Pesti Hírlap, 1920. augusztus (42. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-01 / 182. szám

Budapest, 1920. XLI. évfolyam 181 (14.295.) szám. Vasárnap, aupsztus L ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 280 „ — 1 Félévre 140 „ —a Negyedévre 70 „ — 1 Egy hóra 25 „ — H Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 1 korona. Hirdetés én apróhirdetés díjszabás szerinti I Kiadótulajdonosod ! LÉGRÁDY TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA: Budapest, VH Vilmos császár-út 7& FIÓKKI­ADÓHIVATAL: Budapest, VXLI Erzsébet-körű*­­ A német kormány továbbengedte Kun Béláékat. Berlin, jul. 29. (WolffA­*® hónap 20-án föl­tartóztattak Stettinben egr ororosz hadifogolyszállít­mányt,­ amelyhez politikai személyiségek is csatla­koztak, köztük Kunbél­a. Július 22-én bejelentette­ Magyarország bejárai képviselője, hogy a magyar kormány kérni fogja Kun Béla kiadatását. Azóta egy hét telt el anélkül, hogy a kiadatási kérelem a német kormányhoz megérkezett volna. Minthogy helytelennek látszott, hogy az ideiglenesen letar­tóztatott embereket minden jogi alap nélkül to­vábbra is megfosszák szabadságuktól, elhatározta a kormány, hogy nem akadályozza meg Kun Bé­lának és kísérőinek maguk választotta külföldi ál­lamba való elutazását. A Magyar Távirati Iroda hivatalos informá­ció­­alapján közli, hogy a magyar kormány még július 17-én, azaz Kun Bélának Schmemündében történt feltartóztatása előtt, táviratilag utasította berlini képviselőjét ,az iránt, hogy a Bécsből elszö­kött Kun Bélának a német kormány által való le­tartóztatását kérje, az esetre, ha Kun Béla Német­ország felé venné útját Kun Bélának Sonnnemündében történt feltar­tóztatása után a magyar kormány július 22-én táv­iratilag utasította ismét berlini képviselőjét, hogy a német kormánytól Kun Bélának és társainak fogvatartását kérje, mindaddig, amíg a kiadatásuk­hoz szükséges iratok Berlinbe továbbíthatók lesz­nek. A magyar kormány fölhívta egyúttal berlini képviselőjét aziránt is, közölje a német kormány­nyal, hogy Kun Béla és társai ellen a budapesti büntetőtörvényszék 1919. évi december 26-án elfo­gatóparancsot bocsátott ki többrendbeli gyilkosság, rablás, lopás és pénzhamisítás büntette miatt , hogy ezt az elfogató parancsot futár viszi Berlinbe. A jelzett futár másnap, azaz július 23-án tényleg el is indult Budapestről, magával vitte az elfoga­tási parancsokat hiteles német fordítással fölsze­relve. A magyar kormány egyidejűleg írásban is megújította berlini képviselőjének adott utasítását. A futár, eddig ismeretlen okokból, két napi késéssel érkezett Berlinbe és megérkezésével kö­rülbelül egyidejűleg történt a német kormánynak a Wolff-iroda által fentiekben ismertetett intézke­dése. A német kormánynak ez az intézkedése an­nál szokatlanabb, mert a német birodalmi kormány és a magyar kormány között mostanáig fennállott és állandóan tiszteletben tartott viszonossági gya­korlat és a jogszokás alapján a kiadatási megkere­sés átvétele után az alakszerű kiadatási megkeresés átadásáig legalább husz napi határidőt állandóan betartottak, sőt az 1896. évi XXXIII. t­c. 476. §-a alapján a magyar kormány részéről érkező ily megkeresésekre többnyire hat heti határidőt enge­délyezett s ugyanezt az elbánást a magyar megke­resésekkel szemben a német kormány is rendszere­sen alkalmazta. A német kormány eljárása tehát teljesen meglepő és szokatlan s az általa használt megokolás csak ürügynek tekinthető. Bécs, jul. 31. A Neues Wiener Journalnak jelentik Berlinből. Kun Béla már elutazott Német­országból. A legközelebbi napokban valószínűen Pétervárra érkezik. Teleki miniszterelnök az általános helyzetről. A kormány prograromjáról való vita ma véget ért és gróf Telekd Pál minisztereln­ök megtarthatta záróbeszédét, amelyet a Ház mindvégig nagy