Pesti Hírlap, 1922. május (44. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-11 / 106. szám

1922. május 11., can­teilfile. PESYI HÍRLAP oitja a masináját. A kigyulladó fény először a szek­rény fölött a fotográfus fantasztikus árnyékát, raj­zolja a falra, amint elbutik a fekete takaró alatt s hadonászó karjával széles íveket ir le a levegőbe. Azután a szónok felé fordul. A fotográfus gép csat­tan, a fény kialszik, az intermezzónak a legköze­lebbi világhíresség föllépéséig vége. És amíg a konferencia három nyelven őrli to­vább a maga előre megállapított és kicirkalmazott programmját, ugyanakkor, ugyanebben a teremben, nemzetközi, egységes nyelven egy másik konferencia is folyik: a katarrhusos torkok, gyuladásos garatok, náthás orrok konferenciája. Apró köhintésekre a szamárhurutos gyermek hosszú, kínos erőlködésére emlékeztető harsogó, száraz köhögések felelnek és panaszolják egymásnak a tavaszi Riviérához fűzött reménységek csődjét, a kőpadlós hálószobát, a vé­kony éjszakai takarót, a hideg szelet, a szüntelen esőt, főképen pedig azt a genovai szokást, hogy itt minden kávéházban, vendéglőben, privátházban, ülésteremben nyitott ajtók, nyitott ablakok úgy gyárt­ják a légvonalat, mint kovácsműhelyben a fujtatok. A sok meghalt ember hörgése pillanatig sem szünetel, közben egy-egy hangosan kifújt orr trombitál. Ez az állandó, monoton muzsika úgy kíséri a konferen­ciát, mint minálunk otthon, nyári éjszakán falusi udvarban a mesemondást a békakuruttyolás. Benda Jenő. Az osztrák pénzügyminiszter bukása. Bizalmatlansági indítvány az önhatalmú vámtarifaemelés miatt. — A nagy­grémsiek elégedetlensége a lanai szerződés miatt. — A genovai konferencia után lemond az egész kormány. Bécs, május 10. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) A pénzügyi bizottság a szociáldemokraták­nak a pénzügyminiszter ellen az önhatalmú, vám­tatifaemelés miatt benyújtott bizalmatlansági indít­ványát ma elfogadta, mire dr Gürtler pénzügymi­niszter beadta lemondását. Az indítvány elfogadása annyiban meglepetést keltett — bár az indítványt már nyolc nappal ezelőtt benyújtották és tárgyalását csupán a pénzügyminiszternek Genovából való visz­szaérkeztéig napolták el — amennyiben a bizottság ülésén, amelyen a pénzügyminiszter ismételten fel­szólalt, úgy alakult a helyzet, mintha a pártok a je­len időpontban még a részleges kormányválságot is el akarnák kerülni. A miniszternek az indítvánnyal szemben a bizottságban tett kijelentései is azt­ a lát­szatot keltették, mintha a bizalom feléje fordult volna és nyugodtan tekintettek a szavazás eredmé­nye elé. Az volt az általános vélemény, hogy a mi­niszter ellenzéke csupán a szociáldemokraták szava­zataira fog korlátozódni. A nagynémetek azonban a déli szünet alatt értekezletet tartottak és dr Gürtler ellen döntöttek. Határozatukra döntő befolyás­sal volt Walter képviselő felszólalása, aki meg­okolta a nagynémetek elégedetlenségét Gürtler poli­tikájával szemben. Különösen azt vetik a szemére, hogy nagy szerepet játszott a lanai szerződés megkö­tésénél ami osztrák szempontból kárt jelent és ez­zel a szerződéssel prejudikált a többi országokkal való tárgyalások számára, mert ilyformán ezek alig­ha fognak kedvezőbb feltételek mellett hitelt nyúj­tani, mint Csehszlovákia. A nagynémetek — így mondta dr Walter képviselő — nélkülözik Gürt­lerben azt a szükséges erőt, amit­ éppen a jelenlegi körül­mények között államférfiútól meg kell követelni. Nem ő az az igazi kéz, aki a pénzértéket stabilizálni tud­ná. Azzal a gesztussal, amellyel a pénzügyi kérdé­sekben tárgyalt, Ausztria nem­ számíthat külföldi hitelre. Megtörténvén a szavazás, Bauer Ottó indít­ványát a szociáldemokraták és a nagynémetek tizen­négy szavazatával a keresztényszocialisták tizenkét szavazatával