Pesti Hírlap, 1921. április (43. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-22 / 86. szám

1»ZJL aprive pentefe PESTI HÍRLAP osztályharcot anarchiát, a társadalom végleges felbontását jelenti. (Mozgás.) Igen rossz tanácsadója a kisgazdáiknak az, aki őnekik azt szuggerálná, ho­­y ők vegyék át egyedül a hatalmat. (Felkiáltások a gazdapárton: Nem akarjuk!) Csak együtt, a másik párttal egybeolvadva gyakorolhat­ják a nemzet érdekében azt a befolyást, amely üdvös és hasznos és amelyet tőlük elvitatni ezen az oldalon senki sem akar. Sürgeti a szociálpolitikai alkotásokat, a szabad­forgalom mellett az ellátatlanokról való gondoskodást, a jogrend megóvását A polgári rendészetet szigorúan külön kell fárasz­tana a katonai szellemtől, a katonai beavatko­zástól. (Zaj.) A jogrendre vonatkozó ez az álláspont veze­tett engem és a pártot akkor, amikor állást foglaltunk ab­ban a bizonyos személyi kérdésben, amely elvi kérdéssé vált azért, mert Gömbös urat megtestesült militaristának tartom, aki legalkalmasabb arra, hogy ezt a katonai szel­lemet belevigye a civil közigazgatásiba, ahonnan épen most véglegesen ki kell zárni. (Zaj a gazdapárton.) Barla-Szabó: Akikor nem lehetne puccsot csüváltá! Andrássy ! A kereszténypárt a kmnányt mindaddig, amíg ha­lasz ezen programmjához, teljes eröval fr&jr^^n! fogja (Élénk helyeslés én taps.) fflegint a Benicsky-ügy. Beniczky: Az igazságügyi m niszter előadásával szem­ben a következő sürgönyszöveget közli a nemzetgyüléssvel (olvassa.): „Veszprém—ta­polca—szombathelyi út mentéin fekvő csendőrörsök azonnal értesítendők, hogy az éjjel Bu­dapestről automobilon elindult Szmrecsányi és Beniczky képviselőket tartóztassák le mentelmi jogukra hivatkozás dacára is. Ez jelentendő Budapestre a kormányzó úr első szárnysegédjének, Magasházy százados urnái." (Zaj: Nahát! Jogrend!)­­ Orbók: Műfelbá­torodási Szilágyi: Ez kamarillaszerű eljárási Beniczky: A táviratot leadta a kormányzóság szárny­segéd­ hivatala. Egy másik távirat Szombathelyre ment, azzal, hogy letartóztatandók és őrizetbe veendőik a város bejárata előtt. Ez a kormányzóságnak jelentendő. Jelen­ táv­irat a Szombathelyen tartózkodó miniszterelnök úrral is köz­lendő és tőle további utasítás kérendő­ Aláírna: kormány­zóság. A táviratot vette valami olvashatatlan aláirású tini, adta Magiasházy százados­ (Zaj a keresztény párton.) Szilágyi: Meg van cáfolva a miniszter úri Félre­vezette a nemzetgyűlést! Banionky: Ebből a s­zövegből mindenki képet alkot­hat magának arról, kisek aleariam faléi mag a valóság­nak. (Zaj.) Tomcsányi: Megismétli, hogy a kormányzóság szárnysegédi szobájából az ő telefonján adták le intézkedé­seiket és minthogy sok helyre kellett sürgönyöket leadni, természetesen nemcsak a főkapitány, hanem más te adott ott le telefon-táviratokat és a válasz leadására az volt az utasítás, hogy a kormányzóság szárnysegéd­ telefonján­­kell leadni. Nem az a lényeg, hogy milyen t­efepon, hanem hogy kinek az intézkedésére és hozzájárulásával adták le az intézkedéseket. (Állandó zaj.) Beniczky: Amennyiben tegnapi előadásomban téve­dés fordult volna elő, a tévedésem feltétlenül jóhiszemű, mert egészen a mai napig nem tudtam azt, hogy a belügy­­miniszter urat Magasházy századosnak hívják. (Derültség a