Pesti Hírlap, 1920. április (42. évfolyam, 79-104. szám)
1920-04-01 / 79. szám
Budapest, 1920. CLffrzETf»i ARAK t Egész évv. 820 K — t Félévre ......... 110 „ — . Negyedévre 66 „ — ,, Egy hóra *,„-„ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 80 f. Hirdetés és apróhirdetés dijonbaa Mertet I ILII évfolyam 79. (14,192.) szam^ ^ ^ Csütörtök, április L «ZERKESZT08£« tg KIADÓHIVATAL: Budapest, Vilmos csásár-wk tt TELEPŐR: 122—81 122—02 122—M 122—04 122—98. (Éjjel 122—01 122—OS hívandó.) KÓKKI ADÓHIVATAL : Budapest, Krxacbot kiBre* L Tal.m. : Jómis 82—00. I A magya r kérdésben ismét elhalasztották a döntést. A legfelsőbb tanácsban egy nagyhatalom tiltakozott az érdekünkben. — Amerikának is aggályai vannak. ›hf, mire. 31. A nagyköveti értekezlet a múlt hét elején a magyar béke IV« lekkel foglalkozott és eUm‡An‡Kta,hogy • szövetségesek legfőbb tatti •TM›a«k j»›&10IK hogy en bloc döntését mondjon ki és azt április 3-a és 5-ike közötti időben közölje a NeoillybeVP l®vő magyar békede-r e g é c i ó v al ^nyilván azt -i, hogy ilyen módon tisztába jass M Magyarorszég állásfoglalásával. A legfelsőbb tanác» azonban az eljárásnak ezt a módját egy hatalom tiltakozása következtében elutasította, mert, hír szerint olyan aggállyokkal is kell számolnia, amiket az Egyesült Államok képviselete támaszt Minden valószínűség szerint tehát a döntést megint elhalasztják, bár nem lehetetlen az sem, hogy az Apponyiféle kifogások egyes részeinek elintézését még a san remoi értekezlet egybegyűlése előtt tudtára adják a magyar meghazakadottaknak. Olaszország nem járult hozzá a magyar békekérdés határozatához. Róma, márc. 81. A Journal d'Italia jelenti, hogy Olaszország a nagykövetek tanácsának hétfői ülésén nem járult hozzá a magyar békekérdésben hozott határozatokhoz. Ebben az ügyben tehát döntés nem történt. Befejeződött a Tiszántúl kiürítése. — A fővezérség helyzetjelentése. — A Magyar Távirati Iroda jelenti: Gyulának és Mezőhegyesnek március 30-án magyar csapatok által történt megszállásával a Tiszántúl kiürítését a román csapatokbefejezték. A kiürítés a béketervezet szerinti vonalig terjed, amely vonal azonban nem vág elébe a béketervezet szerinti bizottsági és végleges határmegállapításnak, hanem demarkációs vonalnak tekintendő. E vonalat a szövetségközi katonai bizottság a magyar é3 román főparancsnokságok kiküldötteivel részleteiben egyelőre akként állapította meg, hogy az a vonal mentén fekvő magyar községek keleti, illetve a románok által megszállva tartott községek nyugati közigazgatási határaival esnek össze. Ezáltal elkerültetett, hogy egyes községek területének egy része magyar, másik része román közigazgatás alá jusson, amely körülmény a községek gazdasági és közigazgatási helyzetét megbénította volna. Az ily módon megállapított vonalon a következő községek maradnak magyar közigazgatás alatt: Szatmár megyében: Marosligeti Kispalád, s .sz . Kis- és Nagyhódos, Garbolc, Méhtelek, Botsály, Gacsaly, Császló, Nagygóc, Komlódtótfahi, Csenger, Gsexigerújfalu, Ura, Tyúkod, Mérk, Várlaj, Penészlek. Zajta község hovatartozandóságára vonatkozólag a tárgyalások folyamatban vannak; a község egyelőre román megszállás alatt áll Szabolcs megyében: Nyírpilis, Piticsa, Nyírbéltek, Nyírábrány. Bihar megyében: