Pesti Hírlap, 1921. január (43. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-16 / 12. szám
enapest, 1921 ELŐFIZET£3! ÁRAK: EgáM évra . . . › I « 1 , 440 K -ra fé lévre . . . , « I . . . 220 „ -- „ Negyedévre 110 „ —„ Egy hóra 43 Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvarokon 2 korona. Hirdetés és apróhirdetés dijszabását érint. Ára 2 korona X | w i, január 16. tulajdonosok: TESTVÉRE X. :TŐSÉG, KIA HIVATAJI ÉS NYOJFFDA Budapest, V. Vilmos császár-út "8. HIVATAL: Erzaébet-körút 1. Négy Esz, entente !Magyarságrészt szimlyet a Szabads a csoportozatok szólásával hirdes. Négy szobor. ,t tépett le az TDI. Eznégy újra négy szobor, miért emeltünk, hogy akjai a művészet ékesösszetartozás jogát szek v.Nyulai UK-íxva Bísjurat ogu ancijuiv dai nap a magyarok fülébe, hogy az ég négy tája felől megraboltak. Mikor királyt koronázunk, az ország négy tája felé vág kardjával a fejedelem, jelezve azt, hogy a haza területi épségét minden felől meg fogja védeni. Most maga a nemzet tesz fogadalmat, hogy Északos Dél, Kelet és Nyugat elrabolt magyar földjei vissza fogja szerezni. Nem szövögetjük mi titkos irredenta szálait, hanem az egész világ előtt nyíltan esküszünk: földarabolásunkba bele nem nyugszunk soha. "A franciák egyetlen elvesztett városuknak, Strassburgnak, szobrát gyársztrátyolkal, sirkoszorúval borították negyvenhét éven át a Place de la Concordeon, hogy emlékeztesse őket Elzász-Lotítaringia visszahódítátsának kötelességére. Tőlünk annyi magyar kultur,váaxist szakítottak el, hogyvalamennyinek szobrához nem volna elég márványunk és bronzunk De lesz elég erőnk valamennyinek visszaszerzésére. A franciák példáját követjük. De mi nem várunk negyvenhét évig- Nem hirdetünk háborút. Most békét akarunk mi is. Mert a béke reánk nézve az erőgyűjtés. Mi csak erősíteni akarjuk magunkat S ha nem tud győzni bizonyos idő alatt egymagában az igazság, akkor majd győzni fog az Erő. Koronánt ellanyhul a nemzeti lelkesedés.A mindennapi élet gondja az alkalmazkodás jármába hajtja a gőgös fejet. Kis vezérek a nagy nemzetet ingoványba, posványba vezetik néha. Ezért kellett négy égő lángot gyújtani a Szabadság téren, hogy a tévelygő nemzet sohase tévessze el szemei elől a célt: az egységes Magyarország visszaállítását. Nem síremléke az a négy szobor a négy égtájon elrablott magyarságnak, hanem élő figyelmeztetés, hogy együvé tartozunk. Az a négy szobor négy oltár lesz, ahova minden felekezet híve elzarándokol. Világító torony lesz az ellenséges tengereken küzdő magyar testvérek felé, ne essetek kétségbe, karunkat felétek nyújtjuk, mihelyt ismét erőre kapott. De mihelyt elhangzottak az ünnepi magvas beszédek, a magtalan ágyúlövések, harangzúgás és égbeszálló ének, egy néma feladásnak kellene megfogannia a lelkekben, annak, hogy ezentúl csöndes, komolymunkáival is törekszünk a régi Magyarország visszaszerzésére és fölépítésére s nem csupán frázisokkal. Mert ha folyton csak harangozzuk az irredentát, ezzel csak ellenségeinket tüzeljük. Meg kellene fogadni s ezt a fogadalmat meg is tartani, hogy megpróbáljuk egymást szeretni. Ez nehezen fog menni. De végre lássuk be, hogy az a szekér sohase haladhat előre, melyet négy ökör négy felé húz, amelynek a kormányrudját folyton eltördelik s amelyből a kerékszöget is ki akarják lopni. Végre a békeszerződés ratifikálása után ne folytassuk mi a legvéresebb hadjáratot egymás ellen. Mert a legvadabb politikai és társadalmi háború közepén vagyunk. Az egyik helyen szakadatlan gyilkoló szabara folyik. A másikon az élet megnehezítésére árdrágító rohamokat intéz a társadalom egyik rétege a másik ellen. Ezt a belső háborút nem lehet már kibírni. Ez a mindenkit elgáncsolni akaró személyeskedés a politikában s ez a lelketlen gazdagodási vágy a fogyasztó milliók kiéheztetésére és lerongyolására a társadalomban elgyengiti magát a nemzetet a képtelenné a hirdetett nagy célok sadgiilwhtra. ^ -V Andrássy uj keresztény pártot alakit. Ly^ITAs^. csányiék egyesülése. — A királykérdésben legitimisták. — Andrássy a tény Irányzat változatban szükségességéről. — Szerdán