Pesti Hírlap, 1920. március (42. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-02 / 53. szám

Budapest, 1920. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : egész évre 220 „ — „ Félévre 110 „ — „ Negyedévre 66 „ — „ Egy hóra 30 „ — „ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 60 f. Hirdetés és apróhirdetés díj­szabás szerint . évfolyam, 53. (14,166.) szám. Kedd, március 2. HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGI 1. KIADÓHIVATAL, Budapest, Vilmos császár-út 78 TELEFON: 112—01 123—92 122—­ 122—94 122—98.­­Éjjel 122—91 122—92 hívandó.) FIÓK KI­ADÓHIVATAL | Budapest, Erzsébet­ körút , Talajon ? Józsaf SS—86. ( Élje?­ a kormányzó! Ugyanabban a fényes palotában, ah­o nemrégiben egy nemzetközi kalandor cini­kus kárörömmel jelentette be, hogy mos^te­szik sirba Magyarország ez^reszten^ros al­kotmányát: a nemzet ha^atatlaji akaratá­nak képviselői összeültek, fao&r -kiemeljék abból a sirból az elevenen elfejezett ősi al­kotmányt. Ennek a közjogi aktusnak nagy jelentősége teljes egészében csak most dom­b­orodott ki, amikor a nemzetgyűlés Horthy Miklóst lélekemelő ünnepség keretében meg­választotta Magyarország kormányzójának. Korszakos esemény, mely emlékezetünkbe idézi azt a nevezetes országgyűlést, mely 1446-ban Hunyadi Jánost emelte a kor­mányzói polcra. Megismétlődnek a históriai események ... Akkoriban is veszélyben volt a haza. Túl az országhatárokon a török készülődött el­lenünk döntő csapásra, idebenn pedig örö­kös pártvillongás sorvasztotta a magyarsá­got, amelynek minden reménysége és bizal­ma Hunyadi János személyéhez fűződött És amint Hunyadi összetoborozta az ő fé­lelmetes haderejét, mely diadalt diadalra halmozott, épp oly geniálisan szervezte meg Horthy a Nemzeti Hadsereget, hogy rendet teremtsen idehaza és készen álljon minden külső veszedelem legyűrésére... Hunyadi a Gilley-féle pártütőket tartotta féken, Horthy a belső rendet veszélyeztető destruk­tív elemekkel szállt szembe és már csírájá­ban elfojtott minden mozgalmat... Mind a kettő a tettek fáradhatatlan embere, a félel­met nem ismerő katonának őszinteségével, becsületességével és kötelesség­tudásával. Mind a kettőnek vezérlő csillaga a lángoló, fanatikus hazaszeretet És amint a rendek Hunyadit egyhangúlag választották meg kormányzónak, Horthy Miklóst is az ország közbizalma és a népakarat alkotmányos kép­viselete emelte abba a közjogi méltóságba, amelyben Magyarország teljes függetlensé­gének és területi épségének eennéje csúcso­sodik ki. Nem kételkedünk benne, hogy a kor­mányzó meg fogja teremteni a parlament zavartalan működésének előfeltételeit , és pártokon, pártvezéreken felülállva, a legéle­sebb ellentéteket is el fogja simíthatni. Bí­zunk benne, hogy a közös veszedelem ellen való védekezés céljából egyetlenegy táborba tömöríti majd a jóérzésű, igaz hazafiakat mert csak így érheti el, hogy az üres szófe­csérlést, az egyéni versengést és hatalmi tü­lekedést fölváltja a megértés bölcs politi­kája. Ha valamikor, úgy most van szüksége az országnak tekintélyre, de jól vigyázzunk, h­ogy a kormányzó tekintélyén csorba ne es­sék, mert az egyúttal az ország tekintélyét is aláássa. Ő áll a nemzeti hadsereg élén, ő képviseli a nemzetet kifelé­ kell hogy súlya legyen minden szavának. Viszont­­Horthy nagyon jól tudja, hogy a kormányzói tiszt­ség nemcsak jogokkal ruházza föl, de fárad­hatatlan munkát és súlyos felelősséget ró rá. Ideje már, hogy végképpen helyreállít­suk a jogrendet, a vagyoni és személyi biz­tonságot és kérlelhetetlen szigorúsággal tör­vény elé állítsuk azokat a felelőtlen eleme­ket, akik egyéni­ vállalkozásukkal hírnevün­ket a külföld előtt is érzékenyen kompromit­tálják. Országgyűlés