Pesti Hírlap, 1921. január (43. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-14 / 10. szám

i Lú I » Él kit A leleplezett zsarolési mifetség*. Erdélyi rendőrkapitány szökése és elfogatása. — Kétórás nyomozás u­án elfogták. — Barna Jtjjö be­smerő vallomást tett.­­ Ujabb letartóztatás. — Hat ujabb feljelentés. HirLad­unk arról a nagyarányú zsarolási bün­iükiUiif*aai­elynek feltűnést keltő szerelőit már szerdán letartóztatta a rendőrség. Hatszáznegyven­ezer koronát zsarolt ki a már ismertetett módon Barta Jenő állítólagos államtitkár, dr Erdélyi Zoltán menekült rendőrkapitány és Schaffer Sándor gyógy­szerész egy gyógyszeráru-cégtől. A főkapitánysá­gon csütörökön ismételten kihallgatták a letartózta­tott zsarolókat, akik ellen számos újabb panasz ér­kezik a rendőrséghez. Hat újabb bűnvádi feljelenést tettek ellenük, hasonló módon elkövetett zsarolások miatt. rendőrség a nyomozásról.H­ivatalos jelentésben közli a hat­zsarolási ügyben a nyomozás Erdélyi és Schaffer előzőleg a Pannó­nia-sz­jtó éttermében megbeszélték, hogy a Gábor és Társa céget gyógyszercsempészésre bírják rá és ezen az alapon azután megzsarolják őket. A rábí­rást Schaffer vállalta, aki elment a cégihez, am­ely­lyel már ezelőtt összeköttetésben állt és gyógyszere­ket vásárolt töltik, még pedig úgy, hogy azokat kész­pénzfizetés mellett azonnal lesz­állítják. Időközben dr Erdélyi Zoltán rövid időre egy bankban 100.000 márkát szerzett, amely pénzt Schaffernek a Gresham palota kapuja alatt adott át Ezzel a pénzsel Schaf­fer visszament a cégihez és a cég üzletvezetőjével, Kiss Sándorral, elment a cégnek raktárába a gyógy­szereket átvenni. Át­vette és Kissnek nyolcvanezer márkát lefizetett. Az árukat kocsira rakták és a cégvezető kíséretében elindul­ak a Rákóczi-úton. Itt már az Erdélyi több emberrel lesben állott, az árut, mint csempészettet, lefoglalta, Schaffert és Kisst pedig őrizetbe vette és előállította őket egy hivatalos helyiségbe. Itt azonnal kihallgatta Kisst, elszedte a neki adott pénzt és kijelentette, hogy letaróztatja. Később Schaffer szintén már előzetes megbeszélés alapján levelet írt Barta Jenőnek, amelyben felkérte, hogy járjon közbe érdekükben ebben az ügyben.­­ Így kapcsolódott a ravaszul kieszelt manőver­be Barta Jenő. Több részletben mindenféle rémi tg©­téssel hatszáznegyvenezer koronát zsaroltak ki Gá­bor Andortól. Ez összegek megszerzésének részle­teire is világosságot derített a rendőrség nyomo­zása. (A pégafigyőrség vezetőjének letartóztatása.)­­Az a hivatalos helyiség, ahová a lefoglalt áru­kat és Kiss Sándort, valamint Schaffert bevitték, a VI. kerületi pénzügyőrség Hársfa­ utcai helyisége volt. Erdélyi Zoltán itt megfenyegette a társaságot a délutánra Gábor Andort is megidézte azzal, hogy a Britannia-szállóba vezeti őket, ha minden úgy nem történik, ahogyan parancsolja. Árucsempész­éssel és árdrágítással vádolta a gyógyszeráru-céget. Erről jegyzőkönyveket iratott alá a szorongatott Gábor Andorral. Azután akcióba lépett Schaffer Sándor, aki ajánlotta, hogy forduljanak mindnyájan Barta Jenőhöz, tulaj­donképen erre alakult az egész zsa­rolási manőver. A tanácsot Gábor megfogadta, a telefonhívásra megjelent a pénzügyőrségnél Barta s hajlandó volt rendezni az ügyet, ha 200.000 koro­nát Gáborék adnak, ugyanennyit pedig Schaffer. Persze Sch­affertől csak azért követelte a pénzt Barta, hogy Gábor Andorhoz a gyanú árnyéka se férjen. Schaffer hamis csekkel elégítette ki bűntársait , az­után osztoztak a pénteken s az első 200.000 korona után még 440.000 koronát zsaroltak ki. A nyomozás folyamán a rendőrség csütörtökön délelőtt a pénzügyőrséghez utasítást intézett, hogy a VI. kerületi pénzügyőrségen