Pesti Hírlap, 1918. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1918-12-01 / 282. szám

4 fegyver- és géppuskatűzzel megsemmisítette. To­vábbi részletek az esetről még nem érkeztek. A budapesti román nemzeti tanács az esetről nyomban értesítette a kormányelnököt és a nem­zetiségi minisztert. Ezzel a hírrel kapcsolatban a Politikai Híradó a következőket jelenti: Dr Erdélyi János, a román nemzeti ta­nács budapesti megbízottja közölte a kom­ány­nyal, hogy azt a különvonatot, amelyen a ro­mán nemzeti tanács tagjai a gyulafehérvári nemzetgyűlésre utaztak, Székelykocsárdnál ed­digelé ismeretlen tettesek, ál­­tólag nemzetőrök, megtámadták. A kormányhoz eddig Erdélyi Já­nos értesítésén kívül nem érkezett az esetről ,­semmi jelentés. A kormány, — amelynek köré­ben az eset a legmélyebb felháborodást okozta, — azonnal a legszigorúbb vizsgálatot indította és, ha a hír igaz, a tettesek ellen a legnagyobb szigorral fog eljárni. Brassó a román követelések ellen, Brassó vármegye magyar nemzeti tanácsa, Zakariás János elnöklete alatt határozati javas­latot fogadott el, amely hangoztatja a 48-as unió fentartásának szükségét és állást foglal a román imperializmus törekvéseivel szemben s kijelenti, hogy az erdélyi magyarság békés együttműkö­désben akar a jövőben együtt élni a román test­vérekkel, de a magyar népköztársaság uralma alatt "A román nemzetgyűlés. Gyulafehérvár, nov. 30. — A holnapi ün­nepségek reggel hét órakor istentisztelettel kez­dődnek, melynek keretében hálaadó Tedeum lesz az 1784-ben elesett Hora, Bloszka és Kricsán emlékére. Az alkotorványgyű­lés délelőtt tiz óra­kor lesz és addig tart, míg a románok jövőbeli politikai életére és tovább fejlődésére sorsdön­tően fontos hovatartozandóság kérdésében vég­leges döntés nem lesz. Délután különböző nép­ünnepségek lesznek. A rendkívül nagy számmal ide­sereglett néptömegek és különösen az intel­ligencia körében általános a lelkesült hangulat. Német-cseh összeütközés morva földön. Brünn, nov. 30. — (A Pesti Hirlap tudó­sutójának távirata.) A Mahrisch Trabau német városban lévő menekült­tábor megszállására ki­küldött cseh katonák tegnap a német lakosság­gal való összeütközések alkalmával hat németet anageltek és ötöt súlyosan megsebesítettek. A csehek részéről három sebesülés történt. A brünná Lidno Novine a véres esetről követke­zőket jelenti: A cseh helyőrség parancsnoka tegnap húsz katonával megjelent a kerületi ka­pitányságnál, hogy a német zászló eltávolítása végett beavatkozzék. A német lakosság körül­vette a katonákat és gyalázta őket, nemsokára pedig egy ház első emeleti ablakából tüzeltük a cseh katonákra. Ennek következtében a cseh katonák anélkül, hogy parancsot kaptak volna, el más védelmükre, tüzelni kezdtek azokra az ab­lakokra, ahonnan a lövései­ jöttek. Jó darabig eltartott a kölcsönös tüzelés, amíg végre sikerült a katonaságot és a német lakosságot megnyug­tatni. Amennyire eddig megállapith­ató volt, cseh részen 8 katona megsebesült. A németek részé­ről hat embert megöltek, öt pedig megsebesült. A csehek bajor földet is akarnak. Prága, nov. 30. — A Münchener Neueste Nachrichten ama jelentésével kapcsolatban, hogy Clemenceau a cseh-szlovák államnak bajoror­szági területeket is ígért, a prágai agrárius lap kijelenti, hogy erre nézve egy esztendő előtt Frnnciaországból bizalmas közlések é­rkeztek Csehországba. Hogy a tervből mi igaz, még nem tudni pontosan, de mindene­y­re olyan terüle­tekről van szó, melyek ősidőkben, részben leg­alább, cseh lakossággal bírtak és melyeket ké­sőőbb­inémetesítettek. Cseh­-német vetélkedés, a táviróvonalért. Berlin, nov. 30. — (A Pesti Hirlap tudósító­jának távirata.) A cseh-szlovák kormány a né­met hatóságok számára elzárta Berlin felé a táv­íróvezetéket, míg ő a maga részéről igénybe ve­szi a német távíróvonalakat. A berlini népm­eg­bízottak tanácsa ennek következtében foglalkoz­ni