Pesti Hírlap, 1918. szeptember (40. évfolyam, 204-228. szám)

1918-09-01 / 204. szám

ÁTVITVE-Budapest, 1918. " ciöntETési ARAK : Egész évre 62 K — f Félévre 86 „ —„ negyedévre 13 „ — „ Egy hóra ........ 4 „ 60„ Bgy®« Szám ára helyben és vidéken 18 fillér, pályaudvarokon: 20 fillér. H Irdetés­ét apró­hirdeti* díjszabás szerint XL. évfolyam, 204. (13,821). v.­­­ft,;' / a.: flsáipp, szeptember L SZERKESZTŐ I .• KIADÓHIVAl L­­ ,pett,V.,VUmí 18 Ci tér-útr L. TELEFON —91 122—931 122—93 122—94 W2—85.­­(Éjjel 122—11 122—W hívandó.) fők kiadóhivai Budapest, ErzsébetRrút L -Telefon : Józsoáfel—98. •kMMMN­P Két*­szt fciál tartatta Es m­ár megsebesitette. — biztost.­­ & Merénylet Lenin ellen. , ( hölyi revelverSpyéssel izervárostt meg&ifék @ bsSttsyi nép­merénylöket letartóztatták. A Magyar Távirati Iroda je­lenti: Moszkva, aug. 3. — Lenin merényletnek esett áldo­zatul. Két hölgy, aki & szocialista forradalmi párthoz tartozik, há­romszor rálőtt két lövés a mellébe és a tüdejébe hatolt Lenin álla­pota nagyon komoly, mivel belső vérzés történt. A legkiválóbb spe­cialistákat hívták hozzá a Kreml­be. Uriczkyt, aki ugyanakkor­­Pé­terváron esett merényletnek áldo­zatul, egy Kannengiesser nevű ember ölte meg, aki a néhai néo­socialista csoport vezére volt. Robban a kelet. Pénzzel aknázta alá az An­tente. Bérgyilkosságokkal dolgoznak a nyugati hatalmak. Moszkvában Lenin vére csordult gaz merénylők támadására. S lehet­séges, hogy mire megszárítja a hajnal pirja ez újságpapíron a nyomdafestéket, már utolsó sóhaját is kilehelte az orosz szabad­ságharc egyik legérdekesebb s talán egyik legkarakteresebb hőse. Zavaros a helyzet a keleten és zavarosak a távirati jelentések is, amik onnan jönnek. Mikor e sorokat írjuk a lap elején, akkor az első jelentés még csak két nő merényletéről szól, akik halálos sebet ejtettek Leninen s egy másik pétervári me­rényletről is szól a hir, amelyet Uriczky el­len követtek el. E zavaros világban megtör­ténhetik, hogy még gyászosabb h­íreket is hozhat lapunk más helyére ez a sötét éj­szaka. Csak egy bizonyos, hogy kele­ten most minden bizonytalan. Csak nemrég esett gaz merénylet áldozatául Eichhorn né­met tábornok. Most újra a régi fegyver dol­gozik, mely Ferenc Ferdinánd és felesége meggyilkolásával indította meg a világhá­borút Mert mellékes az, hogy kik fogták kezükbe a merénylő revolvert most Mosz­kvában és Pétervárott, hogy miféle szocia­lista vagy­­ anarchista szektához tartoztak. "A közönséges gyilkosok neve, származása és politikai hitvallása iránt senki sem ér­deklődik. A történelem nem örökíti meg ne­vüket Klió az igazi hősök emlékezetével van elfoglalva, akik saját életüket áldozzák föl hazájukért s nem törődik a merénylőkkel, akik a mások életére orozva törnek. Még ha egy-egy esetben ki is sül, hogy a politikai fanatizmus is közrejátszott a merénylet­ben, le nem tagadható a tény, hogy­­ itt rendszeres, jól szervezett merénylet-akcióról van szó, melyet az entente tervez és finan­szíroz. Nyugati ellenségeink az orosz béke­kötés óta ellenséges harctérnek tekintették a keletet s mielőtt ott megjelenhettek volna katonáik, hogy régi szövetségeseik ellen nyilt háborút kezdjenek, előre küldték a Sterling, Dollár és