hivatalosan állapít­sák­ meg, hogy Jakubek Sándor pénzügyőri főfel­ügyelőnek az esetben milyen szerepe volt, mert a hivatalos jegyzékek átengedésével legalább is szol­gálati gondatlanságot, hanyagsá­got követett el. Ké­sőbb Jakubeket előállították a főkapitányságra, ahol kihallgatása után mint Bertáék bűntársát, előzetes letartóztatásba helyezték. Megállapította a nyomo­zás, hogy Jakubek Sándor, a VI. kerületi pénzügy­őrség vezetője, jelen volt a zsarolási manővernél és­­szerepe volt a történtekben. (Erdélyi Zoltán szökése és elfogatása.) Az őrizetben levő dr Erdélyi Zoltán rendőr-ttépitányt hosszadalmas kihallgatása után, amikor már megtörtént szembesítése is a károsult Gábor Andorral, vissza akarták kísértetni a cellájába. A kihallgatást végző rendőrtisztviselő délután két óra előtt néhány perccel fejezte be a jegyzőkönyvet s Erdélyi Zoltán a polgári rendőr kíséretében az ajtó felé indult. Néhány lépést előre ment, mialatt a rendőr utasitáásokat kapott a kihallgatást végző tisztviselőtöl Csak néhány pillanat telhetett el, de s néhány­­pillanat alatt sikerült dr. Erdélyi Zoltán­nak meg szöknie. Ö­nül­en vették észre, hogy Erdélyi, akit egyenruhájában hallgattak ki, már ki is lépett a folyosóra , már nyoma is veszett rögtön. A rendőr futva kereste a folyosókon, de hiábavaló volt a hajsza. Nyomban értesítették Horváth Antal rend­őrtanácsost, aki e bűnügyi csoport vezetője, fellár­mázták a központi ügyeletet, az őrszoba legénysé­gét, minden intézkedést megtettek, a főkapitányság összes kijáróit detektívek szállták meg, akik Erdé­lyit már személyesen ismerték, de a megszökött Er­délyi Zoltán már akkor biztonságban érezhette ma­gát: sikerült neki kimenekülnie az épületből, ami annál könnyebb volt, mert rendőrkapitányi disz­tinkciót viselt a zubbonyán , egyébként is teljes tájékozottsággal mozgott a főkapitányság épületének labirintusában. Egyszerűen kisétált valamelyik ka­pun az épületből. A.^rendőrség még fél három órakor délután hivatalos^jelentést is adott ki Erdélyi szökéséről s minden intézkedést megtettek a kézrekeritésére. A rendőrség jelentése igy szól: „Dr Erdélyi Zoltán rendőrkapitány, akit a Gábor Andor és Olack Mór gyógyszerészek ellen elkövetett zsaro­lás bűntette miatt letartóztattak, ma délután két órakor a főkapitányság épületéből egy óvatlan pillanatban meg­szökött. A megszökött kapitány szabadszállási, született 1881-ben, középtermetű, barna bajuszú és hajú ember, arca hosszúkás. Piros Mikol is csukaszürke köpenyt viselt, gallér­ján rendőrkapiutnyi dis­tinkció volt- Oldalfegyver nem volt nála, "­rendőrség széleskörű intézkedéseket tett a meglökött i­fearoló kézrekerítésére." „ „-"arányú hajsza indult meg a szökevény kézr­ekerítésére. Jellemző arra az új rendszerre, amely legújabban a nyomozások irányítója, hogyan dolgoztak a detektívek. Délután háromnegyed ket­tőkor Erd­élyi Zoltán még beszélt védőjével, dr Erős Vilmos Ügyvéddel. Az ügyvéd azután hazament s fél háromkor telefonon felhívta Erdélyi Zoltán fe­leségét a Damjanich­ utca 54. számú lakásán, közöl­vén az asszonnyal, hogy látogassa meg irodájában, mert fontos közlendői vannak, öt perc múlva négy detektív jelent meg az ügyvédi irodában. A detektí­vek már Erd­élyi Inzsán voltak s végighallgatván a beszélgetést, automobilon az ügyvédi irodában termettek, föltételezvén, hogy E­rdélyi oda mene­­kült. A hajsza azonban itt természetesen eredmény­telen maradt. Már ugyanekkor azonban Kőbányán is akcióba léptek a perfektívek, miután a nyomozá­suk meigállapíította, hogy itt Erdélyinek egy közeli ismerőse leesik. A lakásban délután négy órakor csakugyan ráakadtak azz elrejtőzött rendőrkapitányra. Már polgári kabát volt rajta