figye­lemmel kísért. Az erff kormány bemutatkozását a Ház ezzel tudónkul vette. Rakovszky­ István elnökölt újabban indítványt je­gyeztek be: Jjfalláth Jenő a testnevelési törvény sürgős megamizáliai és Szabó József a terencsrendelet megvál­toztatása és a fejadag felemelése tárgyában. Ezeken kí­vül még 16 indítvány van bejegyezve régebbről. A men­tel­mű­ ügyei tárgyalása során Kerekes Mihály mentelmi jogát egy, Wagner Károlyét két esetben felfüggesztették, a Drozdy Győző eset­ében pedig nem látták a mentelmi jog megsértését fenforogni. A kormányprogramos vitájának befejezése. Milosevics János reméli, hogy a kormány megte­remti végre a rendet és felejteti a bolsevizmus rémségeit a valódi bűnösök megbüntetésével és az ártatlanok meg­védésével, de nem munkás- és zsidóüldözéssel. A zsidóság nagy része ép oly ártatlan a bolsevisták gazságaiban­, mint­­a keresztény mun­kásság egy része ugyanezen mun­­kásság rémtetteiben. A munkások amiatt panaszkodnak, hogy a munkásbiztosítási törvényt a megkérdezésük nélkül csinálták meg s a parlamentben sem szólha­tnak a dologihoz, mert nincs képviseletük. Somogyi István: Ahogy Csizmadia bejött, ők is be­jöhettek volna! Milosevics: Sajtójaikban sem szólhatnak a kérdés­hez, mert törli a cenzum. Meghallgatást kérnek. Somogyi: Meg volt adva az alkalom ! Patacsi: Minden magyar munkást védelembe ve­szünk! Sándor Pál: Ne mérgesítsük el a helyzetet ! (Zaj. Ez a beszéd mérgesíti el!) Milosevics: Béküljünk ki mindenkivel, a­ magyar, akár munkás, akár zsidó. (Zaj. A zsidó nem magyart) Bodor György az üres, a karzatoknak sz­óló beszé­dek ellen kel ki. Kifogásolja a gabonaellátásról szóló ren­deletet. Az élelmezésnél is takarékoskodni kell. Kardos Noé: Már ma sincs kenyere a szegény krani­kásembereknek és tisztviselőknek! Három hónap múlva sem lesz! Bodor: Meg kell kezdeni az iparcikkek árának a leszállítását is és a kereskedővilág lássa be, hogy a fák nem nőnek az égig. Tiltakozik az ellen, hogy Csizmadia a fö­művesmunkásság patronusának tolja fel magát Nem van szükség új pártra, minden bennne van a kisgazdapárt pro­gramm­­ában, oda kellett volna belépnie. Meski Zoltán: Isten ments! (Derültség.) Bodor: A szociáldemokrácia is megtalálhatja hiva­tását a létező pártokban, arra sincs szükség. Budaváry László kevesli a programm népoktatási részét. A tanítóság és tanárság helyzetét javítani kell és égetőek a tisztviselőkérdések. X X X x X X XXXXXXXXXXX Ujváry Géza az 1914. augusztus elseje előtti és az azutáni vagyon között a megadóztatásnál különbséget kí­ván tenni. A Ház sokat foglalkozik a szociális munkás­kérdéssel. Csak népjóléti intézménynyel tervet a szocializ­mus erupcióját megelőzni. Valami általános biztosítás vagy nyugdíjfélét kellene behozni, hogy az öregség és rokkantság évei biztosítva legyenek. Ez a gazdaközön­ségnek se­m ártana a károk ellen. Szól a városok számo­­m netyzeténél. A nagy pótadó legnagyobb részét a reájuk hárított állami feladatokért fizetik. A zsidókérdés megol­dására volna egy ideája, mert b­ívacseikkel ezt nem lehet elintézni. Be szeretné olvasztani a zsidóságot Somogyi István ! Olvaszd kohóba ! Ujváry: Azt szeretnéim, ha minden keresztény nő zsidó férfihez és minden zsidónő keresztény férfihez men­ne. Ez azt eredményezné, hogy itt nem lenne többet zsi­dókérdés. (Derültség és zaj!) Az elnök: Kérem, maradjon meg a tárgyalás ko­m­nyságánál! Ujváry: Egészen komolyan mondom! Az elnök: Ha komolyan is mondja, ez olyan pri­vát dolog, mely minden egyes férfinak és nőnek a maga dolga. (Derültség.) Ujváry: Amikor aztán ez megtörténnék, törvény­ben ki kellene mondani, hogy attól fogva min­den Magyar­országon születendő gyerme­k megkeresztelendő és a­­ke­resztény vallásban nevelendő. Nagy nemzeti érdekünk lenne, ha a zsidókat fel tudnék magunkba szívni. Meskó Zoltán: Miért