Pesti Hírlap, 1920. június (42. évfolyam, 131-154. szám)

1920-06-02 / 131. szám

Budapest, 1920. XIII. évfolyam 131. (14.244.) szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 280 . —­­ Félévre 140 .. — * Negyedévre . . 70 „ — „ Egy hóra 25 „ — „ Egyes szak­­ ára helyben, vidéken és pályaudvaron 1 korona. Hirdetés és apróhirdetés díjszabás szerinti I .­­­Szerda, junius 2. Kiadótulajdonosod : LÉGRÁDY TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA: Budapest, V. Vilmos császár-út 78. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, VXLI Erzsébet­ körút . A megdrágult fényűzés. Azok az adók, amelyeket eddig külön­böző országokban a fényűzési tárgyakra kive­tettek, sehol sem hoztak az állam r­ézére ak­kora jövedelmet, mely lényeges részét képezte volna az összes bevételeknek. Napok is történt már ilyen kísérlet, de a befolyt adó alig fe­dezte a kiadásokat Korányi,­­aki ma benyúj­totta a nemzetgyűlésen a lalus-tárgyak meg­adóztatásáról szóló javaslatot, úgy látszik, maga sem számít ebből a forrásból valami nagy jövedelemre. Mi hasonló nézetben va­gyunk s nem hiszszük, hogy államháztartá­sunk egyensúlyának helyreállításához ez az adó lényegesen közrehatna.­­Mégis nem helyteleníthető a javaslat, mert erkölcsi hatása lehet Úgy reméljük, hogy elő fogja mozdítani a takarékosságra való tö­rekvést, amely nálunk végtelenül csekély, amelyre pedig végtelenül nagy a szükség. Hogy a békeszerződés után sok ideig nem fogunk úgy­­élhetni, mint ahogy a háború előtt éltünk, az nyilvánvaló. Halljuk is minden illetékes fak­tor rész­éről folyton a figyelmeztetést hogy ezentúl többet kell dolgoznunk, mint eddig. De hozzá kell tennünk azt a parancsoló szükség­szerűséget is, hogy ezentúl jobban kell­­taka­rékoskodnuunk. És ennek nem­ látjuk semmi nyomát Nálunk csak az takarékoskodik, akit a kényszerűség visz rá. A fix fizetésből élő kö­zéposztály, amelynek annyi jövedelme sincs,­­amelyből" nélkülözések nélkül megélhetne. A többi kereseti osztályok nagyobb luxussal él-Bek, mint a háború előtt. Hogy csak ép egy példát említsünk, egy derűs korzói napon több mint ÉBex újdanatag napernyőt számolhatunk össze, amelyeknek átlagos ára eléri az ezer ko­ronát És ez annál elitélendőbb jelenség, mert azokban a nyugati államokban, melyek pedig megnyerték a háborút — és nem elveszítették, mint mink — már társadalmilag levonták an­nak konzekvenciáját, hogy a háború által tönk­rement értékek fejében szigorú takarékosság­gal kell vezekleni. Az amerikai és angol höl­gyek „overall"-t hordanak, vászonból készült egyszerű kékzubbonyokat s a vidéki lakosság nagy része facipőben jár. Valóságos sztrájkba állottak a rettenetes drágaság ellen s igen rö­vid idő alatt fényes eredményeket értek el. A kereskedők, — akik ép ugy halmoztak, mint a mieink — kénytelenek voltak olcsó áron piac­ra dobni áruikat Mindenki sietett, hogy ideje­korán adjon túl a készletén. Valóságos zuha­nás állott be az árakban. Newyorkban egy pár cipő ára 15 dollárról 5-re szállt alá London­ban ma egy finom posztóból készült férfiruhát 3 font sterlingért lehet kapni. A lancashirei vagy szövőgyárak hetenkint csak 3 napon át dolgoznak, sok telep egészen beszüntette a munkát . Németországban is a Pfalz cipő­gyáraiban elküldték a munkások jelentős ré­szét, akiknek túlzott követelései okozták a nagy drágaságot -Nálunk senki máig sem akarja megérte­ni, hogy mostani viszonyaink között a takaré­kosság­ nemzeti kötelesség. A fényűzés meg­adóztatásáról szóló törvény legalább ebben a tekintetben lesz üdvös hatással. Nem mondjuk, hogy a javaslatnak nincsenek fogyatkozásai. Ilyen például az, hogy az adó kulcsát egységesen állapítja meg, az érték tíz százalékában. Holott épp a fényűzési cikkel a tél­­jev a leginkább helyén a progresszió. Aki például drága külföldi prémekkel bél­élteti meg a kabátját, miért ne fizessen aránylago­san is többet, mint aki olcsóbb szőrmével csak a hideg ellen akar védekezni. A javaslat előnyei közül ki kell emel­­nünk főleg azt, hogy forgalmi adót statuál s így a magánosok vexálását teljesen kizárja. A magános teljesen adómentes marad a tulajdo­nában levő bárminő fényűzési tárgy után s csak a kereskedő lesz adóköteles az általa el­ladott áru