Pesti Hírlap, 1922. július (44. évfolyam, 146-171. szám)
1922-07-01 / 146. szám
' T-r-T , —I, _*. L.L M. int. LTW LL) „I 'N R.'" n „/.LA^NNM ietzteni. Olyan fontosnak tartja a maga részéről a pénzügyi javaslatok elintézését, hogy velük áll, vagy velük bukik. Rakovszky István: Dehogy bukik! (Zaj.) Gróf Bethlen: Minden eszköz, amelylyel állapotainkat eddig javítottuk, csak foltozó munka, ami a valutánk stabilizációjához hozzá nem juthatunk. Rupert: Üldözésekkel nem juthatnak hozzá! Gróf Bethlen: A gazdasági kérdések után az alkotmány terén is helyre kell hogy álljon a jogfolytonosság. Az egykamarás rendszernél nem maradhatunk meg. Mindenütt a világon — talán egy-két kis államot kivéve — kétkamarás rendszer divik. Rupert: Sok a pénzünk, jut két kamarára! Gróf Bethlen: Vissza kell térnünk ezen a téren is az alkotmány folytonosságára. (Zaj.) Hassay: Ennek éreztük eddig a legkisebb hiányát. Giesswein Sámtier: A választójogot kell megcsinálni! Gróf Bethlen: Tizenöt éve foglalkozik az országgyűlés a választójoggal s egy javaslat lesz már a nemzetgyűlés elé terjesztve és mégis alig van kilátás arra, hogy ezen a téren rövid időn belül megnyugvásra vihetnénk a nemzetet. (Zaj.) Heller István: Előbb vármegyei és közigazgatási reform kell! Gróf Bethlen: A képviselő úr kritizáljon, de a parlament munkarendjének munkabeosztását bizza a komámra, amelyet az megillet. (Helyeslés.) Brózeg: Kenyér kell, nem főrendiház! (Zaj.) Gróf Bethlen: A kormány kötelességének tartja a választójogi javaslattal olyankor jönni, hogy ki ne fogyjunk az időből, azonban a főrendiházi reformot ettől függővé tenni nem vagyunk hajlandók. Raport: Kenyér kell, nem főrendiház! Rassay: Kenyér kell és mozi! (Zaj.) Gróf Bethlen: Nem volna helyes ezt a javaslatot a közigazgatási reform kérdésétől sem függővé tenni. Drézay: Feni, erre vágyik a nemzet! Nagyon sürgős. Kupáti: Megy fel tőle a korona értéke. Ez a valutajavítás. Gróf Bethlen: A nemzetgyűlés legalább is önzetlenségének adná tanújelét, ha az ezer éven át bevált kétkamarás rendszerre térne át. (Zaj.). Rakovszky István : Ezeréves alkotmány ! Ezeréves királyság! (Nagy zaj a baloldalon.) Vázsonyi Vilmos: Árpád nem főrendekkel jött be! Pénz és készülő törvényjavaslatok. Gróf Bethhlan végül azokról a javaslatokról tájékoztatta a Házat, amelyek az egyes minisztériumokban részben készek, részben munka alatt vannak s amelyekkel lépésről-lépésre foglalkoztatni kívánják a nemzetgyűlést. A kereskedelmi minisztériumban készen vannak: a tisztességtelen versenyről, a sütőipari munka szabályozásáról, az éjjeli munkának egyes ipari üzemekben való eltiltásáról, a mérnöki rendtartásról, a távírda-, távbeszélő- és egyéb villamos-berendezésekről szóló 1888. évi t.-c. módosításáról és kiegészítéséről. Előkészítés alatt állanak és rövid időn belül benyújthatók: a magánalkalmazottak szolgálati viszonyáról, az iparban, kereskedelemben, valamint bizonyos más vállalatokban, üzemekben és foglalkozásokban alkalmazott gyermekek, fiatalkoriak és nők védelméről, a gazdasági szakegyesületekről, a munkáskamarákról, az ipari és kereskedelmi vállalatokban alkalmazott személyzet munkaidejéről, a munkások testi épségének és egészségének védelméről, az iparfelügyelet reformjáról, a postatakarékpénztárról