Pesti Hírlap, 1921. április (43. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-22 / 86. szám
1»ZJL aprive pentefe PESTI HÍRLAP osztályharcot anarchiát, a társadalom végleges felbontását jelenti. (Mozgás.) Igen rossz tanácsadója a kisgazdáiknak az, aki őnekik azt szuggerálná, hoy ők vegyék át egyedül a hatalmat. (Felkiáltások a gazdapárton: Nem akarjuk!) Csak együtt, a másik párttal egybeolvadva gyakorolhatják a nemzet érdekében azt a befolyást, amely üdvös és hasznos és amelyet tőlük elvitatni ezen az oldalon senki sem akar. Sürgeti a szociálpolitikai alkotásokat, a szabadforgalom mellett az ellátatlanokról való gondoskodást, a jogrend megóvását A polgári rendészetet szigorúan külön kell fárasztana a katonai szellemtől, a katonai beavatkozástól. (Zaj.) A jogrendre vonatkozó ez az álláspont vezetett engem és a pártot akkor, amikor állást foglaltunk abban a bizonyos személyi kérdésben, amely elvi kérdéssé vált azért, mert Gömbös urat megtestesült militaristának tartom, aki legalkalmasabb arra, hogy ezt a katonai szellemet belevigye a civil közigazgatásiba, ahonnan épen most véglegesen ki kell zárni. (Zaj a gazdapárton.) Barla-Szabó: Akikor nem lehetne puccsot csüváltá! Andrássy ! A kereszténypárt a kmnányt mindaddig, amíg halasz ezen programmjához, teljes eröval fr&jr^^n! fogja (Élénk helyeslés én taps.) fflegint a Benicsky-ügy. Beniczky: Az igazságügyi m niszter előadásával szemben a következő sürgönyszöveget közli a nemzetgyüléssvel (olvassa.): „Veszprém—tapolca—szombathelyi út mentéin fekvő csendőrörsök azonnal értesítendők, hogy az éjjel Budapestről automobilon elindult Szmrecsányi és Beniczky képviselőket tartóztassák le mentelmi jogukra hivatkozás dacára is. Ez jelentendő Budapestre a kormányzó úr első szárnysegédjének, Magasházy százados urnái." (Zaj: Nahát! Jogrend!) Orbók: Műfelbátorodási Szilágyi: Ez kamarillaszerű eljárási Beniczky: A táviratot leadta a kormányzóság szárnysegéd hivatala. Egy másik távirat Szombathelyre ment, azzal, hogy letartóztatandók és őrizetbe veendőik a város bejárata előtt. Ez a kormányzóságnak jelentendő. Jelen távirat a Szombathelyen tartózkodó miniszterelnök úrral is közlendő és tőle további utasítás kérendő Aláírna: kormányzóság. A táviratot vette valami olvashatatlan aláirású tini, adta Magiasházy százados (Zaj a keresztény párton.) Szilágyi: Meg van cáfolva a miniszter úri Félrevezette a nemzetgyűlést! Banionky: Ebből a szövegből mindenki képet alkothat magának arról, kisek aleariam faléi mag a valóságnak. (Zaj.) Tomcsányi: Megismétli, hogy a kormányzóság szárnysegédi szobájából az ő telefonján adták le intézkedéseiket és minthogy sok helyre kellett sürgönyöket leadni, természetesen nemcsak a főkapitány, hanem más te adott ott le telefon-táviratokat és a válasz leadására az volt az utasítás, hogy a kormányzóság szárnysegéd telefonjánkell leadni. Nem az a lényeg, hogy milyen tefepon, hanem hogy kinek az intézkedésére és hozzájárulásával adták le az intézkedéseket. (Állandó zaj.) Beniczky: Amennyiben tegnapi előadásomban tévedés fordult volna elő, a tévedésem feltétlenül jóhiszemű, mert egészen a mai napig nem tudtam azt, hogy a belügyminiszter urat Magasházy századosnak hívják. (Derültség a balközépen. Nagy zaj.) Megszakítják a vitát Tasnádi-Kovács József szerint et a mentelmi jogot nem alkotmányosan kezelik. Áttérve a programmra, helyesli azt a megállapítást, bárha szabad királyválasztó, hogy akit Szent István koronájával megkoronáztak, az szent ée sérthetetlen. A királynak el kellett mennie. Gyermekeit is meg akarták ölni, s épen ez mentette meg, akit most a védalak padjára ültettek- A királykérdésban a személyi réset kell kapcsolni. A falu és a város, az ur és a paraszt összeugrasztása bűn. Kéri a miniszterelnököt, hogy tegyét A magyar falnak spártját (Helyeslés.) Gróf Bethlen miniszterelnök a vita nytasttatt éa a pénzügyi javaslatok napirendretülését kérte. A Ház ebben az értelemben határozott Banaay Ini as elnök felszólalása után. Sürgős interpelláció. Drozdy Győző azt a szerinte pénzpocsékolást tette szóvá, ami a Magyar Távirati Iroda állami kezelése kapcsán folyik. Ezt a szervet még báró Bánffy Dezső alkotta meg és szerződésileg Badó Sámuelnek adta ki. Badót terhelte a felelősség, ő fizette a munkatársakat s övé volt a jövedelem is. Az államtól szolgálatáért évi 12 ezer korona szubvenciót és bizonyos távirati és telefonkedvezményeket kapott. 