Pesti Hírlap, 1921. december (43. évfolyam, 270-294. szám)

1921-12-04 / 273. szám

Dróf Bethlen István rekonstruált kormánya valószínűleg kedden mutatkozik be a nem­zetgyűlésen, jóllehet a Ház összehívása iránt ez ideig még nem történt intézkedés, sőt Gaal Gaszton, a nemzetgyű­lés elnöke, holnap el is utazik és mivel Bottlik Jó­zsef alelnök beteg, előreláthatólag Kenéz Béla fog elnökölni a bemutatkozó ülésen. A pártokban az este még tájékozatlanok vol­tak afelől, hogy a kormány milyen módon kívánja magának a parlamenti többséget biztositani, csak azt a tényt szögezték le, hogy a többségi pártok haj­landónak nyilatkoztak arra, hogy gróf Bethlen Ist­ván pro­grammját elfogadják és egy olyan kormányt, amely személyi összetételében is alkalmas arra, hogy a pártok bizalmát a programm végrehajtása tekintetében kielégítse, támogatni fognak. Ezen a hallgatólagos megállapodáson alapszik a miniszter­elnök megoldása s a keddi bemutatkozáson válik majd el, hogyan fogadja a nemzetgyűlés többsége Bethlen Istvánnak második kabinetjét. A miniszterelnök munkaprogrammjáról Vasa József vallás- és közoktatásügyi miniszter a követ­kezőket mondotta munkatársunknak: — Gróf Bethlen István miniszterelnök ez­úttal nem kormányprogrammot, hanem egy arankaprogrammot fog a nemzetgyűlés elé terjeszteni, amelynek tető alá hozását há­­rom hónapra kontemplálja. Mielőtt azonban ennek a munkaprogrammnak a megvalósításához hozzáfogna a nemzetgyűlés, le kell tárgyalni az indemnitást, legalább egy félesz­i­z­tendere, valamint a sürgős természetű ügyeket, így a királykérdésben szerepelt politikusok men­telmi ügyeit. \ \ — A kormány munkaprogrammjának ki­emelkedő pontjai a­­következők: . 1. A választójogi törvény revíziója. 2. A felsőház újjáalakításáról szóló törvény­javaslat. 3. A községi és törvényhatósági választójog.­­ A sajtótörvény megalkotása és egyidejű­leg a sajtóra vonatkozó kivételes intézkedések megszüntetéset. — Közben sor kerülhet kisebb sürgős ja­vaslatokra is , a sorrend tekintetében is lehetnek változások. Reméljük, hogy a nemzetgyűlés, amely tulajdonképen alkotmányozó munkát van hivatva végezni, ezeket a törvényeket tető alá akarja és tudja hozni, de amennyiben a két évi időtartam, amelyet új alaptörvényünk a nemzetgyűlés tarta­mául megszabott, nem volna elegendő, a kormány nem látja semmi akadályát an­nak, hogy a nemzetgyűlés élettartama meg­hosszabbíttassák annyival, hogy a jelzett törvényalkotások befejezhetők legyenek. Ami a kormány és a pártok közti viszonyt illeti, úgy hiszem, a keresztény párt teljes egészében tá­mogatni fogja az újj kormányt és nem lesznek ki­válások a pártból. A pártokban este vált ismeretessé az új kor­mány névsora, a belügyminiszteri tárcának betölté­séről azonban már korán délután értesültek a kis­gazdapárt vezetői, akik épen nagyatádi Szabó Ist­vánnal tartottak bizalmas tanácskozást a földmive­lészügyi minisztériumban. Ott voltak többek között Simonyi-Semadam Sándor, Mayer János, Kováts J. István, Hencs Károly, Dömötör Mihály, Könyves Lajos és mások s tanácskozás közben hoz­a a hírt Gaal Endre, hogy belügyminiszterré gróf Klebels­berg Kunót nevezték ki. Eleinte el sem akarták hinni, hogy a miniszterelnök igy döntött volna s felkérték Mayer Jánost, hogy azonnal üljön autóba és kérdezze meg a miniszterelnöktől, hogy igaz-e a hír? Mayer János nyomban fel is ment Bethlenhez, aki kijelentette, hogy a hír megfelel a valóságnak, gróf Klebelsberg belügyminiszteri kinevezése" már megtörtént és azon nincs módjában változtatni. Mayer