Pesti Hírlap, 1917. augusztus (39. évfolyam, 191-217. szám)

1917-08-01 / 191. szám

4 PESTI HÍRLAP 1917. augusztus 1., Szerda. Egy napi járóföldre Csernovictól. A sajtóhadiszállásról jelentik: Skálától le­felé a Pruth és Dnyeszter között egy 12 kilomé­ter szélességű és mintegy 15 kilométer mélységű háromszög kivételével az egész vidék kezünkben van. Csapataink ott már egy erős napi járó­földre állanak Csernovictól nyugatra. A szövet­ségesek átkaroló mozdulata dél felől is megkez­dődött. Hindenburg nagy csatát vár az orosz fronton. Bern, júl. 31. A Tempsnek jelentik Pétervárról. Az oro­szok új frontot rendeztek be a Zbrucz mögött. A 11. hadsereg visszavonulása nagy veszedelmet jelent a hetedik és a nyolcadik hadseregre nézve, amelyeknek visszavonulás közben amúgy is nagy akadályokkal kell megküzdeniük. Hindenburg, aki nagy csatát vár, az orosz front déli részén 11 új hadosztályt vont össze. Kerenszki elhatá­rozta a vezérkar és a pétervári katonai terület átszervezését. Tetterős, fiatal tiszteket akar ve­zető helyekre állítani, akik a fronton is és a de­mokratikus szervezőmunkában is kiváltak. Lengyel kormány és lengyel hadsereg. Lemberg, jul. 31. — A Pesti Hirlap tudósítójától.­­ Mint a Kurier Lwowski Varsóból jelenti, az osztrák és magyar kormány delegátusaiként báró Eichhof és Jr.ostwadowski tábornokok odaérkez­tek, hogy a lengyel államtanácscsal megkezdjék a tárgyalásokat egy lengyel kormány alakítása és egy lengyel hadsereg szervezése végett és pedig a kényszersorozás alapján, mely már ez év októberében venné kezdetét. A lengyel állam­tanács programmja értelmében egyelőre egy há­rom hadosztályból álló hadtestet szerveznek. Vilmos császár a rigai fronton. Berlin, júl. 31. (Wolff-ügynökség.) Őfelsége Mitauból mo­toros csónakon az Aa-folyón az arcvonalra uta­zott és üdvözölte a Riga előtt álló csapatokat. Az időjárás nagyon meleg. Az orosz kormány rekonstrukciójának nehézségei­ most teljesen átalakították volna. A kadett­ párt olyan követelésekkel lép fel, amelyek megnehezí­tik a kormányba való belépését. Elsősorban Cser­nov miniszter visszavonulását és agrárius tervei­nek mellőzését követeli. A szocialista miniszte­rek nem akarják párthívüket feláldozni. Köve­teli továbbá a kadettpárt az Ukrajnára és Finn­országra vonatkozó egyezmény felülvizsgálását és főképen azt, hogy az alkotmányhozó ország­gyűlés összeülése előtt semmiféle alaptörvényt ne hozzanak. A párisi lap azt hiszi, hogy Kerensz­kinek Pétervárra való visszatérése előtt aligha történik végleges határozás. Milano, júl. 31. A Corriere della Sera jelenti. Pétervárról e hó 29-ről: Tegnap délután hosszabb minisztertanács volt, amely megvitatta az általános helyzetet, a kabinet pozícióját és akcióképességét. A minisz­terek tárcáikat Kerenszki rendelkezésére bocsá­tották oly célból, hogy a polgárság és különö­sen a kadettpárt tekintélyes képviselőit beve­hesse a kormányba. A kadettpártot ma ismét bizonyára a helyzet urának lehet tekinteni, mert a szocialista vezérek cselekedeteikkel elismerik, hogy kadettpárt nélkül nem kormányozhatnak. A kadettpárt elhatározta, hogy most már hiva­talosan részt vesz a kormányzásban. Úgy lát­szik, a főbb tárcákat a kadettpárt számára fog­ják fentartani. Szükség esetén Terescsenko kül­ügyminiszter le fog mondani. A szocialista frakciók Lenin pártját kivéve belátják most an­nak szükségességét, hogy lemondjanak sok pro­grammpontjuk megvalósításáról és keresik az együttműködést a polgári pártokkal. A kadettek feltételei. Lugano, júl. 31. A Stefani-ügynökség egy pétervári jelentése azokat a feltételeket közli, amelyektől a kadett­párt a kabinetbe való belépését függővé tette. A feltételek a következők: 1. Háború mindvégig a szövetségesekkel­­való egyértelműséggel. 