Pesti Hírlap, 1919. április (41. évfolyam, 77-102. szám)

1919-04-01 / 77. szám

Budapest, 1919, XII. évfolyam, 77. (13,998.) szám. Kedd, április . ELŐFIZETÉSI Árak : Egész évre............88 K — f Félévre.................H „ — „ Negyedévre..........22 „ —„ Egy hóra................ 7 „ 80., Egyes szám éra helyben, vidéken és pályaudvarokon 30 k­ilót. Hirdetés és apró­hirdetés dijeladáa szerint. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, V.lámos császárit Tj. telefon : 122—91 122—92 122—93 122—94 122—95. (Éjjel 122—91 122—91 hívandó.) FIÓKKI­ADÓHIVATAL : Budapest, Erzsébet­ körút . Telefon : Józaat 62—ML Az utolsó csöpp. Shaw Bernát egy-egy csúfolódó meg­jegyzésével már egy párszor megmarta a régi morált s az is elég gyilkos marás volt, amikor azt írta, hogy „ha az ember tigrist öl, az nemes vadász­sport, de ha a tigris marcangol szét egy embert, az állati bestia­­litás“. Hát mit fog Shaw Bernát most mon­dani? Élt­ Franciaországban egy nagy és nemes ember, az egyetlen, aki beleordította részeg Franciaország lelkiismeretébe, úgy ne nyargaljon az emberirtó háborúba: Jam­es. Ért a nagy és nemes lelket egy szabadonjáró vadadat, egy alávaló francia, kegyetlenül eltette láb alól, a háborús tszi- Itók lába aló. Hogy’Efsaltes­ nevén ismer­jék: Villáin volt a neve, ötödfél esztendőn keresztül rejtegették, mint valami féltett kincset, hireszteték elmebajosnak, minden­féle nyavalyában szenvedőnek, csakhogy megmentsék a bitó előL Mindenre ráért Franciaország, de Jam­és gyilkosának pő­rére nem. Most végre összeült az esküdt­szék. És fölmentette Jam­és gyilkosát El­lenben az a szerencsétlen rajongó, akinek t emberi lelke fölháborodott azon, hogy a győzelem korától mámoros Clemenceau még a Wilson-féle kandírozott békegyümölcsö­ket is sajnálja a világtól s aki fölháborodá­­sában rálőtt az elvénhedett tigris autó­jára, több hírt téve az autóban, mint a tig­risben, azt halálra ítélték. Tehát: Jam­es gyilkosát fölmentik, Clemenceau merény­lőjét ellenben halálra ítélik Hát mit fog Shaw Bernát most mondani? Mert hiszen az a régi, gyalázatos úri morál még önma­gát is megcsúfolja s most már az a nemes sport, hogy egy francia vadállat lelőtte a legnemesebb embert s az a halállal bünte­tendő bestialitás, hogy egy rajongó ember rálőtt a tigrisre, akinek Clemenceaut saját honfitársai is nevezik. Mit fog mondani Shaw Bernát — nem is olyan fontos. De a világ proletárjai már tudják, hogy mit mondjanak erről a két ordító ítéletről. Soha még a tőkés világrend ilyen kendőzetlenül, ilyen arcátlan mezte­lenségben nem mutatkozott meg. Vad népek halk­óinak kiirtását, az egész kalmárgon­dolkozás zseniáli-gyarmatosítását kendőzni lehetett még valami hazug civilizáció fes­tékével. A világháború égrekiáltó mészárlá­sait szépíteni lehetett a junker-militarizmus m­ég komiszabb veszedelmével. De mivel akarják szépíteni, milyen __ patikaszerrel akarják emberileg eltűrhetővé tenni azt a gazságot, hogy egy Jaurés meggyilkolásá­ért fölmentést s egy autóablak betörésért halált mérnek ki részegségükben? Az a Franciaország, mely Jaurés gyilkosát­ föl­mentette, Clemenceau autójának merénylő­jét pedig halálra ítélte: leleplezte magát, mint a­­gyilkosok cinkosa s mint az emberi rrajongók üldözője. Az a pőrére vetkőzött Franciaország nem találhat mentséget bü­­sleire se égen, se földön. A világ proletár­jai most beláthatnak a gyökeréig rothadt francia demokrácia lelkébe s könnyű lesz nekik a választás a régi és az új lélek, a Viruló s a rothadó világrend között S ez­­még csak a távolabbi nemezis. A vá­r­azi bün­­t­ődés saját proletárjainak ítéletében fog le­sújtani Franciaországra. Akik