után. Megegyezés a gazdákkal a termés értékesítésére. Progresszív rekvirálás. — Gondoskodás a közalkalmazottakról és az ellátatlanokról. A termésrendelet intézkedései körül a kor­mány és a gazdatársadalom közt támadt differen­ciák elsimulóban vannak. A rendeletet a kormány az érdekeltségek részvételével fogja megállapítani, az elvi megállapodások nagy vonásokban már meg is történtek s csak a részletek megtárgyalása van hátra. A kisgazdapárt ma esti értekezletén jött létre a közeledés a két elvi álláspont között, nagy­atádi Szabó István közértelmezési miniszter javas­­lata alapján, aki bemutatta a termékrendelet-terve­zetnek főbb intézkedéseit. A rendelet lényeges pont­jai a következők: 1. Alapelvül elfogadják a Sedelmayer-retur­szert. 2. Három katasztrális holdnál kisebb beve­tett területtel bíró gazdától semmit sem rekvirál­nak. A három hold termését létminimumnak tekin­tik, mert ami egy ilyen birtok terméséből leszá­mítva a géprészt, aratórészt stb. megmarad, az egy kis család ellátására föltétlenül szükséges. 3. Csak a búza és a rozs beszolgáltatása kötelező. A kuko­­rica, zab, árpa szabad forgalom tárgya lesz, külön­ben is általános elv a termények szabad forgalma, csak a közérdekű ellátandók biztositásá®a fog a kormány rekvirálni 4. A rekvirálásnál a fokoza­tosság (progresszivitás) elvét viszik keresztül, a bevetett terület emelkedéséhez képest fokozott mér­tékben emelkedik a beszolgál­tatandó gabona meny­nyisége ie, amely holdankint 30 kg.-től 200 kgig terjedhet Katasztrális holdanként átlag hat méter­mázsa termést vesznek a számítás alapjául, ahol azonban, kevesebb lesz a termés, ott a percentuál beszol­gáltatás is kzívesebb lesz. Ezeknek a megállapodásoknak azonban m­i csak tervezet jellegük van, a részleteket végleges, a miniszter a kisgazdapárt által kiküldött tizenk tagú bizottsággal fogja megállapítani. Vitás több­ közt az a kérdés is, hogy a kormány a rekvira gabonából maximális áron csak a közalkalmazo­takat, vagy pedig az egész úgynevezett ellátotlt városi lakosságot is ellássa-e? A kisgazdapárt e­ben a kérdésben is a megértésnek adta tanújelét , hozzájárult ahhoz, hogy a maximális áron ellátan­dók számát minél jobban kiterjeszszék.MTLK az ös­szes társadalmi rétegekről, a munkásosztályról gondoskodnak, akikor három és fél millió méte­rázsa búzát kell az államnak lefoglalni. Feknevű az a terv is, hogy két kategóriába sorozzák az e lá­tandókat s a közalkalmazottak valamivel olcsó­ban jussanak hozzá a gabonához, mint a magán­vállalatok alkalmazottai. A hangulat azonban , hogy ilyen megkülönböztetés sok tekintetben iga­ságtalan volna. A gabona maximális ára tekint­tében m­ég nincs megállapodás, a ma esti tárgyal­sokon öt,hatszáz koronás búzaárakról volt szó. . A kisgazdapárt által kikü­ldött bizottság sze­dán délelőtt féltíz órakor a közélelmezési minisz­t­riumban nagyatádi­­ Szabó elnöklésével és a kzs referensek bevonásával értekezletre ül össze s­­ készítik a termésrendelet tervezetét, amely aztá a pártok elé kerül A fényűzés megadóztatása. t^^^'l^nyege^^a^ghere^'S: neműek. — Az adó kulcsa a vételár tiz százaléka. A pénzügyminiszter kedden terjesztette a nem­zetgyűlés elé „a fényűzési forgalmi adóról" szóló törvényjavaslatát Ennek ez az adónak az az alap­gondolata, hogy azoknak a cikkeknek a forgalmát, amelyeknek használatából jóssal következtethetünk nagyobb költekezésre, finom­ltabb életmódra és erősebb teherbíró képességre, megfelelő magas adó­tétellel terheljük. A fényűzés fogalmán a javaslat nem érti kizárólag azt a fogyasztást, mely a sza­bad élvezetekre irányul Nemcsak felesleges, könnyelmű költekezést akar­ja t a fényűzési adó érinteni, hanem azt is, amely viszonylag nagyobb kiadásokkal jár és ezért rendszerint csak a vagyo­nosabb társadalmi osztályok részére válik lehetővé Ebben a vonatkozásban lehet p. o. valamely mű­tárgy megszerzésére irányuló törekvést is fény­űzésnek minősíteni. Az adó kulcsát a törvényja­vaslat egységesen tíz százalékban állapítja meg. Az adó tárgya a fényűzési tárgyak forgalmának utolsó mozzanata, mikor azok a közvetlen fogyasz­tó kezeihez kerülnek, vagyis amikor a tárgyat nem azzal az igazolható szándékkal szerezték meg, hogy az keresetszerűen, tovább