1818 végén Wekerle Fabró Henrikkel kötött új szereződést tíz évire. Károlyiék államosították az intézményt és Fabróra meg dr Német Alfrédra biztos. A diktatúra meg hagyta ezt az állapotot, s ez így volt egész Telekiig, akinek telső dolga volt, hogy az egvhű férfiút, Braitart, elnezdítette állásából, ő sajtófőnökké Eckhardt Tibort nevezte ki, azanliiarizálta a Távirati Irodát Szilágyi: Magyar Távirati Iroda, natst vitézi tétek! (Derültség.) DrosAys Mi a diffwooja a régi és es új rendszer között? Ma 12 milliójába kerül az áramnak. A régi SO helyett ma 100—120 emberrel dolgozik, a vidéki szerveket nem is szármítva. A híreket iktatják, két titkár is van, stb. Nem azt helyteleníti, hogy katonatiszteknek kenyeret adnak, hanem, hogy olyan munkát bíznak rájuk, amiban nem értenek, ők csak parancsolnak, a jó munkát mégis csak a született újságíróknak kell elvégezniük. Szabó József: Születnek az újságírók? A zsidók? Drosdy: Az ujságírás mesterségét tanutad nem lehat aszaszsütetni kell A piezpocsékolás ellen már a pénzügyi bizottság is állást foglalt. A pénzügyi deficiten kával morális deficit is van, mert híreit a külföldi lapok gyanúval fogadják, hiába cáfol, hiába informál, nem veszik át Hegedűs kijelentette, hogy ő nem hajlandó több pénzt adni erre. Hogyan lehetne szabadulni tőle? Legjobb volna versenytárgyalás útján. Úgy volt, hogy saját emberei'tszik át, de ez most megdőlt, mert Eckhardt távozása előtt , Hangyának és az Ergon főérdekeltsége mellett alakult.-tanjc akarja bérbeadni. Ezeken tiltakozik, mert itt nemcsak nepotizmus esete forog fenn, hanem tizten érdeke közrejátszik. Egy ilyen fontos szerv, mely a gazdasági híreket, körzejelentéseket te első kézből kapja és közli az értetültetett imob kaimnat a ndeg spakiumgst a patte A trianoni békeszerződés az angol alsóházban. London, ápr. 20. (Reuters). Az alsóházban Barmsworth külügyi alállamtitkár kérte hogy a trianoni békeszerződést fogadják el második olvasásban. Kifejtette:azokat az okokat, amelyeket a szerződés főbb határozmányainak megszerkesztésénél szem előtt tartottak és megállapította annak a követelésnek a jogosultságát, hogy Magyarország teljesítőképességének határáig tegye jóvá az okozott károkat. Az osztrák-magyar monarchia feldarabolása — mondotta tovább — kellemetlen gazdasági következményekkel járt, reméli azonban, hogy a hamarosan összeülő pomorosei értekezlet meg fogja oldani ezt a problémát, mert e probléma megoldása igen fontos Magyarország és a többi állam érdekében. A vita folyamán Balfourhoz kérdést intéztek a népszövetségnek szerepéről a magyarországi helyzetben. Balfour válaszában különösen a következő megállapítások figyelemreméltók: Rendkívül sajnálatos körülmények, hogy azok a népek, amelyek valamikor a legtöbbet szenvedtek a zsarnokság és elnyomatás alatt, szabadságuk visszaszerzése után nem mindig és nem eléggé ügyelnek arra, hogy most már viszont ők ne nyomják el ugyanazzal a zsarnoksággal a közéjük került idegen népeket, amely zsarnokság alatt valamikor ők maguk nyögtek. Balfour reméli, hogy az új államok nemzetközi kapcsolatai csak javulhatnak az idők folyamán. Pária, ápr. 21. A Tímea jelenti, hogy Newton interpellációt szándékozak előterjeszteni amiatt, hogy a felsőház nem tűzi, dispirendjébe a trianoni béke megvitatását / * A cseh birtokreform. Prága, társától: egész ország 19. (A Pesti Hírlap kiküldött munkabirtokreform, amely vonatkozik azsaság területére, tehát Felsőmagyar, kétségkívül egyike a legfontosabb és legéletbevágóbb reformoknak, mert minden intézkedése nemcsak az elszakított terület magyarságát érinti súlyosan, hanem azokat a magyar állampolgárokat is, akiknek