szóló 1885., 1889., 1898. valamint a Pénzintézeti Központról szóló 1920. évi törvénycikk módosításáról, az elektromosságról, a kollektív szerződésekről az ipari és kereskedelmi békéltető bíráskodás megszervezéséről, a munkaközvetítésről, az új autonóm vámtarifa életbeléptetéséhez szükséges felhatalmazásról. A népjóléti és munkaügyi minisztériumban , a közegészségügy szervezetéről, a gyógyszerészetről, a népbetegségek elnyomásáról, egynéhány nemzetközi egyezmény, továbbá a gyermekvédelemről, a munkásbiztosító pénztárak szervezetéről, a rokkantság és aggkór esetére való biztosításról, a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról s a szegényügyi törvényjavaslat és a közszolgálati alkalmazottak gyógykezelése. Orozág: Reméljük, ez mind a főrendiházi reform előtt lész. Gróf Bethlen: Kérem, minél gyorsabban dolgozunk, annál hamarabb jutunk hozzá. A földművelésügyi tárca keretében : a pestmegyei dunavölgyi lecsapoló és öntöző társulat vízműveinek kiépítéséről, országos erdei alapról, az erdei birtokszitelről, az erdészeti igazgatásról, az alföldi erdők telepítéséről, az állategészségügyről, a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek lecsapolásáról, a gazdasággal foglalkozóknak baleset esetére van biztosításáról, a mezőgazdasági egyeztető bizottságokról, a borhamisítáról stb. Az igazságügy keretében készen van a váltótörvényjavaslat, az állatszavatosságról szóló törvényjavaslat, több törvényjavaslat, amely a rendkívüli hatalom megszüntetésével áll kapcsolatban és végül az általános polgári törvénykönyv első része, amely a személyjogot és a családjogot tartalmazza. Rakovszky István: A kiviteli engedélyek megszüntetéséről nincs törvényjavaslat ?• (Nagy zaj.) Barla-Szabó József: De a király behozataláról van ! (Nagy zaj.) Rakovszky: Az biztos, hogy az én fiam nem fog kiviteli engedélyben részt venni. (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Hajós Kálmán: Hogy magát kivigyék, arra adunk engedélyt! Barla-Szabó József: Mi meg a behozatal ellen tiltatj.pru.;ak * %›" •*•‡*• › v . Rassay: A kettő között azért van egy kis különbség ! (Folytonos nagy zaj. Elnök csenget.) Gróf Bethlen: A honvédelmi tárca keretében a katonai büntetőjogszabályokban megállapított értékhatárokról, a katonai büntetőtörvénykönyvről, az előfogatozási törvényről, a hadiszolgáltatási törvény hatályának megszűnése folytán előállott helyzet rendezéséről, a katonai ellátásról szóló 1921. évi XXXII. t.-c.-nek az önkéntes jelentkezésen alapuló kiegészítési rendszer bevezetése következtében szükségessé vált kiegészítésről szóló törvényjavaslat. A kultusztárca keretében az elemi- és középiskolai oktatás reformjáról, az egyetemek autonómiájáról, a mezőgazdasági oktatás reformjáról, a műkincsek és műtárgyak védelméről szóló javaslatok és Kállay Tibor pénzügyminiszter kér szót. Tulajdonképpen nem is az indemnitási javaslatnak tartalmáról óhajt, beszélni, hanem jelentést kíván tenni arról a nyugodt, komoly és higgadt tárgyalásról, amelylyel a pénzügyi bizottságban ez a javaslat elintéztetett. Komoly gazdasági és pénzügyi kérdéseink egész komplexumát veti fel ez a javaslat, és ezeknek tárgyalásánál a pénzügyi bizottságban kitűnt, hogy tulajdonképpen meg is szűntek a pártpolitikai