Pesti Hírlap, 1921. szeptember (43. évfolyam, 193-217. szám)

1921-09-15 / 204. szám

Budapest, 1926 1 SEP. 1LIIS . ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . « « » 440 K Félévre . . » , . . . 220 Negyedévre «,..«••» « • 110 „ Egy hóra ,...*«.« 40 „­ Egyes szám ára helyben, vi­déken és pályaudvarokon 2 K Hirdetés és apróhirdetée dry­ssabás szetint. • 5 , 204. (14,624.) szám. h Csütörtök, szeptember 15. Kiadótulajdonosok­­ LÉGR­ÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS KUOÍVÁRA: Budapest, Vilmos császár­ útja. FIÓKKI­ADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet­ körút 1. sz. A bűnösök bűnhődjenek! A bűnösök bűnhődjenek! — ez volt az álláspontja a kisgazdapárt m­ai értekezletének. A párt kimondotta, hogy megvetéssel tekint a visszaélésekre és a maga részéről is követeli a bűncselekmények legszélesebb körű kideríté­sét és példás megtorlását. Emel­t követeli az eddigi kiviteli engedélyek g£rgős és szi­gorú megvizsgálását is. Ezt az állásfoglalást megnyugvással és helyesléssel veheti tudomá­­­sul az ország. A tisztesség és a közéleti tisz­taság minden magyar pártnak egyforma kin­cse, itt nem lehet szó pártokról, nem lehet szó személyekről, aki bűnös, alá visszaélést követett el, bűnhődjék. Ha a cselekedete büntetőtör­vénykönyvbe ütközött, a bíróság elé vele. Ha pedig szereplő politikus, nemzetgyűlési képvi­selő személyére fröccsent sár a kiviteli engedé­lyek környékén támadt bűzhödt mocsárból: el a fórumról vele! Úgy mondják, kegyelmes és méltóságos urak serénykedtek a kiviteli enge­délyek körül, suhogó selyemszoknyákról, előke­lő urak szeretőiről suttognak. Tessék könyör­telenül kiszolgáltatni az érdekelt n­eveket: a fölháborodott közvélemény erejével kell ezeket az urakat arra kényszeríteni, hogy a lealcazott panamista szégyenével eltűnjenek a magyar közéletből! A kérdés személyi részének elintézése után azonban itt még elvi szempontok is eldön­tésre várnak. Mert nemcsak az az Esküdt La­jos volt itt bűnös, aki­ a panamák minden szá­lát a kezében tartotta. És nemcsak azok a mél­tóságos és kegyelmes urak, akik a panamaszár­iak másik végét fogták. Hanem bűnös volt ma­ga a rendszer. Az a rendszer, amelyik párná­zott ajtók mögött, titokban intézgette el a ki­viteli engedélyek ügyét. Az a rendszer, ame­megadott engedély valóságos nemzeti ajándék­nak számított, amelyet politikai szolgálatok és személyes összeköttetések honorálására lehe­tett fölhasználni. Ez a rendszer tette lehető­vé, hogy a boldog engedély-tulajdonosok az olcsón kapott jogot sok százezer koronákért árusították. Ez a rendszer volt a melegágya a jövedelmező kijárásoknak. Ha az országnak ki­vitelre váró feleslegei vannak, a kiviteli enge­­­délyeket csakis egyféle­ módon lehet és csakis egyféle módon szabad kezelni, úgy, amint ezt a „Pesti Hírlap" kezdette fogva követelte. Hir­dessen az állam versenytárgyalást a megadha­tó engedélyekre és juttassa a jogot annak, aki a legtöbbet fizet érte. Akkor bizonyos, hogy az államkassza a lehető legnagyobb részesedést kapja az export-üzlet hasznából. Akkor bizo­nyos, hogy miután a piac helyzetéhez igazodó és egymással versenyző ajánlatok minden eset­ben a lehető legnagyobb áldozatot hozzák a ki­viteli engedély megszerzéséért, az államkasz­szába befizetett összegek csaku­gyan egyensú­lyozni fogják a