és a bajuszát is megnyírta, hogy felismerhetetlenné tegye magát Az volt a ter­ve, hogy pénteken reggel elutazik a fővárosból. El­lenkezés nélkül követte a detektíveket, a­kik vissza­kísérték a­ főkapitányságra. (Barta Jenő beismerő vallomása.) A büffügyben csütörtök délig csak Schaffer Sándor és Erdélyi tettek beismerő vallomást, Barta Jenő ellenben állhatatosan tagadott még akkor is, amikor egyéb nagyarányú zsarolásainak áldozatai­val szembesítették. Csütörtökön délután azonban megtört. A bizonyítékok oly nagy halmazát mutat­ták föl előtte, hogy reménytelennek látta helyzetét s Schaffer Sándorra és Erdélyi Zoltán vallomásá­val teljesen megegyező beismerő vallomást tett. .Részletesen elmondotta, hogy hárman együtt, előre megtervezték a Pannónia-kávéházban a gyógy­szeráru-cég leleplezését, megbeszélték az elfogatás részleteit és abban állapodtak meg, hogy Barta Jenő később, amikor a pénzt már megkapta, meg fog je­lenni a pénzügyi kirendeltség helyiségében és in­tervenciójára az elfogottakat el fogják bocsátani. Beismerte vallomása során azt is, hogy az első 200.000 koronát Lövölde­ téri magánlakásán fizették le az ő kezeihez az áldozatok. — A pénzt — mondotta — átadtam még aznap Schaffernnk, szétosztás végett. A főkapitányságon este nyolc órakor fejezték be Barta Jenő ez újabb részletes kihallgatását. Szembesítették Schaffer Sándorral, aki a 200.000 ko­rona szétosztásáról újabb vallomást. (Feljelentések egyéb zsarolásokról.) A zendőrsség a nyomozást még nem fejezte be. Házkutatást tartottak ismételten Barta Jenő pom­pásan berendezett, több milliót érő lakásán, nagyobb összegű pénzt és értékpapírokat foglaltak le. Le­foglalták a Lövölde­ téri bankfiókban a fafe-jét is. A leleplezett hatszázezer koronás zsaroláson kívül Barta Jenő ellen csalás és zsarolás miatt újabb föl­jelentések érkeztek, amelyek között nagyobb össze­gű tételek is szerepelnek Az egyik följelentőtől a zsarolótársaság 210.000 koronát, a másiktól 120.000 koronát, egy harmadiktól 51.000 koronát csalt és zsarolt ki, szénszállítás ürügyével, azt hitetvén el a károsultakkal, hogy ezer vagyon szénnel rendel­keznek. A nyomozás során valószínűen még több le­tartóztatás fog történni. „Hiszek­ egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen" "TtfT -Ll/^i. J^JiUár ii., pOULCit. francia kormányválság. Poincaré, Viviani és Peret előtérben. Bécs, január 13. Párisból jelentik: A kamará­nak az az ülése, amelyen a Leygues-kormá­ny bu­kása eldőlt, kedvezőtlen jelenségekkel kezdődött. A Bourbon-palota folyosói izgatott csoportokkal vol­tak tele. Az ülésteremben ideges nyugtalanság volt észlelhető. Amikor az újonan megválasztott elnök­nek, Perelnek Németország ellen erősen kiélezett beszéde után felolvasták az interpellációkat, Ley­gues miniszterelnök, aki a kormány összes tagjaival együtt a miniszteri padsorban foglalt helyet, a szó­noki emelvényre lépett és kérte a kamarát, hogy az interpellációra adandó választ halassza el. Rámuta­tott arra, hogy a küszöbön álló konferenciára nem akar úgy menni, hogy a kamara határozatai meg­kössék a kezét. A konferencián Németország lefegy­verzését, a békeszerződés végrehajtását és egyéb nagyfontosságú kérdéseket fognak tárgyalni s erre csak oly miniszterelnök képes, aki a kamara teljes bizalmát bírja. A kamara minden tetszésnyilvánítás nélkül hallgatta a fejtegetéseket, csak időnkint volt mozgolódás a ház baloldalán. De mindjárt kitűnt, hogy a képviselők nagy része készen volt azzal az elhatározással, hogy megbuktatja a kormányt. A vita nagy nyugtalanság közepette végződött. A sza­vazás következett azután. A bizalmi kérdést szokat­lan többséggel, 463 szavazattal 125 ellen elvetették. Páris, január 13. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) A francia lapok Poincarét, Vivianit és Peret kamarai elnököt emlegetik miniszterelnök­nek. A legtöbb szimpátia Peret jelöltsége mellett nyilvánult meg. A Journal szerint egy Peret-kor­mányban Briand venné át a külügyi tárcát. Perez tegnap a kamarában pro­grammbeszédet tartott, amelyből a lapok különösen azt a részt emelik ki, melyben kívánja, hogy az ország végre pontosan akarja látni a békekötés pozitív eredményeit. Páris, jan. 13. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Az Echo de Paris jelenti: Poincaré kor­mányvállalása esetén Barrere római nagykövet venné át a külügyminisztérium vezetését. Bécs, jan. 13. Berlinből jelentik: A francia mi­niszterválság hatása egyelőre abban fog nyilvánulni, hogy az entente-miniszterelnökök jan. 19-re kitűzött összejövetelét el fogják halasztani. Lloyd-George már visszavonta rendelését, amelylyel szobákat biztosít­­tatott magának Párisban január 19-ére. Lehet, hogy a francia kabinetválság következtében a brüsszeli konferencia idejét is ki fogják tolni. Páris, jan. 13. (Havas.) A köztársaság elnöke ma délelőtt megkezdte a politikai helyzetről való ta­nácskozásokat. A hagyományos szokáshoz hívem előbb Raoul Perez kamarai elnököt fogadta, azután Doumergue Denine és de Selves jelentek meg az elnök előtt. A svájci gyermeksegélyakció Magyarországon. A középeurópai államok — melyeik a világhá­ború okozta nagy nyomornak leginkább szenvedő részesei — ínségének enyh­jtésére szolgáló szeretett adományokat a Bernben székelő Comité Suisse de Secours aux Enfents, mely a svájci kormány fen­hatósága alatt áll, gyűjti össze fáradhatatlanul és irányítja ez idő szerint is Németországba, Ausztriá­­ba, Magyarországba és Lengyelországba svájci vonatokon, katonai fedezet alatt. A szeretetadomá­nyokhoz, amelyeket a svájci misszió úgyszólván a háború kitörésétől kezdve gyűjt és juttat el azokhoz az államokhoz, amelyek leginkább rá vannak szo­­rulva a segélyezésre. Svájc valamennyi társadalmi rétege, gazdag és szegény, város és falu számokban ki nem fejezhető áldozatkészségg­el járult hozzá. A háború elpusztította vidékről, idegen államokból menekült százezreknek elhelyezést, élelmezési és pénzbeli segélyt nyújtott, a legtöbb hadifogolytábor, ha folytatólagos rendszer melllett élelmiszert tartal­mazó postacsomagokat és meleg ruházatot juttatott és a súlyos beteg cserehadifoglyokat ápolás és üdü­lés végett szanatórium-telepein helyezte el. A misz­szió hat évi áldásos működése után még most sem fáradt bele a közjótékonyság gyakorlásába és most is megmutatja a nagyvilág kulturérzésű társadalma előtt etnikai nagyságát, amely ezt a területileg kis nemzeteit a legjobban jellemzi. A svájci misszió magyarországi képviselete, mely a Cukor­ utcai állami elemi iskola helyiségében van elhelyezve, jelenleg főleg csecsemőkelengye szétosztásával foglalkozik. Szétosztásra kerülnek azonkívül gyermekruhák és fehérneműek. Bally­gyártmányú gyermekcipők, ágyneműek. Különös gondot fordítanak az áldott állapotban levő vagy csecsemőkkel bíró nők segélyezésére. Rendkívül ér­tékes szolgálatokat tett még a misszió a fővárosi és vidéki kórházak leapadt felszereléseinek kiegészí­tésénél. Főleg nagymennyiségű kötszert, gyógysze­reket, gummikertvíiket és tömlőket, termophorokat szállítottak a kórházak részére. A C. S. I. E. ma­gyarországi megbízottja Charles Jaques Steinlen, alá feleségével, ki született francia, viszi a misszió ügyeit kiváló gonddal és körültekintéssel. Melléje vannak beosztva a következő svájci kiküldöttek: dr Neuschloss Romerna, Galluser Obrich­t Lilly, azon­kívül Csáky Adolfné és Váry Klára titkárnő.

Next