balközépen. Nagy zaj.) Megszakítják a vitát Tasnádi-Kovács József szerint et a mentelmi jogot nem alkotmányosan kezelik. Áttérve a programmra, he­lyesli azt a megállapítást, bárha szabad királyválasztó, hogy akit Szent István koronájával megkoronáztak, az szent ée sérthetetlen. A királynak el kellett mennie. Gyermekeit is meg akarták ölni, s épen ez mentette meg, ak­it most a véd­a­lak padjára ültettek- A királykérdésban a személyi réset kell kapcsolni. A falu és a város, az ur és a paraszt ös­­szeugrasztása bűn. Kéri a miniszterelnököt, hogy tegyét A magyar falnak spártját (Helyeslés.) Gróf Bethlen miniszterelnö­k a vita n­ytas­ttatt éa a pénzügyi javaslatok napirendretü­lését kérte. A Ház ebben az értelemben határozott Banaay Ini as elnök felszólalása után. Sürgős interpelláció. Drozdy Győző azt a szerinte pénzpocsékolást tette szóvá, ami a Magyar Távirati Iroda állami kezelése kapcsán folyik. Ezt a szervet még báró Bánffy Dezső al­kotta meg és szerződésileg Badó Sámuelnek adta ki. Badót terhelte a felelősség, ő fizette a munkatársakat s övé volt a jövedelem is. Az államtól szolgálatáért évi 12 ezer korona szubvenciót és bizonyos távirati és telefonkedvezményeket kapott. 1818 végén Wekerle Fabró Henrikkel kötött új szere­ződést tíz évire. Károlyiék államosították az intézményt és Fabróra meg dr Német Alfrédra biz­tos. A diktatúra meg hagyta ezt az állapotot, s ez így volt egész Telekiig, akinek telső dolga volt, hogy az egvhű férfiút, Braitart, elnezdítette állásából, ő sajtófőnökké Eckhardt Tibort nevezte ki, az­anliiarizálta a Távirati Irodát Szilágyi: Magyar Távirati Iroda, natst vitézi tétek! (Derültség.) DrosAys Mi a diffwooja a régi és es új rendszer között? Ma 12 milliójába kerül az áramnak. A régi SO he­lyett ma 100—120 emberrel dolgozik, a vidéki szerveket nem is szármítva. A híreket iktatják, két titkár is van, stb. N­em azt helyteleníti, hogy katonatiszteknek kenyeret ad­nak, hanem, hogy olyan munkát bíznak rájuk, amiban nem értenek, ők csak parancsolnak, a jó munkát mégis csak a­ született újságíróknak kell elvégezniük. Szabó József: Születnek az újságírók? A zsidók? Drosdy: Az ujságírás mesterségét tanutad nem lehat aszaszsütetni kell A piezpocsékolás ellen már a pénzügyi bizottság is állást foglalt. A pénzügyi deficiten kával mo­rális deficit is van, mert híreit a külföldi lapok gyanúval fogadják, h­iába cáfol, hiába informál, nem veszik át He­gedűs kijelentette, hogy ő nem hajlandó több pénzt adni erre. Hogyan lehetne szabadulni tőle? Legjobb volna ver­senytárgyalás útján. Úgy volt, hogy saját emberei­­'tszik át, de ez most megdőlt, mert Eckhardt távozása előtt , Hangyának és az Ergon főérdekeltsége mellett alakul­t.-t­anjc akarja bérbeadni. Ez­ek­en tiltakozik, mert itt nem­csak nepotizmus esete forog fenn, hanem tizten érdek­­e közrejátszik. Egy ilyen fontos szerv, mely a gazdasági hí­reket, körzejelentéseket te első kézből kapja és közli az ér­­tetültetett imob k­aimnat a ndeg spakiumgst a patte­ A trianoni békeszerződés az angol alsóházban. London, ápr. 20. (Reuters). Az alsóházban Barmsworth külügyi alállamtitkár kérte hogy a tria­noni békeszerződést fogadják el második olvasásban. Kifejtette:azokat az okokat, amelyeket a szerződés főbb határozmányainak