ellentétek. Mert úgy látszott, hogy ezeknek a kérdéseknek tárgyalása a politikai szenvedélyeknek pergő tüzébe kerül és nem lesz kilátás sikeres munkálkodásra. A pénzügyi bizottság tárgyalásai megmutatták, hogy ez a félelem alaptalan; megmutatták, hogy azok, akik magyarul beszélünk egymáshoz, akkor, amikor az ország érdekéről van szó, mindig meg tudjuk egymást érteni. (Helyeslés.) Tudom, hogy választási küzdelmek után vagyunk és egyeseknek talán az a véleménye, hogy ezeknek bizonyos utójátékának kell lenni a parlamentben, hogy ezt kívánja a választók egyrésze, ezt kívánja a közvélemény. Rassay: A politikai morál! Kállay: Én azt hiszem, hogy ezek rosszul ítélik meg a közönségnek hangulatát. Ma már Magyarországon senki sem vágyik szenzációra. (Helyeslés jobbfelől.) Rassay: Elég volt, négy hónapig! Kállay: Ismerjük be, hogy mindannyian torkig vagyunk avval, hogy még tovább is „történeti időket" éljünk. Az egyforma hétköznapoknak kel bekövetkezniük és ilyen egyforma hétköznapok számára kivánok adni programmot egyszerűt, amelyben nincs semmi csodálatos, amely nem dolgozik meglepetésekkel, amelynek nincsenek mutatványszámai, még az újság ingerével sem hathat. Első és fő kötelességünk, hogy leépítsük a kötött gazdálkodást Az ellátatlanok kategóriáját le kell szállítani a feltétlenül szükséges mértékre és fokozni kell a munkát itt is, épp úgy, mint ahogy a lakásrendeletnél történik, amelynél tovább mentek annál, ahova tavaly eljutottak. A kötött gazdálkodás leépítése az árak emelkedésével jár. Ez nem cél, hanem természetes folyamat. Amikor leépítjük a korlátokat, hogy az országban a gyengék össze ne roppanjanak, gondoskodnunk kell arról, hogy ezeket a gyengébbeket felvértezzük a szabad küzdelemben való versenyre s hogy mindenki megkaphassa testi és szellemi munkája után azt, amiből nyugodtan megélhet. A háború és az azt követő események erősen megszorították a kereseti lehetőségeket. Nem mehetünk rohamosabb lépésekkel előre a tisztviselő-kérdés megoldásánál sem, mert százával jöttek át az elszakított területekről tisztviselők. Ezzel nehéz helyzetbe került újra az államháztartás. A harmadik programmpont, hogy minél több exisztenciális lehetőséget teremtsünk. Ezt a célt szolgálja a földadó reform és fizipartörvény is. Átmeneti időket élünk. Éppen ezért mind mélyebben kell belenyúlni a közgazdasági életbe. Nem emberek emberek ellen küzdenek, hanem emberek közös harca ez, hogy ezzel az ország legyen erősebb. A többtermelés biztosítása a nemzeti közgazdaság feladata. A kormány első feladata, hogy hárítson el minden akadályt az útból. Fel kel vennünk a tárgyalás fonalát a környező államokkal. Mi a magunk részéről készek is vagyunk erre. Talán több sikerrel kecsegtetnek a körülmények a genovai és az azóta megtartott többi konferencia, lefolyása óta. A termelés szolgálatába kell állítani az egész adminisztrációt. Az én feladatom elsősorban az államháztartás egyensúlyának helyreállítása. Ez biztosítja azt, hogy valutánk további esése megszűnik. Ezzel megvalósíthatjuk azokat a programmpontokat, amelyeket, magunk elé tűztünk, így válik majd lehetővé az, hogy az árak ne nőjjenek az égig s a tisztviselők és a munkások annyit kereshessenek, amennyi megélhetésükhöz szükséges. Ez az első előfeltétele