Pesti Hírlap, 1921. december (43. évfolyam, 270-294. szám)

1921-12-01 / 270. szám

, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy mit válaszoljak erre az ajánlatra, azt mondtam magamban, hogy jogunk elvitathatatlan és ezért a hatalmak részéről is vitán felül áll. De azt is kellett magamban mondanom, a­mint ezt a külügyi bizottság szeptember elsején megtette, hogy diplomáciai eszközökön kívü­l i­i­s eszközök nemi állnak rendelkezésemre és Ha ezek az eszközök már előzőleg nem voltak elegendők ahoz, hogy bennünket Nyugatmagyarország birtokába he­lyezzenek, a velencei meghívás elutasításával az an­tanthatalmak, elsősorban pedig az olasz kormány rosszalására kel számtanunk. Ezért el kellett men­nem Velencéit©.­­ néhány napig tartó, de izgalmas velencei tárgyaláson a legnagyobb naivóssággal kép­viseltem ezt az álláspontot. Csak m­időn ennek az ál­láspontnak érvényt tudtam szerezni és másrészt kifejtették előttem, h hogy vonakodásom Ausz­triára nézve is veszély­yel jár, akkor szántam rá magamat, hogy a jegyzőkönyv megszöve­gezésében tersé­ l­egyek, amely jegyzőkönyv a­­nyugatmagyarországi kérdés szabályozását a békeszerződés területi határozmá­nyainak részleges megváltoztatásával hajtja végre és csak annak határozott, kijelentésével, hogy alá­írásommal még semmiféle ígéretet sem teszek és egyebet sem ígézok annál, hogy a jegyzőkönyv meg­állapodásait a nemzetgyűlésben elfogadásra­ fogom ajánlani, szántam rá magamat arra, hogy az önök előtt lévő jegyzőkönyvet aláírjam. Ennek az eljárásnak az lett az eredménye, hogy épen egy hónappal a­ jegyzőkönyv aláírása után Nyu­gatmagyarországot békésen birtokunkba vehetjük és talán ma, vagy holnap Nyugatmagyarország nagy ré­szének hőn óhajtott egyesülése Ausztriával ténnyé fog válni. És ha önök szem előtt tartják azt, hogy a befo­lyástól mentes népszavazás előfeltételeit, megterem­teni sikerült, meggyőződésem, hogy öttök­bi velencei jegyzőkönyvet helyesen fogják megí­lni. A­ kormányt több oldalról szemrehányással illet­ték, hogy a restaurációs kísérlet, folytán keletkezett magyarországi helyzetet nem használta fel Nyugat­magyar­ország rögtöni és teljes megszerzésére. Emlé­keztetem önöket arra, hogy Nyugatmagyarország ezeken a válságos napokon sem szabadult meg egy percre sem a bandáktól vagy a reguláris maagyar csapatoktól — a különbség a kettő között akkor, mint máskor is, kissé elmosódott. Ausztria katonai akciója ebben a pillanatban magával szemben találta volna ugy a­ restaurációs kisértet, mint a magyar kormány híveit és ezenfelül még a bandákat is is a legnagyobb ellentárásra számíthatott volna, a bandák részéről megszállott, területnek villám­gyors megtisztítása mutatja­, hogy­ milyen, sikeresen tud a magyar kormány a bandák élen­­ eljárni, ha­­ezt komolyan akarja. Szivós munka után végre sik­­erült nekünk a szavazási aktus szabadságának és gazságosságának legfontosabb előfeltételeit érvényre juttatni. A szavazás titkos teáz és az ennek védel­mére szükséges kautelák mellett fog lefolyni. A ma-gyar­ csapatok és egyéb fegyveres közegek elhagyják a­ területet és mivel a hatalmak szavában kételked­ni nem lehet, annál kevésbbé, mert. C. Banes épen most közölta velem a retem- sziléziai kontingens átvonulását, gondoskodás történik a megfelelő szövetségközi rend­bentartó csapat kirendeléséről. Ha a Ház a kormány