nem kezdte meg maga?! Az elnök, miután senki sem kívánt szólani, a vi­tát berekesztette és elnöki jogánál fogva zárt ülést ren­delt el X­XXXXXXXXX A miniszterelnök záróbeszéde. Gróf Teleki Pál miniszterelnök előrebocsátja, hogy expozéjával nem akart a messze jövő időszakba belenyúló vitát felidézni. Az osztrák kormány védekezésére Kun Béláék szökése tárgyában kérdi, hogy a megállapodást aláírt Buhm Vilmos volt az a bizonyos konzervatív kör. (Derültség.) Nemcsak a franciákkal, hanem más országokkal is tárgya­lunk, úgy ellenségeinkkel, mint a semlegesekkel és volt szövetségeseinkkel is. A franciákkal nagyobb terjedelmű gazdasági tárgyalások folynak, de erről részletesen ma még nem lehet nyilatkozni Az ország érdekeit sértő megállapo­dást nem fognak kötni, s előzőleg a Ház szankcióját kiké­rik. A vízügyi kérdésekben is európai érdekből is kérik a hatalmak támogatását és kívánják a magyarság oktalan és céltalan üldöztetéseinek a megszüntetését. (Élénk helyeslés.) Pécs, Baranya és a Bácska kiürítése érdekében számtalan lépés történt A magyarországi németség, a vendek, a tótok, a rutének nevében tett deklarációk, reméli me®ze el fog­nak hangzani. Magyarország a nemzetiségek iránt a múlt­ban is mindig a legkonciliánsabb volt s ha nem mehetett mindig odáig, ameddig szeretett volna, azért volt, mert maga is nehéz és erős küzdelemben védte nemzeti mivoltát. A nemzetiségi türelmetlenség üszkét máshonnan dobták el, de megtaláljuk a módját annak, hogy a mi házunkat többé ne lehessen felgyújtani (Helyeslés és taps.) A belső konszoli­dáció kérdésében a jogrendet minden irányban biztosítani fogjuk. Közbevetőleg jelenti, hogy az a vizsgálat, amely a lipótvárosi eseményekből kifolyólag folyik, tegnap óta is újabb er­eményre vezetett és már több bűnösnek nyomán van a rendőrség. Ma többet nem mond, de azt hiszi, hogy rövid időn belül konkrét adatokkal is jöhet. A különleges szervet illetőleg itt nem egy óriási és az eddigi egész köz­igazgatási rendszert megbolygató új szervről van szó. Ma mindössze annyi történt, hogy a belügyben egy bizottságot állítottak össze egy belügyi, egy honvédelemügyi és egy igazságügyi tisztviselőből, mely a harmóniát az összes té­nyezők között biztosítani igyekszik, állandóan permanen­ciában van, hogy mint legfelsőbb fórum, minden intézkedést megbeszélhessen és irányíthasson. Ha szükség lesz rá, az egyes kerületi parancsnokságoknál és megyeszékhelyeken is felállítanak ilyen szerveket. A megbízhatatlanok besorozása ügyében ő Tel gondolt a zsidókra, mert akkor a m­egbia- A nemzet­gyűlés ülése Maci vezércikkünket a cenzúra törölte, hatatlan helyett zsidót mondott volna. Megbízhatatlan min­­­denki, aki a kommunizmushoz aktíve, vagy bizonyos mér­tékig passzive is hozzájárult. A megbízhatatlanságnak vann­nak fokai is, de sem vallása, se­m faja, sem nemzetisége miatt senkit sem lehet megbízhatatlannak kijelenteni. És nem azt célozzák, hogy ezeket egy különösen diffamáló munkák fogják. Első­sorban azt az anomáliát akarják meg­szüntetni, hogy valaki azért, mert megbízhatatlan, ne me­nekülhessen meg a katonáskodástól. Az illetők fegyver nél­kül fognak különféle szolgálatokat teljesíteni és ha ott igen jól viselik magukat és megbízhatóik, át fogják minősíteni őket. Hogy ki a megbízhatatlan, azt a községekben a köz­ségi jegyző, bíró és a képviselőtestület két köztiszteletben álló tagja; a városokban a polgármester, a katonai előadó és két képviselőtestületi tag; a bevonultaknál pedig a kato­nai parancsnok fogja megáll­apí­tani. A városokban a rend­őrség nyilvántartásait is igénybe veszik. A rendkívüli rend­szabályokat mindaddig, amíg rendkívüli állapotok uralkod­nak és mindazokkal szemben, akik az állam érdekeit sér­tik, alkalmazni fogják. Az egyesülési és szervezkedési jog ellen sem akarnak véteni, de