adassék. A törvényjavaslat a magánosoknak egymás között való forgalmát megadózatlanul hagyja. El­lenben föltétlenül bevonta az adóztatás rendszeré­be az árveréseket. A javaslat szerint a fényűzé­si tárgyak a következők: 1. gyöngyök és drágakövek, úgyszintén ezeknek utánzatai; 2. ne­mesfémek, ékszerek és az ékszerésziparnak vagy a® arany- és ezüstművesiparnak egyéb termékei; 3. a szobrászat, festészet és grafika eredeti művei, amennyiben a műtárgy vételára ezer koronát meg­halad; 4. régiségek; 5. autogrammok és kéziratok, ha vételáruk kétszáz koronánál nagyobb; 6. fara­gott fából, üvegből, csontból vagy bronzból készült kép- és tükörkeretek, ha vételáruk kétszáz koroná­nál több; 7. egész bőrből készült könyvkötések; 8. hangszerek, ha vételáruk négyezer koronánál több; 9. az iparművészeti műtárgyak; 10. azok a tárgyak, amelyek különös használati cél nélkül pusztán helyiségek díszítésére szolgálnak; 11. lakás- és ház­tartás berendezésére szolgáló tárgyak, ha értékes anyagból állanak; 12. kárpitok, ha nem papírból készültek; 13. szőnyegek, ha vételáruk négyzetmé­terenként kétszáz koronát meghalad; 14. a követ­kező ruházati tárgyak és az előállításukhoz szük­séges anyagok: a) ruhák, takarók, karmantyúk és hasonló tárgyiak, ha szőrméből, csipkéből, selyem­ből vagy bársonyból készültek; b) selyem alsóru­hák; c) selyem fehérnemű; d) a szolgaszemélyzet formaruhái; e) társas szórakozásra szolgáló jel­mezek; f) kalapok, amelyek disztollakkal, szőrmé­vel vagy bársonynyal vannak diszítve; g) lakk­cipők; h) selyem- vagy szőrmével bélelt keztjük; i) valódi csipkék; k) bársonyszövetek;­­ az aj­ka el pontok alatt megjelölt tárgyak előállítására al­kalmas bőrök; 15. legyezők, sétabotok, nap- és es­ernyők, ha vételáruk kétszáz koronát meghalad; 16. utazóládák, ha toilettetárgyakkal, evőeszköz­készletekkel vannak felszerelve; 17. látszerészeti készülékek, a szemüvegek kivételével; 18. fényké­pészeti készülékek; 19. csiszolt üvegből készült használati tárgyak; 20. tükörablaküveg; 21. test­edzésre szolgáló szerek, a tornaszerek kivételével; 22. kézi fegyverek; 23. tekeasztalok; 24. személy­szállításra szolgáló szárazföldi, vízi és légi jármű­vek; 25. lovaglásra és sétakocsizásra alkalmas lo­vak; 26. az előbbi pont alatt említett lovak számára készült nyergek és szerszámok; 27. az éneklő- és díszmadarak; 28. játékkártya; 29. játékszerek, ha vételáruk száz koronát meghalad; 30. postaérték­cikkek, ha tételenkint vételáruk tíz koronát meg­halad; bélyegalbumok és bélyeggyűjtemények; 31. virágok, ha a vételár száz koronát meghalad; 32. illatszerek és piperecikkek; 33. cukrászipari termé­kek; 34 ételek és italok, ha azokat olyan vállalat szolgáltatta ki, amelyet a pénzügyigazgatóság fényűzési vállalatnak minősíti. A trianoni ceremónia. Versailles, jun. 1. A Lanterne jelenti, hogy a magyar békeszerződés aláírásának időpontját j­u­n­iu­s 4-éii déli tíz órában hatá­rozták meg. A magyar kiküldötteket Henry ezredes fogja a nagy Trianon-palotába kísérni és tiszteletükre lovasság fog díszőrséget állani. Újabb francia hang­ mellettünk. ” Versailles, jun. 1. „A holnapi Magyarország'' ckn ala­tt a párisi Revuie Scientifique Millerand le­velét magyarázva arra a megállapításra jut hogy a szövetséges hatalmak hajlandók a határmegálla­pítások alkalmával elkövetett igazságtalanságokat orvosolni, ha ez a szövetséges nemzetek sérelme nélkül lehetséges. Nincs messze az idő, amidőn a magyarok be fognak lépni a népek szövetségébe és megszabadulva a végzetes német igától, a jog és igazság védőinek oltalna alatt fontos szerepet fognak játszani Európában. Franciaország különö­sen fölismerte Magyarország fontosságát a Kö­zépdunát uraló fekvésénél és kimeríthetetlen gaz­dasági kincseinél fogva és teljes erővel fogja se­gíteni gazdasági újjáépítését, ha szomszédaival bé­kességben akar élni. A csütörtöki tüntetések A Területvédő Liga vezetése alatt tartott egyesü­letközi értekezlet megállapította a béke aláírása alkal­mából tartandó demonstrációk programmját. Eszerint csütörtökön, Úrnapján, a délelőtt folyamán az egyesüle­tek küldöttségei megkoszorúzzák a Vörösmarty- és a Pe-­­tőfi szobrot s a budavári hó»*fej szobrot. a késő délutáni

Next