Pesti Hírlap, 1923. február (45. évfolyam, 25-47. szám)
1923-02-01 / 25. szám
1923. február 1., csüitortog. *»ISTA HÍRLAP tarifát teljes egészében idehozni, mert ebből megláthatja a külföld, hogy kereskedelmünkkel merre gravitálunk és előzetes intézkedésekkel könnyen gáncsot vethet. Apponyi február 11-én Párizsban fel akar szólalni az útlevélkényszer megszüntetésére és egyéb gazdasági könnyebbségek tárgyában, ő nem akar ünneprontó lenni, de fél, hogy optimizmusa nem válik valóra. A javaslatot elfogadja. (Éljenzés és taps.) Dénes István: A külkereskedelmi mérleg szempontjából a behozatalban nem lát veszedelmet, mert arra a fogyasztónak és a termelésnek szüksége van. (Bogya: A cseh ipar érdekében beszél.) Rámutat a cukordrágaság okára, s a javaslatot elfogadja. Huszár Károly elnök megállapította a csütörtöki ülés napirendjét, aztán áttértek az interpellációkra. Rupert Rezső új földreform-törvényt sürget, amely világosan megmondja, hogy ki mennyi földet köteles reformcélokra átengedni és ebből ki mennyit igényelhet. A rendezésnél be kell hozni a szóbeliséget, közvetlenséget és ügyvédi képviseletet. Nagyatádi Szabó miniszter: A kiegészítő novella elkészítése folyamatban van. Az ellen tiltakozik, hogy politikából csináltak földreformot. Róla senki föl nem tételezheti, hogy nem komolyan foglalkozott ezzel a dologgal. (A választ tudomásul vették.) Várnai Dániel a Független Szemle című folyóirat betiltásáról szóló rendelet visszavonását sürgette. Forgács Miklós azt kérte, hogy a háború alatt elrekvirált új harangokat ingyenesen szállítsák rendeltetési helyükre és ne számítsanak utánuk forgalmi adót. Fábián Béla az idegen valuta beszerzése körüli bajokat tárta fel. Sürgős intézkedést kért, hogy minden importárura, amelyre a behozatali engedélyt megadták, az értéknek megfelelő mennyiségű idegen valutát utaljanak ki. Végül azt kérdezte, hogy mi történt azokkal a milliárdokkal, amelyek a devizaközpont fennállása óta a vásárlási és eladási árak közötti Spannungból származnak Meskó Zoltán a megszállás alól felszabadult Bácska, Baja és a pest megyei Szeremle és Bajaszentistván községek sérelmes jövedelem-, vagyon- és hadinyereség-adó kivetésének mérséklését kérelmezte. (Az interpellációkat kiadták azt illetékes minisztereknek.) A francia ostromos Sápot nagy ellentállásra talál. Erősebb rendszabályokra készülnek a bányászok vezetői ellen. — A munkások és alkalmazottak a végsőig menő harcot fogják proklamálni. Essen, jan. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A meg nem szállt terület különböző részein fekvő szállodákból, valamint az ott lakó polgároktól és falusi emberektől számos ajánlat érkezik Essenbe, amely szerint haladéktalanul magukhoz veszik a kiutasított hivatalnokokat és családjukat. A szállítócégek is készeknek nyilatkoztak arra, hogy a kiutasítottak bútorait a szállítási költség fizetési idejének eltolásával elszállítják. A francia miniszterelnök által aláírt titkos parancs szerint minden hivatalnokot ki kell utasítani, aki vonakodik a francia megszálló hatóság parancsait végrehajtani. A franciák mindenekelőtt a bányászok vezetői ellen készülnek erősebb rendszabályokra. Amint a paszsziv ellenállás részükről újra mutatkozni fog, megkezdik a bányaigazgatók, a mérnökök és a szakszervezeti vezetők kiutasítását. A bányászok azonban minden fenyegetés ellenére rendületlen ellenállássá határozták el magukat. A Ruhr-vidékén és a Rajna mentén letartóztatott hivatalnokok nagy részével emberhez nem méltó módon bánnak, így Achenben letartóztatták a pénzügyi hivatal két vezető tisztviselőjét, mert vonakodtak a franciák parancsát teljesíteni, mire megvasalva vitték őket a fogházba. Mind a kettőjüknek jobbkezére bilincset vertek. Berlin, jan. 81. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Mint Achenből és Wiesbadenből jelentik, ott a hivatalnokok kíméletlen kiutasítása,valamint a francia és a belga csapatok kihívó eljárása miatt összeütközés volt a munkásság és a katonai járőrség között. Achenben, hilr szerint, több belga őrjáratot lefegyvereztek, mire a belgák egy század erősségű katonasággal beavatkoztak. Wiesbadenben pedig a német rendőrség és a francia katonaság között volt összetűzés, ami tettlegességgé fajult-és csupán a rendőrség legnagyobb önmegtartóztatásának köszönhető, hogy az összetűzésből véres verekedés nem lett. Berlin, jan. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Levering porosz belügyminiszter olyképpen nyilatkozott a porosz kormánynak a ruhrvidéki eseményekkel szemben való állásfoglalásáról, hogy a porosz kormány az általános sztrájkra irányuló törekvésekkel szemben elutasító álláspontra helyezkedett. Az a szándék, hogy másfélmillió embert általános sztrájkba keveredjenek, feltétlenül katasztrófára vezetett volna. Magától értetődik azonban, hogy a westfaliai lakosság a franciák betörését nem fogadhatja némán és tétlenül, ez oknál fogva a passzív reziszencia a legjobb eszköze a franciák és belgák bevonulása ellen. Berlin, jan. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Berliner Tageblatt düsseldorfi levelezője beavatot helyen úgy értesül, hogy a megszállott terület munkássága a legközelebbi napokban egészen új harci eszközhöz fog folyamodni a francia megszálló hatóságok intézkedései ellen. A mindenféle pártállású munkás- és alkalmazott szövetségeknek Dortmundban összeült konferenciája elhatározta, hogy ellenállásában a legvégsőkig menő harcot fogja proklamálni. Berlin, jan. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Br. Hilferding, mint a német szociáldemokraták képviselője, Franciaországba utazik, hogy részt vegyen a francia szociáldemokratáknak Lilleben tartandó gyűlésén. A francia szociáldemokrata párt a német szociáldemokratáktól azt kívánta, hogy küldjék ki egy delegátusukat a kongresszusra és az itteni francia nagykövetség, nyilván Párizsból kapott hozzájárulás alapján, Hilferdingnek megadta a vízumot arra, hogy Franciaországba utazhasson. Essen, jan. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A szigorított ostromállapotnak tegnap történt életbeléptetése a Ruhr-vidéken nagy ellenállásra talált. Bochumban és Oberhausenben a szakszervezetek kijelentették, hogy a rendelet feltételeinek nem tehetnek eleget. A rendőrség álláspontja az, ,hogy lehetetlen bárkit is letartóztatni, akit este tíz és reggel hat óra között az utcán találnak, mert hiszen a bányászok ezreinek az éj folyamán kell a tárnákhoz menniök. Ezt elő is adták Degoutte tábornoknak, akitől az intézkedések mielőbbi enyhítését várják. . Politikusok állásfoglalása a házszabályrevizióval szemben. Az egységes párt tegnapi értekezletén Nagy Emil nemzetgyűlési képviselő fölvetette a házszabályrevízió kérdését. Amikor a párt elnöke megrótta azokat a képviselőket, akik nem járnak el rendesen az ülésekre, Nagy Emil azt hozta fel, hogy