Pesti Hírlap, 1919. november (41. évfolyam, 142-167. szám)
1919-11-01 / 142. szám
66 PESTI HÍRLAP 1919. november 6., csütörtök. törvényhozási döntésnek lenni, mely kimondja: mivel az osztrák-magyar monarchia megszűnt s a pragmatica sanctio szerint együttesen birtosolandó országok minden kötelékét széttépte egy vis major, a leveretés s mivel a közös védelemnek kötelessége is, lehetősége is megszűnt, ennélfogva a pragmatica sanctio s az ezt becikkelyező 1723-ik évi I. és II. törvények egyszerűen megszűntek, amiből növetkezik, hogy a Habsburg-ház örökösödési joga a magyar koronára megszűnt Amidőn ez előzetes közjogi döntéssel megállapítottuk, hogy a magyar nemzetnek az államforma és államfő fölötti teljesen szabad önrendelkezési jogot visszaadta az intentesban egyesült világhatalom, akkor érkezzünk csak el oda, hogy a főkérdés fölött gondolkozzunk. S itt a közvélemény figyelmét fölhívjuk először bizonyos alkalmi szempontokra, másodszor bizonyos elvekre és igazságokra, melyeket a most teremtendő új magyar alkotmányban és most szerkesztendő új magyar közjogban kodifikálni kell.Alkalmi szempontnak nevezzük annak alapos megfigyelését és megállapítását, hogy a mai európai helyzetben s a körülöttünk levő országokhoz való viszonyunkban milyen államforma s államfő lenne reálisan előnyösebb Magyarországra? Milyen lenne kifelé rokonszenvesebb s befelé több hasznot hajtó? Nem csinálhatunk egy külön magyar glóbust, mely nem törődik a világgal. Nyíltan és őszintén meg kell tárgyalnunk minden kínálkozó, sőt elgondolható eshetőséget, hogy miből lenne Magyarországnak több haszna, ha köztársaságra szarvazunk vagy ha királyságra, ha itthon keresünk államfőt, vagy ha külföldön? Ezért tudnunk kell, hogy milyen esélyeket vehetünk számításba? Mert az ország javára konjunkturális politikát kell követnünk. Semmiféle konjunkturális érdek sem érintheti azonban azokat az elveket, amelyeket mint örök igazságokat bármilyen állanforma mellett is törvénybe kell iktatni. Mert nekünk új alaptörvényt kell csinálni, új alkotmányt kell kodifikálni, új közjogot kell szerkeszteni. Nemcsak akkor, ha új államformát, köztársaságot, választunk, hanem királyság mellett is. A Habsburgok örökösödési jogára vonatkozó törvények megdőltével ugyanis minden úgynevezett alaptörvényünk megdőlt, vagy változást szenvedett. Az új alkotmány kodifikálásánál pedig két elvet kell érvényesíteni: 1. történeti talajból, nemzeti tradíciókból kell azt kifejleszteni, 2. a modern kor igényeihez s a népszuverenitás mai elveihez kell alkalmazni. Nevezetesen a mult századok korlátlan felségjogairól nem lehet többé szó az új magyar államban. S miután igazságaink mindkét államformára, ugy a királyságra, mint a köztársaságra illenek, azért az „államfői jogok" kifejezést használjuk s ezeknek szabályozására hívjuk föl a közvélemény figyelmét. Mert a levezetésünkből legalább merítsük azt a hasznot, hogy minden jóval együtt veszítsünk el minden régi rossziat is. Elpusztított régi államunk tabula rasájára építsünk egy modernebb jobb alkotmányt. S e munkánál politikusaink figyelmébe ajánljuk mindama nemzeti követeléseinket is, miket az úgynevezett „alkotmánybiztosítékok" tárgyalásakor programmszerűen fölállítottunk. Akik királyságot akarnának jövőre is, sokszor hangoztatják, hogy az angol alkotmányt kellene mintaképül vennünk, amely nem ismer korlátlan felségjogot. A minta helyes. De épp ez is bizonyítja, hogy nekünk újonan kell kodifikálni alkotmányunkat egy vagy több alaptörvényben. Minden régi alkotmány részben szokásjogon, királyi gyakorlaton, parlamenti határozatokon s nem minden részében írott alaptörvényeken alapul. Ilyen az angol alkotmány is, mely az 1688-iki forradalomból forrott ki; a régi törvényeiben kimondotta, hogy „fenség, tökéletesség és örökkévalóság képe?11- politikai tekintetben az angol korona elismert legfőbb tulajdonságait", de a praktikus életben e fenségnek és tökéletességnek nem engedte meg, hogy miniszteri segédkezés vagy ellenjegyzés nélkül egy levelet írjon, egy követet fogadjon, egy hivatalos levelet fölbontson. Az angol király csak uralkodhatik, de nem kormányozhat s már II. György mondotta: „Angliában a miniszterek a királyok". Mindenesetre követendő példa tehát az angol, — ha a nemzet döntése nem a köztársaság, hanem a királyság mellett fog állást foglalni, — de ami alkotmányosságot, parlamentarizmust Angliában különböző korok bilijei, parlamenti határozatai, továbbá a szokásjog s a közszellem biztosít, azt nálunk együttesen egy irott törvényben kell fölsorolni, mert nálunk nincs oly közszellem, mely lehetetlenné tenné az államfői önkénykedést Minden új államnak irott alkotmánya van. Mi teljesen új államot szervezünk, tehát paragrafusokba, kell szedni — ismételjük, úgy köztársaság, mint királyság mellett — az új alaptörvényt, amely kimondja: minden hatalom forrása a nemzet, ennélfogva csak egy szuverenitás van, ez a népszuverenitás; 2. az államfő a nemzeti akarat szabad megnyilvánulásának csak eszköze s nem féke lehet; 3. korlátlan államfői jogok nincsenek, az államfő minden ténykedéséért az alkotmányos kormány felelős, ennélfogva felelős minisztérium nélkül az államfő nem működhetik; 4. a hadüzenet és békekötés joga az országgyűlést illeti; 5. az államfő tartozik a törvényes határidő alatt országgyűlést összehívni; 6. tartozik a parlamenti többségből kormányt kinevezni; 7. tartozik az országgyűlés két háza által megszavazott törvényeket szentesíteni; 8. tartozik állandóan az ország területén lakni; 9. tartozik a törvényeket megtartani és megtartatni, ennélfogva az ország minden törvénye reá is alkalmazható, törvényen kívül az államfő sem állhat; 10. ha az államfő az alkotmányra tett esküjét megszegi , a nemzet szabadsága ellen árulást követ el, az országgyűlés fölötte bírói széket ülhet s a nemzetre visszaszál az államfőválasztási jog. Ez elvi követelések fölállitandók köztársasági államfő mellett is, de százszorta inkább királylyal szemben. S addig kell ez elvi döntést kodifikálni, mig nem történt döntés a személyben, mert így a nemzeti követeléseknek nincs semmi személyi élük. A nemzet maga választ államfőt, tehát joga van megszabni az alkotmány elveit, amelyek mintegy „pályázati föltételek" az új államfőre. Át kell formálni azonban az államformával egyidejűleg az országgyűlést is, amennyiben egy modern államban a népparlament mellett nem lehet meghagyni egy feudális főrendiházat, melyben a születés és vagyon adja a többséget. A kétkamararendszer mellett szól a nemzeti hagyomány, de a felsőházból valódi szenátust kell csinálni, melyben ne az érdekképviselet legyen a főmotívum, hanem a testületi képviselet, például a törvényhatóságok s különböző kamarák vezetőivel az egyes szakmákban tapasztalatokat szerzett meghiggadt emberek volnának bevonandók, tehát a születés joga helyébe a hivatás joga lépne, így volnának a szenátusnak nem születésből, hanem hivatalból való tagjai, aztán kinevezettek és külön választottak is. Itt az ideje, hogy rég hirdetett doktrinak igazságokat átvigyünk az életbe. S azért vázoltuk itt röviden az államforma körül fölmerülő elvi problémákat, hogy megnyissuk a tárgyilagos vitát s hogy a gyűlölködő politizálástól oly térre irányítsuk a közgondolkozást, amelyen pártkülönbség nélkül találkozhatunk. Gondolja meg minden magyar, hogy nehéz munkával új államot kell építenünk. S ha összedőlt a régi házunk, akkor legyen annyi eszünk, hogy az ujat ne építsük megint vályogból s ne az áradó folyó süppedő partjára! A kibontakozás