Pesti Hírlap, 1921. szeptember (43. évfolyam, 193-217. szám)
1921-09-15 / 204. szám
Budapest, 1926 1 SEP. 1LIIS . ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . « « » 440 K Félévre . . » , . . . 220 Negyedévre «,..«••» « • 110 „ Egy hóra ,...*«.« 40 „ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvarokon 2 K Hirdetés és apróhirdetée dryssabás szetint. • 5 , 204. (14,624.) szám. h Csütörtök, szeptember 15. Kiadótulajdonosok LÉGRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS KUOÍVÁRA: Budapest, Vilmos császár útja. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet körút 1. sz. A bűnösök bűnhődjenek! A bűnösök bűnhődjenek! — ez volt az álláspontja a kisgazdapárt mai értekezletének. A párt kimondotta, hogy megvetéssel tekint a visszaélésekre és a maga részéről is követeli a bűncselekmények legszélesebb körű kiderítését és példás megtorlását. Emelt követeli az eddigi kiviteli engedélyek g£rgős és szigorú megvizsgálását is. Ezt az állásfoglalást megnyugvással és helyesléssel veheti tudomásul az ország. A tisztesség és a közéleti tisztaság minden magyar pártnak egyforma kincse, itt nem lehet szó pártokról, nem lehet szó személyekről, aki bűnös, alá visszaélést követett el, bűnhődjék. Ha a cselekedete büntetőtörvénykönyvbe ütközött, a bíróság elé vele. Ha pedig szereplő politikus, nemzetgyűlési képviselő személyére fröccsent sár a kiviteli engedélyek környékén támadt bűzhödt mocsárból: el a fórumról vele! Úgy mondják, kegyelmes és méltóságos urak serénykedtek a kiviteli engedélyek körül, suhogó selyemszoknyákról, előkelő urak szeretőiről suttognak. Tessék könyörtelenül kiszolgáltatni az érdekelt neveket: a fölháborodott közvélemény erejével kell ezeket az urakat arra kényszeríteni, hogy a lealcazott panamista szégyenével eltűnjenek a magyar közéletből! A kérdés személyi részének elintézése után azonban itt még elvi szempontok is eldöntésre várnak. Mert nemcsak az az Esküdt Lajos volt itt bűnös, aki a panamák minden szálát a kezében tartotta. És nemcsak azok a méltóságos és kegyelmes urak, akik a panamaszáriak másik végét fogták. Hanem bűnös volt maga a rendszer. Az a rendszer, amelyik párnázott ajtók mögött, titokban intézgette el a kiviteli engedélyek ügyét. Az a rendszer, amemegadott engedély valóságos nemzeti ajándéknak számított, amelyet politikai szolgálatok és személyes összeköttetések honorálására lehetett fölhasználni. Ez a rendszer tette lehetővé, hogy a boldog engedély-tulajdonosok az olcsón kapott jogot sok százezer koronákért árusították. Ez a rendszer volt a melegágya a jövedelmező kijárásoknak. Ha az országnak kivitelre váró feleslegei vannak, a kiviteli engedélyeket csakis egyféle módon lehet és csakis egyféle módon szabad kezelni, úgy, amint ezt a „Pesti Hírlap" kezdette fogva követelte. Hirdessen az állam versenytárgyalást a megadható engedélyekre és juttassa a jogot annak, aki a legtöbbet fizet érte. Akkor bizonyos, hogy az államkassza a lehető legnagyobb részesedést kapja az export-üzlet hasznából. Akkor bizonyos, hogy miután a piac helyzetéhez igazodó és egymással versenyző ajánlatok minden esetben a lehető legnagyobb áldozatot hozzák a kiviteli engedély megszerzéséért, az államkaszszába befizetett összegek csakugyan egyensúlyozni fogják a belföldi ár és a világparitás között levő különbözetet, amiből az következik, hogy a kivitel nem fogja megdrágítani a belföldi piacot. És végül, ami nem utolsó szempont, akkor bizonyos, hogy nem lesznek kijárók és nem lesznek panamák, mert hiszen különös protekció nélkül mindenki szerezhet kiviteli engedélyt, ha egy koronával többet ígér a jogért, mint akárki más. Miután azonban eddig nem ez volt a rendszer, miután a titokban osztogatott kiviteli engedélyek egyenesen csábítottak a panamára és az illetéktelen befolyások érvényesítésére, helyeseljük a kisgazdapártnak azt a követelését, hogy ne csak a most kipattant esetet firtassák, hanem vizsgálják meg mindazokat a kiviteli engedélyeket, amelyeket az utolsó két esztendő alatt kiosztottak. Ha már megkezdték a tisztogatást, legyen igazi nagytakarítás és pártokra, személyekrevaló tekintet nélkül, toroljanak meg minden visszaélést, ami a kiviteli engedélyek homályos dzsungeljében előfordult. M Elítéti a visszaéléseket és várja a megtorlást. — A kormány iránt csak feltételesen van bizalommal, amig a kisgazdaprogrammot végre nem