Pesti Hírlap, 1918. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1918-01-01 / 1. szám
Budapest, 1918. __, \ Ap/v^ X^évfolyam, 1. (13,618.) szám. ELŐFIZETÉS? AJAK: Egész évre 62 K — f Félévre 26 „ —„ Negyedévre 13 „ —,, Vasyhóra 4 „ 60„ Egyes szám ára helyben és "vidéken 18 fillér, pályaudvarokon • 20 Apró fü/a»tések az apró hirdetési Wat élén közölt díjszabás «erint számíttatnak. Kedd, január 1. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Budapest, Vilmos császár út 78. TELEFON: 122—01 122—92 122—93 122—94 122—95. (Éjjel 122—91 122— hívandó.) FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapast, Erzsébet körút 1. Telefon: Jóaárt 62—96. Véres idők forgatagába került egy kulturális ünnep. Fegyverek zörgése tülharsogja a múzsák szavát. De azért nem haladhatunk el némán az időnek egy oly határköve mellett, melybe negyven esztendő irodalmi politikai és szociális küzdelmeinek számtalan diadala van bevésve. A Pesti Hírlap e számával a negyvenedik esztendőbe lép be. Négy évtizeden át volt e lap a magyar közvélemény hű tükre, a nemzeti érdekek, a magyarosítás, a liberális eszmék s a demokrácia zászlóvivője. Ez a negyven esztendő Magyarország fejlődésének, haladásának legjelentősebb korszaka s ez időszak minden politikai, irodalmi, kulturális és gazdasági harcából és munkájából kivette részét a Pesti Hírlap. Figyelmetlenséget és hálátlanságot követnénk el olvasóközönségünkkel szemben, mely szeretetével hatalommá növelte lapunkat, ha meg nem köszönnénk neki a negyven esztendő évfordulóján ezt a támogatást, s ha meg nem újítanánk azt a fogadalmunkat, hogy mindazt az erőt, amit a közönség reánk ruház, a nemzet javára használjuk föl. E jubiláris esztendő folyamán keresni és találni fogunk oly alkalmas időpontot, mely derültebb közhangulatával s a papiroshiány megszűntével módot ad nekünk e jubileum méltó megülésére, e negyven esztendő irodalmi méltatására, arra, hogy kegyeletes koszorút helyezzünk a szép múlira s hogy megmutassuk ívj fegyvereinket a jövendő harcaira. A jubiláris esztendő első napján csak rövid beszámolót adunk megbízóinknak, a magyar olvasók a közönség százezreinek, hogy mi, az olvasók választottja e negyven esztendős mandátum egész tartama alatt hívek maradtunk programmunkhoz, melyből sok eszmét és elvet bevittünk nemcsak a magyar törvényekbe, hanem az életbe is. Az újság hangot ad a kor eszméinek és eszméket ad a kornak. A Pesti Hírlap a sajtónak e kettős hivatását becsülettel és sikerrel szolgálta negyven esztendőn át. Erősen és merészen hangot adott mindenkor a közvélemény érzéseinek. Kern félt a hatalmasoktól, nem hajolt meg az erőszak nyomása alatt sem; bátor büszkeséggel viselte sokszor az üldöztetést is, hogy az üldözötteknek védelmezője s az üldözött eszméknek szóvivője lehessen. A meggyőződés volt az a gőznő, mely iróit bevitette s a közönség szeretek volt, az a vitorla, mely hajónkat a siker idébe kormányozta. És eszméket, gondolatok, reformokat is termelt a Pesti Hírlap. Museum őrzi a sárgult papírlapokat, amelyeket a két újságírói generáció forrongó lelke tüstölte, de az eszmék kinőttek a betűbarátokból s törvényalkotások vagy más intézmények formájában eleven alkotásként élnek ma is. Az újság büntőtet a visszaélők ellen s mankó a, gyöngék simára. A Pesti Hirlap tudott ütn, s ahol kellet és tudott védelmezni, ahol arra szorultak. Azajsár birója a Városnek, ügyvédje az elhagyottnak, orvosa a nemzetnek és papja a nemzeti önállóságnak. A Pesti Hirlap ezt a sokféle nehéz szeretlet negyven éven át sikerrel játszod, mert egyetlen súgója volt a független, n'tt győződés s a közönség szeretete. Az újság az a vilamos célórat, mely a kultura dróthuzalaival beszövi az országot s amely percben a központban megcsendül egy uj eszme, vagy följajdul egy nemzeti panasz, abban a pillanatban végigrezeg a gondolat és érzés az ország legtávolabbi zugában s kunyhóban és palotában visszhangja zendül a nemzeti gondolatnak. A Fti Hirlap az országos közgondolkozás e román érzékeny idegrendszerének munkájt, villamos gyorsasággal s a nemzettel mindig együttérző szíve melegségével végezte. Beleégett e munkába két rrói generáció idege, de maga az újság ereje teljességében és frisseségében szolgálja a nemzetet. A magyar sajtó történetében negyven évvel ezelőtt jelentős fordulatot képezett a Pesti Hírlap, mely formára, szellemre s irányra nézve egyaránt olyan forradalmi nyitást képezett, hogy rövid idő múlva az egész magyar újságirodalom erre a formára alakult át s ezt az irányt követte. De annak titka, hogy lapunk úgy elterjedtségben, mint terjedelemben, a sajtó élére került, abban az érzelmi közösségben keresendő, mely a szerkesztőséget az olvasó közönséggel, a lap irányát a nemzet többségének vélekedésével mindig összekötötte." Voltak és vannak tekintélyes orgánumai a negyven év alatt magas