2. Meg­erősítése mindazoknak a megegyezéseknek és megállapodásoknak, amelyeket Oroszország a központi hatalmak ellen háborút viselő hatalmak­kal kötött. 3. Világos és szabatos körvonalazása a belső politikának. 4. Az összes szociális problé­mák megoldásának az alkotmányozó gyűlés elé való utasítása.. 5. Végletekig menő harc az anar­chia ellen. 6. A pénzügyi kérdések racionális megoldása. Kerenszki jót áll a háború folytatásáért. Finnország tárgyalást kezd Oroszország ellenségeivel. Zürich, júl. 31. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Zürcher Zeitung jelenti Stockholmból. Finnországból érkező utasok azt beszélik, hogy a független Finnország azonnal megkezdi Oroszország ellenségeivel a tárgyalást. A kronstadtiak kapitulálnak. Frankfurt, júl. 31. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Frankfurter Zeitung közli az Agence Havas pétervári jelentését, mely szerint a kron­stadti munkás- és katonatanács elhatározta, hogy a kormány ultimátumának aláveti magát. Két megbízottat küldtek Pétervárra, hogy a kor­mánynyal a feltételekről tárgyaljon. Burzev vezeti a vizsgálatot Lenin elleni. Berlin, júl. 31. — A Pesti Hírlap tudósítójától — A Nationalzeitung jelenti az orosz ha­tárról: Az ideiglenes kormány megindította a vizsgálatot Lenin és társai ellen. Burzevet bíz­ták meg a terhelő anyag összegyűjtésével, aki kijelentette, hogy megcáfolhatatlan bizonyítékai vannak arra, hogy Lenint német pénzzel veszte­gették meg és a német, kormány megbízásából cselekedett. Evert tábornokot letartóztatták. Berlin, júl. 31. A pétervári Birsevija Vjedomoszti jelenti, hogy Evert tábornokot, az összes centrum volt parancsnokát és régebbi törzskarát letartóztat­ták. Azzal gyanúsítják őket, monarchisztikus propagandát űztek. A letartóztatás Pétervárott nagy feltűnést keltett. Ugyanennek a lapnak jelentése szerint a Pozsajevszki kolostor valamennyi szerzetesét le­tartóztatták, közöttük az öreg Vitáli archi­mandritát. A szerzetesek állítólag igen messze szétágazó és nagyon veszedelmes propagandát ű­ztek a kievi kormányzóságban a cár újbóli trónra helyezése érdekében. Vitáli- különben a lelke volt annak az ellentállásnak is, amely Uk­rajna különállósága ellen irányul. A július 16-iki pétervári forradalmi nap története. Bern, jul. 31. A Pelit Parisiennek jelentik Pétervárról. Kerenszki és Ceretelli tanácskozást folytattak több párt vezéreivel, a kormányba való belépé­sük felől. Nem hiszik, hogy a kormányt már egy öt éves, töpörödött arc­u kis fiúcska, aki csodálatos szívóssággal ragaszkodott az élethez és küzdött az angolkórral­ és egyéb gyer­mekrémmel. A kis­fiú olthatatlan étvágygyal szo­pogatott a szomszéd asztalnál egy citromos fagy­laltot. Az anyja eladdig a többi asszony közt csen­desen, némán ült, mintha kérődznek jó tejelő te­hén módjára. Hallgatása csak most tűnt fel Ok­távnak, amikor szeme áruló tolvajfénynyel és leplezetlen bűnszomjúsággal sütött Oktávéba. Zöld szikra, titkos kérdés és üzenet kígyó­zott feléje a nő szeméből, aki farkas volt a bárá­nyok közt, hetaira az anyák sorában. A pillantása szívén találta és megfélemlí­tette Oktávot. Érezte, hogy ő bűnös, romlott férfi létére mennyivel naivabb, tapasztalatlanabb en­nél a pillantásnál. És nem csodálkozott csöppet sem, amikor ennek az asszonynak a férje — aki az imént ér­kezett meg — egyszerre csak feléje közeledett. Oktáv merő kíváncsiságból felbátorította a­­ férjet