János aztán lement párthívei közé, akik­nek körében nagy megütközést keltett a kinevezés, mert azt várták, hogy a fontos tárcát a párt több­ször hangoztatott kéréséhez képest kisgazdapárti po­litikussal fogják betölteni. A bizalmas megbeszélésen igen elkeseredett hangulatban tárgyalták ezt a dolgot azt mondották, ez a tény magában véve elegendő ahhoz, hogy a párt bizalmát grőf Bethlen Istvántól megvonja. Az értekezleten különben Kováts J. István élénk szemrehányással illette Mayer Jánost, hogy elvállalta a földművelésügyi tárcát. Mayer kijelen­tette, hogy ő nagyatádi Szabó István hozzájárulá­sával, sőt egyenes felkérésére fogadta el a minisz­terséget. Egyébként a kormány már ki van nevezve, s lemondásával a helyzetet felborítaná, amit nem vállalhat magára. Este a pártkörben izgatott hangulatban tár­gyalták a párt mellőzését s igen éles kifakadások hallatszottak el az uj kormány összetétele miatt. A pártkörben főleg nagyatádi Szabó István hivei vol­tak fenn s néhányan Bethlen támogatói közül. Szenvedélyes, sőt olykor viharos vitatkozás volt a két csoport között. Nagyatádi Szabó h­ívei amellett tü­zeltek, hogy már az első ülésen k­ifejelésre kell jut­tatni a párt bizalmatlanságát. Klebelsberg ellen fő­leg azt hozták fel, hogy legitimista érzelmű és hogy. Ráday után újra egy volt munkapárti exponens ke­rül a belügyminiszteri székbe — addig nem fog a párt eredményt elérni — mondotta Lipták Pál — amíg két úton jár. Eddig mindenkit támogatott Ha az egyik frakció nem, ak­kor támogatta a másik ... , . , , — Két-három hét múlva megbuktatjuk a kor­mányt! — szóltak közbe többen is. . ^ . Kováts J. István pedig a következő kijelentést tette. ^ ^ párt sérelmeket eltűr, ér­ kilépek a pártból. „ , Annyira bizonyosa vettek, hogy a Kormány ilyen összetételben nem maradhat meg, hogy meg­mondták Mayer Jánosnak is: — Kegyelmes uram, ebben a kormányban nem maradhatsz egy hétnél tovább. A Keresztény Egyesülés Pártjában sem jósol­tak nagy jövőt az így rekonstruált kormánynak. Azt mondották, hogy a miniszterelnök megnyerheti a pártok hozzájárulását aunkaprogram­mjához, de helyzete nagyon nehéz lesz, mert az ellenzék egy nagy offenzíváját kell kipark­óznia. Az ellenzék nagy vitára készül már a kor­mány bemutatkozásánál és az első harcot ott fogja megindítani ellene­. Hir szerint az ellenzék súlyos adatok birtokába jutott, amelyeket a bemutatkozó vita keretében nyilvános­ságra fog hozni. Részletesen ki fognak terjeszked­ni a jogrend terén tapasztalt sérelmekre, azonkívül szóvá teszik, hogy a földreform végrehajtásának megakadályozására egyes kormányzati tényezők milyen intézkedéseket tettek s hogy ezeket nagyatádi Szabó István egymagában nem volt képes ellensu­h­ázni, számon fogják kérni azt is, hogy miért akadt meg a házhelytörvény végrehajtása. A kormány bemutatkozása tehát a jelek sze­rint nagy vitát fog provokálni a Házban és a vál­ság sok akut kérdést újra felszínre veti. A báró úr! De rég nem volt nálunk a mél­tóságos úr! Ezt a szobalány mondta. Jókedvűen, mosoly­gatlan. Csak akkor tű­nt el arcáról a vidámság, mi­kor a bárót jobban szemügyre vette. — Beteg volt a báró úr ? — Mi újság, Etelka, nincs semmi újság? Ekkor már nyílt az ajtó és megjelent a kü­szöbön Ilonka. • Úgy volt, mint akkor, régen — nyolc napja. „A kályha fénye megvilágította a báró nemes vonású fejét". „Kissé előrehajolt a karosszékben." Ilonkát nézte. „A lány kezét, melyre rózsás pirt fes­tett a kályha tüze." „A kis szoba áhítatos csöndben hallgatta őket. Az öreg karosszék harminc