Pesti Hírlap, 1919. november (41. évfolyam, 142-167. szám)

1919-11-01 / 142. szám

Budapest, 1919. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 220 .— ! Félévre 110. — „ Negyedévre 66 „ — „ Egy hóra 20,,—,, Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 80 £. Hirdetés és apróhirdetés díj­szabás szerint fira 86 fillér.­­ XII. évfolyam, 142. (14,063.) szám. Censurat: Pavel. Szombat, november 1. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, Vilmos császár­ út 78 TELEFON: 122—91 122—92 122—93 122—94 122—93. (Éjjel 122—91 122—92 hívandó.) FIÓKKI­ADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet­ körút 1. Telefon : József 52—m /s. jf Commandantul Trupelor ife Ocuoptie Re­gale Romane din orasul Bud­apesta. Constatanduse ca nelinistea provocata la intilnirile trecute a fost provocate in mod inten­tionat de anumiti oameni platititoari au urmarit scopu­ri de politica personala. Comandamentul ridica restrictiunea ce o pusese si face cunoscut ca pe viitor va permite numai acele intruniri pentru care se va cere apro­barea din vreme, prezentand odata cu cererea: a) Programul intrunirei, b) Persoanele care vor vorbi (aratand pe curt­­e va vorbi fiecare.) c) Locul (sala), ziua si oara intrunierei, d) Cererea sa fie facuta cu opt zile inainte. e) Persoanele care sunt respunzatoare, ca se vor respecta obligatiunile de mai sus„ si ca nu se va atinge sub nici o forma drepturile natiunei si armatei romane. Comandantul Trupelor de ocupatie Regale Romane din orasul Budapesta. General ss. Mosoiu. A román kir. megszálló csapatok parancsnoka Budapesten. Mivel megállapítást nyert az a tény, hogy a most alkalmakkor megtartott gyűléseken fel­merült zavargásokat bizonyos emberek idézték elő szánt­ szándékkal, akiket megfizettek, és személyes politikai érdekeket hajszoltak, a pa­rancsnokság felfüggeszti az eddigi szigort és tu­domására hozza az érdekelteknek, hogy jövőre csak azokat az összejöveteleket fogja engedé­lyezni, amelyek engedélyezésére a kérvények elég korán fognak beadatni és egyszersmind mellékelni fogják: a) A gyűlés programmját. b) Azon személyek névsorát, akik szónok­latokat fognak tartani, (külön-külön minden szónoklatnak tartalmával.) c) A megtartandó összejövetel helyét, (helyiségét), napját és óráját. d) A kérvényezést nyolc nappal előbb kell beadni. e) Azon személyek névsora, akik felelősek azért, hogy tiszteletben fognak tartatni a fenti kötelezettségeik és hogy semmiféle formában nem fognak érintetni a román nép és hadsereg joga. A Román kir. Megszálló Csapatok pa­rancsnoka Budapesten. Mosoiu s. k. tábornok. A v­­ s. Consiuuidamentul Trupelor romane aduce la cunostiinta populatiei orasului Budapesta ca au sasit de curand 14­ cisterne cu benzina grea si­­usoara. Distribuirea se face prin Minis­­terul de Finante ungar direct consumatorilor cu pretul de 1.50 lei litru de benzina grea si 1.70 lei litru de ben­zina usoa­ra. Commandamentul Trupelor Romane. Értesítés: A román csapatok parancsnoksága tudo­mására hozza Budapest főváros lakosságának, hogy a napokban 14 cisterna nehéz és könnyű benzin érkezett A szétosztás a magyar pénz­ügyminisztérium útjá­n­ történik, közvetlen a ve­vőközönségnek, a következő árakkal: Nehéz benzin ára 1.50 lei literenkint, a könnyű pedig 1.70 lei literenkint. A Román Csapatok Parancsnoksága. Királyság vagy Köztársaság legyen-e Maeyarort? Hajótöröttek vagyunk. Idegen vize­ken zátonyra futott, léket kapott, árbocát vesztette hajónk. Egész alkotmánya roncs. Most tétován imbolyog a még mindig há­borgó tengeren. A munka gőzerejére, a lel­kesedés vitorláira volna szükség, hogy biz­tos révbe érjen, hol sebeit begyógyíthassuk. Meg kell gyújtani a távoli parton a világí­tó torony mécsesét s meg kell keresni a félredobott iránytűt, hogy ennek segítségé­vel elérhessük az­t. Bátran ki kell tűzni a célt, mely felé a nemzet erőit sorakoztatni kell. S őszintén meg­ kell nevezni a törvényes eszközt, mely­lyel