Jaurès gyil­kosát fölmentették, azok ne számítsanak föl­mentésre a francia proletárok v-s-­éről. Ezt a kettős gazságot, Jaurés gyilkosának fölmentését és Clemenceau Földbirtokrendező és a termelést biztosító bizott­ságok alakulnak. A Kormányzótanács 2237/1919. FKTE. XXVIII. számú rendelete a birtokrendezést ás termelést biztosító bizottságok megalakításáról és mű­ködéséről. A földbirtokrendezés keresztülvitelébe és a termelés folytonosságának biztosítására a követ­kező szervek létesülnek­ I A községi birtokrendezést és termelést bztosító bizottság. Ez a bizottság a község földművestanácsa által választott három, földművestagból élt, mun­káját irányítja és szakkérdésekben támogatja a vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottság által kiküldött szakember (gazdasági tasaboe), aki egyszersmind a szükséges tervez­ő javaslatokat elkészíti, a szükséges jegyzőkönyve­ket felveszi s amennyiben határozatokat hozna, azokat írásba foglalja. Erre nézve feladata mind­azon intézkedések megtétele, amelyeket a föld­reformot végrehajtó szervek működéséről szóló utasítás előír. A bizottság mindezen ügyekben szavazás útján hozza meg határozatát. A vár­megyei bizottság által ezen községi bizottságba beküldött szakembernek szavazati joga nincs, a határozatot azonban ő foglalja izáébe és közér­dekből megfelebbezheti. II. Járási birtokrendező és termetést bizto­sító bizottság. A bizottság a járása földművegtanács által választott három földön vastagból áll, működésé­nek irányítására, az előadói munkakör betölté­sére és a folyóügyek irányítására a tanácsba a vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottság egy állandó gazdasági szakembert küld ki A járási bizottság feladata elsősorban a föld­reformot végrehajtó szerveknek adott utasítás alapján oly ügyek első fokon való elintézése és eldöntése, amely ügyekben két vagy több község van érdekelve. Feladata, továbbá oly ügyek el­döntése, amelyekben a községi birtokrendező és termelést biztosító bizottság már határozatot ho­zott, de amely határozatba az érdekelt felek bele nem nyugodtak. Határozatait a bizottság szavazás útján hozza, de a vármegyei birtokrendező és terme­lést biztosító bizottság által delegált gazdasági szakembernek szavazati joga nincs, a határozato­kat azonban 5 foglalja írásba és közérdekből m­egfelebbezheti. III. A vármegyei birtokrendező és terme­lést biztosító bizottság. A bizottság szintén három földmives prole­tár tagból áll, akiket a vármegyei munkástanács direktóriuma­ delegál. Ezen bizottság ügyeinek vezetésére, előkészítésére, javaslattételre és szak­kérdések kidolgozására a földművelésügyi nép­­biztosság egy gazdasági szakembert küld ki. Ezen vármegyei bizottságnak feladata a föld­reformot végrehajtó szeneknek adott utasítás alapján olyan földterületekre vonatkozó ügyek elsőfokon való elintézése és eldöntése, amely te­rületek két vagy több járás határát érintik, to­vábbá a termelés irányít­ás­a a vármegyére vonat­kozólag, de összhangban a népbiztosság terme­lést irányító politikájával. Ezen bizottság hatá­rozatait szintén szavazás útján hozza. A föld­­mivelésügyi népbiztosság által a bizottságiba ki­küldött szakembernek szavazati joga nincs, de felebbezési joga van. IV. Országos birtokrendező és termelést biztosít a bizottság. Ezen bizottság a földmivelésügyi népbiz­tosság tagjaiból, valamint a Földmunkások Or­szágos Szövetsége által delegált három tagb­ól áll.