szemben elfogadták. Gürtler a délutáni ülésen már nem is szólalt fel, hanem a szavazás után azonnal felemelkedett helyéről és eltávozott az ülésteremből anélkül, hogy a bizottság tagjaitól elbúcsúzott volna. Schober kancellárhoz ment és át­nyújtotta neki lemondását. Dr Gürtler bukásával a lappangó kormányvál­ság nyílt kitörésre került. "A polgári pártok, amelyek között már néhány hét óta tárgyalások vannak fo­lyamatban polgári többség alakítására, most arra törekszenek, hogy Ausztria politikai viszonyait, mun­kaképes többség megteremtésével konszolidálják. A nagy németeknek Schober kancellárnak újra való megválasztásával szemben tanúsított ellenszenve oly erős, hogy már a keresztényszocialisták is hajlandók beleegyezni abba, hogy az új kabinet vezetése más kezekbe kerüljön. Mégis a külügyi bizottság tegnapi ülésén különböző pártállású képviselők részéről ki­fejezésre juttatott kívánságnak megfelelően, hogy Schober kancellár képviselje Ausztriát továbbra is a genovai konferencián, úgy az ő, mint az egész kor­mány lemondását a konferencia befejezéséig elnapol­ják. Egyelőre a pénzügyminiszteri tárcát zsend töltik be, hanem annak vezetésével Schober kancellárt bíz­ták meg. Távollétében, amíg Genovában tartózkodik, a legidősebb osztályfőnök,­­­dr Grimm, volt pénzügy­miniszter fogja a minisztérium ügyeit vezetni. Ji Műcsarnok jubiláris kiállítása. jj. •Timit a festőinktől láthatunk. Még a tárlat küszöbén említetik meg, hogy a magyar művészek közt ép úgy dul­­t széthúzás, mint egész közéletünkben. És vannak olyanok is, akik épen ezért visszavonulnak, maguknak élnek. Ha tehát a ma szereplő nemzedék legjelesebbjei kö­zül Deák­ Ebner, Dudits Andor, Csók István, Fé­nyes Adolf, Ioánn­i-Grü­nwald Béla, Márk Lajos, Sttudna­­i Gyula, Vágó Pál, Vaszary János és má­sok nevét erubiláris tárlaton nem látjuk, az ezekből az okokból történt. Pedig itt művészi erőnk de­monstrálásáról van szó. Az ilyen alkalommal min­den jobb művész kötelessége a magyar művészet kifelé ható erejét növelni. A secessio nem mentség. Szobrászművészeink például mind résztvettek a ju­biláli­­s tárlaton, bármily csoporthoz is tartoznak. Ez az oka talán annak is, hogy azobrásza­tunk sokkal erősebben és egyöntetűbben mutatko­zik most be. Büszkék lehetünk reá. Először a festészetről beszéltünk. Száznyolc­vanegy festő vonult fel a művészi harcba, több száz művel (az „alkotás" kevés köztük). A tárlat festészeti színvonala mégis elég jó. Hogy nem ma­gasabb, az a teremtőkedv sülyedésének tulajdonít­ható. (Kinek is volna kedve ebben a nyomorult vi­lágban teremteni.) Ma csak az üzleti­, a. piaci árak emelkednek, minden más ambíció sülyed. Magasabb rendű biblikus kompozíció vagy történelmi festmény a palettán maradt. Ha ilyen vásznakat keresünk, álljunk meg Merész Gy­ula „Virrasztunk" c. nagy irredenta vászna előtt. Négy alakos kompozíció. Hungária keveset mondó alak­jával, mellette három férfi akt, egyik dacosan az elszakított végtelenbe néz, kettő fegyvert kovácsol. A szépen elgondolt tárgy, hatalmasabb, erőtelje­sebb megoldást kíván. Merész vásznán a levegőben nincs mélység, az aktokban nincs férfias dac. — Mennyivel több erőt tudott belevinni Kövesdy Gé­za ...Tartatás a Balatonban" c. nagy kompozíciójá­ba, ahol meztelen lovasok ülnek spanyol vérű lo­vakon. Itt a tónus, a vászon levegője igen szép, csak a baloldali ló elrajzolt nyaka és a „beléra­gadt" hátsó alak zavarja telje­s élvezetünket. — Rottmann Mozart „Sámson kigúnyolása" c. nagy vásznát a nyugtalanul mozgatott tömeg és Sámson erőtlen aktja rontja le. Kukán Géza „Dózsa György" c. történelmi vászna két részre esik, a rémüldöző pórnép csoportja mesteri, de az égetett tfista­ia­-alakja és egy testnélküli vörös iliszma­gyar, teljesen indokolatlan maradt Kicsi vászon Bék Vörös