soha felelősségtelje­sebb és nehezebb feladat előtt nem állott, mint most Magyarország nemzetgyűlése. De hogy megoldhassa feladatát félre kell dobnia a demagógiának minden fegyverét, le kell tennie arról, hogy a fórumon gyűlöl­séget szítson testvér a testvér ellen és szig­vériar át kell hatva lennie attól a tudattól, hogy­ Magyarország exisztenciájáról, életér­őJp€eíről van szó. A nemzetgyűlés erejét nem szabad elgyöngíteni, sem az idejét kicsinyes dolgokkal, személyi torzsalkodásokkal elfe­csérelni. Ideje, hogy megkezdjük a termelő munkát, amire égető szükségünk van. Íme, a sürgős megoldásra váró feladatok egész halmaza:" a valuta megjavítása, a tavaszi vetések előkészítése, a birtokreform, a tiszt­viselői kérdés rendezése, a nemzeti szociális politika megjavítása, gazdasági szakértők­nek a parlamenti munkába való bevonása, munkásjóléti intézmények rendszeresítése, az ipari és közgazdasági kérdések egész komplexuma. Jó lenne, ha a nemzetgyűlés tagjai megszívlelnék a székesfehérvári püs­szök intelmét. ,,A­ nép csalódott Károlyiban és a szocialistákban; csalódott az őrült bol­sevikiekben; csalódott az ellenforrada­lomban is, mert az a gazdasági helyzet megjavítására semmit sem tett és most a nemzetgyűlésen a sor, hogy csalódni fog-e benne a nép!..." Ne adja isten, hogy a ke­keserű csalódások sorát egy újabb rettenetes kiábrándulás kövesse! Ezekben a nehéz időkben fordulunk bizakodva, jóleső reménykedéssel a kor­mányzó személye felé. Bízunk az ő vas­energiájában, amelyly­el a pártokat , össze­tartja és munkára serkenti; bízunk abban, hogy körültekintő gondossággal válogatja ki munkatársait, akik hivatva lesznek az új Magyarországnak szebb és boldogabb jövő­jét kiépíteni. Sárból fakadó örömmel üdvö­zöljük magas méltóságában. Éljen a kormányzó! Kormányzóválasztás. A nemzetgyűlés Horthy Miklós fővezért Magyarország kormányzójává választotta^/ Ünnepélyes eskütétel. A kalendárium márciusra fordul: ez m. a tavasz hónapja, a kilanleté, » föltámadás^A­ böjti szél üzóg rokonct­lanul tépázza a strótot a háztertőkön, de az ég tiszta, sugaras emht a nevető gyermek szeme i­s a levegő faraámoritó aa ébredés­­illatától. Bu­dapest szi/T ünnepedre dobog ma reggel, az i­ga­z-sz/lmszbe öltözik és a partement felé autó­­, kopfin, gyalogszerrel feketeru­s férfiak, OTLD­O nők igyekeznek. Díszruhás rendőrök, sisakos katonáik kordonán belül, rengő tasalók alatt föl/lobog a szunnyadó magya®­zív, kormányzót választ ma Magyar­ország.­­ neve: Horthy Miklós . . . Ez a név hangzik ma miniJeanon­,­ kint az utcán és­­bent a folyosókon, ahol már tíz óra előtt megélénkül a® élet. Jönnek a miniszterek, képviselők, újságírók és a karzat kíváncsi se­rege. Civilek, katonák, asszonyok és leányok, mind, mind ünneplőben. A zsaket­ta a redíngot reneszánsza volt ez a délelőtt az ország házá­ban, a férfielegancia kor­ tavaszi versenye. Schilte jól esett látni ezt a feketevéget körös­körül a piros szőnyegen és a padok között is és a karzat béjos hölgykor­zoruja is kedvtelés­sel­­ átcsövezte az utólérhetetlenül kecses And­rássy Gyulát és a Pallavteáni György nád­ezál­termetét, akin valóságos körltemény a csíkos zsaketnadrág, Kint a folyosóin tarka csoportok. Az egyik fülkében a mosolygó Sós tábornokot fotografál­ják, a másik oldalon Gelért­ szállóbeli tiszteik társalognak, köztük a két Görgey. Czottler Jenő e­lőrecsúszott pápaszemmel, szangvinikus tag­lejtésekkel magyaráz valamit, Szterényi egy kérvényre jegyez néhány sort. Tizenegy felé együtt van az egész ház, a folyosó egyre han­gosabb és a sétálók sű­ra rajokban hullám­zanak. Érdekes megfigyelni a kezeket. Az egyik hátra­kulcsolva pihen, a másik a nadrágzsebbe mé­lyed, a