Pesti Hírlap, 1919. április (41. évfolyam, 77-102. szám)

1919-04-01 / 77. szám

1919. április 1., kedd. Pesti Hírlap. ■■ ---------------—... .............................................. bűncselelar­fény. E bűncselekményért úgy az iráyszlet vagy raktér tulajdonosa (vezetője), mint pedig a valót­lan­­ bejelentéseket tanúsító bizalmi egyének a forra­­­dalmú törvényszék elé állíttatnál­. Budapest, 1918. március hó 29. Böhm a k. a szociális termelés népizalosa, Rákosi s. k. a szociális termelés helyetti* népbiztosa. i . Rendelet a köztulajdonba vett házak ház­­bérének beszedéséről Budapesten, illetőleg azon vidéki városokban, amelyekben a házak köztulaj­donba vétettek. 1. Április 1-től fogva minden házbér havi előzetes részletekben fizetendő: a heti, két heti és negyedévi bérfizetés a köztulajdonba vett házak­nál megszűnik. 2. A házbért a ház bizalmi férfiai nyugta el­lenében a házfelügyelővel együtt szedik be. 3. A beszedett házbért a bizalmi férfiak a legközelebbi postahivatalnál 3 napon belül kötele­sek befizetni. A befizetés külön erre a célra szol­gáló és a kerületi Bérbizottságoknál rendelke­zésre álló postatakarékpénztári befizetőlapokon történik, amelyek „állami házbérszám­" felírás­sal bárnak. A bizalmi férfiak kötelesek a befize­tési lap üres bárlapjára az utca- és házszámot, amely házból a befizetés történik, pontosan és ol­vashatóan felirni Az ellenőrzés módjáról külön rendelkezések következnek. Budapest, 1919. március hó 31. Vau«» & fc, Székely e. k. pénzügyi népbretosok, A Lakáshivatal átszervezése A Központi Lakásbiztosság Direkbőrt­ma a következő felhívást teszi közzé: Elvtársak! Proletártestvé­rek! A régi lakásfalvettal berendezkedése és irá­­­ynyloka, nem teteti meg a proletárérdekeknek és a polletárszellemnek. Ezért a jelenlegi Lakásbiz­­tossági Dirktórium újjászervezi, újjáépíti a la­­káseszültség megszüntetését célzó lakáshivatalt. Az építésre csak száz napot adjatok! E két napra azért van szükség, hogy ezen idő alatt a lakásbiz­­tosság kutatószerve, amely szervezett elvtársak­­ból alakult, felkutatja az elekvirálható lakáso­kat és faifcás részeiket. Az elrekvirálható helyisé­geket a lakásszükségben szenvedő proletártestvé­reink rövid úton, lehetőleg azonnal megkapják, illetőleg ki­álítjuk a szükséges lakásigazol­ványt“-t. Éppen ezen rövid időn belü­li elintézés miatt ,, hogy a lakásbiztonság intézkedéseit és végcél­ját, a proletárnak hozzáillő módon való elhelye­zését minden esetben véghez lehessen vinni­; azon­nali kilakoltatás és a forradalmi törvényszék elé valló állítás terhe mellett tilos lakásigazoltány nélkül: 1. minden néven nevezendő helyiség elfog­lalása; 2. az összeköltözés, még a legszorosabb ro­koni viszonyban lévők között is; 3. bútorok elvitele és elcser­élése, mert min­dennemű bútor közvagyon tárgyát képezi; A az albérlők és ágy­járók önkényes el­helyezkedése. Albérlő és ágyrajáró elvtársaink maradja­nak meg jelenlegi albérlőt illetően ágyrajárói vi­­szonyokban. Részükről feltétlenül és a legrövi­debb időn belül gondoskodunk. Az eziránti ké­relmek időpontját e helyütt közölni fogjuk. A lakásszükség igazolásánál elégséges annak az igazolása, hogy az illető lakást köre a dolgozó osztályhoz tartozik és bizalmi férfiak abbeli iga­zolása, hogy a lakásszükség fennáll. A lakásrendeletben fölemlített „családtagok“ alatt „felnőtt“ családtag értendő. Azon­­Ragozó elvtársunk, aki saját munkája, folytán családi házhoz jutott és jelenleg bérlőképen lakik, saját házába költözhet, de csakis abban az esetben, ha ezáltal a Budapest területén lévő elhagyott saját teljes lakását a Lakásbiztonság rendelke­zésére bocsátja. Természetesen a családi házba való költözés esetén sopa foglalhat el az illető család több szobát, mint amennyit a rendelet meg­enged (felnőttenként egy szoba, legfeljebb há­rom szoba; ez alól csak kivételes esetekben van éttérém­). Nyomatékosan figyelmeztetjük a házfel­ügyelőket és a házak bizalmi férfiúit, hogy nem jogosultak önkényesen lakásbehelyezéseket esz­közölni. Sőt arra kérjük elv­társainkat, hogy mindennemű, az új rendeletbe ütköző szabályta­lanságot­ azonnal jelentsenek be a Lakásbiztos­­ságnak. Közhasznú intézmények, szakszervező- Leltározzák az ipari üze­meket. A szociális termelés népbiztosának 5. Sc. NI. szám­ú rendelete. 