ott birtokuk van. Hogy ennek a rendeletnek végrehajtásáról végrehati adatokat kapjunk, felkerestem Wosenilek kormánytanácsost, aki ennek a kérdésnek a referense, az állami földhivatalban, és információt kértem tőle Wosenilek úr szívesen rendelkezésemre állott és miután felettes hatóságának engedélyét kikérte, hoszszabb előadást tartott a nagyfontosságú kérdésről. A földreform — mondotta Wosenilek kormánytanácsos — az egész cseh-szlovák köztársaság területeire vonatkozik, és abból az elvből indul ki, hogy a köztársaság területén senkinek 160 hektár szántóföldnél vagy kétszázötven hold erdőnél nagyobb birtoka nem lehet Akinek ennél többje van, azt az állam lefoglalja és kivétel csak igen fontos közgazdasági esetekben történhet, amikor államérdekből ötszáz hektáros birtokot engedélyeznek. E kivételes esetektől eltekintve, a csah-szlovák köztársaság területén iz émlített mértéken túl senkinek a tulajdonában nagyobb birtok nem lehet Ez az intézkedés vonatkozik úgy az egyházi (Holtkés) vagyonra, mint a külföldiek birtokaiban levő vagyonra. Kivétel az állam és a község tulajdonaiban levő föld. — Egyéb kivételt — mondotta Wosenilek tanácsos — nem ismerünk. A lefoglalt föld az államé és nem parcellázza, hanem a szükség szerint kisbirtokokat hasit ki belőle Ezeknek a kisbirtokoknak a mérete tizenöt hektár lesz. Arra a kérdésemre, kik jogosultak igényt tartani a kisbirtokokra, a következő választ kaptam: Csak azok, akik bizonyítják, hogy értenek a gazdasághoz és a szükséges forgalmi tőkével rendelkeznek. Azok, akik az államtól földet kapnak, kötelesek azt megtartani és nem adhatják el. Kisgazdák, akiknek ötven hektárnál kevesebb földjük van, szintén igényelhetnek kiegészítést százötven hektárig. Előnyből részesülnek, elsősorban a legionáriusok. (Ezek azok a katonai alakulatok, amelyek az entente hadseregeiben szolgáltak és cseh légiók néven voltak ismeretesek), vagy azok hátramaradottjai, aztán hátramaradottjai a harctéren elesett katonáknak, bármely hadseregben szolgáltak. Végül szövetkezetek egységes vagy felosztott gazdálkodással. Az állam természetesen igénybe veheti a lefoglalt földet fontos célokra, mint például utakra vagy humánus intézmények támogatására. Azokat a tulajdonosokat, akiktől az állam a földet lefoglalta, kártalanítja. És pediglen alapul veszi az 1918—15. évi középárakat becslés szerint Az állam nem fog készpénzzel fizetni, hanem mint a saját adósságát könyveli el és a volt tulajdonosokat ötven esztendő alatt elégíti ki, mégpedig oly módon, hogy az érték után három fél kamatot fizet és fél százalék amortizációt Fentartja azonban magának azt a jogot, hogy esetleg a tulajdonos egész követelését egy összegben fizeti ki. A pénztelen igénylőknek, akik különben jogosítva vannak földet kívánni, az állam kölcsönt ad, mégpediglen kilencven százalékig a kiutalt föld becslési értékét véve alapul, és ötven százalékot az épületekre. A földigénylő köteles a kiutalt kölcsönt ötven esztendő alatt lefizetni. Eddig lassanként már kisajátították a hosszú időtartamú bérleteket. Ezenkívül minden kisbérlő, aki 1901 óta nyolc hektárnál kisebb bérleten gazdálkodott, ezt a bérelt földet tulajdonaként igényelheti, 1913 évi ár értékében. Ez különösen azokra a kisbérlőkre vonatkozik, aik egyházi birtokokon gazdálkodtak. Ezenkívül a lefoglalt birtokból eddig 100.000 hektárt osztottak szét szükség földosztás címén olyan földnélküliek számára, akiket nyomban kellett segíteni. Ez akció tulajdonképen az izgalmak lecsillapítását célozta, mert az emberek agy részét azzal izgatták, hogy a kormány el akarja sikkasztani az atrósz reformot. Ezek között azonban voltak olyanok, akik konjunktúrából vetették rá magukat a földre, igaz, nem nagy számban, alig 5 százalék és ezek, amikor látták, hogy számítások nem vált be, gseiben hagyták földjüket Simon Vilmos. Németország új javaslatai. Bécs, április 21. A holland lapoknak írják Párisból: A németek az angolok segítségét foreskodnak megnyerni ahhoz, hogy a május 1-je utáni katonai rendszabályok