Ernő "Emaus" c. kompozíciója, melyen Jézus alakját finoman érezteti a fiatal mester (aki eddig nagyon is Goya hatása alatt állt); kis vász­non látjuk Komáromi-Racz Endre ,,Erdei Madon­ná"-ját is, egy bájos, könnyed kompozíciót, a fa­törzsön ülő Madonnát hamisítájával, a fáról lesel­kedő amorettel; még apróbbak Kacziány Ödön kis biblikus vázlatai (a „Piéta", „Sirbatétel"). Na­gyobb vászon, sok alakkal: Jándor Lajos „Jöjje­tek hozzám, ti megfáradtak" c. kompozíciója. Jé­zus, a gyárvárosban, amint a­ munkásoknak pré­dikál, ühde, olcsóbb kiadásban, Jámbor erősen forrongó tehetségével és kissé kitűmösen megfest­ve. Ne feledjük meg itt Márton Ferenc plakátezerű­­en megrajzolt, „Sasok"' c. festményét (ugyancsak irredenta vászon), a bérefokon álló vén székelye­ket, amint sóvár gyűlölettel tekintenek eltépett ha­zájuk felé. A modern magyar történelmi vásznak­ ma ilyenek. A többi,figurális kép között néhány szép portra­it, néhány jobb akt és genre-théma említ­hető, közöttük Szentgyörgyvári Gyenes Lajos két friss színezésű, értékes vásznát. A képmások közt elsősorban Karlovszky Bertalant említjük, aki Rakovszky István nagysze­rűen karakterizált portraitjával növeli babérait Itt van Balla Ede néhány régebbi szép képmása is­ .Tisza Kálmán ismert kitűnő díszmagyaros por­traitja. Thán Károly finom, szellemes feje, Grant­ Smith amerikai követ arisztokratikus alakja. Odébb Knopy Imre önarcképe, kevés eszközzel, sok igaz­sággal megfestve; Sárkány Gyula két artisztikus firenzei feje; Pentelei Molnár János, e kitűnő uni­verzális tehetségnek saját kis fiáról festett, szép, meleg érzésű és tónusú arcképe. Kiválik még: Merész Gyulától egy kittnően megfestett színész­nő és Kukántól egy bányász típus, mindkettő érde­kes megvilágítással; Tatz László feleségének fi­nom képmása; Frank Frigyes, Udvary Pál, Heyer Arthur, Krivátsy-Szüts, Innocent Ferenc képmá­sai; Ronald Cézár arcképei közül a Whistleresen finom, szürke Kellermann-portrait, Edvi-Illés­­Ala­dár virtuóz aquariell' önarcképe, Éder Gyula kitűnő Szalay-képmása, Burghardt Rezsőtől két e­rős férfi képmás, Mányai József Rembrandtos fe­je, Endrey Sándor kettős művészképmása, a fiatal Neogrády László és Hornyánszky Miklós női fe­jei. Feszty Marától egy élénken, színesen megfes­tett leányfej, Németország válasza a jóvátételi bizottságnak. . Páris, máj. 10. (A Pesti­ Hirla­p tuidosifotóst/ik texrarata.) A Journal német, részről tudomást szerzett a, német kormánynak a jóvátételi bizottság jegyzé­kére adandó válaszáról. Eszerint a német kormány a válaszjegyzékben ki fogja jelenteni, hogy képte­len május 31-ig­ hatvan milliónyi újabb adót behaj­tani, azonban hajlandó egy részletes pénzügyi programm kidolgozására. A német kormány, meg van győződve arról, hogy a már behozott adókkal és egyes újabb reformoknak segítségével lehetsé­gessé válik a költségvetés rendbehozása. A háborús adósságot és a jóvátételi költségeket azonban csak nemzetközi kölcsönökkel lehet biztosítani. Ezenkívül a válaszjegyzékben a német kormány elégtétellel ál­lapítja meg, hogy a szövetségesek nem szándékoz­nak a birodalom szuverén jogaiba beleavatkozni A Journal kijelenti, hogy ez a válaszjegyzék lénye­gesen különbözik a németeknek minden korábbi vá­laszától. A birodalmi pénzügyminiszter az eredeti­leg tervezett időpontnál néhány nappal későbben érkezik Párisba. Szilárd meggyőződése szerint egyetértés fog létrejönni Németország és Francia­ország között a jóvátétel kérdésében. Páris, máj. 10. (Wolff.) A Chicago Tribüne dfja: A jóvátételi bizottság kedvezően fogadott egy terve­zetet,­ mely szerint Németország öt milliárd arany­márka kölcsönt kap, így tehát módjában lesz, hogy május 31-én és a következő években esedékes köte­lezettségeit teljesíthesse. A tervezet szerint azok az országok, amelyek a kölcsönben részesednek, vala­mint a jóvátételi bizottság 10—20 évre kötelezvénye­­ket adnak, amelyekért Németország garantál. Német­ország a kötelezvényeket fokozott ipari tevékenység­gel és új adókkal kamatoztatja. Felteszik, hogy a francia­ kormány­t helyezik a tervbe.