Pesti Hírlap, 1918. november (40. évfolyam, 256-281. szám)
1918-11-24 / 276. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egéw 88 K —f PeUvr* U «, — m Negy«d*vr«SS „ — „ Egjr bár* 7 . 80 „ Egyen ssáca ára belytoo, vklélua M pályaudvarok®® se fliiA? I MrisMi éa apre fciriaSea tUjmlrta asMioV SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BudfciKMt, V .VUraos ouAMiiít fa TELEFON : 122—91 122—92 188—98 122—94 122—96. (Éjjel 122—91 122—09 hívandó.) FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapont, Eresébet-körút 1. Tartot. JTAcaaf 61—94. A magyar állam hivatalos lapjának, a Budapesti Közlönynek, első oldalán évtizedeken keresztül az első oldalon jelentek meg „a király 8 felége legkegyelmesebb rendelkezései", amelyek főként a született nagy urak kitüntetéseiről, kedvelt főpapoknak ajándékozott nagy javadalmazásokról szólottak. A nép, az istenadta nép, rendesen csak a hivatalos lap végén juthatott egy kis helyhez, ott, ahol az ellene elrendelt végrehajtásokat hirdették ki. Szabadságharcunk sikere egy kissé megváltoztatta a világrendet Alegkegyelmesebb rendelkezések", a gőgös leereszkedések „kedvelt híveinkhez" örökre eltűntek s ezek helyét az állam hivatalos lapjának homlokán elfoglalta ma a Néphatározat s ezt követi „az 1918. évi I. néptörvény". Nincs többé királyi kegy és legfelsőbb szentesítés". Ezentúl csak az szent, amit a magyar nép akar. S a legelső népakaratot a Budapesti Közlöny, szombati száma közli: kihirdettetett az országos törvénytárban nov. 22-ikén, hogy „Magyarország minden más országtól független és önálló „népköztársaság". Hogy pedig ezt a nagy elvi igazságot és történelmi tényt ne csak a törvénytárba, hanem az eleven életbe is bevigyük, arra szolgál elsősorban az az első Néptörvény, mely a Néphatározat után következik s mely az új választójogról intézkedik. E históriai dátumoknál nem csupán azért állunk meg egy percre, hogy az örvendezés céljára megpihenjünk, hanem főként azért, hogy munkára, szervezkedésre és békés együttműködésre hívjuk föl a társadalom minden rétegét a független és önálló magyar állam megszilárdítására. Levezessünk természetes következményei, a sok anyagi gond, a mindennapi nélkülözés, a sok új rendelkezés szokatlansága, a magánérdekeknek gyakran kíméletlen érintése s a jövendő berendezkedésektől való félelem sok nyugtalanságot támaszt a közvéleményben s nincs rá időnk, hogy élvezzük azt, amit már elértünk: a legfőbbet, Magyarország függetlenségét és önállóságát .Azért kell ezt épp a mai napon hangoztatni, mert a folytonos belső forrongás minden kavarodása mellett is mindig mindenkinek ezt a legfőbb érdeket kell szem előtt tartani; a kormány minden rendelkezésének s minden hatósági intézkedésnek is arra kell irányulnia, hogy ezt a nagy célt szolgálja s hogy ezt a függetlenséget és önállóságot semmivel se veszélyeztesse. És eltérhetnek talán a nézetek egyes szociális reformoknak méreteire nézve vagy egyes szakkérdésekben, de legalább a millió véráldozattal elért függetlenség és önállóság kérdésében egyesüljön minden igaz magyar ember s ebben a tekintetben ne legyen köztünk meghasonlás. A legelső néptörvény politikai jogot ad minden 21 éves férfinak s minden 24 éves írni és olvasni tudó nőnek, akik mind titkosan szavazhatnak. E joggal nem sokára élni is kell, mert hiszen a nemzetgyűlésnek össze kell jönnie. Tehát ébredjen minden egyes ember is önállósága és felelőssége tudatára s készüljön minden férfi és nő a maga jogának becsülettel és érett megfontolással való használatára. Már indulnak egyes pártmozgolódások és szervezkedések Mi mindig távol állottunk minden pártérdektől s ezt a tárgyilagos tartózkodásunkat a jövőben is igyekszünk megőrizni. Csak arra kérjük tehát a társadalom minden rétegét, hogy politikai szervezkedésükben ne egymás ellen szervezkedjenek a magyarok. Mert most annyi veszély környezi államunkat, hogy inkább keveskíteni kellene közöttünk a differenciákat, hogy minél több erővel léphessünk föl külső és belső ellenségeinkkel szemben. Minden pártnak, legyen az polgári vagy szocialista, nemzeti vagy nemzetközi, függetlenségi vagy radikális, egy közös fő programmponttal kell bírnia s ez az, hogy Magyarország függetlenségét, önállóságát és területi integritását minden körülmények között, mindenkivel szemben s minden eszközzel meg kell menteni! Januárban választják meg az alkotmányozó nemzetgyűlést. A kormány parlamenti többségre akar támaszkodni. A választójogról szóló első néptörvényt, amely a választójognak csak anyagi részét foglalja magában, csakhamar követni fogja a törvény végrehajtásáról szóló rendelet, valamint a választási eljárásról és a kerületi beosztásról szóló törvényes rendelkezés. A belügyminisztériumban teljes erővel folynak ezeknek a javaslatoknak előmunkálatai s bár a kormány határozott terminust nem ígér, lehetséges, hogy ezek az új rendeletek már a jövő héten a minisztertanács elé kerülnek. A kormány mindenesetre gyorsan keresztül akarja vinni a választójog teljes, tehát alaki és anyagi szabályozását, mert a lehető legrövidebb idő alatt elő akarja készíteni és ki akarja írni az új választásokat. Az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat a lehető legsürgősebben meg akarja ejteni, mert a kormányra a mai helyzetben rendkívüli felelősség hárul. A kormány minél előbb alkotmányos parlamenti többségre akar támaszkodni annyival is inkább, mivel számos fontos törvényhozási feladat merült föl, márpedig a Nemzeti Tanács által hozott november 16-iki néphatárost csak bizonyos meghatározott kérdésekben adott fölhatalmazást a kormánynak törvények alkotására. Illetékes helyeken azonban azért is szükségét érzik a nemzetgyűlés összehívásának, mert a külfölddel szemben kívánatosnak tartják az egész nemzet akaratos határozásának nyilvánítását s az államfő megválasztását, aki a világ eleni Magyarország államiságát képviselje. Az idő rövidségét tekintve ebben az évben már nem kerülhet sor a választásokra, de a kormány mindent megtesz, hogy az ország legalább is a jövő januárjában megválasssza az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjait A választások kiírásában a kormányt sem aki a testvéri együttműködésre szólítja fel őket. Januárban tartják a nemzetgyűlési választásokat Károlyi Mioritts, a forradalom előkészíileteiről fi nasysztek is mini területeket minul elutasitják Sándor szerb trónörökösnek Jugoszlávia régensévé való megválasztását. Az olaszok véglegesen berendezkednek a megszállt délszláv területeken. A Festi Hirlap mai száma 20 oldal. A Pesti Minap kövekező száma kedden november 26-án a rendes időben jelenik meg.