javaslatát nemm fogadná el, attól tartok, hogy Európa minket ten felelőssé a válság további húzódásáért. Ha azonban döntésük, amiben nem kételkedem, a külügyi bizottság indít­ványa értelmében történik, akkor Sopron aránylag rövid idő múlva befolyástól mentes népszavazással szabadon fog sorsáról határozni és reméljük, hogy a német haza hivő szavára, non­­pedig a magasabb valuta hamis ragyogása után fog indulni. De bármi legyen is a­ szavazás eredménye, ha Sopront büszkén és örömmel iktathatjuk köztársas­águnk szövetségébe, tajty pedig esetleg fájdalommal kell konstatálnunk, hogy Sopron legyőzte Odenburgot,­ ­ nyugatmagyarországi kérdés oly módon kerül meg­ooldásra, hogy legalább háromszázezer viharedzett nyugatmagyarországi német most már egyesülhet németau­sztriával. Mi szerint úgy az állami mint­­a gazdasági szempontok, valamint a nemzeti érdekek egyaránt megkövetelik, hogy a tisztelt Házat a velen­cei jegyzőkönyv elfogadására kérjem. (Élénk helyes­lés és taps.) . Parer képviselő kijelenti, hogy a velencei jegy­zőkönyv kétségtelenül áttörte a saint-gertrainni béke­szerződést. Csak erőszakkal és zsarolással bírtak rá bennünket arra, hogy a­ soproni népszavazáshoz hoz­zájáruljunk. Legnagyobb ellenségünk a magyar kor­mány, amely Sopron lakosságát minden eszközzel be­folyásolni képes. Di­ Divahofer tiltakozik a népszavazás előkészí­tésének módja ellen és felhívja Magyarország figyel­mét arra, hogy Magyarország és Ausztria egymásra vannak utalva és hogy Magyarországnak végül mégis csak a nyugat felé kell orientálódnia. Igen hi­bás politika volna, ha Magyarország Ausztria barát­ságát eljátszani. Leuthner szociáldemokrata képviselő annak a reményének ad kifejezést, hogy a soproni lakosság alsóbb rétegei Ausztria javára fognak szavazni. A Ház kétharmadnál nagyobb szavazattöbbség­gel elfogadta a velencei egyezményt. Bécs, nov. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Itteni beavatott körökből eredő hírek szerint számolni kell azzal, hogy Sopronban,1922 január előtt nem, igen lehet megtartani a népszava­zást. Ennek oka abban a körülményben rejlik, hogy a szavazásra jogosultak névjegyzékének összeállí­tása — aminek az 1930. évi választói névjegyzék szolgál alapul — még nem ért véget, úgy, hogy a szavazók­ névjegyzékének első fogalmazását nem terjeszthették az illetékes antantbizottság elé. PESTI HÍRLAP 1921. december 1., osutörtíJE. Vidám irások. Családi Este voto, este van,tini nyugalomba. Bevonul a csaléira fényes szalonba. Nagyapa bólintgat, miként az eperfa, mellette lányai: Olga és Etelka. S mintha lába ívelne valamennyi, rögnek, Az apró unokák szanaszét görögnél­. Csak a fess nagymama nincs e bűvös körben, Neki randevúja van a Hűvösvölgyben. Szenes ember. NAPI HIREK. — (A kisérő.) A Ceglédi-útról, a jó Isten háta mögül, hírnök jó s pihegve szól be a köztisztviselő lakásán: „Uram, az őr­nek járó öt méter mázsa szenet holnap­ déli tizenkét és két óra között szállítjuk. Kér­­jük, hogy kísérőről gondoskodni szíveskedjék, mert a szállított szénért felelősséget nem vállalunk." Köz­tisztviselőéknél nagy a­z öröm. Van hejehuja, tréfa, tánc, hogy megint egyszer meleg lesz otthon és jó­kedvében senkinek eszébe sem jut arról gondolkozni, hogy miért kell a szénhez kisérő és miért nem elég az a két ember, akit a Ceglédi-útról küldenek a szál­lítmánnyal. No