fog azzal a kérdéssel, hogyan ébressze a cseh­szlovák kormányt megtorlás által eljárása hely­telenségének tudatára. Jászi miniszter sztrypusi, a tssl-si­eei Stiftén­g A tótokkal folytatott tárgyalásról ma este a következő félhivatalos jelentést tették közzé: Jászi Oszkár nemzetiségi miniszter ma folytatta tárgyalásait Hodzsa Milán cseh-szlovák követtel és a tót nemzeti ta­nács kiküldötteivel. Több fontos kérdésben lényeges : ""Védés és megegyezés jött létre. Végleges megállapodás az összes kérdések­ben még nem történt, mert egynémely kér­désben még nézeteltérések vannak. Remél­hető azonban, hogy ezek az ellentétek áthi­dalhatók lesznek. Jászi miniszter a mai ta­nácskozásokról referálni fog a miniszterta­nácsnak, azután a holnapi nap folyamán folytatja a tárgyalást. Ennek befejezése után a tárgyalások egész anyaga a magyar kormány és a tót nemzeti tanács elé kerül, mert a megegyezés véglegesítéséhez ennek a két faktornak hozzájárulása szükséges. Minthogy pedig a tárgyalás alatt álló kérdé­sek több minisztérium reszortját is érintik, és a tót nemzeti tanács hozzájárulását is be kell majd várni, a végleges megegyezés nyolc napnál előbb nem is várható. A tárgyalások érdemi részéről teljesen be­avatott forrásból a következő részleteket közöl­hetjük: — A tárgyalásokat az tette lehetővé, hogy sikerült az államjogi kérdésben elvi megállapo­dásra jutni. Ez pedig a következő: a tót nemzeti tanács ragaszkodott ahhoz, hogy a cseh-tót köztársaság államjogi alap­ján áll, ezzel szemben a magyar nép­köztársasági kormány Magyarország területi integritásának alapján áll. Ebben a kérdésben olyan ellentét áll fenn tehát a két tárgyaló fél között, amelyet áthidalni egymás közt nem tudnának. Miután azonban ezt a kérdést nem a két fél, hanem a nemzetközi béke­konferencia fogja véglegesen eldönteni, a megál­lapodás az lett, hogy az elvi álláspontot kölcsö­nösen tiszteletben tartják és mindkét fél fenntart­ja magának azt a jogot, hogy saját felfogását ér­vényesíteni igyekszik ott, ahol annak helye van: a békekongresszuson.­­ A tárgyalások két nagy anyagból álla­nak. Az anyag egyik része olyan kérdéseket ölel fel, amelyek kizárólag a tót impérium hatásköré­be tartoznak, így a tótságnak kizárólagos belső ügye lesz a közigazgatás, az egész iskola- és valás­ügy és hasonló kérdések. Ezek ez ügyek m­ár tisztázva vannak.­­ A tárgyalások anyagának másik része akörül forog, hogy azt­ a gazdasági kapcsolatot, amely természetszerűen eddig is összefűzte a tétságot Magyarországgal, az átmeneti idő alatt is meg akarják tartani. A vasút, a forgalom zavartalansága, a függőben lévő perek­, a fenn­álló ipari érdekeltségek mind nem fognak meg­szakadni, tehát gazdasági, jogi téren megmarad erre az időre a közösség, pl. tótoknak folyamat­ban lévő perei magyar bíróságoknál tovább fognak folyni, nehogy e téren zavarok álljanak be. Az anyagnak ez a része még nincsen letár­gyalva, bár a minisi­­stortanács már két izben is foglalkozott vele. Bizonyos azonban, hogy pl. a vasúti igazgatás közössége fen marad és re­mélni lehet a többi téren is a megegyezést . Ezektől függetlenül tárgyalás alatt áll az, a tonttos kérdés, hogy mely területeken fogja a pécse-szlovák állam a közhatalmat gyakorolni. E tekintetben az egyezmény a néprajzi helyze­tet veszi alapul, kizárólag az etnográfiai hatást. Amely vidéken a tót lakosság többségiben van,­­ tekintet nélkül vármegyei vagy járási elhatárolásra,­­ azokon a területeken a cseh­szlovák állam gyakorolja az imperiumot. Az egyezményben nyolc egész vármegye és nyolc fél vármegye van felsorolva. Nyilt kérdésnek marad még Pozsony és Kassa város, amelyek lakossága két-három nemzetiségből van össze­keverve, de a tótok felfogása szerint tisztára tót vidéknek a forgalmi központjai. A tárgyalások tehát ma úgy állanak, hogy az államjogi álláspontnak kölcsönös tiszteletben­tartása