1. Minden ipari üzem, amely anyagoknak és áruknak előállításával, feldolgozásával, ne­mesítésével foglalkozik, akár egyéni, akár tár­sas vállalat (szövetkezet, betéti, vagy részvény­társaság, közüzem stb.) ha gépi erővel bir, munkásainak számára való tekintet nélkül és abban az esetben is, ha az üzem szünetel; ha pedig gól­­erővel nem bir, de rendes körülmé­nyek között a tulajdonost vagy vezetőt és hiva­talnokokat is beleértve legalább 30 alkalmazottat foglalkoztat, köteles folyó éki április 1-ei állapota szerint leltárt venni fel és azt legkésőbb ez év április hó 7-án a szociális termelés népbiztossá­gának gazdaságstatisztikai osztálya élnére (Budapest, Tőzsdepalota) postára adni. 2. A lelt­árban a következő adatok veen­dők fel­a) a vállalat (üzem) cége vagy tulajdono­sának neve, az igazgatóság székhelye, az egyes telepek telephelye s mindezek pontos postai címe, részleges telefonján®, és táviratcíme; b) a vállalat által jelenleg gyártott cikkek pontos megjelölése; e) azoknak a közszükségleti cikkeknek pon­tos felsorolása, amelyek előállítására a vállalat esetleg csekély átalakítással alkalmas; d) a gyártáshoz szükséges nyers-, félkész­és készanyagokból meglévő részletek a szoká­sos mértékegységekben tételenként részletezve; f) tüzelő, kenő, világító és az üzem f­entar­­tásához szükséges egyéb üzemi anyagok­, meglévő kés lett részletezve; f) a raktáron lévő kész árul, és a gyártás alatt lévő félkész áruk, ide értve a hadi célokra készült árukat is, tételenként részletezve. 3. Minden üzem (telep, fiókvállalat) közvet­lenül szolgáltatja be adatait, megjelölvén központi igazgatóságának vagy anyavállalatának cégét és székhelyét. Az, adatokat csak a papír egyik oldalára szabad írni, a hátlap üresen marad. A leltárt három teljesen egyforma példányban kell be­küldeni, egy példányt ezek közül a népbiztosság visszaküld, ezt a vállalat köteles megőrizni. 4. A leltározás céljára a záróra és a va­sárnapi munkaszünet felfüggesztense. A leltáro­zást a termelési biztos végzi mindazoknál az üzemeknél, amelyeknél a termelési testes már kineveztetett, minden más esetben pedig az ellen­őrző munkástanács a vállalat eddigi felelős ve­zetőjének bevonásával. A leltár adatainak he­lyességéért mindezek felelősek­­. Aki e rendeletet megszegi, a kijelölt ha­táridőt indokolatlanul elmulasztja, valótlan ada­tokat közöl vagy a rendelet szellemét egyébként megszegi, forradalmi bűncselekményt követ el és ezért forradalmi törvényszék elé állíttatik. Budapest, 1919. március 29-én. Böhm Vilmos s. k. a szociális termelés népbiztosa. Hevesi Gyula a. k., a szociális term­el­és helyettes népbiztosa. Felvilágosításokat a kereskedelmi és ipar­kamara helyiségében (Szemere­ u. 6.) a Szociá­lis Termelési Népbiztosság kirendeltsége április 1-én és 2-án délelőtt 9. és délután 2 óra között ad. ■MZla* m­­tmSÁ A házb­ért havi előzetes részletekben kell fizetni A pénzügyi népbiztos 5. számú rende­lete. Új toborzó hely Budapesten. A Vörös Hadseregbe való felvételre jelentkezni lehet a Szerb­ utcai laktanyában működő toborzó-bizottságnál is. Jelentkezni lehet naponként 9—12 óráig és dél­után 2— óráig- téli és másfajta proletár egyesülések adják be ké­relmüket a vezetőségük­ által láttartozva. Írásban a l­akásbiztossághoz, amely az ér­­leteltek meg­jelenéséről írásbeli idézéssel gondoskodik. Óra figyelmeztetjük a közönséget, hogy a rendelet szerinti fölös helyiségeiket nyolc nap alatt annál is inkább jelentsék be (ajánlott levél­ben) a Lakásbiztosságnak, mert ellenkező eset­ben kivétel nélkül a Forradalmi Törvényszék elé állítjuk a mulasztókat, mint olyanokat, akik a proletariátus érdekei ellen dolgoznak! Lakás­­rekviráláshoz, lakásszemléhez csakis azok jogo­sultak, akiknek a Lakásbiztosság Direktóriumá­nak