Pesti Hírlap, 1918. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1918-12-01 / 282. szám
4 fegyver- és géppuskatűzzel megsemmisítette. További részletek az esetről még nem érkeztek. A budapesti román nemzeti tanács az esetről nyomban értesítette a kormányelnököt és a nemzetiségi minisztert. Ezzel a hírrel kapcsolatban a Politikai Híradó a következőket jelenti: Dr Erdélyi János, a román nemzeti tanács budapesti megbízottja közölte a kománynyal, hogy azt a különvonatot, amelyen a román nemzeti tanács tagjai a gyulafehérvári nemzetgyűlésre utaztak, Székelykocsárdnál eddigelé ismeretlen tettesek, áltólag nemzetőrök, megtámadták. A kormányhoz eddig Erdélyi János értesítésén kívül nem érkezett az esetről ,semmi jelentés. A kormány, — amelynek körében az eset a legmélyebb felháborodást okozta, — azonnal a legszigorúbb vizsgálatot indította és, ha a hír igaz, a tettesek ellen a legnagyobb szigorral fog eljárni. Brassó a román követelések ellen, Brassó vármegye magyar nemzeti tanácsa, Zakariás János elnöklete alatt határozati javaslatot fogadott el, amely hangoztatja a 48-as unió fentartásának szükségét és állást foglal a román imperializmus törekvéseivel szemben s kijelenti, hogy az erdélyi magyarság békés együttműködésben akar a jövőben együtt élni a román testvérekkel, de a magyar népköztársaság uralma alatt "A román nemzetgyűlés. Gyulafehérvár, nov. 30. — A holnapi ünnepségek reggel hét órakor istentisztelettel kezdődnek, melynek keretében hálaadó Tedeum lesz az 1784-ben elesett Hora, Bloszka és Kricsán emlékére. Az alkotorványgyűlés délelőtt tiz órakor lesz és addig tart, míg a románok jövőbeli politikai életére és tovább fejlődésére sorsdöntően fontos hovatartozandóság kérdésében végleges döntés nem lesz. Délután különböző népünnepségek lesznek. A rendkívül nagy számmal idesereglett néptömegek és különösen az intelligencia körében általános a lelkesült hangulat. Német-cseh összeütközés morva földön. Brünn, nov. 30. — (A Pesti Hirlap tudósutójának távirata.) A Mahrisch Trabau német városban lévő menekülttábor megszállására kiküldött cseh katonák tegnap a német lakossággal való összeütközések alkalmával hat németet anageltek és ötöt súlyosan megsebesítettek. A csehek részéről három sebesülés történt. A brünná Lidno Novine a véres esetről következőket jelenti: A cseh helyőrség parancsnoka tegnap húsz katonával megjelent a kerületi kapitányságnál, hogy a német zászló eltávolítása végett beavatkozzék. A német lakosság körülvette a katonákat és gyalázta őket, nemsokára pedig egy ház első emeleti ablakából tüzeltük a cseh katonákra. Ennek következtében a cseh katonák anélkül, hogy parancsot kaptak volna, el más védelmükre, tüzelni kezdtek azokra az ablakokra, ahonnan a lövései jöttek. Jó darabig eltartott a kölcsönös tüzelés, amíg végre sikerült a katonaságot és a német lakosságot megnyugtatni. Amennyire eddig megállapitható volt, cseh részen 8 katona megsebesült. A németek részéről hat embert megöltek, öt pedig megsebesült. A csehek bajor földet is akarnak. Prága, nov. 30. — A Münchener Neueste Nachrichten ama jelentésével kapcsolatban, hogy Clemenceau a cseh-szlovák államnak bajorországi területeket is ígért, a prágai agrárius lap kijelenti, hogy erre nézve egy esztendő előtt Frnnciaországból bizalmas közlések érkeztek Csehországba. Hogy a tervből mi igaz, még nem tudni pontosan, de mindeneyre olyan területekről van szó, melyek ősidőkben, részben legalább, cseh lakossággal bírtak és melyeket későőbbinémetesítettek. Cseh-német vetélkedés, a táviróvonalért. Berlin, nov. 30. — (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) A cseh-szlovák kormány a német hatóságok számára elzárta Berlin felé a távíróvezetéket, míg ő a maga részéről igénybe veszi a német távíróvonalakat. A berlini népmegbízottak tanácsa ennek következtében