­ ­ Az aktok kzül mindjárt az első teremben lát­juk Burghardt Rezső finom szürke drapériák közt fekvő leány aktját, vele szemben Czencz János Lé­dáját, a szerelmes hattyúval. Czencz nagyobbik aktja a „Bánat", a lábainál ülő préselt fejű pánnal, kevésbbé sikerült. Kövér Gyula „Tükör előtt" című szép női aktjával demonstrálja, hogy a meszes hus­ezineket palettájáról lemosta, Szabó Béla Leo na­gyobbik leányaktja olajnyomatos, a kisebbik igen finom, Mihalovits Miklós ,Leánykereskedő" című képén és a „Huncutkodás" című kis vásznán újab­ban demonstrálja a női test finom megérzését, Éder Gyula mestere a klasszikusan megrajzolt, aktok­nak. Tökéletes művészi készség van Márton Ferenc ceruzával megrajzolt két kis női aktjában. A genre-témák közül említjük Glatz Oszkár magyar zamata, elsőrendű életképeit, („Bufffii csendélet", — „A házinyúl")­. Tornai Gyula trik­trakot játszó arabjait, akiknek a fekete bőrét, hálát­lan munka jól megfesteni, bár Tornai ma az egyet­len vérbeli orientalistánk. Gergely Imre tuniszi ké­pét sorozzuk még ide. Poll Hugó „Sziklaparton" című pastelljét és Csalány Béla varróleányos képét az érzés uralja, Brüll Aladár nagyobb vásznát (imádkozó öreg zsidókkal )ugyancsak a finoman átérzett fejek és típusok teszik értékessé. Kedves régi kép a Peske Géza krumplit evő gyerekei, hol­landus humor van Krupka Ferenc „Családjában" még hollandusabb Heyer groteszkbe játszó volen­dami paraszt bál­ja és vaskos pesti humortól duzzad Haranghy Jenő virtuózán megrajzolt „Szeneskocsi" című körajza. (Bár a régi angol­ humoristákra emlé­keztet)' !Á­ tájfestészet­ gazdag aratásából vegyük ki Bosznay István finom balatoni estszü­rkületét, Pen­telei Molnár mesteri téli tájrészletét, Szlányi Lajos hóborított domlxis vidékét, Kárpáthy Jenő és Maróti Major Jenő elsőrendű hóolvadásos vásznait, Gy. Sándor József behavazott városrészleteit, Katona Nándor kitűnően megfestett tátrai vízesését, Nadler Róbert „Malomkerék" című vásznát, Poll Hugó túl­ságosan átlágyult budapesti dunaparti részleteit, Mendlik Oszkár „Hullámtörés" címü színes, nagy tengeri táját Olgyay Ferenc harmatpárás „Szep­temberi reggelét", Udvary Pál nobilisan érzett „Ali­gai partok" című­ táját, Kropnné Curtis Gertrúd aquarell festésű sevillai részleteit, Makoldy József ,,Szentháromság tér ködben" cimü jó víz­festményét, Barkáss Lajos frisse® látott téli zugligeti táját, Mé­szárosné Kisfaludy Mariska „Havas pesti utca" cimü rálátásos képét. — Az interieurökben kiválnak f Arar­­di­ Edvi Illés, Koszkol Jenő, Jávor Pál, Bér Dezső művei, az állat­képekben:­­Juszkó Béla izzó magyar­ságú vászna, a viharban száguldó ménes­­ (szinte szélsőséges mozgással), Csánky Dénes mezei mán­kát végző tarka karmos képei („Utolsó forduló", "Megaprózás"), Edvi-Illés Aladár vízfestésű „Biká­ja", Csuk­­Jenő szép magyaros vásznai („A turi vá­sárról",­­ „Hazafelé a vásárról")­, Zombory Lajos „Sárga ló" című festménye, Kohner Idától a „Delelő disznók", Viski Jánostól a csárda előtt pihenő torok­­(Zügeles technikával, túlragyogó színekkel festve)­. A csendélet pikturában Pentelei nagymester papri­kái mellett Romek­­Árpád „Borjúcombja". •Komáro­mi-Racz Endréné rózsacsokra és Győrffy Isttván „Buddája" a legértékesebb. Különösen a borjúcomb. . No, mert, az olyan megdöbbentően természetes, hogy­ már a szemléletétől jóllakunk. Míg a Buddhához­ csak imádkozhatunk. Imádkozzuk azt: vegye le rólunk a drágasági hullámokat. "(És fojtsa bele kedves szomszédainkat.)­ Kézdi-Kovács László.

Next