három tagja által aláírok és körbélyegzővel ellátott igazolványa van. Aki ilyennel nem ren­delkezik, a­z csaló, adják át a legközelebbi kar­hatalmi közegnek. A Központi Lakásbiztosság Direktóriuma. Kultúrát a falunak! A Tanácsköztársaság egyik legszebb és legemberibb jelszava az, hogy több, mérhetetle­nül több kultúrát akar teremteni, mint a régi kapitalista uralom. És meg kell állapítani azt is, hogy a Tanácsköztársaság ezt a jelszót ko­molyan is veszi. A kapitalista korszakban is so­kat beszéltek a kultúráról, az analfabétákról, sok­­szép cikket olvastunk, sok lelkes szónoklatot hallottunk arról, hogy a világosságot szét kell vinni az országba. A jelszavak mögött azonban soha sem volt őszinte szándék. A kapitaliz­­mus és a kapitalizmussal szövetkezett monarchia ösztönösen érezte, hogy uralma csak addig tarthat, am­íg a nagy tömegek lelki sötétr .... uu.ta­ha a tudás­sal jár az emberi öntudat, az öntudatra ébredt milliók pedig nem lesznek kizsákmányolásra al­kalmas napszámosai a nagybirtoknak és rabszol­gái a gyáraknak. A régi rendszer kultúrája csak kirakat-kultúra volt, kevesek privilégiuma, nagy­városok fénye és ragyogása. A nagyvárosok ha­tárán­ túl kezdődött a magyar falu­vak sötétsége. Igaz a általános népkultúra már csak azért sem lehetett, mert a tőkés urak állama teherbírása végső erejéig fegyverkezésre költötte minden pén­zét. A trón és a kapitalista profit megvédése, a tömegek rabszolgasorban tartása olyan tömén­telen összegeket emésztett föl, hogy a kultúrára­­már alig jutott. A falu még szomorúbb, még elhanyagoltabb helyzetben volt, mint a város. A városi lakos­ságnak legalább a kirakat-kultúra ragyogásából jutott valami: aszfalt, reggelig tartó villanyfény, nyilvános könyvtár, színház. A falusi embernek azonban csak a sárban, a sötétségben, bűzös petróleumlámpák pislogásában volt része. A fa­lusi embert legfeljebb az adószedő és a végre­hajtó emlékeztette arra, hogy állalam is van szűk faluja határai körül A Tanácsköztársaság kormánya gondos­kodni akar arról, hogy a városok kirakat kultú­rájából általános népkultúra legyen az egész or­szágban. A Tanácsköztársaság uralma alatt nem a kiváltságos osztályok előjoga, hanem a dolgozó milliók tulajdona lesz a kultúra. Ennek a pro­gramainak a megvalósítása természetesen idóba kerül a tanácskonmán.y azonban már most, a kez­det­ kezdetén is megteszi erre a szükséges lépése­­ket. Szerető gondoskodóiéval fordul a legelhanya­­goltabb tömeg; a faju népe felé és addig is, apáig teljes programmját l­egvalósu­ltatja, nemes buz­­galommal igyekszik a sárba, porba ful­ladt falvak népének is ízelítőt nyújtani abból a kultúrából, mely eddig drága pénzért csak a városi emberek számára volt hozzáférhető. Kedves és figyelemreméltó kezdeményezés történik ebben az irányban. Színészgárdánk legjavából válogattak össze apróbb társulatokat, amelyek íróink, dalszerzőinek java munkáit mutatják be faluról-falura járva. Azok a kitűnő színművészek, akik eddig a dús aranyozási­ bársonyos fővárosi színházak közönségét szórakoztatták, má­r eddig is lelkesedéssel ajánlkoztak arra, hogy fáradságos utazás árán művészetük derűjével vidítsák fel a falu népét, amely egész napos munkájával a ke­nyeret termeli a város népének. Áss­oroszországi Tanácsköztársaságban szimbolikus jelentősége volt a Lunacsarszki vo­natoknak. Lunacsurszki, a szovjet­ kormány közoktatásügyi népbiztosa, eb­ész sereg vonatot küldött szét a volt cári birodalomban, amely de millió számra szállították a könyvet az orosz falvakba, a mesterségesen elbutított és szellemi vakságban tartott orosz nép művelésére és föl­­világosítására. A magyar falvakban ugyanily szimbolikus je­lentősége lesz a Tanácsköztársaság színészcsapa­­tainak. Csengő dal és új igazságokat hirdető ma­gyar ige utazik együtt a színészekkel; első fény­sugár abban a­ sötétségben, amelyet eddig a ma­gyar falu jelentett Ez a kezdet. A folytatás: boldog, fölvilágosodott, műveit nép azon a föl­­deli, amelyen eddig a tőke robotonái és analfa­béták tengődtek.

Next