éve nem hallott ilyes­mit. Előrehajolt, úgy figyelt. A vitrin tetején a ze­nélő óra úgy érezte, hogy most kötelessége volna megszólalni de zenélő szerkezetének súlyos szervi baja volt. Csak nyikorgott valamit. Erre úgy el­szégyelte magát, hogy még a ketyegést is beszün­tette. Szeretett volna a vitrin alá sü­lyedni. A sarok­ból a kis zongora sötéten nézett rá." Minden úgy volt, mint most egy hete. „Öreg bútorok, zenélő óra, téli alkony, kály­hafény — a báró mosolygott, de­ meghatottan. Érez­te a hangulat olcsó színpadszerűségét, de ugyan­ e pillanatban azt is bevallotta őszintén, hogy még so­ha semmi nem volt életében ilyen jó, ilyen egészen bizonyosan jó." "Mintha páholyból gyönyörködött volna újra meglelt boldogságában. Végre megszólalt: — Ilonka . . . Kérdezni akart ezerfélét és vallani ugyan­annyit. Hiszen még szót sem szóltak az elmúlt na­pokról, de az arcuk és szemük megőrizte a m­ár tova­tűnt gonosz érzéseik nyomát. Dorina arca is. — Ilonka ... A lány rátette kezét a­ báró kezére: — Péter . . . majd kimagyarázunk mindent . . . holnap . . . — Holnap? — Holnap. Ma örüljünk annak, h­ogy újra együtt vagyunk. Hiszen olyan jó, igy együtt lenni. — Igaza van, Ilonka. Nagyon jó, igy, együtt lenni. Sokáig ültek egymás mellett. Keveset beszél­tek. Nagyon értették egymást. * Az íróasztalánál ült a báró. Csend volt a szobá­ban, csak az óra ketyegése lalktszott. Még húsz perc és „tegnap" lesz a mából. Elővette a fiókból a kis csontrevolvert. Szere­tettel simogatta, együtt nyerték. Ügyesen kieszelt tréfa volt, vagy ostoba vé­letlenek láncolata, ami néhány napig kínozta, az is kiderül holnap, tizennegyedikén, szombaton. De akkor már is papírkosárban lesz a nap­tárnak az a lapja, melyről a babonás dátum me­redt feléje. Tizenharmadika, péntek! Haldokló nap. Félórája sincs már, csak tizen­öt perce. Történhet-e tizenöt perc alatt olyan, ami az asztalon fekvő pisztolyt a kezébe kényszerítené? Megölhet-e tizenöt perc egy olyan szerelmet, amely ilyen erővel és hittel követel életet? Gondolatainak menetét az előszoba csengő­jének éles hangja szakította meg. — Ki lehet ez a késő látogató? (Folyt hítv.)­ ­ PESTI HÍRLAP 1921. december 4., vasárnap. A köztársasági párt vezetőinek pere. Az ítéletet szombaton hirdetik A budapesti büntetőtörvény­széken-dr Zacharián István táblabizós tanácsa szombaton d­élután félvégy órakor kezdte annak a bűnpörnek a főtárgyalá­sát, amelynek vátlottjai dr Nagy György és dr Veér Imre, az Országos Köztársasági Párt vezetői A ki­rályi ügyészség a királyság intézménye ellen irá­nyuló bűntettel vádolja őket azért, mert már­cius 20-án Kossuth Lajos sírjánál beszédet mondottak, amelyben a magyar köztársaság mellett tettek hitet. Az ügyészi vádirat szerint, bár a királyi hatalom gyakorlása az 1920. évi törvénycikk szerint szünetel, Magyarország sem ezeréves államformáját, sem a királyi méltóságot, sem magát a királyi hatalmat mint jogintézményt meg nem szüntette. Akik tehát a királys­ág intézményét nyilvánosan politikai cél­zattal megtámadták, azok elkövették a királyság in­tézménye ellen irányuló bűncselekményt. A vádat dr Lehoczky Miklós ügyészségi alelnök képviseli, a védelmet dr Buza Barna volt földmivelésügyi minisz­ter és dr Ács Jenő (szabadkai) látja el Nagy György vallomásában a magáénak vallja azt a beszédet, amelyet a vádirat megörökített, sőt kijelenti, hogy a temetőben még erősebben beszélt Ketten voltak kint a pártból a temetőben. A pártot Ráday belügyminiszter feloszlatta, de ő még ma is a párt elnökének tekinti