foglalkozni fog azzal a kérdéssel, hogyan ébressze a csehszlovák kormányt megtorlás által eljárása helytelenségének tudatára. Jászi miniszter sztrypusi, a tssl-sieei Stifténg A tótokkal folytatott tárgyalásról ma este a következő félhivatalos jelentést tették közzé: Jászi Oszkár nemzetiségi miniszter ma folytatta tárgyalásait Hodzsa Milán cseh-szlovák követtel és a tót nemzeti tanács kiküldötteivel. Több fontos kérdésben lényeges : ""Védés és megegyezés jött létre. Végleges megállapodás az összes kérdésekben még nem történt, mert egynémely kérdésben még nézeteltérések vannak. Remélhető azonban, hogy ezek az ellentétek áthidalhatók lesznek. Jászi miniszter a mai tanácskozásokról referálni fog a minisztertanácsnak, azután a holnapi nap folyamán folytatja a tárgyalást. Ennek befejezése után a tárgyalások egész anyaga a magyar kormány és a tót nemzeti tanács elé kerül, mert a megegyezés véglegesítéséhez ennek a két faktornak hozzájárulása szükséges. Minthogy pedig a tárgyalás alatt álló kérdések több minisztérium reszortját is érintik, és a tót nemzeti tanács hozzájárulását is be kell majd várni, a végleges megegyezés nyolc napnál előbb nem is várható. A tárgyalások érdemi részéről teljesen beavatott forrásból a következő részleteket közölhetjük: — A tárgyalásokat az tette lehetővé, hogy sikerült az államjogi kérdésben elvi megállapodásra jutni. Ez pedig a következő: a tót nemzeti tanács ragaszkodott ahhoz, hogy a cseh-tót köztársaság államjogi alapján áll, ezzel szemben a magyar népköztársasági kormány Magyarország területi integritásának alapján áll. Ebben a kérdésben olyan ellentét áll fenn tehát a két tárgyaló fél között, amelyet áthidalni egymás közt nem tudnának. Miután azonban ezt a kérdést nem a két fél, hanem a nemzetközi békekonferencia fogja véglegesen eldönteni, a megállapodás az lett, hogy az elvi álláspontot kölcsönösen tiszteletben tartják és mindkét fél fenntartja magának azt a jogot, hogy saját felfogását érvényesíteni igyekszik ott, ahol annak helye van: a békekongresszuson. A tárgyalások két nagy anyagból állanak. Az anyag egyik része olyan kérdéseket ölel fel, amelyek kizárólag a tót impérium hatáskörébe tartoznak, így a tótságnak kizárólagos belső ügye lesz a közigazgatás, az egész iskola- és valásügy és hasonló kérdések. Ezek ez ügyek már tisztázva vannak. A tárgyalások anyagának másik része akörül forog, hogy azt a gazdasági kapcsolatot, amely természetszerűen eddig is összefűzte a tétságot Magyarországgal, az átmeneti idő alatt is meg akarják tartani. A vasút, a forgalom zavartalansága, a függőben lévő perek, a fennálló ipari érdekeltségek mind nem fognak megszakadni, tehát gazdasági, jogi téren megmarad erre az időre a közösség, pl. tótoknak folyamatban lévő perei magyar bíróságoknál tovább fognak folyni, nehogy e téren zavarok álljanak be. Az anyagnak ez a része még nincsen letárgyalva, bár a minisistortanács már két izben is foglalkozott vele. Bizonyos azonban, hogy pl. a vasúti igazgatás közössége fen marad és remélni lehet a többi téren is a megegyezést . Ezektől függetlenül tárgyalás alatt áll az, a tonttos kérdés, hogy mely területeken fogja a pécse-szlovák állam a közhatalmat gyakorolni. E tekintetben az egyezmény a néprajzi helyzetet veszi alapul, kizárólag az etnográfiai hatást. Amely vidéken a tót lakosság többségiben van, tekintet nélkül vármegyei vagy járási elhatárolásra, azokon a területeken a csehszlovák állam gyakorolja az imperiumot. Az egyezményben nyolc egész vármegye és nyolc fél vármegye van felsorolva. Nyilt kérdésnek marad még Pozsony és Kassa város, amelyek lakossága két-három nemzetiségből van összekeverve, de a tótok felfogása szerint tisztára tót vidéknek a forgalmi központjai. A tárgyalások tehát ma úgy állanak, hogy az államjogi álláspontnak kölcsönös tiszteletbentartása