Pesti Hírlap, 1921. május (43. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-01 / 94. szám
dapest, 1921 SLÖFIZETÉSI ÁRAK ! sz évre »*«««*• 440 3 ívre. . . , * t * » • 320 tizedévre » · t * » , 110 rf - hóra .iiiU'li 10f es szám ára helyben, v5-an és pályaudvarokon 2 Kr detés és apróhirdetés Üj/t szabás szerint* XLI. évfolyam, 94. (14,514.) szám. PESTI W ^s I Kiadó tulajdon»£ok i ÉGRADY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDAI Budapest, Vilmos császár út 7l« FIÓKKIADÓHIVATALI Budapest, Enaébet-körút 1. lst Pénzügyi tanács, öt pénzügyminiszter ül abban a testűben, mely pénzügyitanács név alatt ma meg kult » mely hívatva lesz a kormánynak rácsokat adni az állam pénzügyi megmentése fekében. Mindenesetre nagy megnyugvást thet a közvéleményben, hogy az országos izisben kiváló szakértő orvosok állanak a meg állampénztár körül. Egy kis „akasztófamorral" azt is mondhatnánk, hogy kellő agtalansággal is tekinthetnek a szegény elnek erre a sok pénzügyminiszterre, mert adó csak kieszelhető ezen a világon, arról anyára nem felejtkeznek meg ebben az előő társaságban. Őszintén be is valljuk, hogy sor lennénk csak teljesen nyugodtak jövő,illetőleg, ha a pénzügyi tanácson kívül agazdasági élet hasonló kitűnő szakértőkből kitett gazdasági tanács is működnék a körny mellett. Mert nemcsak arra kell tanács, hy miként lehet az államkasszát megtölteni adóalanyok pénzéből és milyen tranzakciók pénzügyi fortélyok kellenek az államháztás viteléhez, hanem ahhoz is, hogy mi meg tudjuk az adóalanyokat abba a helyzetbe tátni, hogy adót tudjanak izzadni, hogy fént indítsuk meg a termelő munkát, hogy eszközökkel támaszszák fel sírjából a hasági életet és miként kapcsolódjunk be a tg kereskedelmi és gazdasági vérkeringésé A leghelyesebb pénzügyi politika sem ütheti meg Magyarországot, ha nem egési ki egy előrelátó gazdasági politika, melyérdekében nagyobb mozgékonyságot és fe leleményességet szeretnénk látni különös kereskedelemügyi és földmivelésügyi sztoriuniókban. Németországot a termelőika megkezdése, a föllendült gazdasági teénység tette életrevalóvá. Tőle kell példáznünk. Mert egyoldalú pénzügyi politika menthet meg minket Mi pedig még ezt politikai egyenetlenkedésekkel gyöngítjük. Hegedűs Lóránt pénzügyi politikáját krirják az emberek, de dicsérik a tények. Idenesetre sokkal jobb az országra nézve mintha megfordítva volna. Kétségkívül ő csinált mindent, a mi koronánk nemzetrelációira kedvező hatást gyakorolt, de az a tény, hogy tervvel és erős akarattal szakember merész kézzel belemarkolt pénzink rendezésébe és dolgozott és cselekedettedig minden szavát becsülettel beváltotta, eredmény, amivel nem minden ország kedhetik el. Hegedűs eljárásában a barátság, az elszántság, a nyíltság és tervszet az ijesztő adóterhek dacára is bizonyosyugtató hatással vannak az emberekre, a korábbi folytonos ingadozás, tervtelenkapkodás, titkolódzás és fenyegetődzést senki sem mert vállalkozásba fogni senkinek csak arra volt gondja, hogy hova el a pénzét? A kuruzsló pénzügyminisztly ton fenyegetődzik az operációval s közhrága kenőcsökkel dolgozik, melyek melbetegség tovább fejlődik. Hegedűs olyan, a sebész doktor, aki rögtön vág, de a mlás reményében. Az ország állapotát an a beteg emberéhez lehet hasonlítani, pénzügyi operáció folytán sok vért vele akit a jó táplálkozás s a rendes élet an helyrehozhat. Egy országnak a jó tápást s a rendes életet pedig a termelők, az eleven gazdasági élet egészséges vedelem, dolgozó ipar s a többtermelésre bezett földmivelés adhatja meg. E ternrecsak sablonos adminisztrációt látunk sa önálló tevékenység és feleven kezdemés nélkül. Arra külön tanácsokat által, hogy mit vegyenek el adókban az ulolgároktól De