Frank nevű hadvezéreiket, ame­lyekkel legsikeresebben dolgoztak nemcsak a háború alatt, hanem a világháború előtt annak felidézése érdekében is. Legfölebb a Ura nevű nyugati hadvezér nem vett részt e keleti manővereben, krónikus gyengélke­dése miatt . . . A keleti merényletekért minden erköl­csi felelősség az ententeot terheli. S az utó­kor meg fogja találni a jellemző szavakat, amelyekkel megbélyegezte a kultúra jelsza­vaival harcoló államokat, amelyek a modern korba áthozták nem is a sötét középkornak,­­ hanem a legsötétebb ókornak legpiszkosabb eszközét, a merénylő fegyvert, mely embe­reket gyilkol, akik eszméket képviseltek. A szerencsétlen Leninről igazán el lehet mon­dani, h­ogy eszméinek és elveinek lett áldo­zatává. Nemes idealista volt, aki forradal­mat csinált az álforradalmárok ellen. Mint minden idealista és utópista, ő is túlzásba ment újításaival. Reformjai túl lőttek a cé­lon s egy távoli uj Oroszország megteremté­sére törve tulajdonképpen összetörte a mai Oroszországot. Erősebb volt a rombolásban, mint a teremtésben. Tévedése volt, hogy mű­veletlen tömegekkel akart oly ideális célokat szolgáltatni, amelyek iránt azoknak nem volt érzékük s amelyeknek megközelítésében csak addig a pontig követték, amíg saját önző céljaikat elérték. A magántulajdont, a vagyont meg tudta szüntetni, de a közös tulajdonért, a közös célért se munkára, se áldoz­a­tra, se fegyelemre nem­ tudta vezetni tót a tömeget. Igy maradt félben Lenin al­kotása s a félbenmaradt épület hamar tí­pusrul, azt kikezdi az idő s amit belőle meg­hagy a szél és erő, azt szétlopják a­­jó bará­tok. Hamar jelentkeztek ezek a régi jó bará­tok, az entente államai. Ügynökeikkel behá­lózták az egész orosz területet titokban alá­aknázták és amint ide hallik egy-egy me­rénylő revolverének durranása, az enfante aknái robbannak föl. Aljas munka, piszkos munka. Méltó azokhoz, kik rablóhadjáratra szövetkeztek ellenünk. Előkelő származású diplomaták töltögetik azokat a revolvereket, melyek szegénysorsú szürke népbiztosokat akarnak meggyilkolni. De az utókor igazsá­­­got fog szolgáltatni a mai kor hősei és ba­j nősei között s a Lenineket apostolokként, a­ Lloyd-Georgeként pedig gyilkosoktavat fog­­ja emlegetni. "­­ Oroszország Lenin kor­mánya alatt. ciusi: a helyőrség a bolsevikiekhez pártolt át, elfogták és börtönbe vetették a kormány tagjait. November 7-én a munkás- és kato­natanács proklamációt bocsátott ki, amely ezt a programmot igérte: békét, kenyeret, földosztást, népjogot. Ugyanekkor megala­kult a szovjet­ kormány: miniszterelnök Le­nin lett, a hadsereg főparancsnoka Trockij. November 9-ikén a szovjet­ kormány közzé­tette első „Mindenkinek!" szóló fölhívását: javaslatot tett valamennyi hadviselő ország­nak, hogy haladéktalanul kezdjék meg a közvetlen tárgylást a demokrtikus békéről, kijelentette, hogy megszünteti a titkos diplo­máciát és semmisnek nyivánítja az összes titkos szerződéseket, amelyek Oroszországot többé nem kötelezik. A felhívás azzal a kon­krét javaslattal végződött, hogy valameny­nyi hadviselő ország kössön a béketárgyalá­sok lebonyolítására három hónapos fegy­verszünetet De még napokig tartott, míg a bolseviki­ kormány helyzete