kérdésében, továbbá az impérium átadása és a terület megállapításának módja kérdésében a kormány és a cseh-tótok között megegyezés jött létre. A kormány részéről a megegyezésnek elengedhetetlen feltéele az, hogy a cseh csapatok elhagyják Magyarország területét. A tótok álláspontja ebben a kérdésben az, hogy amint a megegyezés létrejön és a tót nemzeti tanács veszi át a rend fentartását, a cseh csapatoknak magától értetődően ki kell vonulniok Magyarország területéről. PESTI HÍRLAP 1918. december 1., vasárnap. A nyugatmagyarországi németek az elszakadás ellen. Bécs, nov. 30. — (A Pesti Hirlap tudósítójától.) Holnap Sopronban német munkások gyűlést tartanak, amelyen a Német-Ausztriához való csatlakozás ellen akarnak állást foglalni. Máskülönben Sopron megyében a németek és magyarok abban egyeztek meg, hogy német nemzeti tanácsot is választanak, amely a magyarra kooperálna Levonulás és Beszerezés. — Prohászka püspök a hazatérő katonákért. — Dr Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök ősi-i és sárkereszturi birtokain a harctérről hazatérő katonák részére gabonát osztatott ki. Hogy a visszaérkezetteket munkához is juttassa, harmadában adta át nekik a kukoricatörést. A környékbeli népnél és az intelligenciánál különösen nagy hatást tett a katonák segélyezésének ez a módja, amely az illetőket visszavezeti a polgári foglalkozásba és a magasabb munkabérben rejlő adományt olyan formába öltözteti, hogy ezáltal a katonák önérzete és munkakedve is épségben maradjon. Prohászka püspök tervbe vette a birtokain alkalmazott cselédeknek cipővel, a harcban elesett cselédek gyerekeinek pedig ezen felül ruhával való ellátását is. A tisztek rehabilitálása. A hadügyminiszter a volt tisztek és tisztjelöltek rehabilitálására vonatkozólag új eljárást léptetett életbe. A rendelet értelmében azok a volt tiszták és tisztjelöltek, akik a becsületügyi eljárás kikerülése végett rendfokozatukról lemondottak vagy azt valamely becsületügyi tanács határozata folytán vagy büntetőbírósági vagy közigazgatási úton, vagy a B^1. szabályzat 4. §-a alapin vesztették el egykori rendfokozatukat, ha maguk kérik és arra érdemesekké váltak, rangjukat visszanyerhetik. A folyamodványokat az állomány-illetékes póttestnél kell benyújtani, vagy annál a kerületi parancsnokságnál, amelynél a folyamodónak rendes lakóhelye van. Az illetmények kifizetése. A fővárosban állandó lakóhelyyel bíró leszerelt legénység zsoldjának és élelmezési váltságának kiűzetését a főváros tanácsa december elsején kezdi meg. A fizetéseket a 45. számú pénztár teljesíti. Az a hír, hogy a fizetést az elöljáróságok adják ki, téves. Pénzéért mindenkinek ott kell jelentkeznie, ahová a fővárosi leszerelési kirendeltségtől kapott nyugtája szól. A pénztárhoz mindenki vigye magával jelentkezési lapját, a kapott nyugtát, illetve utalványt, a leszerelési igazolványt, a bejelentő lapot, és akinek van, hadisegély-könyvecskéjét is. A fizetés megkönnyítése végett hozzon mindenki magával 80, illetve 40 korona aprópénzt. Azok az 1396—1930. évfolyambeliek, akik rokkant, népfelkelési hadiszolgálatra fegyver nélkül alkalmas felülvizsgálati osztályozás mellett állandó vagy időleges katonai ellátásban részesültek, szintén a leszerelendők közé tartoznak és megkapják a leszerelési pénzeket. Bármely születési évfolyamhoz tartozó, akár időleges vagy állandó katonai ellátásban részesülő, akár katonai ellátásban nem részesülő oly rokkantak vagy jelenleg nem alkalmasnak osztályozott egyének, akik ez évi október 31-ig bocsáttattak el a tényeges állományból, a leszerelési illetékekre nem bírnak igénynyel. Igényük van azonban a leszerelési illetékre az ezen csoportba tartozók közül is azoknak, akik október 31-ike után bocsáttattak vagy bocsáttatnak el a tényleges állományból. A leszerelési javadalmazás az ellátási illetéket nem érinti.