hogy mit adjanak nekik, mivel mozditsák elő minden egyes emi anyagi jólétét, hogy mivel gazdagitsák szetet s mivel tegyék erősebbé ugya bemint a nemsokára kividről ránk szakadó elviselésére, azzal vajmi hevesen törőd-Pedig elképzelhetetlen a teli állampénz, a nemzet koldus marad. Anglia álláspontja a jóvátételi kérdésben. A lengyelek benyomulását komoly események követnék. Bécs, ápr. 30. A párisi reggeli lapok közleményei szerint az angol kormány ragaszkodik ahhoz, hogy Németországot ultimátum elé állítsák, mielőtt a Ruhr-vidékre benyomulnának. Ez az ultimátum hétnapos lejáratra szólana. Briand és Louvheur minden erejükből ellenezték ezt a követelést. Végül is Briand kijelentette, hogy hozzájárul az ultimátumhoz, azonban időközben a büntető rendszabályok lépjenek életbe. Lloyd-George Hytheben állott elő ezzel a követeléssel. Köbben Lloyd-George levelet intézett agyaromatügyi miniszterhez, a hadügyminiszterhez és az indiai miniszterhez, felszólítva őket, hogy fejtsék ki álláspontjukat a jóvátétel kérdésében. A három miniszter a következő eredményre jutott: Németország kötelezze magát, hogy negyvenkét éven keresztül meghatározott évi részletet, mégpedig két milliárd márkát fizet, ezenkívül fizet egy váltakozó nagyságú évi részletet is, ami megfelel a német kivitel 25 százalékos illetékének. Ha Németország hét napon belül nem járul hozzá ehhez a követeléshez, akkor a szövetséges csapatok megkezdik a benyomulást a Ruhr-vidékre. Bécs, ápr. 30. Londonból jelentik: Briand, Foch, Berthelot, Weygand tábornok és munkatársaik tegnap este a Viktória-pályaudvaron Londonba érkeztek. Briand miniszterelnököt és Foed marsalt apályaudvaron lord Curzon üdvözölte az angol kormány nevében. Gróf Sforza és az olasz közlekedés-ügyi miniszter ma érkeznek meg. Bécs, ápr. 30. Berlinből jelentik. Irányadó körökben most azzal a kérdéssel foglalkoznak, vajon a Németország ellen életbeléptetendő új büntető rendi szabályok végrehajtásában Lengyelország is szerepelni fog-e, vagy sem. Ha a lengyelek bevonulnának Felső-Sziléziába, akkor elkerülhetetlen, hogy komoly termezetű események álljanak be. A felsc-sziléziai német lakosság annyira el van keseredve a lengyelek ellen, hogy feltétlenül meg fogja kísérelni az erőszakos ellenállást. Maga a birodalmi kormány Lengyelország részvétele esetén meg fogja vizsgálni a kérdést, hogy kitől kaptak erre megbízást a lengyelek. Ha a legfelső tanács adott volna megbízást, abban az esetben a német kormánynak nem állana jogában, hogy védekezzék a lengyelek katonai benyomulása ellen. Ha azonban a lengyelek a legfelső tanács megbízása nélkül járnának el, vagy ha Lengyelországnak csak az entente egyes államai adnának megbízást, abban az esetben a kormánynak eltökélt szándéka, hogy minden hatalmában álló eszközzel ellene szegül a lengyelek kényte múlásának. A kormány állítólagos válságáról szóló hírekre vonatkozólag a Wolff-ügynökség illetékes helyről a következőkről értesül. Igaz az, hogy a külügyminiszter kevéssel ezelőtt előterjesztette lemondását a birodalmi elnöknek. A miniszter ez elhatározására mérvadó volt az a benyomása, amelyet a német közvéleménynek a miniszter politikája kérdésében tanúsított állásfoglalásáról szerzett. Simons azonban az Amerikával általa kezdett gyalásaikra való tekintettel egyben hajlandónak nyilatkozott arra, hogy reszortja ügyeit egyelőre tovább vigye. A birodalmi elnök a miniszter kérését visszautasította, mert nemcsak a kormány helyesli a birodalmi miniszternek az Amerikával kezdett tárgyalások továbbvitele ügyében tett javaslatait, hanem a népképviselet nagy többsége is a továbbvitelt kívánja. Páris, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudóstójának távirata.) Az Echo