megszilárdulha­tott. Kerenszki, aki meg tudott szökni és így elkerülhette letartóztatását, csapataival és Kornilov hadaival Pétervár ellen vo­nul, de november 12-ikén Carszkoje Szelo mellett döntő verséget szenvedett. Novem­ber 21-ikén a bolseviki­ kormány utasította a főparancsnokot, lépjen érintkezésbe az ellenséges főparancsnokkal és kínáljon fegy­verszünetet a béketárgyalások megkezdése céljából. Dubhonin, az orosz generalisszi­musz azonban megtagadta az engedelmessé­get, nem hajtotta végre a parancsot. Csak nehezen tudott Zjenin és Trockij kormánya végül az engedetlen főparancsnok eltávolítá­sán úrrá lenni. Ha az első ajánlat meg is hiúsult, a béke lehetőségének megmutatása olyan erős vágyat fakasztott föl Oroszországban, hogy a nagy fordulat már nem várathatott ma­gára. November 28-án Lenin, a népbizto­sok tanácsa elnöke és Trockij külügyi nép­biztos közvetlen békeajánlattal fordultak a központi hatalmak kormányaihoz és azt javasolták, hogy rövid időn belül kezdjék meg a tárgyalást a fegyverszünet és az ál­talános béke dolgában. December elején megkezdték végül Breszt-Litovszkban a fegyverszünetre és békére vonatkozó tár­gyalásokat. ... A többit tudjuk. A tárgyalások megszakadtak, kitűzött ideáljaikat Marx eszméinek megvalósítását, egy uj világnak teremtését Lenin és Trockij Breszt-Litovszk­,­ban nem érhették el. Megkezdődött Német­ország új hadjárata Oroszország területén. Úfjabb fejezet a forradalom rohanásában. Lenin kormánya elfogadta Németország feltételeit; az orosz megbízottak aláírták a békeszerződést Lenin mérsékeltebbnek mu­tatkozott, mint a hevülékeny Trockij, azt hirdette, hogy a kényszer nyomása alatt a megalkuvás célirányosabb, mint a teljes le­törés kockáztatása. Egy időre nyílt Szaka­dás is állott be a forradalom két vezére kö­zött, Trockij azonban nem tudta lerombolni Lenin rendkívüli tekintélyét. Programmja volt: a szélső szociális ideáloknak a lehető­ség kereteiben való megvalósítása, és kom­promisszumos politikájában egész odáig ment, hogy inkább Németország oldalára ásott, hogy az en­tente imperializmusa, ellen megvédhesse Oroszországot.. Programmjá­nak sarkpontja ez volt: két szélső imperia­lista hatalmi csoport közül az egyik — az entente — Oroszországot újra háborúba A Pesti Hírlap mai száma 20 oldal Lenin Uljano Vladimír az elmúlt év november 5-ikén került Oroszország élére, amikor a pétervári felkelés megbuktatta Kerenszki kormányát. Lenin, aki a bolsevi­kiek vezére volt, és akinek Kerenszki üldö­zése elől Kronstadtban, matrózruhában kel­lett bujdosnia, az angolok zsoldjába került Kerenszki ellen már hónapokkal azelőtt megkezdte a harcot a határozott békeakarat hirdetésével. Kerenszki háborút hirdetett a központi hatalmak ellen, Lenin a békét hir­dette: az agyongyötört forradalmi Oroszor­szág végre is elérkezett ahhoz a pszicholó­giai pillanathoz, amikor a legextrémebb áramlat került föl szilire. November 5-ikére Lenin annyira meg tudta szervezni a bolse­vikieket, hogy elérkezettnek láthatta az időt a Kerenszkiel való leszámolásra. Pétervár novemberi forradalma csaknem ugyanolyan jelenetek közben játszódott le, mint a már­ A Pesti Hírlap következő száma kedden szeptember 3-án a rendes időben jelenik meg.

Next