kérdésében, továbbá az impérium átadása és a terület megállapításának módja kérdésében a kormány és a cseh-tótok között megegyezés jött létre. A kormány részéről a megegyezésnek el­engedhetetlen feltéele az, hogy a cseh csapatok elhagyják Magyarország területét. A tótok állás­pontja ebben a kérdésben az, hogy amint a meg­egyezés létrejön és a tót nemzeti tanács veszi át a rend fentartását, a cseh csapatoknak ma­gától értetődően ki kell vonulniok Magyarország területéről. PESTI HÍRLAP 1918. december 1., vasárnap. A nyugatmagyarországi németek az elszakadás ellen. Bécs, nov. 30. — (A Pesti Hirlap tudósító­jától.) Holnap Sopronban német munkások gyű­lést tartanak, amelyen a Német-Ausztriához való csatlakozás ellen akarnak állást foglalni. Más­különben Sopron megyében a németek és magya­rok abban egyeztek meg, hogy német nemzeti tanácsot is választanak, amely a magyarra kooperálna Levonulás és Beszerezés. — Prohászka püspök a hazatérő katonákért. — Dr Prohászka Ottokár székesfehérvári püs­pök ősi-i és sárkereszturi birtokain a harctérről hazatérő katonák részére gabonát osztatott ki. Hogy a visszaérkezetteket munkához is juttassa, harmadában adta át nekik a kukoricatörést. A környékbeli népnél és az intelligenciánál különö­sen nagy hatást tett a­ katonák segélyezésének ez a módja, amely az illetőket visszavezeti a polgári foglalkozásba és a magasabb munkabérben rejlő adományt olyan formába öltözteti, hogy ezáltal a katonák önérzete és munkakedve is épségben maradjon. Prohászka püspök tervbe vette a bir­tokain alkalmazott cselédeknek cipővel, a harc­ban elesett cselédek gyerekeinek pedig ezen felül ruhával való ellátását is. A tisztek rehabilitálása. A hadügyminiszter a volt tisztek és tisztje­löltek rehabilitálására vonatkozólag új eljárást léptetett életbe. A rendelet értelmében azok a volt tiszták és tisztjelöltek, akik a becsületügyi eljá­rás kikerülése végett rendfokozatukról lemondot­tak vagy azt valamely becsületügyi tanács hatá­rozata folytán vagy büntetőbírósági vagy köz­igazgatási úton, vagy a B^1. szabályzat 4. §-a alapin vesztették el egykori rendfokozatukat, ha maguk kérik és arra érdemesekké váltak, rangjukat visszanyerhetik. A folyamodványokat az állomány-illetékes póttestnél kell benyújtani, vagy annál a kerületi parancsnokságnál, amely­nél a folyamodónak rendes lakóhelye van. Az illetmények kifizeté­se. A fővárosban állandó lakóhely­yel bíró le­szerelt legénység zsoldjának és élelmezési vált­ságának kiűzetését a főváros tanácsa december elsején kezdi meg. A fizetéseket a 45. számú pénz­tár teljesíti. Az a hír, hogy a fizetést az elöljáró­ságok adják ki, téves. Pénzéért mindenkinek ott kell jelentkeznie, ahová a fővárosi leszerelési ki­rendeltségtől kapott nyugtája szól. A pénztárhoz mindenki vigye magával jelentkezési lapját, a ka­­­pott nyugtát, illetve utalványt, a leszerelési iga­­­zolványt, a bejelentő lapot, és akinek van, hadise­gély-könyvecskéjét is. A fizetés megkönnyítése végett hozzon mindenki magával 80, illetve 40 ko­rona­ aprópénzt. Azok az 1396—19­30. évfolyam­beliek, akik rokkant, népfelkelési hadiszolgálatra fegyver nélkül alkalmas felülvizsgálati osztályo­zás mellett állandó vagy időleges katonai ellátás­ban részesültek, szintén a leszerelendők közé tar­toznak és megkapják a­ leszerelési pénzeket. Bármely születési évfolyamhoz tartozó, akár időleges vagy állandó katonai ellátásban része­sülő, akár katonai ellátásban nem részesülő oly rokkantak vagy jelenleg nem alkalmasnak osztá­lyozott egyének, akik ez évi október 31-ig bo­csáttattak el a tény­­eges állományból, a leszere­lési illetékekre nem bírnak igénynyel. Igényük van azonban a leszerelési illetékre az ezen cso­portba tartozók közül is azoknak, akik október 31-ike után bocsáttattak­ vagy bocsáttatnak el a tényleges állományból. A leszerelési javadalma­zás az ellátási illetéket nem érinti.

Next