beleazár lakomája már gyalázatos dorbézolássá fajult, ideje, hogy a palota falain megjes­tjék a figyelmezte­tés: mene, teker, ufarxin . . . Visszavert francia támadások a Chemin des Dames-on. Ujabb sikereink Qanciában és Bukovinában, ötven kisprauteres szélességben több helyen átléptük a Zbrucs folyót — Csarnovic irányában elfoglaltuk Salacynt és Verenc­ankát — Viznicnél áttörtük az orosz utóvédállásokat — Az ellenség kénytelen volt a Cseremos-vonalat kiüríteni. — A Kárpátokban elértük a Szeretil felső folyását; a Moldova és Szucsava völgyében kelet felé tért nyertük. — Visszavert támadások a Berecki-hegységben?. — Egy ezrendüket az ellenség nyugati záróállásba szorította vissza. A flandriai csata megkezdődött. Mint Ludendorff jelenti, az T­sertől a Lysig, vagyis a Dixmuidentől Armentiéresig ter­jedő negyven kilométeres harcvonalon ma reggel megindultak a gyalogsági támadások. A gyalogsági­ harcot tizenkét napos borzalmas tüzérségi tűzelőkészítés vezette be Az angol tüzér­ség már július 19-ikén — tehát épen azon a napon, amikor Zborov­nál áttörtük az o­r­osz frontot — kezdte meg a flandriai németi arcvonalnak pergőtűzzel való elárasztását.­ Ludendorff július 21-iki jelentésében az a­nngol tüzérség fokozott ak­ciójáról számol­t­, amely szakadatlan per­gőtüzével árasztják el a német vonalakat. Ez a tüzérségi ak­ció azt tendálta, hogy a nyugati harctérent kezdett, hadműveletek csatlakozzanak a L­entente általános táma­dásához, amely­­ •••/. orosz front offenzivá­jának kellett voln­a b­­­ezetnie. A 8. orosz hadsereg támadásinak kellett volna beve­zetnie ezt az ált­alnáos offenzívát, amely Stanislau irány­­'jából in­dult meg és csatla­koznia kellett .' Vlna hozzá a Smorgon— Krevo közöl a­­-ttá A cél a keleti harc­téren az velv­b­­­en a két ponton tör­jék át az orosz­­­egek a mi harcvona­lunkat, hogy azv. . . szövetségeseket arra kényszerítsék, ha­­ a nyugati és­ a délnyu­gati harcterekről az rt. harcban álló had­osztályokat von­i l­e. A stanislau­i orosz offenzíva kudarca vallott, Kornilov, akkor még a 8. orosz h­­adsereg parancsnoka, csak a centrumQ­ be­n tud­ott Kalusz irányában rész­letsíkert kivívni, ellenben az északi és a déli szárnyon nem tudott előbbre lendülni. Így történt, h­ogy Kornilov fennakadt szárnyainak stratégiailag kedvezőtlen hely­zetét kellőképen ki tudták aknázni és a cen­trumban megfelelő ellenrendszabályok al­kalmazásával Kaluszt visszafoglaltuk. Nyomban ezután az orosz arcvonal Tarno­pol felé vezető szárnyán, Zborovnán áttör­tük a frontot és ezzel véglegesen kiragad­tuk az inicialivát a keleti ellenség kezéből. Ezek után a smorgon—ikrevoi csata már csak arra az alantasabb színvonalra sü­lyed­hetett le, hogy tulajdonképeni célja nem lehetett egyéb, mint galiciai offenzí­vák ellensúlyozásának megkísérlése, h­ol­ott az eredeti cél az volt, hogy a Smor­gon—Krevo közötti fronton az oroszok dél­kelet-galiciai offenzivájuk sikerét közvetett hadműveletekkel igyekezzenek elősegíteni. Maga a flandriai csata szintén úgy szerepel, mint az entente általános offenzi­vájába szervesen belekapcsolt rész. Mint­hogy azonban időközben az ellenséget meg­fosztottuk a kezdeményezés előnyétől, a flandriai csata jelentősége is alábbsü­lyedt, annak ellenére, hogy­ az újabb angol had­műveletek megkezdésének a legnagyobb jelentőséget kell tulajdonítani. Az angolok a megváltozott helyzet következtében most nyilván arra törekszenek, hogy német had­erőknek a keleti frontról a nyugati frontra való visszahelyezését kényszerítsék rá. Ké­zenfekvő, hogy ugyanezt a célt szolgálja a A Pesti p­luti wsom& 12 oldal.

Next