Bagamér, Nagyléta, Vártas, Monostorpályi, Hosszúpályi, Esztár, Kiamarja, Nagykereki, Bojt, Biharkaresztes, Aktárus, Beregböszörmény, Told, Mezősas, Magyarhomorog, Körös«?:akal. Kőrösnagyharsány, Biharugra, Gest, Mezőgyán, Méhkerék, Kötegyán, Sarkad, — Kei.:ad, Olaj, Bedö, Kőröss®entap4tf Jí^zeéjrek hova itozandóságáról a tárgyalások r^aitólM^ vannak, egye!" -e román megszállás alatt - -Békésmeg jszest-Arrad megyében: Oxánásmegyében: 2», Banov~a, Mezőhegyes, lota, Kővegy, Magyarcsan nagylak —csak a vasúti vasútvonal egész hosszában marad. A demarkációs vonal mind semleges zóna állapíttatott meg, reghez tartozó csapatok a márd semleges zóna nyugati (nagyar határát a következő községi : ke" összekötő vonalai képezik: Szatmármegyében: Sonkád, Kamény, Jánk, Hermánszeg, Porcecsed, Fábiánháza. Hajdúmegyében: Vámosperm Biharmegyében: Újléta, Mol Konyár, Gáborján, Mezőpeterd, Mehádi, Zsadány, Sarkad. Békés megyében: Gyula, Kétegyhza, ho! A' semleges zóna nyugati szegélye a község nyugati szegélyének összekötő vonala' Arad megyében: Nagykamarás. Csanádmegyében: Dombiratos,gyes, Pitvaros, Királyhegyes, Makó. A demarkációs vonalon, illetve a semle zónában fekvő községekben, miután azok a nemeti hadsereg csapatai által meg nem szállhatók, csakis a csendőrség, a rendőrség, határrendőrség és a közigazgatási hatóságok működhetnek. E községekbe való utazást kizárólag az illető katonai körletparancsnokságok engedélyezhetik. Ma pedig a Szatmár-, Szabolcs- és Biharmegye területén fekvő községekbe a magyar királyi debreceni, a Békés-, Arad- és Csanádmegye területért fekvő községekbe pedig a magyar királyi gödi katonai körletparancsnokság. Gyulat Ormos, Dombegyhátverve, Csanádpa* A mezőhegyes Tomás apátorai gyár területen oldalán egy yet a hadserak meg &Z& pala. tos, mésallian X X X X X Az ahajlithaw X X X X X mindenfelé amelyet a közlött memoraE^m, e.fry tekintélyes minap smAjdí a főrendek pártja a kormányhoz Intézett, azt kivija, hogy az uj alkotmányreformok műalkotásánál a főrendiház alkotmányközreműködése ne mellőztessék. Különösen kívánják ezt a főrendiház szándékolt reformjára nézve és alapítják ezt a kívánságukat a jogfolytonosság elvére, ők ezt az elvet úgy magyarázzák, hogy a főrendiház jogilag még fönnáll, csak épen tényleg van a mostani nemzetgyűlés szuverén igénye és működése folytán a törvényhozás rendjéből kikapcsolva. De jellemzi az ő helyzetüket, hogy magát ezt az elvet nagyon bátortalanul és ingatagul állapítják meg, saját feladatukra nézve semmi világos egyenes következtetést belőle levonni nem mernek. Nem tagadják a nemzetgyűlés működésének jogszerűségét, sőt elfogadják kiindulópontul azt az új nemzetgyűlési törvényt, amelyvel ez önönmagát a nemzeti szuverenitás kizárólagos képviseletének jelentette ki. X X X 5 i nimztikus azonosság, X X X XX X opportujogfolytőrendiház memoranduma homloktérbe állít, valami egészen más, mint az a Deák-fél jogfolytonosság, amely a szentesített törvény szerződéses kötelező erejét állította oda tündöklő érctáblául a nemzet alkotmányát folyton fenyegető, X X X X X XXX Habsburg-királyok elé. "Az óvatos megalkuvást a memorandum abban a kétlaki formulában csúcsosítja ki, hogy a nemzetgyűlés átmeneti hídul van rendeltetve, amely a forradalmi örvényeikből a normális alkotmányos rend pártjára segítse a nemzetet. Ezért a nemzetgyűlés érje be a legszükségesebb átmeneti feladatok