megszerkesztésénél szem előtt tartottak és megállapította annak a követelésnek a jogosultságát, hogy Magyarország teljesítőképessé­gének határáig tegye jóvá az okozott károkat. Az osztrák-magyar monarchia feldarabolása — mon­dotta tovább — kellemetlen gazdasági következmé­nyekkel járt, reméli azonban, hogy a hamarosan összeülő pom­orosei értekezlet meg fogja oldani­ ezt a problémát, mert e probléma megoldása igen fontos Magyarország és a többi állam érdekében. A vita folyamán Balfourhoz kérdést intéztek a népszövetségnek szerepéről a magyarországi helyzetben. Balfour válaszában különösen a követ­kező megállapítások figyelemreméltók: Rendkívül sajnálatos körülmény­ek, hogy azok a népek, amelyek valamikor a legtöbbet szen­vedtek a zsarnokság és elnyomatás alatt, szabad­ságuk visszaszerzése után nem mindig és nem eléggé ügyelnek arra, h­ogy most már viszont ők ne nyomják el ugyanazzal a zsarnoksággal a közé­jük került idegen népeket, amely zsarnokság alatt valamikor ők maguk nyögtek. Balfour reméli, hogy az új államok nemzetközi kapcsolatai csak javulhatnak az idők folyamán. Pária, ápr. 21. A Tímea jelenti, hogy Newton interpellációt szándéko­zak előterjeszteni amiatt, hogy a felsőház nem tűzi, dispirendjéb­e a trianoni béke megvitatását / * A cseh birtok­reform. Prága, társától: egész ország 19. (A Pesti Hírlap kiküldött munka­birtokreform, amely vonatkozik az­saság területére, tehát Felsőmagyar­, kétségkívül egyike a legfontosabb és legéletbevágóbb reformoknak, mert minden intéz­kedése nemcsak az elszakított terület magyarságát érinti súlyosan, hanem azokat a magyar állampol­gárokat is, akiknek ott birtokuk van. Hogy ennek a rendeletnek végrehajtásáról végre­hati­ adato­kat kapjunk, felkerestem Wosenilek kormányta­nácsost, aki ennek a kérdésnek a referense, az álla­mi földhivatalban, és információt kértem tőle Wo­senilek úr szívesen rendelkezésemre állott és mi­után felettes hatóságának engedélyét kikérte, hosz­szabb előadást tartott a nagyfontosságú kérdésről. A földreform — mondotta Wosenilek kor­mánytanácsos — az egész cseh-szlovák köztársa­ság területeire vonatkozik, és abból az elvből indul ki, hogy a köztársaság területén senkinek 160 hektár szántóföldnél vagy kétszázötven hold erdő­nél nagyobb birtoka nem lehet Akinek ennél több­je van, azt az állam lefoglalja és kivétel csak igen fontos közgazdasági esetekben történhet, amikor államérdekből ötszáz hektáros birtokot engedélyez­nek. E kivételes esetektől eltekintve, a csah-szlovák köztársaság területén iz émlített mértéken túl sen­kinek a tulajdonában nagyobb birtok nem lehet Ez az intézkedés vonatkozik úgy az egyházi (Holt­kés) vagyonra, mint a külföldiek birtokaiban levő vagyonra. Kivétel az állam és a község tulajdonai­ban levő föld. — Egyéb kivételt — mondotta Wo­senilek tanácsos — nem ismerünk. A lefoglalt föld az államé és nem parcellázza, hanem a szükség sze­rint kisbirtokokat hasit ki belőle Ezeknek a kis­birtokoknak a mérete tizenöt hektár lesz. Arra a kérdésemre, kik jogosultak igényt tartani a kisbirtokokra, a következő választ kap­tam: Csak azok, akik bizonyítják, hogy értenek a gazdasághoz és a szükséges forgalmi tőkével ren­delkeznek. Azok, akik az államtól földet kapnak, kötelesek azt megtartani és nem adhatják