de mindegy — manapság sok min­denről nem jó gondolkozni — a családfő, vagy ha az semmiképen nem ér rá, a családanya, déli ha­rangszóra kimegy a Ceglédi-útra és türelmesen ki­várja, amíg az öt méter mázsa szenet lemérik és ko­csira, rakják. Nyárspolgári naivságéban nem érti meg, hogy a kocsis és a társa miért öklelik vasvilla­szemekkel már az indulás előtt és amikor helyet fog­lal mellettük a bakon, miért néznek úgy rá,­­mintha az apjukat ölte volna meg. A kisérő mindazonáltal barátságos arcot vág, hiszen elvégre övé a szén és fa is fényképezhetik útközben, mint idillt az Érdekes Újság számára A barátságos arc tehát fontos; fon­tos akkor is, ha a kocsis tele szájjal káromkodni kezd és trágár szókincsének legexotikusabb példá­nyaival hivalkodik; még fontosabb, ha a­ kocsi meg­áll egy külvárosi kurtakorcsma előtt és a kocsis a társával együtt, benéz egy fröccsre, hogy „egy kicsit fölmelegedjék" Ha egy fröccsből kettő lesz, a kettőből három, és a szegény kísérő egyik negyedórát a má­sik után gubbasztja végig a bakon a f­zakadó esőben. Természetesen a barátságos arccal, hiszen ő maga szenét­ őrzi és kíséri az élet hóberló tengerén. És midőn az alkonyi szürkületben végre révbe ér a hányt-vetett fuvar és a­ kisérő barig ásva fut, rohan pincekulcsért, gyertyáért és borravalóért, re­menő gesta, a legbarátságosabb arcot vághatja, ha nem hiányzik a­ Scsénből semmi sem. Mindebből látnivaló, hogy mennyivel jobb dolga van például Dieparl Osz­kárnak, aki ötvenkilós hangversenyénekesnőket ki­sér zongorán, mint a köztisztviselőnek, aki öt méter­mázsa szenet kísér fuvaroskocsin.­­ (Felrobbant egy mozdony.) Szerdán este há­romnegyed nyolckor a Pécstől tizenegy kilométerre levő Üszög állomáson a tolató mozdony, amint az 1962- számú tehervonatot a pécsudvari állomásig akarta kitolni, az indulás előtt, valószínűleg kazán­ robbanás következtében felrobbant A mozdony ré­szeit ötven lépésnyi távolságban találták meg. A mozdonyvezető, Gyarmati István meghalt, a fűtő, Wenhardt András súlyosan megsebesült. Még egy halottat találtak, akiről eddig nem tudják, kicsoda. A robbanás elszakította az összes villanyvezetékeket úgy, hogy az egész állomás sötétségben vart. A kárt eddig nem tudták megállapítani. A robbanást tizen­öt kilométer távolságban is meghallották. A mozdony a mohács-pécsi vasútnak 11. számú Trinitas nevű gépje volt.­­­­Gárdonyi Gézával­ kapcsolatban igen érde­kes képeket hoz az Érdekes Újság legújabb száma. Bemutatja a kitűnő író egri lakóházát, a sályi köz-Sági Iskolát, melynek gyermekkorában tanítványa volt és még több ifjúkori emlékét, valamint a Bor című klasszikus vígjátékának nagyszerű alakjait Pompás felvételek vannak e számban Herczeg Fe­renc, a Pesti Hírlap másik illusztris munkatársának két legújabb darabjáról is, melyeket a Renaissanc®­. Színházban adnak. Itt láthatók még a helyreállított szolnoki és tokaji vasúti hidak. Pásztor János Vára­kozó című márványszobra, a Szent Margit-kör zász­lószentelése, a titkok háza Kecskeméten, képviselő­választás Budapesten stb. A szövegrészben Váry Rezső elbeszélése, Lux, Terka kis novellája, több cikk riport, költemény, tréfa, sakkrovat- A regénycsarnok­ban: A németek betörése Angliába. Egy szám ára 10 korona, tehát aki negyedévre 100 koronával előfizet, 30 koronát megtakarít.