színvonalra emelkedett magyar újságírásnak, de a pártok, kormányok vagy exkluzív politikai irányzatok közlönyei között a Pesti Hírlap megmaradt mindig annak a specialitásnak, hogy a közönség lapja, mely csak az író meggyőződésének s a magyar közönség érdekeinek kettős irányítását ismerte. S e mellett az erkölcsi irányítás mellett, találta meg a legnehezebb problémákban és a legproblematikusabb pillanatokban azt az utat, melyen elérte az elvi igazságokat. Sohasem szolgált se pártokat, se kormányokat, csupán a saját politikai eszméinek programmját s a szerint bírált meg államférfiakat, pártokat, amint ezek megütötték ez elvi mértéket. Negyven esztendő nagy küzdelmeiben mint önzetlen farcos vett részt, volt támadó és védelmező, korholt és lelkesített, de mindig egy ideálisabb cél érdekében, az egységes magyar nemzeti állam, a gazdaságilag független, az alkotmányában "sértetlen, a parlamentarizmusában tiszta, a kultúrájában magyar s a társadalmában demokratikusan összeforrott erős Magyarország érdekében. * Negyven év rohanó árjában a legellentétesebb irányzatok hullámoztak előttünk, föl és letűntek vetélkedő áramlatok, versengő pártok, tülekedő politikusok s a nemzet nagy érdekei, a nemzeti eszme, az alkotmány sértetlensége, a népképviselet szuverenitása válságba jutottak ; mind e hömpölygő khaoszban mint szilárd sziklatalajra épült világítótorony állott a sötétségben és viharban a Pesti Hírlap, biztos irányt mutatva a tévelygőknek. Ez a sziklaszilárd talaj volt a közönség példátlan szeretete és bizalma. S a toronyban világító tűzként égett a független iró izzó lelkesedése. Ez alatt a negyven esztendő alatt alakult ki a mai Magyarország. A közigazgatástól az igazságszolgáltatás, véderő, közoktatás, gazdaság, földmivelés, kereskedelem, ipari kultúra minden égető kérdésén keresztül a liberális egyházpolitikai törvényekig, az alkotmánybiztosítékokig s a választójogi reformig alapvető építőmű.-és romboló harc folyt minden téren. Ajkában és harcban egyaránt előljárt a jég lapja s minden kérdésben radikális tizeti álláspontot foglalt el. Az egynyelvűséges magyar nemzeti állam, a véderejében ép úgy, mint közoktatásában magyar, a gazdaságilag önálló Magyarország s egy liberálisan gondolkodó demokrata társadalmi berendezkedés volt a Pesti Hírlap megalapítóinak és íróinak ideálja. E célok megvívásáért állítottuk sorompóba fegyvereinket: az apró bellnc millióit. Hangyaszorgalommal s lélekben góliátok erejével kell küzdeniük az újságíróknak, akik eszméket akarnak elültetni a kultúra által nem elég mélyen szántott ország talajába. Sisiphusi munka az elvek szolgálata. De negyven esztendeig vitézül állta a harcot a Pesti Hírlap gárdája." A kidőlt jelesek helyébe ujak álltak. Az eszmék és elvek varázslatos hatása, hogy harcosokat szülnek, akik egyetlen örökséget ismernek csupán: a hivatás és kötelességek örökségét. Oly időben hirdette lapunk a demokráciát, mikor e szó varázsa még nem hatott s íme, ma a Pesti Hírlap iránya országos uralomra jutott jubiláris évfordulónkon. A liberális irányzatért oly időben harcoltunk, mikor a társadalmi egység megmentéséért a legnagyobb szükség volt e harcra, midőn felekezeti háború dúlt az országban s a Pesti Hírlap bátor, önérzetes hangja segített visszaadni az országnak a felekezetközi békét, a nemzeti egységet. S ez újság apró betűi kövezték ki évek kopaszú munkája alatt azt az utat, melyen a liberalizmus intézményes alkotásokkal vonulhatott be a magyar corpus jurisba: a liberális egyházpolitikai reform Pantheonjához az alapköveket a Pesti Hirlap segített összehordani. A gazdasági önállóság kérdését a közjogi politika Prokrustes-ágyából e lap emelte ki s vitte át a 67-es pártokba. A véderő vitáiban a magyar nyelv és szellem érvényesülése mellett küzdött s a magyarság érdekeit védi most is, mint mindig, a választójogi reformban is. A nemzeti birtokpolitikától a főrendiház reformjáig különleges nemzeti programmja van lapunknak minden országos kérdésben s a politikai harcokban mindig a nemzet jobbjait támogatta. Az alkotmány védelme, a parlamenti erőszakosság letörése, a panama üldöse épp úgy programmunkba tartozott mindig, mint a szociális reformok, a kézi- és fejmunkások védelme, a politikai jogki fjesztés. Radikális magyar fajpolitikát hirdettünk, de a nemzeti politikát mindg össze tudtuk egyeztetni a dinasztikus politikával; a koronának a nemzettel való tres összeforradását szolgáltuk s most a heres harcok delelőjén a hagyományos magyar királyhűség elismerését a dinasztia ér'"ekében is sürgetjük. A betűk hadseregét 'mindig nemzeti célokért állítottuk az őső harcvonalba. Negyven esztendő írói firdája ezekért harcolt. S a jubiláris évfordó csak arra a fogadalomra alkalom, Ma a Pesti Hírlap a jövőben is a ma£*arsagnak terhetett harcosa kiván marf-hol- A Pesti Hirlap mai száma 16 oldal