annak, hogy megszűnjenek azok a vagyoni eltolódások, amelyek ezt a sok szociális bajt hozták az országra. Az első feltétel ez arra is, hogy az egymás elleni ádáz küzdelmeket megszüntessük. Ez előfeltétele külföldi kölcsön felvételének is. Tizenhárommilliárdos deficit. Az államháztartás mostani helyzetéről szól ezután. Jelenti, hogy az 1921/22. év mintegy 12—13 milliárd deficittel fog zárulni. Az első félévben mutatkozó 6,7 milliárd deficit, még nagyobb összegre fog növekedni, de semmiesetre sem fog azon felülemelkedni, amit decemberben bejelentett és előre mintegy 16 milliárdnak jelzett. A múlt évben sok tekintetben kedvezőbb helyzetben voltunk a kiadások fedezése tekintetében, így elsősorban a vagyonváltság és más ilyen bevételek miatt. Éppen ezért, a jövőre nagyobb arányban kell olyan bevételeket biztosítanunk, amelyekből a kiadások fedezhetők lesznek. Első kötelességünk az állam folyó bevételeit fokozni. Nem várhatólan tovább. Itt nincs megállás! Vagy előre megyünk a színháztörvény Vannak előkészítés alatt. (Zaj: Mi van a numerus clausussal ? !) Vázsonyi Vilmos: Annak eltörlését Szentpály István fogja kezdeményezni! Gróf Bethlen: Ezeket csak azért adtam elő, hogy képet adjak arról, hogy a munkának milyen tömege vár megoldásra. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Arra kérem a nemzetgyűlés minden tagját,, tegyék lehetővé, hogy a Ház gyors és eredményes munkát végezhessen. Kérem az Indemnit törvényjavaslat elfogadását. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a kormánypárton.) Elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után vagy visszacsúszunk. Hogy mit jelent a visszacsit-szás, azt mutatja Ausztria és Oroszország helyzete. A megoldásra két mód kínálkozik: az egyik az, hogy elimináljuk azokat a kiadásokat, amelyek nem odavalók, a másik pedig, hogy a bevételi, fokozzuk. A kiadások eliminálásánál elsősorban a tisztviselők létszámának apasztására gondol. Az állam bevételeinek emelésénél pedig elsősorban az egyenes adózásra kell gondolni. A forgalmi és a fogyasztási adókat magasabban kell megszabni." (Zaj a szociáldemokratáknál: Elviselhetetlenek az adók!) A földadót olyan alacsonyan állapították meg az utolsó 20 év alatti , hogy az idő ezt a megállapítást régen túlhaladta. Reformálni kell a többi hozadéki adót is. Az államháztartást 3—5 év alatt feltétlenül helyre kell állítani. Ennek a törekvésünknek kétféle irányzat szól ellene.Elsősorban azok, akik a leromló valuta mellett jól érzik magukat, mert azt gondolják, hogy nagyobb sív védelmet biztosíthatnak maguknak a rossz valuta mellett, és így tisztességtelen munkával vagyonra tehetnek szert. Elsősorban idetartoznak a sikerek. (Nagy taps a jobboldalon.), a második irányzat a ka- pitalizmus képviselőiből kerül ki. Figyelmeztettük a kapitalizmus képviselőit, hogy áldozatkészség nélkül odajutunk, hogy gazdaságilag vagy teljesen összeomolunk, avagy pedig ismét bolsevizmus lesz Magyarorrszágon. Elsősorban az államháztartást kell tehát rendbe hozni. Reparáció tekintetében azon az állásponton vagyunk, hogy reparációt fizetni nem bírunk. Az antant-bizottságoknak több ízben bemutattuk a területcsonkítások hatását. Ha az elszakított területeken lévő állami javakat, a Bosznia-Hercegovina