arra törünk. Pártok s politikusok nagy része hallgat az ország legfontosabb ügyé­ben, az államforma kérdésében. Pedig a nemzet nagy többségének lelkében ott lap­pang az érzés, melynek nem mer hangos ki­fejezést adni az óvatos opportunizmus. A független sajtónak kötelessége, hogy han­got adjon a nemzet érzésének s mi nyíltan és bátran kibontjuk a népszavazás előtt az alkotmányos királyság lobogóját Értékét, tekintélyét, varázsát vesztette ez országban minden. Mert ellopták még a modern államformának, a köztársa­ságnak, hitelét is, amelyben a forradalom első percében sokan naivul hittünk, mikor csak könyvek doktrinak­ elméletéből ismer­tük az­t s még nem tapasztaltuk, hogy fél­művelt országban a csőcselék rémuralmává fajulhat. Szomorú tapasztalatok és higgadt megfontolás után állunk a királyság állam­formája mellé s tárgyilagos érvekkel indo­koljuk ezt. Több cikkben kifejtjük a köztár­saság és királyság államformáinak előnyeit és hátrányait. A teoretikus elveket átszűr­jük a közelmúlt tapasztalatain s arra a vég­eredményre jutunk, hogy se a régi álalkot­mányos királyságot, utóbbi két álköz­társaságot nem akarhatjuk, mert valameny­nyi önkényuralom volt, hanem teljesen új alaptörvényekre, új közjogra, új alkotmány­ra épített királyság felel meg mai viszo­nyaink között az ország érdekeinek, mert az erőgyűjtés és munka hosszú korszakára csak ez biztosíthatja nyugalmunkat. Sőt épp a mai idők győzhetnek meg mindenkit arról, hogy Magyarországon a királyság képviseli a rendet, mikor legjobban érez­zük egy oly államfőnek hiányát, ki a párto­kon felül állva kivezetne minket az örvé­nyek közül, mikor politikusaink és párt­jaink egyebet sem csinálnak, mint egymás ellen harcolnak s mikor kétszeres szükség volna valakire, aki mentes a politikai piszok­tól, amelyet a magyarok egymásra dobálnak-Kérjük olvasóinkat, kisérjenek végig tárgyi­lagos okfejtésünk fonalán s különösen kér­jük a közvélemény tám­­atását arra, hogy politikusainkat rászorítsuk az alkotmány­biztosítékok részletes programjajának ke­resztülvitelére, az államfői jogokat és a nemzeti szuverenitást szabályozó új alap­törvények kodifikálására. Nem kortes­zászló az, amit kibontunk. Az államfő sze­mélyéről nem beszélünk. Csak az államfor­máról nyitjuk meg az országos elvi vitát. Elvi kérdések az államforma körül. — A prag­matika szankció megszűnt. — Új alaptörvénye­ket, új alkotmányt kell kodifikálni. — Államfői jogok. — Az alkotmánybiztosítékok sorozata. — Az angol alkotmány utánzása. — A főrendi­ház reformja.­­ Mivel a pártok és politikusok nagy­részt a maguk dolgával vannak elfoglalva s csak kevéssé foglalkozhatnak az országé­val, a független sajtóra hárul a feladat, hogy a közvélemény figyelmét az államfor­ma kérdése felé irányítsa. Végre is komo­lyan foglalkoznunk kell azzal, ami eldönti államunk jövőjét S pár hét múlva el kell dönteni, hogy királyság leszünk-e, vagy köztársasági Mivel pedig épp a legreáli­sabb kérdésekben a magyar még a legszo­morúbb tapasztalatok után is hajlandó a legnaivabb idealizmussal határozni s nem a jól megfontolt érdeke, hanem a hangulata s érzése után megy, százszor is figyelmeztetni kell a nemzetet, hogy a mai modern korban nem lehet „közfelkiáltással" elintézni az ilyen ügyeket. A rideg üzletember számításá­val kell mérlegelnünk, hogy az országnak melyik államformából és melyik államfő­ből lehet több haszna? Azért akár direkt népszavazás, akár egy újonan választott or­szág­ vagy nemzetgyűlés követei döntsenek, nem lehet a szavazó testület elé naivul ilyen primitív formában a kérdést föltenni, hogy királyság vagy köztársaság legyünk-e. Hisz mind a két államformának s főként a királyságnak vannak különböző fajtái , lehetnek olyan különböző módozatai, hogy mielőtt a főkérdésre felelnénk, előbb föl­ve­tődik a kérdés, hogy miféle királyságok s miféle köztársaság között választhatun­k? És kell az államforma ügyében egy előzetes A Pesti Hírlap mai száma 8 oldal.

Next