Pesti Hírlap, 1921. július (43. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-01 / 142. szám

Budapest, 1921. H.ÖFIZETÉSI ÁRAK I / Sgésx évre 440 K Félévre . , , ,V* t é . 220 „ Negyedévre . o , , c 110 „ Egy hóra . , * , , , , . 40 „ Egyes szám ára helyben, vi­­déken és pályaudvarokon 2 K Hirdetés és apróhirdetés dij* f •aobá.3 szerink , W / JL y / • XIIII. évfolyam, » «• Péntek, m­lms s. Eadötulajdonoeofd­ HIVATAL ÉS NYOMDA: Budapest Vilmos császár­ út 78. FIÓK KIADÓHIVATAL­ Budapest, Erzsébet-körút 1. az, Spasnoje Stajics bombája. Princip­intársai hét esztendővel ezelőtt azzal ülték át­ a szerb szabadságharc emlék­napját, Vidrán ünnepét, hogy bombát vetet­tek Fereier Ferdinánd trónörökös és a trón­örökösnőfluntójára. Akkor ujjongó tombolássá i­okt­zó juzott Szerbiában a nemzeti ünnep, hő­sökként dicsőítették a bombavetőket és a saraje­vói merényletet úgy tekintették, mint egy szebb jövő hajnalhasadását. Minden szenvedés, minden veszedelem, ami azóta a világra szakadt, ott kezdődött, a sa­rajevói bombavetésnél. Ez az erőszak szülte a többi erőszakot, ez a gyilkosság a többi gyil­kosságot, két felséges halott után következett a névtelen halottak sok milliója. És úgy látszik, az erőszakból született töméntelen erőszaknak nem akar vége szakadni: Vidovan ünnepén újra bomba robbant. Ezúttal azonban abban a Szer­biában, amelyik úgy örült az első bombarob­banásnak. Spasnoje Stajics, aki a meghódított új szerb területekről származott és elfogatása után dicsekedve hangoztatta, hogy orosz fogság­bban bolsevistát neveltek belőle, a szerb trón­örököst akarta megölni. Kis Szerbiából nagy Jugoszláviát csinált a hét esztendővel ezelőtt kezdődött erőszak. Nem félnek Belgrádban at­tól, hogy a folytatódó erőszak előbb-utóbb me­gint lerombolhatja azt, amit az eddigi erőszak épített. Milyen erő lendítette Spasnoje Sta­jics kezét, amikor a bombát eldobta? A nagy félszláv birodalom népei kölcsönösen gyűlölik egymást és a meghódított területek lakossága közös erővel gyűlöli a hódító szerbeket. Ez a gyűlölet dolgozott-e a merénylőben és csak a külföldi tudósítások számára kellett megálla­pítani azt, hogy ezúttal nem az erőszakkal meg­váltott „testvérek" kissé hangos tiltakozásáról, h­anem vérbeli bolsevista merényletről volt szó? Vagy csakugyan Trockij esztelen gyűlölete sü­tötte ezt az embert, aki — a hivatalos tudósí­ások szerint — büszke arra, hogy fanatiz­musa miatt az orosz fogságban „a szerb Troc­kij" néven ismerték? Így is lehet, úgy is lehet, .­zonban akár igy, akár úgy, a háború tüzén kigyulladt gyűlölet vezette a merénylő kezét ?s ezért bizonyos: Spasnoje Stajics bombája a sarajevói bombavetés évfordulóján a nemezis,­­ sarajevói erőszak magvából kikelt erőszak perében mennydörgött. A sarajevói merénylet egyúttal figyel­meztetés egész Európa számára. Mert ez a bomba nem fog egyedül maradni. A bolsevis­ták, akik az anarchistáktól és az orosz nihilis­táktól tanulták el az erőszak hatalmába vetett ostoba és gonosz hitüket, mihelyt rájönnek ar­ra, hogy szervezett mozgalommal nem tudják megváltoztatni Európa társadalmi berendezé­sét, rátérnek az anarchisták módszeréből isme­retes­í tett propagandájára". Háború előtt az anarchista őrület ellen az egész művelt világ összefogott és kijelentette, hogy az anarchista gyilkosságokat nem tekinti politikai merény­etesenek. Ugyanezt ki kell mondani a bolsevista tűncselekményekre