életbeléptetését halasszák el Simont külügyminiszter kedden három ízben tárgyalt lord Avemonnal, a berlini brit nagykövettel. A nagykövet a megbeszélés után hosszabb edflkozott értesítést küldött Londonba a külügyminisztériumnak. Valószínű, hogy táviratában az új német javaslatokat körvonalazta, amelyek azon az alapon épülnek fel, hogy Felső-Szilézia a németeké marad. A berlini amerikai képviselő szintén kapott egy másolatot az új német jóvátételi tervről, amelyet ő is sifrírozva megtáviratozott a washingtoni kormánynak. A jóvátételi bizottság brit szakértői azt javasolják, hogy a felső-sziléziai iparvidékből a szövetségesek ellenőrzése alatt álló külön államot alakítsanak. Az Arij állam zálogképen mindaddig a szövetséges újíif kezében marad, amíg a németek eleget nem tettek kötelezettségeiknek. Berlin^/fot. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.A kormány ma elkészítette azt a jegyzéket, anelyifez, a birodalmi bank aranykészletének kiszolgáltatására vonatkozó entente-követelésre. Amerikának a közvetítés ügyében adoott válasza még nem ismeretes. A kormány egyik tagja arra a kérdésre vajon fel kar-e adni minden reményt, igy felett: — Még mindig van egy halvány reménységem* A képviselők ezzel szemben azt hiszik, hogy a Ruhr-vidék megszállása elkerülhetetlen. De meg vannak győződve arról is, hogy Franciaország 10 nem fogja megtalálni számításait Egyébként a belpolitikai helyzet nagyon tisztázalan. Kormányválságról, de legalább is Simoné visszalépéséről beszélnék arra az esetre, he a kormánynak a jóvátétel kérdésében tett lépései eredményteleneknek bizonyuljanak. A kormányhoz mggelálló tényezők azonban cáfolják a válsághírű Breatét Jrfoyd-George te Briand között frónji/Aprilie 21 (A Pesti Hírlap tudósítójának tág Irata.) Angliából érkezett jelentések azt azt keltik, hogy Lympne-ben komoly vita várható LloyiLGeorge és Briand között Azonban abból kell kiindulni, hogy Anglia engedékeny magatartásának a francia javaslatokkal szemben és Anglia Németország elleni ipari háborújának politikai oka csupán annak a szilárd elhatározásnak felel meg, hogy egy rossz üzletből mennél nagyobb hasznot húzzon. A rizikó azonban, amiért Lloyd-George Anglia politikáját a franciáknak alárendeli, oly nagy, hogy a lympnei konferencián meglepetés nincs kizárva. Egyébként jól informált holland körökban azt hiszi, hogy az új intézkedések keresztülvitele május elején okvetlenül megtörténik. * Mibe kollal Angliának a bányászsztrájk?ttendon, április 21. (A Pesti Hírlap tudósítótávirata.) Az angol bányászsztrájk eddig "elterak ötven millió fontjába került Angliának. A bányászok a két heti sztrájk alatt tizennégy millió fontba kerültek, a szénszállítás két és fél millió tonnával ment vissza, a vasutak a sztrájk minden napján körülbelül másfél millió fontot vesztettek és a hajózási vállalatok vesztesége is tekintélyes összeget tesz ki Bécs, április 2. (A M. T. L magánjelentés.) A Neuenrese Pressének jelentik Londonból. A bányatulajdonosok elkészültek újabb javaslataik megszövegezésével. A következő ajánlatot teszik: 1. Az egész országban az alapfizetéseket nemzeti bérhivatal fogja szabályozni 2. A béreket kerületenként az egyes bányák jövedelmezősége szerint fogják megállapítani. 2. Az egyes kerületekben a bányák jövedelmét rendszeresen ellenőrzik. 4. A bérleszállításra vonatkozóan határvonalat állapítanak meg az egész országban. 5. A rendkívüli állapotok tartama alatt az egész megtakarított csekély felesleget bér formájában ki kell szolgáltatni a ffinvilláff"Vnibmanok kezébe. Hiszen, ha csak 6 perccel előbb tudnak meg egy hírt, percek alatt vagyonokat" pusztíthatnak el és milliókat szerezhetnek. Jobb volna, ha pl a hírlapkiadók szindikátusa kapná meg, ahol megvolna az ellenőrzés jobbról is, balról is, vagy irodalmi társaságok, szakemberek kapnák meg, csak üzleti vállalatok ne. Bármi történjék, a nyilvánosság, a parlament ellenőrzésével történjék. Ebben az értelemben intéz kérdést a miniszterelnökhöz. (Az interpellációt kiadták a miniszterelnöknek.)