magát, mert őt nem tudja Ráday feloszlatni. Veér Imre csak iránta való barát­ságból vállalta,, hogy hasonló értelemben beszélt, no­ha ő csak történelmi szempontból szólott s sem a magyar köztársaságról, sem a királyságról nem em­lékezett meg. Példátlan ez a baráti önfeláldozás, de ő nem fogadhatja el ezt a gyönyörű önzetlenséget. Dr Veér Imre azt vallja, hogy a rendőrségen féltette Nagy Györgyöt és azért jelentkezett vallo­mástételre. A rendőrségi jegyzőkönyvbe aztán azt diktálta, hogy hasonló értelemben beszélt, mint Nagy György Egyébként a temetőben történeti szempont­ból fejtegette a respublika fejlődését és beszédéből logikailag lehetett következtetni arra, hogy nyilatko­zott a magyar köztársaságról is. Dr Ács Jenő védő bizonyítási indítványt ter­jeszt elő. Becsatolt számos ítéletet annak illusztrálá­sára, hogy az októberi forradalom után hosszú időn keresztül a bíróságok nem a király nevében, hanem a magyar állam nevében hoztak ítéletet. Dr Lehotzky Miklós ügyészségi alelnök, vádbeszédében példás és szigorú büntetést kér azért, hogy a birói ítélet meghirdesse mindenki előtt hogy Magyarországon most is királyság van. Szükséges ez annál is in­kább, mert a legutóbb lezajlott királypuccs és az ennek nyomán hozott detronizációs törvény után bizonyos körökben kétely merült fel aziránt, m­intha Magyarország nem volna királyság. Dr Ács Jenő idézeteket citált gróf Andrássy, Gyula, dr Doleschall Alfréd és gróf Bethlen István beszédeiből, amelyekből azt igyekszik bizonyítani, hogy az alkotmány megváltoztatására irányuló szán­dék nem büntethető. A vélemény, a meggyőződés nem lehet büntetendő cselekmény. Az ellenvéleményt elnémítani méltatlan alkotmányos rendszerhez. Fel­mentő ítéletet kért. Dr Buza Barna védő hosszan foglalkozott a vád­lottak becsületes, hazafias jellemével és mindkettőjük számára felmentést kért Dr Nagy György kijelentette, hogy köztársasági meggyőződésétől soha semmiféle törvény nem fogja eltéríteni-Veér Imre szólalt fel végül. Csodálkozik azon, hogy az ügyészség vádat emelt ellene. A bíróság rövid tanácskozás után kihirdette ha­tározatát, amely szerint az ítéletet a jövő hét szom­­batján, délelőtt tizenkét órakor hirdetik ki. Bécsben nem ismétlődtek zavargások. Bécs, dec. 3. A bécsi kereskedővilág párt­hangulata szünőfélben van. A mai délelőtt majdnem valamennyi üzlet ismét megnyílt, azok ki­vételével, amelyekben a rombolások és fosztogatá­sok oly kárt tettek, hogy a vevőket nem fogadhat­ják. A vendéglők és kávéházak egy részét is újra megnyitották, köztük olyanokat is, amelyek a zavar­gások alkalmával sokat szenvedtek A nagy rendőr­ségi készenlétet a mai nap folyamán is fentartották­. Az utcákon erős lovas és gyalogos rendőri őrjáratok cirkálnak. Mivel a zavargások nem ismétlődtek meg és a rendet meg nem zavarták, elejtették azt a tervet, hogy kihirdetik az ostromállapotot és kivételes in­­tézkedéseket léptetnek életbe. Az osztrák kormány, a külföldi missziók ama tagjainak, akiket a zavar­gások alkalmával kellemetlenség ért, sajnálatát fe­jezte ki. Elsősorban az ú­jonan kinevezett olasz és a japán követről van szó, akik a Bristol-szállodában laknak. A két követ a kormány sajnálatának kifeje­zését tudomásul vette. Jelenleg tárgyalások folynak a kifosztott üz­letek tulajdonosai és a biztosító-társaságok közt, amelyek a fosztogatásokért kártérítést adni vona­ko­dnak. Érdekes, hogy a biztosító­társaságok most már közvetlen biztosításokat kötnek fosztogatás ellen és hogy több Ildikóról szóló ilyen biztosítás történt. ,maa

Next