is, hiszen azzal eddig is tisztába jöhetett a világ, hogy, ezeknek az őrül­teknek és gonosztevőknek semmi közük a tisz­tességes munkásmozgalomhoz és a józan poli­tikához. Ezeket a gonosztevőket nem lehet a humanizmus és a demoscrafife védelme alá he­lyvari ason a camen, hogy a "bűnük politi-Jca, ritka SS! bolsevúzárostól "félelem miatt ma tömérdek belső , külső rendszabály korlá­tozza az emberek szabad mozgását. Ez a sok nyög aazonban nem tarthat örökké. Eljön az idő, amikor megszűnik a ma életben levő út­levélkényszer és más korlátozás. A világ sza­badsága érdekében előre gondoskodni kell az­hogy ezzel a józaneszű és tisztességes em­berek számára készülő engedményezet vissza és e­gyeveztetők. A kisgazdapárt ma este értekezletet tartott, amelyen a nemzetgyűlés munkarendjével, valamint a pénzügyminiszter által beterjesztett törvényja­vaslatokkal foglalkozik. Az értekezleten a kormány részéről megjelent gróf Bethlen István miniszter­elnök, gróf Ráday Gedeon belügyminiszter, Tom­­csányi Vilmos Pál igazságügyminiszter és Hege­dűs Lóránt pénzügyminiszter. Az értekezlet először az általános forgalmi adóról szóló javaslatot tárgyalta. Eörffy Imre elő­adó ismertette a javaslatot. Utalt arra, hogy a kis­gazdapárt által kívánt módosításokat, amelyeket Gaál Gaszton szövegezett meg és terjesztett a pénz­ügyminiszter elé, a kormány elfogadta, és miután az összes kívánságokat honorálták, kéri, hogy a javas­latot fogadják el. Gaál Gaszton: Utalva arra, hogy a pénzügy­miniszter teljes megértéssel volt a párt kívánságai iránt, és garanciákat nyújtott atekintetben, hogy a gazdákat a zaklatásoktól mentesítik, kéri, hogy a javaslatot fogadják el. Az őrlési adónak egy száza­lékkal, 15-ről 14 százalékra való leszállítását­ kéri, amivel azonban az adót tulaj­donképen még feleme­lik, mert 10 százalék a malmosoké. Kálmán István hangsúlyozza, hogy a javasla­tot egészében helyteleníti, mert ő a teljes szabadfor­galom híve és az őrlési tanúsítványt egészen mellő­zendőnek tartja. Bodor György attól tart, hogy az állatforgalmi adóval sok zaklatás fogja érni a gazdaközönséget és ezért kéri, hogy az állatforgalmi adót szállítsák le 2 százalékra. Varga Imre közigazgatási bíró megnyugtatja a pártot, hogy a végrehajtási utasításban gondos­kodás fog történni arra nézve, hogy az állatforgalmi adónak igazságos kivetésére és méltányos beszedé­sére megfelelő tisztviselő-személyzet álljon rendel­kezésre.­ Tervbe vették azonkívül, a kettős marha­levél rendszerét. Az egyik levélen lenne csupán rajta az állat eladási ára, ez a pénzügyigazgatóságnál marad, a másikon pedig, amelyet a vevő kap kézhez, csak az foglaltatik, hogy az eladó az állatforgalmi adót lerótta. Bottlik József a kisgazdapárt szempontjából nagyon súlyosnak tartja a javaslatot és arra kéri a pénzügyminisztert, szállítsa le az állatforgalmi adót 2 százalékra, az őrlési adót pedig 3 százalékra. Stolozsi Endre azt javasolja, hogy a forgalmi adó egyesíttessék a jövedelmi adóval oly képen, hogy a jövedelmi adót emeljék. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter azonnal til­takozik ez ellen, a tervet képtelenségnek tartja. Négyessy László azt ajánlja, hogy az állam részére szükséges összeg az összes földbirtokokra arányosan osztassék szét. Temesváry Imre utal arra, hogy a vámmal­mok, amelyeknek 1:200 000 méter mázsa gabonát kel­lene beszolgáltatniok, vállalkoznak erre, a kereske­delmi malmok azonban, amelyeknek 300.000 méter­mázsát kell rendelkezésre bocsátaniuk, érthetetlenül renitenskednek. Statisztikai adatokkal kimutatja, hogy a kereskedelmi malmok nemcsak 300.000, de 400.000 métermázsát is könnyedén be tudnak szol­gáltatni. Kéri a kormányt, erélyesen szorítsa rá a kereskedelmi malmokat arra, hogy a kivánt meny­nyiséget, beszolgáltassák. Vayer János: Megnyugtatja a pártot, hogy a kormány etekintetben minden intézkedést megtett. Vasady-Balogh György indítványozza, hogy a gazdasági munkások és a földmíves szegények men­tesíttessenek az őrlési és forgalmi adó alól, mivel ezek nehéz testi munkával pusztán a családjuk ré­szére keresik meg a szükséges élelmet. Héjj Imre nagyon súlyosnak tartja a javasla­tot. A képviselők nem mehetnek ki a választók elé, ha ezt megszavazzák. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter mindenek­előtt az előtte szólónak válaszolt. Ha Héjj Imre oly súlyosnak tartja ez a javaslatot, akor ő lemond, ott­hagyja a pénzügyminiszterséget és vegye át tőle Héjj Imre. A pénzügyminiszternek­­ kijelentésére nagy mozgás támadt, Hegedűs pedig ingerülten le­csapta táskáját az asztalra és újra kijelentette, hogy ha megnehezítik pénzügyi terveinek végrehajtását, inkább elmegy. Majd a következőket mondotta: őrlési és forgalmi adónak ő maga sem volt híve, azonban a békeszerződés szerint Magyarországnak is legalább olyan adókat kell vállalnia, mint az ös­­szes államoknak és a környező országoknak. A pénz­intézeteket sokal súlyosabb adóval rótta meg, mint az entente-államok a saját pénzintézeteiket. A mi­nisztertanácsban épen ő, nagyatádi Szabó és Mayer vállalta a szabadforgalom keresztülvitelét, oly felté­tellel azonban, hogy biztosítják a forgalmi adó ke­resztülvitelének sikerét. A kisgazdapárt szempontjá­ból feltétlenül előnyös az, hogy legyen forgalmi adó, de egyszersmind szabad forgalom. Hozzájárul­­Vasady Balogh György indítványához, amely kimondja, hogy a mezőgazdasági cselédek és földmíves szegé­nyek, akik az arató­munkától kimaradtak és nem kaptak részt, mentesíttessenek a forgalmi adó alól. A végrehajtási utasításban később megállapítandó módon gondoskodás fog történni arról, hogy ezeknek a szegény embereknek őrlési adóját az állampénztá­rak visszafizessék, ha a községi elöljáróság bizonyít­ványával igazolni tudják azt a feltételt, hogy szegé­nyek és csak családjuk részére őröltek, az arató­munkások p­edig a saját hibájukon kívül marad­tak ki. A párt ezután Gaál Gasztrom és Vasady-Balogh indítványával elfogadta az általános forgalmi adóról szóló javaslatot. A pártértekezlet ezután a parlament munka­rendjével és a nyári szünet kérdésével foglalkozott. Bottlik József indítványt nyújtott be, hogy a párt kérje fel a kormányt, hogy a nemzetgyűlés a jövő héten napolja el üléseit olyképen, hogy az ingó és ingatlan vagyon váltságára és a sajtó reformjára vonatkozó javaslatokat halaszszák el a szünet után­ra. A nemzetgyűlés szünete augusztus elejéig tar­tana és akkor kezdené meg ennek a két fontos ja­vaslatnak a tárgyalását. Gaál Endre azt indítványozta, hogy a sajtóno­vella megszavazását ne tegyék pártkérdéssé, mint­hogy a párt háromnegyed része úgysem szavazza meg a javaslatot. Kéri azonkívül, hogy miután mától fogva a pártnak egy­­yel kevesebb tagja van a kor­mányban, nevezzen ki egy kisgazdapárti képviselőt belügyi államtitkárrá. Gróf Bethlen István miniszterelnök (közbeszól): A kormány szándéka is az, hogy a belügyi államtit­kárságot egy kisgazdapárti képviselővel tölti be. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter kéri, hogy a sajtónovella kérdésében a párt ma ne foglaljon állást, miután lényeges módosítások fognak történni az eredeti tervezeten. Várja meg a párt, amíg ezek a módosítások elkészülnek és csak akkor határodon. Gróf Bethlen miniszterelnök kifejti, hogy a kormány, amelynek hivatása a törvényhozás mun­káját irányítani, arra kéri a pártot, hogy úgy­yól, mint külpolitikai okokból, de főleg a gazdasági hely­zetre való tekintettel, még a nyári szünet előtt tár­gyalja le az ingó és ingatlan váltságára vonatkozó törvényjavaslatot és tekintettel arra, hogy a kor­mánynak elhatározott szándéka, hogy a sajtóra vo­natkozó kivételes rendszabályokat, a cenzúrát minél előbb meg akarja szüntetni, erre pedig más mód nincs, csak egy megfelelő sajtótörvény beiktatása, kéri, hogy mind a két nagyjelentőségű javaslatot még a nyári szünet előtt tárgyalta a nemzetgyűlés és csak ezek elfogadása után napolják el a Házat. A sajtótörvénynek most való letárgyalását a keresz­ténypárt egy része is szükségesnek tartja és csak a sajtó által befolyásolt képviselők kérik annak elha­lasztását. A Ház nyári szünetének tartama attól függ, hogy mikorra készül el a törvényhozás ezzel a két javaslattal: amennyiben a javaslatot július közepéig letárgyalják, a Háznak másfél hónapos szünete lesz, ha azonban a két javaslat tárgyalása augusztus ele­jéig kinyúlna, akkor a nemzetgyűlés kéthónapos szabadságra mehet, ami az október elejéig való el­napolást jelentené. (Élénk helyeslés.) Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter be­jelenti, hogy a sajtójavaslaton a módosítási kidol­gozás is folyamatban van. A jövő hét keddjére kérni fogja a pártnak értekezletre való összehívását és ek­kor bemutatja az általa készített módosításokat. Gróf Széchenyi Viktor gazdasági okokból" kéri, hogy a vagyonváltságról szóló javaslat minél előbb letárgyaltassék, mert a gazdaközönség csak így tudja beosztani a jövő gazdasági év szempontjából a reája eső terheket. Temesváry Imre, Patacsi Dénes és Janka Ká­roly a választóközönség hangulatára hivatkozva szintén azt kérik, hogy a­ gazdasági terhek beosztása szempontjából a javaslatokat most tárgyalják le. Hadházy Zsigmond indítványozza, hogy a be nem hajtott adógabona miatt a gazdákra kivetett büntetések végrehajtását függeszszék fel. A pártértekezlet végül elvetette Bottlik indít­ványát és a miniszterelnök újabb felszólalása után abban állapodott meg, hogy a nemzetgyűlés szünetét két hónapra tervezik. A kormány körében és a pár­tokban az a vélemény, hogy a nyári szünet július utolsó hetében fog megkezdődni. A sárvári selyemgyár, Huszár Károly nemzetgyűlési képviselő inter­pellációt jegyzett be, amelyben arra fogja kérni a honvédelmi minisztert, hogy a sárvári Chardonet­féle műselyemgyárat a kormány adja vissza eredeti rendeltetésének, mert a háború kitörésekor ezt a gyárat hadicélokra lefoglalták. Az ottani lakosság nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy a gyár ismét mű­selymet állítson elő. A vagyonváltságot és a sajtónovellát a szünet előtt akarják tárgyalni. Július végére tervezik a nemzetgyűlés kéthónapos szünetét. — Mérsékelték a forgalmi adót. — Hegedűs kijelentette, hogy lemond, ha javaslatainak nehézséget csinálnak. /

Next