arra, hogy melléje üljön. — Bocsásson meg — szólt hozzá — hogy a köszöntését az imént alig fogadtam. Szórakozott voltam. Az ember boldogan ült Oktáv mellett és lát­szott rajta, hogy mennyire fitogtatja Oktávval való ismeretségét. Közömbös szavakat mondott, amikre Oktáv alig figyelt. Várt arra, ami el nem maradhatott. És el is hangzott. — Gyönyörű lakásom van — szólt a férj. — Magam bútoroztam be. Szerencséltessen meg Berlin, jul. 31. — A Pesti Hirlap tudósitójától. — A B. Z. am Mittag jelenti Genfből. A Matin pétervári jelentése szerint Kerenszki személye­sen jótállást vállalt a szövetséges nagykövetek­nél a háború folytatásáért és az orosz hadsereg ujjászervezéséért, egyszer látogatásával. A feleségem is szívesen fogja látni nálunk. — Eljövök — mondta Oktáv röviden és a férj csaknem leszédült a kitüntetéstől. Mindjárt el is vitte a hírt az asszonyok közé. Ezalatt Oktáv a gyermek anyját figyelte és eltűnődött.­ — Mit akarhat ez az asszony tőlem? Nyil­ván a kis nyomorék magzatjára gondol, akinek egy gazdag ember barátsága semmiesetre sem árthat. Azonkívül egész eltemetett szenvedélye, parázs hisztériája is lábat vetett, feltámadt és fe­lém süvít, mint egy ágyúgolyó, mint egy óriási égő, sziporkázó seb. Oktáv megijedt tőle... Ez az asszony még le fogja leplezni... Hogy benne a bűnök és rom­lások emberében még magja sincs annak a pokoli, boszorkányi lángnak, amely néha tejszagú gyer­mekszobák és kandallós, békés házi tűzhelyek mellett lappangó mohósággal ég. Oktáv fölkelt az asztalától... Menekült. 2. Oktáv mégis elment a találkozóra. Tavaszi délelőtt volt és kikeresték a szigetet, amely a leg­távolabb van a fővárostól és ahol ismerősökkel és kémekkel alig találkozhattak. Az asszony magával hozta gyermekét, aki nélkül nem szabadulhatott volna hazulról. Bo­csánatot kért Oktávtól, hogy másként nem tehe­tett és látszott rajta, hogy érzi, hogy találkára nem lehet gyermeket elvinni. Akkor mégis miért hozta el? Bern, júl. 30. A Berner Tagtracht nyilván orosz politi­kai körökből eredő részletes tudósítást közöl a július 16-iki pétervári eseményekről, amely a többi között ezt mondja: Július 16-án este a pé­tervári munkások és katonák tanácsának mint Oktáv meg volt lepve, de korántsem boszan­ykodott. Ha az asszony egyedül jön, akkor Oktáv talán a lehető leghamarább lerázta volna a nya­káról ezt a könnyű, olcsó kalandot. De így kíváncsi lett, hogy mennyire tud anya lenni ez az asszony, aki kelletlen­ kénytelen házasságból való magzatát cipeli magával. Kez­dett érdeklődni a nő iránt, akit már az első öt percben keresztnevén Krisz­tának szólított anél­kül, hogy ezért rendreutasították volna. Leheveredtek a főbe és nézték, hogyan fo­lyik lábuk alatt a Duna, ki asszony keveset be­szélt. Minden érzése és cselekvőképessége a sze­mébe gyűlt. Valahányszor Oktáv csak megérin­tette, összerezzent és hideg, meleg, egyszerre fu­tott át a hátán. A gyermek, csöndes, lymphatikus, csene­vész apróság kavicscsal játszott és gépiesen a vízbe dobott kis köveket anélkül, hogy valami na­gyon gyönyörködött volna játékában. Krisztina szeme lázban égett, az ajka a forró vágyaktól kicserepesedett és se szó , se beszéd, ráborult Oktáv vállára. Aztán hirtelen fölkelt. Természetesen Oktáv is vele. Oktáv átfogta a csípőjét és hátrált. Krisz­tina gépiesen követte. Eltűntek egy fa mögött és egyre beljebb a fák sűrűjébe... Keresték a helyet, ahol lélek sem jár. Az asszony­ félig eszeveszetten, a férfi pedig hidegen és kegyetlenül, mint egy gyilkos vagy mint egy orvos. Az asszony csak kísérleti nyúl volt a kar­jai közt. . .

Next