annektál lábánál tett befektetéseket és végül a románok által okozott károkat vesszük figyelembe, akkor egy körülbelül 16 millió aranykoronát kitevő összeget kapunk. A reparációs követelés háborús mentalitásból fakad. Ha belsőleg normális viszonyok közt élünk, kedvezőbb helyzetben vagyunk, mintha a külső követeléseket szó nélkül el kell fogadni. Remélem, hogy ebben mindannyian egyetértünk, pártállásra való tekinteti nélkül. A szociáldemokraták tegnapelőtti deklarációja ebben a reményemben megerősít. Remélem, hogy a szociáldemokraták bekapcsolódnak a magyar állam, eszmébe és velünk együtt igyekeznek majd a magyar trikolórt diadalra vinni. (Élénk helyeslés, éljenzés ég, taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Friedrich a javaslat ellen. Friedrich István szólt hozzá elsőnek a javaslathoz. Miután az tele van politikával, nincs abban a helyzetben, hogy megszavazhassa. Figyelmezteti a miniszterelnököt, hogy ma az ország belső békéjét nem politikával, hanem csak a gazdasági probléma megvalósításával lehet elérni. Létünk vagy nemlétünk kérdése a gazdasági kérdés. A gazdasági harctéren kell a nemzetnek létéért küzdeni. Ott fog eldőlni az integritás, a béke és a konszolidáció kérdése is. Forduljunk el a politikától és minden erőnket, minden energiafeleslegünket a gazdasági kérdések szolgálatába állítsuk. Legelsősorban a kenyérkérdéssel kell foglalkozni. Munkaalkalmat kell adni minden, magyar embernek. A nemzet jövője nem a budapesti palotákban fog eldőlni, hanem a falvakban és a bérházakban éhező intelligencia erkölcsi kitartásán. Közte és a kormány között semmiféle tárgyalások nem voltak. Mi — úgymond — az elszegényedett, keresztény társadalmat akarjuk fölemelni gazdasági elnyomatásából és ezen az alapon megteremteni a nemzeti királyságot. Ez a programmunk röviden összefoglalva. Reisinger Ferenc: Szóval felekezeti alapon állanak. Meskó Zoltán: Nem felekezeti, hanem faji alapon. Friedrich: Ezt a programmunkat azonban nem erőszakkal, hanem kizárólag törvényes eszközökkel akarjuk elérni. Propper Sándor: A kivételes intézkedések, numerus clausus, Zalaegerszeg . . . Friedrich: Szolidaritásra kell törekednünk. A zsidók a legjobb példát mutatták, arra, hogyan kell szolidárisnak lenni. Nem protekcióval kell segíteni a keresztény társadalmat. A gazdasági élet ezt nem birja el. A szocialisták deklarációjával foglalkozván f elismeri, hogy a szociáldemokrata munkásságot ők képviselik, de nem az egész munkástársadalmat. (Zaj! De nem ám!) Györki: Talán Oláh Dániel képviseli? Szilágyi: Eddig is képviseltük a munkásságot. * Friedrich: Különösen szükséges ezt a külföld szempontjából elmondani, mert az hamis beállítás volt, ahogy a szociáldemokraták feltüntették. A deklaráció ama részét, amely azt mondja, hogy újabb bonyodalmak, fenyegető, céltalan vállalkozásoknak ne tegyék ki az országot, homályosnak tartja és mint ellenzéki képviselőnek, le kell szögeznie, hogy, ha van Európában állam, amelynek jogában van még egyszer öklével lesújtani, akkor ez a magyar. (Nagy taps a Ház minden oldalán, a szélső szocialista menőt kivéve.) Mi már kifizettük bőven a reparációt. Leadtunk A pénzügyminiszter a gazdasági kérdésekről. "1922. július 1. szombat PESTI HÍRLAP 3 • •••I II I II-J.-JW.ii m • IW.