­­ (Rablótámadás a Rákos-kórháznál.) Elsner Sámuel ékszerésznek a Gyulai Pál­ utcában van ék­szerész-üzlete. A hetvenöt éves öreg ékszerész minden esti táskában viszi haza az üzletből az é­kszereket Ezt tudta egy Leitgeb János nevű tizenkilenc éves fogtechnikus, aki a Rókusnál az esti ködben megtá­madta és földre teperte Elsnert, kivette az ékszeres táskáját és futásnak eredt. Egy lovasrendőr a járó­kelők segítségével elfogta a rablót, aki futás közben a táskát el akarta dobni, a táska azonban kinyílt és az összes ékszerek kiszóródtak és egy részüknek nyo­ma veszett úgy, hogy a kár hatvanezer korona Leit­­­gebet előállították a rendőrségre, megmotozták, a­­ zsebében hatalmas kődarabot találtak. Beismerte, hogy napok óta készült a támadásra és a követ­őt­­­lítólag védőfegyvernek vette magához. Az öreg Kfr I­nernek az ijedtségen kívül más baja nem történt . (Válópör 1921-ben.) Egy ismert lipótvárosi asszonyt az udvarlója egy szerencsés valutaspekulá­ció alkalmából kat millió korona értékű gyöngy* nyakékkel játl­ékozta meg. A legszebb gyöngy* nyakék ^mérsékelt örömet okoz azonban, ha az ék­szerdobozban kell rejtegetni s nem lehet, vele pom­pázni a divatos helyeken, pukkasztani a barátnőket a zsúrokon. Őnagysága tehát megkért egy belvárosi ékszerészt, hogy vegye őrizetbe a gyöngyöket, és ha ő az urával a boltba látogat, adja el neki a gyöngy­nyakéket 1200 koronáért. Az üzletet sikere­i lebo­nyolították, de néhány héttel később a férj olyan ér­tesüléseket szerzett, hogy sietve benyújtotta, a váld­port felesége ellen. Egyidejűleg letétbe helyezte­­fele­sége 50.000 korona hozományét, viszont jegyzéket csatolt a feleségének vásárolt ajándéktárgyakról me­lyeket visszakövetelt. Nem felejtette el felvenni a jegyzékbe a kétmilliós nyakéket sem, melyet 1200 s koronáért vásárolt a belvárosi ékszerboltban. (bej.) — (Kerekes képviselő háromhavi fogké­zbübnte­­tése jogerős.) A miskolci büntetőtörvényszék — mint ismeretes — a nemzetgyűlési képviselőválasztások alkalmával kortesbeszédben elkövetett izgatás bűn­tette m­iatt tíz havi börtönre ítélte Karekef­f Mihály­­nemzetgyűlési képviselőt. Ezt az ítéletet a debreceni ítélőtábla három havi fogházbüntetésre szállította le. A vádlott és védőjének semmiségi panasza folytán szerdán tárgyalta ezt az ügyet a, kúrián Ráth Zsig­mond tanácsa. Szlavek Ferenc kúriai bíró ismertette az ügyet, majd dr Vázsonyi Vilmos mondotta el védőbeszédét, akinek igazságügyminisztersége óta ez volt, az első nyilvános védői szereplése és aki így szólt többek között: — Az Ítélőtábla a bizonyítási indítványt azért mellőzte, mert az ügy további felderítését fölösleges­nek tartotta. A tábla ebben tévedett, mert az iratok­ból kiderül, hogy az ítéletnek alapja tulajdonképen nem egyéb, mint­ Török Kálmán kiküldő j­­egyző val­lomása. Ez a­ vallomás pedig ingadozó, akár vallomás egyáltalában nincsen arról, hogy Ker­kys­. Mihály az ügyészség által inkriminált kifejezéseket mondotta volna. A tanúk pártállásuk szerint vallanak, de egyet­lenegy tanú sincs Törökön kívül, aki azt bizonyítaná, hogy Kerekes mondotta azt, hogy a bíróságok részre­hajlók és megbízhatatlanok. Török vallomásán kívül nincs arra adat, hogy a vádlott tulajdonképen mit mondott. Ez az egész ügy egy választási mozgalom kiszakított részlete. Egy programmbeszé­d kiszakított részletére ítéletet, alapítani nem lehet. A magyar bí­róság nem