mindenkor számolni fognak az államérdekkel. A terrorral való taggyűjtést nem engedik meg. Ami a munkásságot illeti, kölc­sönös megértéssel meg­találhatják azt az irányt, hogy a munkásság ne érezze ma­gát a nemzettel szembenállónak. A munkásság zöme igenis nemzetiesen érez és reméli, hogy ezt az é­rzelmét tettre is fogja váltani. Mi rajtunk ez sohasem fog múlni. (Helyeslés.) Akik megérdemlik a büntetést, igazán példásan és gyorsan fognak megbüntettetni. A földreformot egyszer s mindenkorra meg akarják oldani , elsősorban az országos közérdek szempontjából Az agrár­érdekeket nem kell az olyan kormánynak túlságosan hangsúlyozni, amely nagy többségben agrár országgyűlésre támaszkodik. A szénnel és a benzinnel a bojkott miatt van­ baj és a valutarom­lás is összefügg azzal a nagy küzdelem­mel, amelyet kifelé vívunk. Szívükön fekszik a gazdasági oktatás, a testnevelés, a katholikus autonómia, az alsópap­ság ügye is. Az elhangzott irányításokat, ha rákerül a sor, igyekeznek megvalósítani. (Általános éljenzés, helyeslés és taps.) A Ház a Mesei indítványát elfogadta a lengyelek üdvözlése tárgyában, s elhatározván, hogy a legk­özelebbi üllá­sót hétfőn tartja, áttért az interpellációkra Interpellációk: Vasadi-Balogh György a falusi ellátatlanok érdekében szólott Nagyatádi Szabi István közélelmezési miniszter azt felelte, hogy a községeknek liszt helyett nem tud gabonát adni. A fejkvótát előreláthatólag fel tudja emelni. Egyéb­ként a cséplésnél kiderült hogy a gabona rosszul fizet és nem kapjuk meg azt a mennyiséget, amelyre számítottunk. A vásárlási rendelet módosítása elől, amennyiben annak szüksége előáll , nem zárkózik el A választ tudomásul vették­ Budaváry László a postások, továbbá a villamos és hajózási vállalatok alkalmazottai anyagi érdekeinek javí­tása érdekében interpellált. (Kiadták a kereskedelmi mi­niszternek.) A kormányzói hatáskör kiterjesztése Az államfői hatalom ideiglenes gyakorlásáról szóló törvény kiegészítésére vonatkozó törvényja­vaslatot ma tárgyalta a nemzetgyűlés közjogi bi­zottsága. Szansay Károly és Szabó Sándor nem he­­lyettték a kormányzói hatáskörnek korlátlan ház­feloszlatási és kegyelmezési joggal való kibővíté­sét Gróf Klebelsberg Kunó a javaslat változatlan megszavazása mellett szólalt fel. JEL Pethes László a javaslatban foglaltaknál szélesebb jogkiterjesztést indítványozott, nevezetesen azt, hogy a törvény­szentesítés jogát is adják meg a kormányzónak. Fölmerült a vitában az a kérdés is, hogy a kor­­mányzó működési köre milyen időtartamra szól. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter fel­szólalása után a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben módosítás nélkül elfogadták. A tör­vényjavaslatot a jövő héten tárgyalja a nemzet­gyűlés. A kormánypárt intéző bizottsága. Az egységes kormányzópárt Intézőbizottságát ki­egészítették. Az új tagok a következők: Patacsi Dénes, Orffy Imre, foftiwwafalván, Gaál Endre, Bchandl Ká­roly, 'll­iodl­ Szabó János, Kenéz Béla, Gyömörey György, Szabó József, Beniczky Ödön, Berky Gyula és Il­rr György. Az OMGE a földreformról és a termésrendeletről. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület választ­mánya gróf Somssich László elnökletével foglalkozott a földreform­ kérdésével. Dr Matta Árpád előterjesztése •"*tafál"!m­" egyhangúlag határozati javaslatot fogadott el, amely szerint a helyes földbirtokmegosztás a pártpolitika hullámzásaitól függetlenül közmegnyugvásra oldandó meg. Mussenbacher Emil, Szilassy Zoltán és Pallavicini György felszólalása után az Origo tiltakozását fejezte ki a cen­zúra kezelése és túlkapásai ellen. Igen élénk eszmecsere fejlődött ki a termésrendelet körül. Az elfogadott javas­lat szerint az igazgatóválasztmány követeli a nem szak­értők á­ltal készített termésbecslés revideálását.

Next