teljesítésével, ellenben az alkotmányreformok, általában az új államosintézmények megalkotását bízza a rendes alkotmányos törvényhozás hét házára. Hát igaz, a szuverén nemzetgyűlés valóban csak átmeneti szerv lehet, ideiglenes léttel és hatáskörrel, hiszen ilyen természetű volt mindenütt az olyan nemzetgyűlés is, mely egyenest alkotmányt alkotó megbízatással bírt. De mit ért a memorandum a normális törvényhozás „két háza" alatt, amelyre az alkotmánymódosítás és az intézményes alkotás jogának később vissza kell szállania? A régi országgyűlést a régi képviselőházzal és főrendiházzal? Teljességgel nem hiszszük, hogy „a nemzeti szuverenitás kizárólagos képviselete", aminőnek a nemzetgyűlés önmagát kijelentette, jóformán csak a tragikus békekötést üsse nyélbe és az oly rettentő terheket szavazza meg, azután mint valami csúnya elhibázott írást, szivacscsal, nyom nélkül, töröltetné le magát X X X X X X a nemzeti történelem X X X X X X táblájáról. XXX XXX XXX XXX X XX úgy érti a X X X X X X memorandum az alkotmányos parlament két házát, hogy maga a mostani főrendiház a mai nemzetgyűlés mellé állíttassék ellenőrző és fékező szervnek, amelynek beleegyezése nélkül törvény joghatályt nem nyerhet? Csodálkoznunk kellene rajta, ha a méltóságos és ősi címükre, származásukra oly büszke törvényhozók ezt a nagyon kirívó mésallianceot hajszolnák, a hagyományos tekintélyt és a történelmi hatalmat össze akarnák boronálni a forradalmi eredettel és a véletlenek kényszerével. És tennék ezt akkor, amikor a fölkapott plebejus fél saját felsőbbsége gőgjével éppen nem sápítozik az előkelő, de vagyontalan összeköttetés után. Mi csak úgy foghatjuk föl a nemzeties szuverén mandátumát, hogy az valaki terjed az alkotmányreformokra is és annak a nemzetgyűlésnek kell uj, szer-örvényalkotásokkal a jövő parlament házának, képviselőházának is, főrendiinak is új alapjait megteremtenie, hogy öltse azokat a tátongó hézagokat és rettendő repedéseket, amelyeket a háború és a férjiradalmak fölhalmozott nyomorúságai a médkofanányos jogrendünkben szakítottak. A főrendű memorandum sem térhet ki ez elől a kényszer elől és annyira megfolkuszik is saját jogi lelkiismeretével, hos .fiz esetre, ha jogi álláspontja nem vésznik tekintetbe, legalább azt kéri, hogy a főrendiház reformjának javaslata még idején hozassék köztudomásra és a főrendeknek csak úgy, mint más társadalmi és tudományos közegeknek módjuk legyen a megfelelő bírálatra, az alapos véleményadásra. Hát ez nemcsak méltányos kérelem, hanem magától értetődő, természetes jog is. Ez nem alkotmányjogi probléma, és egyszerű állampolgári, illetékesség. Magunk részéről kijelenthetjük, hogy a két kamara rendszer föltétlen hívei vagyunk. Ezenfelül is az új második kamarának megalkotásában — bármi legyen is annak neve — Magyarország történelmi hagyományainak, társadalmi tagoltságának, speciális nemzeti érdekeinek a koratéleon által követelt egyensúlyozottság mértéke szerint kell érvényre jutniok. Ez a mi nemzetünknek oly életérdeke, hogy még abban az esetben sem lehetne túltennünk magunkat rajta, ha az államforma dolgában nem monarchikus, hanem köztársasági rendre térnénk át. Nem is hiszszük, hogy ebben a tekintetben a számbavehető pártok között véleménykülönbség léteznék. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Vagy X X X yí — o A ni