hajtja. — A földmivelésügyi és közélelmezési kisárók listáját követelik. — Nagyatádi Szabó a túlbuzgó rendőri nyomozásról. — Heves mta a határozati javaslatok körül. — Az intéző bizottság le akart — Éjfélig tartó pártértekezlet. — Nagyatádit tüntetően ünnepelték mondani A kiviteli engedélyek körül támadt visszaélések politikai részével ma foglalkozott a kisgazdapárt egy délutántól éjfélig tartó értekezleten, amelyen nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter terjedelmesen ismertette a kiviteli engedélyek körüli eljárást, az elkövetett visszaéléseket és a leleplezésekkel párhuzamosan folyó politikai akciót, amelyben a párt népszerűsége és a sikáz személye irányuló támadást lát. Nagyatádi fezadó nyilatkozatában azonkívül, hogy a felelősséget, minden tekintetben vállalta, egy feltűnő passzus volt, amelyben konstatálta, hogy a rendőri nyomozás túlságosan lelkiiszeretes és sajátságosan túlbuzgó egy bizonyos irányban. Hogy azonban a kijelentés mögött mit ért a földmivelésügyi miniszter, arra részletesebben nem tért ki. A nyilatkozatot a párt tagjai teljes megnyugvással fogadták és a fölhangzó ovációkból nyilvánvaló volt, hogy a párt bizalmáról biztosítja nagyatádi Szabó Istvánt. A párt állásfoglalására vonatkozóan azonban a hosszú értekezlet folyamán meglehetően eltérők voltak a vélemények. Először az intéző bizottság terjesztett elő határozati javaslatot, amely élesen elítéli a történteket, de nem szavaz bizalmat nagyatádi Szabónak, hanem állásfoglalását selnartja a vizsgálat befejeztéig. Ezzel szemben Hentz Károly olyan értelmű határozati javaslatot terjesztett elő, amely föltétlen bizalmat nyilvánít Szabó István iránt és élesen szembefordul a kormánynyal, sőt a kormány iránt csak föltételesen van bizalommal, addig, amíg meg nem győződik róla, hogy a kisgazdapárt programmját teljes egészében magáévá teszi. Több felszólalás ezzel kapcsolatban az egész leleplezési akciót a szabad királyválasztó mozgalom elleni támadásnak állította be. Az éjjeli órákban, úgy látszott, hogy Ilencz Károly határozati javaslatát fogadják el és az intézőbizottságét leszavazzák, amire az intézőbizottsági tagok kijelentették, hogy ebben bizalmatlanságot látnak maguk iránt és lemondanak a párt vezetéséről. Ezért aztán az intézőbizottságnak és Hentz Károlynak határozati javaslatát összeegyeztették és úgy szövegezték meg, hogy mindkét álláspont hozzájárulhatott. K kiegészítették ezt Meskó Zoltánnak azzal az indítványával, hogy kérjék meg a kormányt, hozza nyilvánosságra mindazoknak a politikusoknak és más közéleti szereplőknek a neveit, akik írásban vagy szóban kiviteli engedélyek érdekében , közbenjártak, úgy a földreívelésügyi minisztériumban, mint Vass József közélelmezési misztersége alatt. Ezt az indítványt is elfogadták. A kisgazdapárt tehát mai határozatában megvédte a párt politikai tekintélyét és vezére, nagyatádi Szabó István iránt kifejezést adott törhetetlen bizalmának. A kisgazdapárt tagjai ma nagy számánál érkeztek a fővárosba, hogy állást foglaljanak a kiviteli engedélyek körül történt visszaélések ügyében. Az Esterházy utcai pártklub termei megteltek a vidékről érkezett képviselőkkel és kültagokkal, akik nagy izgalommal tárgyalták a botrányos ügy részleteit. Előbb a párt intézőbizottsága ült össze értekezletre, amelyen a felszólalók arra törekedtek, hogy egységes állásfoglalás történjék és addig, amíg a vizsgálat teljesen befejezve nincs, semmi irányba is ne vonjanak le konzekvenciákat. Felszólalt többek közt Rubinek Gyula is, aki kijelentette, hogy egy hírlapi nyilatkozatát nagyatádi Szabó István környezetében, valamint a sajtó egy részében úgy állították be, mintha az nagyatádi Szabó iránt bizalmatlanság jellegével birna. Kijelenti, hogy ez tőle teljesen távol áll és ilyent nyilatkozatába belemagyarázni nem lehet. a nagyatádi Szabó István személye iránt továbbra is teljes bizalommal viseltetik s meg van győződve róla, hogy ő személyében távol áll a történtektől. Az intézőbizottságban ezután felkérték Schandl Károlyt és Kovács J. Istvánt, mint a párt két árnyalatának egy-egy képviselőjét, hogy szövegezzenek meg határozati javaslatot, amelyet azután a párt értekezlete elé terjesztenek elfogadás végett. Schandl és Kovács J. István a következő határozati javaslatot terjesztették elő: — A keresztény kisgazda és földmivespárt a közélet tisztasága és