belföldi ár és a világparitás kö­zött levő különbözetet, amiből az következik, hogy a kivitel nem fogja megdrágítani a bel­földi piacot. És végül, ami nem utolsó szem­pont, akkor bizonyos, hogy nem lesznek kijá­rók és nem lesznek panamák, mert hiszen kü­lönös protekció nélkül mindenki szerezhet ki­viteli engedélyt, ha egy koronával többet ígér a jogér­t, mint akárki más. Miután azonban eddig nem ez volt a rend­szer, miután a titokban osztogatott kiviteli en­gedélyek egyenesen csábítottak a panamára és az illetéktelen befolyások érvényesítésére, helyeseljük a kisgazdapártnak azt a követelé­sét, hogy ne csak a most kipattant esetet fir­tassák, hanem vizsgálják meg mindazokat a ki­viteli engedélyeket, amelyeket az utolsó két esztendő alatt kiosztottak. Ha már megkezdték a tisztogatást, legyen igazi nagytakarítás és pártokra, személyekre­­való tekintet nélkül, to­roljanak meg minden visszaélést, ami a kivi­teli engedélyek homályos dzsungeljében­­ elő­ford­ult. M Elítéti a visszaéléseket és várja a megtorlást. — A kormány iránt csak feltételesen van bizalommal, amig a kisgazdaprogrammot végre nem hajtja. — A földmivelésügyi és közélelmezési kisárók listáját követelik. — Nagyatádi Szabó a túlbuzgó rendőri nyomo­zásról. — Heves mta a határozati javaslatok körül. —­ Az intéző bizottság le akart — Éjfélig tartó pártértekezlet. — Nagyatádit tüntetően ünnepelték­ mondani A kiviteli engedélyek körül támadt visszaélé­sek politikai részével ma foglalkozott a kisgazdapárt egy délutántól éjfélig tartó értekezleten, amelyen nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter terjedelmesen ismertette a kiviteli engedélyek körüli eljárást, az elkövetett visszaéléseket és a leleplezé­sekkel párhuzamosan folyó politikai akciót, amely­ben­­ a párt népszerűsége és a sikáz személye­­ irányuló támadást lát. Nagyatádi fezadó nyilatkoza­tában azonkívül, hogy a felelősséget, mind­en tekin­tetben vállalta, egy feltűnő passzus volt, amelyben konstatálta, hogy a rendőri nyomozás túlságosan lelkiisz­eretes és sajátságosan túlbuzgó egy bizo­nyos irányban. Hogy azonban­ a kijelentés mögött mit ért a földmivelésügyi miniszter, arra részlete­sebben nem tért ki. A nyilatkozatot a párt tagjai teljes megnyugvással fogadták és a fölhangzó ová­ciókból nyilvánvaló volt, hogy a párt bizalmáról biztosítja nagyatádi Szabó Istvánt. A párt állásfoglalására vonatkozóan azonban a hosszú­­ értekezlet folyamán meglehetően eltérők vol­tak a vélemények. Először az intéző bizottság ter­jesztett elő határozati javaslatot, amely élesen elítéli a történteket, de nem szavaz bizalmat nagyatádi Szabónak, hanem állásfoglalását selnartja a vizs­gálat befejeztéig. Ezzel szemben Hentz Károly olyan értelmű határozati javaslatot terjesztett elő, amely föltétlen bizalmat nyilvánít Szabó István iránt és élesen szembefordul a kormánynyal, sőt a kormány iránt csak föltételesen van biza­lommal, addig, amíg meg nem győződik róla, hogy a kisgazdapárt programmját teljes egé­szében magáévá teszi. Több felszólalás ezzel kapcsolatban az egész le­leplezési akciót a szabad királyválasztó mozgalom elleni támadásnak állította be. Az éjjeli órákban, úgy látszott, hogy Ilencz Ká­roly határozati javaslatát fogadják el és az intéző­bizottságét leszavazzák, amire az intézőbizottsági ta­gok kijelentették, hogy