de Paris közli: Azt.19. évfolyamot behívták, azoknak a kivételével, akik tanulmányaikat folytatják, vagy megszállt területen vannanak, vagy pedig már hosszabb ideig voltak külföldön szolgálatban. Remélik,hogy sikerülni fog ily módon is százharmincezer embert összegyűjteni, akik a megszálló hadsereggel egyesülve, minden esetlegesség ellen elegendő biztosítékot nyújtanak. Páris, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Chicago Tribune jelentése szerint Hughes államtitkár még nem adta fel a reményt arra, hogy sikerülni fog újabb tárgyalásokat létrehozni. Berlin, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Amerika válaszjegyzéke még nem érkezett meg Berlinbe. Mint diplomáciai körökből halla eszik, a washingtoni külügyi hivatal meg akarja várni a szövetséges államférfiak Londonban ma kezdődő tárgyalásának eredményét, mielőtt a német kormánynak a választ megadná. Nem lehetetlen, hogy a német kormány Londonban közvetlenül is lépést tesz. Míg Berlinben az utóbbi napokban nagyon pesszimisztikus hangulat uralkodott, ma az a hír érkezett, hogy a jóvátételről kidolgozott tervezet következtében ismét egy halvány reménysugár látszik. Egyúttal azonban azt is jelenítik, hogy Franciaország a tervezettel szemben teljesen elutasítóan viselkedik, de talán még nem biztos, hogy a londoni konferencia teljesen a francia erőszakpolitika jegyében fog-e lefolyni, ameitikája 14/1 itt. Dr Itár- JM, írj maik " • IDA REGÉNYE. Irta: GÁRDONYI GÉZA. (56) Az a Balázs ötlete valami szép nagy ideának a csonkája! A vázlatkönyvnek egy képén állt meg a figyelme: egy hét éves forma gyermek egy tehenet vonszolna, de a tehénnek semmi kedve rá, hogy elhagyja a legelőt. Hát csak sandít a tehén nagy megvetőn a gyerekre. A feje kissé félre van húzva, de a nyelve csak kanyarítja a füvet. Fogta az ecsetet és cinóbort mázolt a vászonra. A cinóberben aztán egy másik ecsetnek a nyele végével rajzolgatta bele a tehenet, fiút és fákat a könyve rajza szerint De megint csak letette a szerszámait .A fejét rázta. — Nem jó. Nem oldalt való ez a tehén, hanem szembe, skurcba. De a fiú se lehet háttal a néepnek, hiszen a képnek a kedvessége csakis azon fordul, hogy hitható, mennyire bosznokodik a fiú.. .— Nem jó! Ez a borongás különben már hetek óta így sötét lett Csaba lelkén. —• Mennyi ötletem volt azelőtt! — mormogta —, én most olyan vagyok mint szüret után a szőlőhegy. Az én múzsám meghalt Fel és alá járt a szobájában, s a fejét rázogatta. — Az én mázsám meghalt Egyszercsak megáll, mint a kakas, mikor kukorikálásra emeli a fejét és szinte kiált maga elé: — A múzsa meghalt! Megvan a nagy kép! Balázsnak a képe! A Haldokló múzsa!. Ceruzát és papirost ragadott, s gyors kézzel vázolt egy női figurát, amint az olajfák között, görög sziklák alatt, virágos gyepen haldoklik: a szép múzsaleány. S körülötte köznapi földi emberek állnak bambán, sajnálkozó szemmel. A bambán és a sajnálkozó szemmel persze még csak a fejében volt meg szemi a papi áronon, de máris látta, ahogy nagykedves vácolgatta. Csak a múzsa fejével nem boldogult . Ezt modelről kell rajzolnom. De ide szép model kell Valami kórházban szenvedő barna leány, akinek az arcabőre fehér, finom,s vértelen. Fogta a vázolókönyvét, zsebbevaló festékes dobozát, kalapját Elmenet benézett a konyhába,, de csak Katit látta ott. — Nem jött ki a nagyságos asszonyi A leány megint elbámult, hogy Magyarországon milyen különösek a szokások! — Nem,, — mondta, aztán, — még ne tű volt idekint. Csaba gondolkodott. Annyira gondolkodott, hogy percekig ott tűnődött a konyha előtt. Aztán hogy útnak eredt, a lépcsőházban megint megállt és gondolkodott Végre is megfordult, visszatért "Az ebédlő ajtajánnyitott be, s az volt a szándé