alakul meg az Gróf Andrássy Gyulának és a volt keresztény egyesülés pártja Beniczky—Szmrecsányi-csoportjának pártalakitása, amelyről egészen a legutolsó napokig mint egy elképzelhetetlen és bizarr kombinációról beszéltek politikai körökben, komoly mozgalommá fájt és immpár közel van a megvalósuláshoz. A pád-, J megalantására idézve most folynak a végső tárgyalások, mert hiára.z, volt az eredeti terv, hogy csak a nemzetgyoros összeillése előtt bontanak zászlót, a előkészületek idő előtti nyilvánosságra jutása arra ösztönözte őket, hogy már most kimondják a megalakulást Az új párt a nemzetgyűlés balpártjaiból és a centrumból fog rekrutálódni, részt vesznek benne az intranzigens keresztény nemzeti pártiak (Szmrecsányi-csoport), a keresztényszocialisták egy része (Haller és Bleyer hivői) és a disszidensek, élükön őrgróf Pallavicini Györgygyel. Az alakulás hátterében, mint legfőbb összekötő kapocs, a királykérdésben való azonos álláspont, a legitimista jogfolytonossághoz való ragaszkodás áll. Ettől eltekintve, meglehetősen divergáló politikai felfogású és világnézetű törvényhozókat készül egyesíteni az új pártkeret. A programmot maga Andrássy készítette a már be is mutatta a párthoz csatlakozó vezető politikusoknak. Az általános politikai kérdésekben nem sok újat ad; az alkotmányrevízióban és a királykérdésben, mint az új párt körében hangoztatják, igen konciliáns álláspontra helyezkedik, a legitimizmus mellett elfogadja a független nemzeti királyság elvét, de Andrássynek az a felfogása, hogy Magyarország nem nyerte vissza a králykérdésben önrendelkezési jogát, mert előbb IV. Károly ügyében kell alkotmányos döntésnek történni. A királykérdéstől nyomatékosan hangsúlyozni fogják, hogy az Ausztriától való föltétlen különválás álláspontján állanak. Ami az általános programmot illeti, az új párt egyik politikusa a következő kijelentést tette munkatársunk előtt:• Mi nem a zsidókérdést akarjuk egy csapásra megoldani, hanem törvényhozási és társadalmi alkotásokkal biztosítani a keresztény magyarság vezető szerepét. Általában azt hiszik, hogy az új párt szélsőséges politikusaira mérséklően fog hatni Andrássy megfontolt és higgadt egyénisége. Ezzel szemben az új párt egyik vezető tényezője azt mondotta, hogy Andrássy föltétlenül ráhelyezkedett öt keresztény nemzeti irányzatnak eára a programmatikus alapjára, amelyet Szmrecsányiék és Hallerék magukénak vallanak és amelyet Andrássy is fejtegetett annak idején, miskolci programmbeszédében. Sőt neki az az álláspontja, hogy ma, mikor külföldi és részben belső befolyások hatása alatt gyöngülőben van ez az irányzat, annál szükségesebb ennek hangoztatása és ő a maga részéről is odaáll, hogy ezt a szellemet a magyar politikai életben a maga tekintélyével és befolyásával erősítse. Úgy számítják, hogy az Andrássy vezérlete alatt alakuló új párt negyven-ötven főnyi lesz. Folynak a tárgyalások a keresztényszocialistákkal, akiknek vezérei, Haller István és Bleyer Jakab, holnap délután tárgyalnak a csatlakozás ügyében gróf Andrássy Gyulával. Hogy Andrássy a pártvezérségét elfogadja, az már biztosítva van. Hétfőn-kedden befejeződnek a tárgyalások a disszidensekkel is és az a terv,, hogy szerdán megalakul az új párt. Az alakulásról gróf Apponyi Albertet is értesítették még Párisba való elutazása előtt; ő kijelentette, hogy minden olyan alakulást, amelynek Andrássy áll AZ élén, támogat, de csatlakozásáról nincsen szó. A kormányzópártban egykedvűen nézik Andrássy pártalakító munkáját és nagyobb jelentőséget nem tulajdonítanak neki. Azt mondják, hogy nem lehet akcióképes és homogén egy olyan párt, amelyben Andrássy a vezér és Fingler Béla meg Budaváry László a közkatonák. Meskó Zoltán államtitkár a párt klubban Andrássyékról a következőket mondtta: — Csak örömmel látjuk, hogy azok", akik" apártban eddig ellenzéket alkottak, végre kiléptek és íelt ellenzékbe mentek. Hogy Andrássyval szövetkeztek, az minket teljesen hidegen hagy. A kormányzópártot, amelynek gerincét mindenkor, a régi kisgazdapárt alkotta, ezzel még egységesebbé teszik. Mi is résen leszünk, s