ebben bizalmatlanságot látnak maguk iránt és lemondanak a párt vezetéséről. Ezért aztán az intézőbizottságnak és Hentz Károlynak ha­tározati javaslatát összeegyeztették és úgy szövegez­ték meg, hogy mindkét álláspont hozzájárulhatott. K kiegészítették ezt Meskó Zoltánnak azzal az indítvá­nyával, hogy kérjék meg a kormányt, hozza nyilvános­ságra mindazoknak a politikusoknak és más közéleti szereplőknek a neveit, akik írásban vagy szóban kiviteli engedélyek érdekében , közbenjártak, úgy a földreívelésügyi minisz­tériumban, mint Vass József közélelmezési m­isztersége alatt. Ezt az indítványt is elfogadták. A kisgazdapárt tehát mai határozatában megvédte a párt politikai tekintélyét és vezére, nagyatádi Szabó István iránt ki­fejezést adott törhetetlen bizalmának. A kisgazdapárt tagjai ma nagy számánál ér­keztek a fővárosba, hogy állást foglaljanak a kiviteli engedélyek körül történt visszaélések ügyében. Az Esterházy­ utcai pártklub termei megteltek a vidékről érkezett képviselőkkel és kültagokkal, akik nagy iz­galommal tárgyalták a botrányos ügy részleteit. Előbb a párt intézőbizottsága ült össze értekezletre, amelyen a felszólalók arra törekedtek, hogy egysé­ges állásfoglalás történjék é­s addig, amíg a vizsgálat teljesen befejezve nincs, semmi irányba is ne vonja­nak le konzekvenciákat. Felszólalt többek közt Rubi­nek Gyula is, aki kijelentette, hogy egy hírlapi nyi­latkozatát nagyatádi Szabó István környezetében, va­lamint a sajtó egy részében úgy állították be, mintha az nagyatádi Szabó iránt bizalmatlanság jellegével birna. Kijelenti, hogy ez tőle teljesen távol áll és ilyent nyilatkozatába belemagyarázni nem lehet. a nagyatádi Szabó István személye iránt továbbra is teljes bizalommal viseltetik s meg van győződve róla, hogy ő személyében távol áll a történtektől. Az intézőbizottságban ezután felkérték Schandl Károlyt és Kovács J. Istvánt, mint a párt két árnya­latának egy-egy képviselőjét, hogy szövegezzenek meg határozati javaslatot, amelyet azután a párt értekez­lete elé terjesztenek elfogadás végett. Schandl és Ko­vács J. István a következő határozati javaslatot ter­jesztették elő: — A keresztény kisgazda és földmivespárt a közélet tisztasága és közgazdasági téren is a keresz­tény erkölcs érdekében bontott zászlót. Ezen alapel­veihez rendületlenül ragaszkodva, a legmélyebb megvetéssel tekint azokra a súlyos visszaélésekre, amelyek a közeli na­pokban a kiviteli engedélyekkel kapcsolat­ban nyilvánosságra jutottak, s a maga­ részéről is követeli a bűncselekményest leg­szélesebb körű kiderítését és példás megtorlását. Megbotrányszt­ással utasít vissza minden föltevést, mely a Jtff távolabbról arra enged következtetni, hogy akt bármily köze is lenne a visszaélésekhez, de azok tetteseihez. Nem tételezi azt, hogy tagjai közül bárki is részese lenne a súlyos botránynak, de ha ilyenek mégis akadnának, azokkal már eleve r­egragad minden közösséget.