felé. Sir George Clerk mai tárgyalásai — Wlassics ujabb meghallgatása. — Minisztereln ik-jelül.e. Egy hete mult már, hogy Sir George Clerk politikai tárgyalásokat folytat az ország kiválóságaival és a pártvezérekkel és beható tájékozódás útján keresi a békét biztosító kibontakozást. E tárgyalások eddigi anyagából már tegnap megállapították, hogy az entente teljhatalmú megbízottjának munkaprogrammját a legfairebb objektivitás jellemzi s hogy e programm során Sir George Clerk elérkezettnek látja az időt, hogy a pártok képviselőit közös megbeszélésre hívja össze s a kibontakozás módozatait e plénum elé terjeszti megszivlelés vége. . A mai kihallgatások folyatásnak és alighanem befejezésnek is tekinthetők a Magyarország sorsát intéző előzetes tárgyalásokban. A mai nap folyamán gróf Zichy János, báró Perényi Zsigmond, Kristóffy József és Bárczy István voltak kihallgatáson a Zichy-palotában. Feltűnést keltett, hogy báró Wlassics Gyulát már ma kora délelőtt újra magához kérette Clerk és ismét majdnem egy órán keresztül tárgyalt vele. A közigazgatási bíróság elnöke mai beszélgetéséről a következőket mondod kir-nV- osunknak: — Újra beható tanuicskozásunk von ez alkalommal a szőnyegen levő kérdések egész komplexumát ismételten megvitattuk. Most többet nem mondhatok, csak annyit, hogy a döntés rövid időn belül megtörténik. Magához kérette Clerk gróf Somssich József külügyminisztert és Raffay Sándor evangélikus püspököt, akinek meghallgatására egy egyházi memorandum adott alkalmat Raffay püspök inkább egyházi kérdésekről, a kommunizmus okozta erkölcsi károkról és az állásnélküli tanítók és lelkészek helyzetéről tárgyalt Sir George Clerkcal, de a politika kérdéseiben nem foglalt állást. A mai tárgyalások tónusa is csaknem egyöntetűen a koncentrációs kabinet létjogosultságát hangoztatta, olyan minisztérium kinevezését, mely lehetőleg polgári politikus elnökség® alatt végleges megoldást biztosíts." A helyzet ilyen előrehaladott stádiumában csak természetes, hogy megindult a találgatás is a miniszterelnöki állásra. A keresztény pártban Pekár Gyula és huszár Károly lelkes beszédben buzdították híveiket a kitartásra, hangoztatván, hogy a kormány helyzete általánosságban véve szilárdnak tekinthető és mindössze jelentéktelen változásról lehet szó olyanok javára, akiknek liberális voltát elbírja a keresztény párt. Az ő véleményük szerint nyolcvanhárom százalék magyarságé?!rOrponálhat tizenhét százalék. E feileglett ubi-eu ,otwan tiaiegetik gróf Bethlen István miniszterelnökségét, mint aki politikai hitvallásában közel áll gróf Andrássy Gyulához. A kormányon kivül álló pártok egy része Heinrich Ferencet, másik része nagyatádi Szabó Istvánt ajánlotta. Minden párton felül áll a báró Wlassics Gyula kiváló egyénisége, akinek a jelöltségéről szintén hallottunk s akinek a véleményére, hogy mily sokat ad Sir Georg Clerk, azt két egymásután következő, hosszantartó kihallgatása sokatmondóan tanulta. A keresztény pártok rendületlenül Friedlich litvánhoz ragaszkodnak. Félhivatalosan jelentik: Csütörtökön Sir George Clerk, a szövetséges és társult hatalmak legfelsőbb tanácsának budapesti képviselője a következő urakat fogadta: Lovassy Márton, bró Korányi Frigyes pénzügyminiszter, Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter, Huszár Károly közoktatásügyi miniszter, báró Hatvany Károly, gróf Klebelsberg Kunó, őrgróf Pallavicini György kormánybiztos, Diamandi román főmegbízott, Zsombor Géza államtitkár, gróf Bánffy Miklós és Krausz Simon bankigazgató. A miszió főtitkára, mint Sir George Clerk helyettese, a következő urakkal tárgyalt: báró Wlassics Gyula, Hantos Elemér, Nagy György, Veér Imre, dr Jehlicska Ferenc és dr Kmoskó Mihálylyal. A misszió ezenkívül i".Mrngséget fogadott