különösen a királykérdésben minden lépésüket figyelemmel fogjuk kisérni és amennyiben ők az intranzigens keresztények a demokratákkal és másokkal egyesülnének, vagy blokkba lépnének a királykérdés sikere érdekében, mi sem fogunk tétlenül maradni. Gömbös Gyula a következőkép nyilatkozott: — Az új alakulás célja, úgy látszik, a legitimisták tömörítése és akcióbalépése a nemzetgyűlésen. És mint a szabadkirályválasztás elvét valló, csak örülök ennek, mert a mi szempontunkból jobb, ha az ellenség egységesen áll velünk szemben, mintha szétszórtan. A pártkörben élénken kommentálták, hogy a bíróság igen nagy összegű havi tartásdíjat állapított meg gróf Károlyi Mihálynénk és gyermekeinek. /* Meskó Zoltán államtitkár erről a következő nyilatkozatot tette: — Gróf Károlyi Mihály hazaáruló felesége, Andrátay Katinka grófnő, a zár alá vett birtokok jövedelméből horribilis összegű tartási dij megállapítását kérelmezte, illetékes helyen ennek a kérelemnek — a kért összeg némi csökkentéseivel ugyan — de mégis helyt adtak. Akkor, amikor a széles néprétegek nélkülöznék és a forradalmak következményeinek a súlyát érzik, nagyon különösnek találom, hogy a kérelemmel egyáltalán foglalkoztak. Nem szólok az összeg nagyságáról, mely egy hónapban többet tesz ki, mint egy, a közszolgálatban megőszült legmagasabb állású tisztviselő egész évi javadalmazása, de fölteszem a kérdést, és kíváncsian várom a választ: Vájjon szabadultak volna-e Károlyi Mihálisné Andrássy Katinka grófnővel, ha, őt Véletlenül Gantingó Juliánjának hívják? Igaz, hogy ez ecetben az ura niyu Hóimban költené a Magyarországból kiutalt összeget, ha nem rég Zalaegerszegen gondolhatna vissza a margitszigeti népbiztosi vacsorákra . . . Vasvármegyeiek a miniszterelnöknél, Vas vármegye elszakításra itélt területéről harminc tagú küldöttség tisztelgett gróf Teleki Pál miniszterelnöknél. Uunhalter Ferdinánd kisgazda elmondotta, hogy a legújabb hírek Vas vármegye közönségét nagyon, felizgatták és az elbzakításra itélt területek lakossága megbizta őket, a küldöttség tagjait, hogy adják tudtára a magyar kormánynak az ő legszilárdabb ragaszkodásukat a maagyar hazához, amelytől ők elelakadni nem akar,nak, nem is fognak soha. Ha erőszakkal Ausztriához csatolnák községeiket, akkor is magyarok maradnak. Teleki miniszterelnök kifejettette, hogy a hí- rek lármásabbak voltak, mint ahogy A jegyzék szerint szükség lett volna. Nyugati Magyarország elcsatolássa a legnagyobb igazságtalanság, mert a legimmorálisabb. Hiszen nem is győztes által elfoglalt területről, hanem ajándékról van szó, amelyet azegyik legyőzött a másik rovására kap". Reméljük, hogy Ausztriának politikusai is meg fogják ezt öletni, hogy nekik is, úgy mint nekünk, kötelességük, hogy a szomszédságnak eddig egyetértésben élt népeit ebben az egyetértésben fentartsák és erővejtsék, ne pedig sigitsenek éket verni, amelyet idegenek akartak a békés népek közé beszorítani. Teklits György a vas megyei horvátok nevében kijelenti, hogy ők tántoríthatatlanul ragaszkodnak a magyar ha®ához, ők nem lesznek osztrákok, sem németek soha. Dr Martin , e b 6 felhívta a miniszterelnök figyelmét arra, hogy Nyugatmagyarország népe tiltakozik a holnapi szoborleleplezés ellen. Nyugatmagyarország nem fog elszakadni, az ő gyászoló szobrára nincsen szükség. Teleki miniszterelnök kijelentette, hogy ő osztja ezt az álláspontot. A szoborügy nem kormányintézkedés, magántársaságok csinálják, a kormány hivatalosan nem is képviselteti magát az aktusnál. Szmrecsányi György beszámolója, Szmrecsányi György nemzetgyűlési képviselő szerdán Zaffiegerstegen beszámolót tartott és megokolta a kormányzópártból való kilépését. A nagyszámban egybegyűlt választóközönség nagy lelkesedéssel hallgatta a beszámolót és végül Sormer Józsefnek, a zalaegerszegi kisgazdák vezetőjének, indítványára. Szmrecsányinak egyhangúan bizalmat szavazott és a kormánypártból való kilépését helyeselte. „Hiszek egy Istenben, hissek egy hazában Hiszek egy isteni öltk igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amin " keresz-kereszuj párt. I-