osztály, hanem alkotmányunk egyik intéz­ménye. Kerekest a háborús kivételes intézkedések alapján ítélték el szigor­uan, holott már régen meg­szűnt a háború és a békét megkötöttük. Kérte a Kúriát, hogy semmisítse meg az alsó­bíróságok ítéleteit. .Sigetkuthy koronaügyész-helyettes replika,ma után a bíróság kihirdette: a határozatát, mellyel elutasította az összes bejelentett semmiségi panaszokat és ezzel jogerőssé vált ..a Kerekesre ki­szabott három havi fogházbüntetés. Az ítélet meg­okolása szerint igaz ugyan, hogy a magyar bíróság része a magyar alkotmánynak, de azért a bíróság ellen, mint az értelmiség egyik osztálya ellen igenis lehet elkövetni izgatást.­­ (A letartóztatott nyomdász ugye.) Megírtuk, hogy a budapesti királyi büntetőtörvényszé­k vizs­gálóbírója a nyomdászszakszerveztek vezetőjét, Outt­raam­ Jakabot sikkasztás büntette címén letartóztat­ta. Guttmann és védője a vizsgálóbíró végzése ellen felfolyamodással éltek a vádtanácshoz. Dr Baán Jó­zsef vádtanácsi előadó a nagy tömeg­iratok áttanul­mányozásával még nem készült el és így a vádtanács csak csütörtökön délben dönt Guttmann Jakab sza­badlábra helyezése vagy fogvatartása kérdésében. (Izabella főhercegasszony autóját megtalálták.) Szerd­n este az Aleőerdősor­ utca 18. szám­i ház előtt egy rendőr felismerte Izabella főhercegnő sö­tétzöld szinti autóját, amelyet előző éjszaka a Vöröes­marty­ utca 12. szántu­ház elöl ismeretlen tettesei elloptak. A eoffer, aki egy közeli üzletben volt, ezt megneszelte és elmenekült, Rie autót bevitték a főka­pitányságra és átadták a főhercegnő titkárjának.­­ (Lantirat bűnösnek mondták ki.) A versaille­si esküdtek S­andrut bűnösnek mondták ki a terhére rótt gyilkosságban, hamisításban és lopásokban. A­próság most a kiszabandó büntetésről tárgyal.­­ (Elindult a második túszszállítmány.) A nem­zetközi Vöröskereszt Egyesület rigai megbízottja novem­­ber 15-i kelettel közli a magyar kormánnyal, hogy kicse­rélés végett. Moszkvából Rigába bailitották a­ túszok újabb szállítmányát. — (Az elhagyatott gyermekek otthona), amely a főváros környékén öt intézetet tart fenn, segélykiál­tással fordul hozzánk: hívjuk fel az illetékes köröket könyörületes adakozásra, hogy ezek a szegény gyer­mekek, akiknek legnagyobb része budapesti, jó kará­csonyban részesülhessenek. Különösen a malmok, amelyek az idén is szép nyereséggel dolgoztak, vala­mint a gyárosok, nagybirtokosok, bankok stb. segít­hetnék meg az otthont természetbeni adományokkal. A nagy közönséget is, felekezetre való tekintet nél­kül, kérjük az adakozásra, mert a gyermekeket­­s valláskülönbség nélkül veszi fel az intézet, hol a ke­gyes szivü nővérek részéről egyformán jó gondozás* ban részesülnek. . — (Jézus Gyermekkora) írta Zajti Ferenc. Az író igyekezete, hogy Jézust a „gyermeket" mutassa meg és ezt is­ akarja közelebb hozni a lelkekhez. A tanulmány, amelynek Koltai Lajos a főbizományosa, elöljárója egy­ erről a kérdésről készülő nagyobb munkának. Ára 32 K, — (Az időjárás) túlnyomóan derült, helyenkinti ködös, egyébként száraz és hideg. A hőmérő tegnap ai nap folyamán többnyire 1—­2 fokkal a fagypont fölé emel­kedett, ma reggelre azonban ismét s­ok helyt jelenté­kenyen a fagypont alá sülyedt a mínimum Szombathe­lye'" —- 15 fok C­ a­ hóréteg megmaradt. Jóslat: Egyesőrs­éteg derült (ködös), száraz és hideg.

Next