­­ Mivel a párt egyrészről a megindult igazságszolgál­tatási eljárásnak nem kíván sem­mi tekintetben seja elébe vágni, másrészről a vizsgálat menetének be-,­folyásolását semmiféle megnyilatkozással sem tartja megengedhetőnek, állásfoglalását­­ fentartja arra az időre, amikor a bűnügyi vizsgálat eredményét a bírói eljárás minden tekintetben kiderítette. Mind­azokkal a vádakkal szemben, amelyek a kiviteli en­gedélyekkel kapcsolatban érték a keresztény alapon álló pártokat, a kisgazdapárt elengedhetetlenül szükséges-Ezek tartja visszamenőleg az összes eddigi ki­viteli engedélyek sürgős és szigorú meg­vizsgálását is. Az intézőbizottság ezt a határozati javaslatot elfogadta. Nagyatádi Szabó István az intézőbizottsági ülésen, amelyen a kormányt Tomcsányi Pál igaz­ságügyminiszter képviselte,­­ nem vett részt és így a párt értekezletét sem kezdhették meg, hanem vár­tak a megérkezésére. Valamivel nyolc óra után ér­kezett meg nagyatádi Szabó a pártkörbe. A klub elő­szobájában a képviselők, összegyűlve várták és ami­kor az ajtóban megjelent, hatalmas éljenzés és taps­vihar fogadta. — _ Éljen nagyatádi Szabó István! — kiáltotta Bottlik József és utána a párthívek. A jelenvoltak közül csupán Rubinek Gyula, Schandl Károly és még néhányan nem tapsoltak. Egy termetes kisgazdaképviselő, Szalánczy Jó­zsef, harsány hangon dörögte bele az ovációba: — Életünket és vérünket nagyatádi Szabóért! — Kitartunk mellette, akármi történik is! —-­ kiáltották mások. Benkő Gábor így kiáltott: — Le a Habsburg-párttal! Azok csinálják az egész hajszát! Tabula vázát! Nagyatádi, mosolyogva állt a terem közepén és köszönetet intett az ovációkért. A képviselők bevonultak a terembe és meg­kezdődött az értekezlet, amelyen megjelentek többek közt Gaál Gaszton, Mayer János, Simonyi-Semadam Sándor és a párt tagjai közül mintegy ötvenöten. Mayer János nyitotta meg az értekezletet. — Mi, akik mandátumunkat a közéleti tisztes­ség megóvása és a tiszta erkölcsnek a politikában való érvényesüléséért kaptuk, — mondotta többek­ kö­zött — kötelességünknek érezzük, hogy a felhozott vádakkal szembe szálljunk. Mi nem palástolunk semmit, a bűnöket a legkeményebben kívánjuk meg­torolni, szépíteni, takargatni valónk nincs. A sajtó úgy állította be a kér­dést, mintha a kiviteli engedé­lyek miatt­ a nép milliói éheznének és az ország ga­bonáját mi a fogyasztó közönség elöl egyszerűen el­adtuk volna. Ez az Al­­itás a viszonyok nem ismeré­séből vagy rosszakaratból fakadhat csal­. Követelni fogjuk az összes bűnösük megbüntetését. A párt tel­jesen objektíve fogja kezelni ezt a kérdést és nem szabad semtujfé e személyes strum­entu­mot belevegyí­tenie, mirvlazokat, akik bűnt követtek o.­, ki fogjuk közösíteni és az illetőkkel már tin­t­e megtagadunk minden közösséget. Lent és fent izgatás folyik ez országban elle­nünk, lefelé nem vagyunk elég radikálisak, fent pedig úgy ítélik meg, hogy túlságosan radikálisak vagyunk. A munkásosztályt és a tisztviselői kart azzal izgatják ellenünk­, hogy mi okoztuk a drágaságot, pedig mi a drágaság letörésére hetek óta éjszaká­kon át fáradunk és reméljük, hogy a gazdatársa­dalom áldozatkészségével, a viszonyok javulásával sikerülni fog azt elviselhetővé tenni. Arra ké­rem a pártot, mutassunk ebben a kérdésben,egységet ez nemcsak a mi érdekünk, de az országé is. Ez a párt szállította a nagy adókat,­kész volt minden áldo­zatra, nem keresett népszerűséget, hanem kizárólag az ország érdekeit nézte és a politikai és társadalmi békesség kévéért elment az áldozatkészség legmesz­szebbmenő határáig. " Vasady Balogh György jegyző felolvasta ezután az intézőbizottság fentebb ismertetett határozati ja­vaslatát.­­ Most a kisgazdák részéről Csontos Imre szólalt /!

Next