harmadik csípőre téve egészíti ki tulaj­donosát. Aszerint, amint kereszténypárti, kis­gazda, vagy demokrata az illető. Csak a párton­kívüli Andrássy akasztja a mellényébe a két hüvelykujját. A galéria szinte roskadozik a vendégek­től. A főrendek karzatán a missziók tisztjeinek uniformisa dominál, a második számú karzaton Horthy Miklós családja foglal helyet és ugyan­itt látjuk Horthy István és Lukachic­h Géza ge­nerálisokat, Tanos ezredest, Dobokai alezre­dest, Görgey őrnagyot. Az asszonyok és lányok serege mint eleven bokréta illatozik a terem fölött, köztük a miniszterek feleségei. Fél tizenegykor nyitotta meg az ülést Ra­kovszky elnök és a múlt ülést jegyzőkönyvének hitelesítése után bejelenti a napirend első tár­gyát: Magyarország kormányzójának megvá­lasztás­át — Éljen Horthy! — sorran föl a lelkes kiáltás és csakhamar kezdetét veszi a titkos vá­lasztás, melyet név­sor szerint urnába dobott papírlappal folytat le a Ház. Tíz perc alatt kész az aktus, azután összeszámlálják a szavazato­kat és Rakovszky Istán elnök kihirdeti az eredményt. Leadtak 141 szavazatot, ebből 131 esett Horthy Miklósra,­­ Apponyi Albertre, egy szavazólap üres volt, két szavazat pedig — így mondta az elnök — megoszlott. A választói eredménye alapján Rakovszky elnök Horthy Miklóst Magyarország megvá­lasztott kormányzójának jelentette ki, mire az egész HÖK és a karzat spontán lelkesedéssel, felt­átva, tapsviharral tüntetett, Horthy mellett. Most küldöttség indult a megválasztott kor­mányzóért, hogy értesítse és eskütételre elhozza a nemzetgyűlésbe. A küldöttség elnöke Prohász­ka Ottokár püspök volt, tagjai pedig Gyömörey György, Patacsy Dénese, Szijj Bálint és Ugron Gábor. Az autók átrobogtak Budára, a Gellért-szál­lóba, ahol kora reggel óta megláts­zott az ünnepi nap képe. Kint a téren lovasrendőrök és széles félkörben várakozó kíváncsi tömeg, bent s­ürgés­forgás, parancskiadás, pattogó vezényszavak. A küldöttség féltizenkettőre érkezik oda és nyom­ban a fővezér elé járul, akit Prohászka a követ­kező szavakkal üdvözöl: " Főméltóságú uram! A magyar szabad­ság hagyományos hónapjának első napján, március 1-én­ eljöttünk ide főméltóságodhoz, hogy elhozzuk a magyar nemzetgyűlés és ezzel az egész magyar nép nevében az ország bizalmát. Főméltóságodnak kormányzóvá való megválasztását. A királyi hatalom meg­szűnt , míg rendbe hozzuk az állam alkot­mányos szervezetét, ideiglenes kormányzót választunk. Ezt a választást megejtettük. Fő­méltóságod megválasztásával, hogy az anar­chiát megakadályozza. Mi jöttünk ide, hogy közöljük Főméltóságoddal megválasztását és hogy arra kérjük, mondja ki azt az igent, a magyar népet szerető jószava igenjét, amely­lyel elvállalja a bizalmat. Tudjuk, hogy fel­adata és eképen elhatározása nem könnyű. Nehéz munka vár Főméltóságodra. De a ma­gyar nép megérdemli azt, hogy ezt a nehéz és kemény munkát vállalja. Ennek a szerény ünnepi keretnek a végén a nemzet hódolata és hálájáért jöjjön el a nemzetgyűlésbe és mondja meg a nemzetnek, hogy elvállalja a bizalmat Horthy Miklós néhá­ny szóval megköszön­te a püspök beszédét és nyomban utána fölhang­zott a hallban az elnyújtott kommandó: — Fegyverbe! A megválasztott kormányzó elindult a kül­döttséggel a parlamentbe. Horthy Pr­oh­ászkával ült egy autóba a soffőr mellett szárnysegédes Magasházy kapitány helyezkedett el. Véges-végig a zászlódíszbe öltözött egész után Pest-Buda örömszava köszöntötte az otrantói hőst. Dél volt, amikor a küldet­ség a kormány­zóval a Házba érkezett. Horthy Miklós az elnöki fogadóterembe ment, ahová az egész kormány bevonult. Mialatt itt hosszabb tanácskozás volt. A Pesti Hirl­ip mai száma a 10 oldal."— Ara 80 fillér.

Next