­ A tanács előadóiként a földmivelésügyi nép­biztosság kezelében levő birtok­politikai osztály és szövetkezeti osztály előadói munkálkodnak. Ezen bizottság feladata a következő: a) A termelés általános irányítását intézi. b) Előkészíti a végleges birtokrendezés, szabályait. c) Végső fokon dönt a vármegyei birtok­rendező és termelést biztosító bizottságoktól fel­terjesztett vitás ügyekben. ». d) A községi, járási, vármegyei bizottsá­gok által elintézett ügyről az országos bizott­sághoz e célra kiadandó űrlapon jelentés teendő." A jelentés alapján az országos bizottság a dörí­tést ellenőrizheti és megváltoztathatja. V. Budapest főváros körzetéhez tartozó oly földterületekre nézve, amelyek más község területéhe® nem tartoznak, Budapest főváros egy birtokrendező és termelést biztosító bizottságot alakít, amely úgy összetételében, mint feladatára é® ha­­táskörére nézve, megfelel egy vármegyei birtok­­rendező és termelést biztosító bizottságnak. Ezenfelül közigazgatási területenként egy-egy birtokrendező és termelést biztosító bizottságot alakít, amely összetételében, feladata és hatás­köre tekintetében megfelel egy községi birtok­rendező és termelést biztosító bizottságnak. E Budapesten alakult bizottságok az általuk elin­tézendő ügyekben mindenkor csak egy gazda­­sági év tartamára intézkedhetnek, nehogy az egyes területeken esetleg meginduló építkezésnek* hosszabb időtartamra szóló intézkedések vagy megállapodások gátat vessenek. VL Felebbezések magánérdekből. Az érdekelt feleik minden bizottsági döntés­bben három nap alatt felebbezéssel élhetnek az eggyel magasabb fokú bizottsághoz. A felebbe­­zés felett a magasabb fokú bizottság végérvénye­sen dönt. Azt, hogy a felebbezés folytán a dön­tés végrehajtását fel kell-e függeszte­ni, a bi­zottság határozza el, amely a megfelebbezett dön­tést meghozta. Ebben a kérdésben egyedül a ter­melés érdeke az irányadó. VII. A jelen rendeletben felsorolt bizottsá­gok a lehető legrövidebb idő alatt megalakítandók, a vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottságok azonban haladéktalanul már az át­meneti időre. Ameddig a járási és községi bir­tokrendező és termelést biztosító bizottságok megalakulnak, ezen vármegyei bizottságok köte­lessége a vármegye területén szükséges minden sürgős intézkedést ideiglenesen megtenni. VIII. Ezt a rendeletet a földmivelésü­gyi népbiztosság hajtja végre. Budapest, 1919. március 30. A Forradalmi Kormányzótanács merénylőjének halálra ítélését, rossz szel­leme súgta Franciaországnak. A francia pohár trió volt: ez a csöpp kellett még, hogy a pohár kicsorduljon . . . A Pesti Hírlap mai száma 8 oldal ■ v. A vidéki munkás-, katona- és paraszttanácsok és direktóriumok jogköre. A Forradalmi Kormányzótanács 2221. K.­E­T 1919 XXVII sz rendelet« A Budapesten és vidéken ezideig megala­kult munkás-, katona- és paraszttanácsok és di­rektóriumok legtöbb helyen beigazolták a vára­kozásokat, amelyeket a Forradalmi Kormányzó­tanács a proletariátus érettségéhez fűzött, mégis, mivel egyes helyeken olyan dolgok is előfordul­tak, amelyek a forradalmi rendet, és fegyelmet ve­szélyeztetik, szükségét látjuk annak, hogy az ál­talános elvek tekintetében a tanácsok és a direktó­riumok részére a következő rendeletet kiadjuk. A kormányzótanács csak­ azokat a taná­csokat és direktóriumokat ismeri el ideiglenesen is, amelyeket a forrradalmi proletariátus többsége választott meg. A legszigorúbban meg fogjuk torolni, ha egyesek önmagukat tolják föl a mun­kásság vezetőinek és ezen a cimta intézkedéseket tesznek. A szabályszerűen megalakított tanácsokat és direktóriumokat figyelmeztetjük, hogy a Kor­mányzótanác­­­sal és a belügyi népbiztossal való legteljesebb egyetértésben kell működniük, mert csak a legridegebb fegyelem tarthatja fenn a proletariátus diktatúráját. Szükség esetén, vagy

Next