el. Kis­gazdák, akiknek ötven hektárnál kevesebb földjük van, szintén igényelhetnek kiegészítést százötven hektárig. Előny­ből részesülnek, elsősorban a le­gionáriusok. (Ezek azok a katonai alakulatok, amelyek az entente hadseregeiben szolgáltak és cseh légiók néven voltak ismeretesek), vagy azok hátramaradottjai, aztán hátramaradottjai a harc­téren elesett katonáknak, bármely hadseregben szolgáltak. Végül szövetkezetek egységes vagy fel­osztott gazdálkodással. Az állam természetesen igénybe veheti a lefoglalt földet fontos célokra, mint például utakra vagy humánus intézmények támogatására. Azokat a tulajdonosokat, akiktől az állam a földet lefoglalta, kártalanítja. És pedig­len alapul veszi az 1918—15. évi középárakat becs­lés szerint Az állam nem fog készpénzzel fizetni, hanem mint a saját adósságát könyveli el és a volt tulajdonosokat ötven esztendő alatt elégíti ki, még­pedig oly módon, hogy az érték után három fél kamatot fizet és fél százalék amortizációt Fen­tartja azonban magának azt a jogot, hogy esetleg a tulajdonos egész követelését egy összegben fizeti ki. A pénztelen igénylőknek, akik különben jogo­sítva vannak földet kívánni, az állam kölcsönt ad, még­­pediglen kilencven százalékig a kiutalt föld becslési értékét véve alapul, és ötven százalékot az épületekre. A földigénylő köteles a kiutalt kölcsönt ötven esztendő alatt lefizetni. Eddig lassanként már kisajátították a hosszú időtartamú bérleteket. Ezen­kívül minden kisbérlő, aki 1901 óta nyolc hektár­­nál kisebb bérleten gazdálkodott, ezt a bérelt földet tulajdonaként igényelheti, 1913 évi ár értékében. Ez különösen azokra a kisbérlőkre vonatkozik, aik egyházi birtokokon gazdálkodtak. Ezenkívül a lefoglalt birtokból eddig 100.000 hektárt osztottak szét szükség földosztás címén olyan földnélküliek számára, akiket nyomban kel­­lett segíteni. Ez akció tulajdonképen az izgalmak lecsillapítását célozta, mert az­ emberek agy részét azzal izgatták, hogy a kormány el akarja sikkasz­tani az atrósz reformot. Ezek között azonban voltak olyanok, akik konjunktúrából vetették rá magukat a földre, igaz, nem nagy számban, alig 5 százalék és ezek, amikor látták, hogy számítások nem vált be, gseiben hagyták földjüket Simon Vilmos. Németország új javaslatai. Bécs, április 21. A holland lapoknak írják Párisból: A németek az angolok segítségét fores­kodnak megnyerni ahhoz, hogy a május 1-je utáni katonai rendszabályok életbeléptetését halasszák el Simont külügyminiszter kedden három ízben tár­gyalt lord Avemonnal, a berlini brit nagykövettel. A nagykövet a megbeszélés után hosszabb edflk­o­zott értesítést küldött Londonba a külügyminisz­tériumnak. Valószínű, hogy táviratában az új né­met javaslatokat körvonalazta, amelyek azon az alapon épülnek fel, hogy Felső-Szilézia a németeké marad. A berlini amerikai képviselő szintén kapott egy másolatot az új német jóvátételi tervről, ame­lyet ő is sifrírozva megtáviratozott a washingtoni kormánynak. A jóvátételi bizottság brit szakértői azt javasolják, hogy a felső-sziléziai iparvidékből a szövetségesek ellenőrzése alatt álló külön álla­mot alakítsanak. Az Arij állam zálogképen mindad­dig a szövetséges újíif kezében marad, amíg a néme­tek eleget nem tettek kötelezettségeiknek. Berlin^/fot. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.A kormány ma elkészítette azt a je­gyzéket, anelyife­z, a birodalmi bank aranykészletének ki­szolgáltatására vonatkozó entente-követelésre. Ame­rikának a közvetítés ügyében adoott válasza még nem ismeretes. A kormány egyik tagja arra a kérdésre vajon fel kar-e adni minden reményt, igy felett: — Még mindig van egy halvány reménységem* A képviselők ezzel szemben azt hiszik, hogy a Ruhr-vidék megszállása elkerülhetetlen. De meg vannak győződve arról is, hogy Franciaország 10 nem fogja megtalálni számításait Egyébként a bel­politikai helyzet nagyon tisztázalan. Kormányvál­ságról, de legalább is Simoné visszalépéséről beszél­nék arra az esetre, he a kormánynak a jóvátétel kér­­désében tett lépései eredményteleneknek bizonyulja­nak. A kormányhoz mggelálló tényezők azonban cá­­folják a válsághírű Breatét Jrfoyd-George te Briand között frónji/Aprilie 21 (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak tág­ Irata.) Angliából érkezett jelentések azt a­zt keltik, hogy Lympne-ben komoly vita várható LloyiLGeorge és Briand között Azonban abból kell kiindulni, hogy Anglia engedékeny maga­tartásának a francia javaslatokkal szemben és Ang­lia Németország elleni ipari háborújának politikai oka csupán annak a szilárd elhatározásnak felel meg, hogy egy rossz üzletből mennél nagyobb hasz­not húzzon. A rizikó azonban, amiért Lloyd-George Anglia politikáját a franciáknak alárendeli, oly nagy, hogy a lympnei konferencián meglepetés nincs kizárva. Egyébként jól informált holland körökban azt hisz­i, hogy az új intézkedések keresztülvitele május elején okvetlenül megtörténik. * Mibe kollal Angliának a bányászsztrájk?­ttendon, április 21. (A Pesti Hírlap tudósító­távirata.) Az angol bányász­sztrájk eddig "elterak ötven millió fontjába került Angliának. A bányászok a két heti sztrájk alatt tizennégy millió fontba kerültek, a szénszállítás két és fél millió tonnával ment vissza, a vasutak a sztrájk minden napján körülbelül másfél millió fontot vesztettek és a hajózási vállalatok vesztesége is tekintélyes összeget tesz ki Bécs, áp­rilis 2. (A M. T. L magánjelentés.)­ A Neue­nrese Pressének jelentik Londonból. A bányatulajdonosok elkészültek újabb javaslataik megszövegezésével. A következő ajánlatot teszik: 1. Az egész országban az alapfizetéseket nemzeti bérhivatal fogja szabályozni 2. A béreket kerüle­tenként az egyes bányák jövedelmezősége szerint fogják megállapítani. 2. Az egyes kerületekben a bányák jövedelmét rendszeresen ellenőrzik. 4. A bérleszállításra vonatkozóan határvonalat állapí­tanak meg az egész országban. 5. A rendkívüli ál­lapotok tartama alatt az egész megtakarított cse­kély felesleget bér formájában ki kell szolgáltatni a ffinvilláff"Vnib­manok kezébe. Hiszen, ha csak 6 perccel előbb tudnak m­eg egy hírt, percek alatt vagyonokat" pusztíthatnak el és milliókat szerezhetnek. Jobb volna, ha pl a hírlapkiadók szindikátusa kapná meg, ahol megvolna az ellenőrzés jobbról is, balról is, v­agy irodalmi társaságok, szakembe­rek kapnák meg, csak üzleti vállalatok ne. Bármi történ­jék, a nyilvánosság, a parlament ellenőrzésével történjék. Ebben az értelemben intéz kérdést a miniszterelnökhöz. (Az interpellációt kiadták a miniszterelnöknek.)

Next