közgazdasági téren is a keresztény erkölcs érdekében bontott zászlót. Ezen alapelveihez rendületlenül ragaszkodva, a legmélyebb megvetéssel tekint azokra a súlyos visszaélésekre, amelyek a közeli napokban a kiviteli engedélyekkel kapcsolatban nyilvánosságra jutottak, s a maga részéről is követeli a bűncselekményest legszélesebb körű kiderítését és példás megtorlását. Megbotránysztással utasít vissza minden föltevést, mely a Jtff távolabbról arra enged következtetni, hogy akt bármily köze is lenne a visszaélésekhez, de azok tetteseihez. Nem tételezi azt, hogy tagjai közül bárki is részese lenne a súlyos botránynak, de ha ilyenek mégis akadnának, azokkal már eleve regragad minden közösséget. Mivel a párt egyrészről a megindult igazságszolgáltatási eljárásnak nem kíván semmi tekintetben seja elébe vágni, másrészről a vizsgálat menetének be-,folyásolását semmiféle megnyilatkozással sem tartja megengedhetőnek, állásfoglalását fentartja arra az időre, amikor a bűnügyi vizsgálat eredményét a bírói eljárás minden tekintetben kiderítette. Mindazokkal a vádakkal szemben, amelyek a kiviteli engedélyekkel kapcsolatban érték a keresztény alapon álló pártokat, a kisgazdapárt elengedhetetlenül szükséges-Ezek tartja visszamenőleg az összes eddigi kiviteli engedélyek sürgős és szigorú megvizsgálását is. Az intézőbizottság ezt a határozati javaslatot elfogadta. Nagyatádi Szabó István az intézőbizottsági ülésen, amelyen a kormányt Tomcsányi Pál igazságügyminiszter képviselte, nem vett részt és így a párt értekezletét sem kezdhették meg, hanem vártak a megérkezésére. Valamivel nyolc óra után érkezett meg nagyatádi Szabó a pártkörbe. A klub előszobájában a képviselők, összegyűlve várták és amikor az ajtóban megjelent, hatalmas éljenzés és tapsvihar fogadta. — _ Éljen nagyatádi Szabó István! — kiáltotta Bottlik József és utána a párthívek. A jelenvoltak közül csupán Rubinek Gyula, Schandl Károly és még néhányan nem tapsoltak. Egy termetes kisgazdaképviselő, Szalánczy József, harsány hangon dörögte bele az ovációba: — Életünket és vérünket nagyatádi Szabóért! — Kitartunk mellette, akármi történik is! —- kiáltották mások. Benkő Gábor így kiáltott: — Le a Habsburg-párttal! Azok csinálják az egész hajszát! Tabula vázát! Nagyatádi, mosolyogva állt a terem közepén és köszönetet intett az ovációkért. A képviselők bevonultak a terembe és megkezdődött az értekezlet, amelyen megjelentek többek közt Gaál Gaszton, Mayer János, Simonyi-Semadam Sándor és a párt tagjai közül mintegy ötvenöten. Mayer János nyitotta meg az értekezletet. — Mi, akik mandátumunkat a közéleti tisztesség megóvása és a tiszta erkölcsnek a politikában való érvényesüléséért kaptuk, — mondotta többek között — kötelességünknek érezzük, hogy a felhozott vádakkal szembe szálljunk. Mi nem palástolunk semmit, a bűnöket a legkeményebben kívánjuk megtorolni, szépíteni, takargatni valónk nincs. A sajtó úgy állította be a kérdést, mintha a kiviteli engedélyek miatt a nép milliói éheznének és az ország gabonáját mi a fogyasztó közönség elöl egyszerűen eladtuk volna. Ez az Alitás a viszonyok nem ismeréséből vagy rosszakaratból fakadhat csal. Követelni fogjuk az összes bűnösük megbüntetését. A párt teljesen objektíve fogja kezelni ezt a kérdést és nem szabad semtujfé e személyes strumentumot belevegyítenie, mirvlazokat, akik bűnt követtek o., ki fogjuk közösíteni és az illetőkkel már tinte megtagadunk minden közösséget. Lent és fent izgatás folyik ez országban ellenünk, lefelé nem vagyunk elég radikálisak, fent pedig úgy ítélik meg, hogy túlságosan radikálisak vagyunk. A munkásosztályt és a tisztviselői kart azzal izgatják ellenünk, hogy mi okoztuk a drágaságot, pedig mi a drágaság letörésére hetek óta éjszakákon át fáradunk és reméljük, hogy a gazdatársadalom áldozatkészségével, a viszonyok javulásával sikerülni fog azt elviselhetővé tenni. Arra kérem a pártot, mutassunk ebben a kérdésben,egységet ez nemcsak a mi érdekünk, de az országé is. Ez a párt szállította a nagy adókat,kész volt minden áldozatra, nem keresett népszerűséget, hanem kizárólag az ország érdekeit nézte és a politikai és társadalmi békesség kévéért elment az áldozatkészség legmeszszebbmenő határáig. " Vasady Balogh György jegyző felolvasta ezután az intézőbizottság fentebb ismertetett határozati javaslatát. Most a kisgazdák részéről Csontos Imre szólalt /!