nem kívánhatják a képviselőktől, hogy tizenegy hónapig együtt üljenek a parlamentben, mert komoly törvényhozói munka ott igen kevés folyik. Ha azonban végrehajtják a házszabályrevíziót, akkor a haszontalan szófecsérlés megszűnik és a parlament értékesebb tagjai is sűrűbben fognak eljárni az ülésekre, hogy az ország érdekében való komoly munkában részt vegyenek. A párt értekezlete nem döntött az indítvány fölött, hanem kiadta tárgyalás végett a jogügyi bizottságnak. Az értekezleten egyébként fölmerült az az indítvány is, hogy az üléseken meg nem jelenő képviselőket tartós mulasztás esetén részesítsék megrovásban, ha pedig ez megismétlődik, akkor közöljék a kerületükkel falragaszokon. A házszabályrevizió tervéről megkérdeztünk több politikust, akik a következőképen nyilatkoztak: Friedrich István: — A magam részeiről a házszabályrevíziót nem tartom szükségesnek, mert ez csak az ellenzék újabb harcbalépését vonná maga után. Az a véleményem, hogy a házszabályrevízió helyett teremtsenek olyan hangulatot a parlamentben, hogy a házszabályszigoritásra szükség ne legyen. Peyer Károly: — Az egységes pártban a házszabályrevízióra Vonatkozólag kialakult nézet engem nem lep meg. Ez a gondolkozás összefügg a mai kormányzási rendszerrel. A sajtót közigazgatási úton elnémítják, a szabad véleménynyilvánítást a rendtörvénnyel lehetetlenné teszik, hátra van még a nemzetgyűlés, tehát itt is némaságot kell teremteni, akkor az egységespárti felfogás szerint teljes lesz a konszolidáció. Költségvetést és zárszámadást évek óta nem látunk. Az egyetlen hely, ahol még valamelyes bírálatot lehet gyakorolni a kormány ténykedése felett, a nemzetgyűlés. Ha a nagybirtokosok jóforgalmú ügyvédeinek nincs idejük a földbirtokreform elleni harc közepete az ülésekre eljárni, úgy mondjanak le és szenteljék idejüket kizárólag a nagybirtok védelmének, de nincs joguk ezen a címen mások véleménynyilvánítását korlátozni, különösen akkor, ha ebből a kormánypárt is bőségesen kivette a részét. A különbség csak az, hogy míg az ellenzék részéről komoly és tartalmas felszólalások hangzottak el, a kormánypárt részéről a Bell-féle felszólalások egészen nyugodtan elmaradhattak volna. Egyáltalában minek ez a sok formaság? Meg kell bízni az állambiztonsági megbízottak országos szervezetét a nemzetgyűlés ellenőrzésével és akkor minden rendben lesz. Csak az a félő, hogy az események mást fognak diktálni. Vázsonyi Vilmos: — Nem értem ezeket az urakat egyáltalában.Valahányszor úgy tetszik nekik, körülhordozzák a béke zászlaját és magasztos igékkel hirdetik az öszszetartás szükségességét, máskor pedig egyenesen provokálólag lépnek fel és szinte keresve keresik a módot, hogyan lehetne a helyzetet felborítani? Házszabályrevíziónak semmiféle aktualitása nincsen. A tanácskozások normálisan folytak és a többséget, bár törvénytelen rendelet alapján ült össze a Ház, a kisebbség a határozatok meghozatalában nem akadályozta meg A házszabályrevízió felvetése tehát egy könnyelműen és kihívóan odadobott keztyü. 1. Megbzukott a Teleszky-féle pénzüfgyi pozitista? Pénzügyi körökben el van terjedve az a sűz, hogy a kormányzat szakított a Teleszky-féle pénzügyi felfogással. Teleszkynek mechanikus pénzügyi rendszabályai, amelyek az adóteher további fokozásával akarják az állam pénzügyi egyensúlyát helyreállítani, nem váltak le és így azok a remények sem teljesedtek, amelyeket ezúton a közgazdasági helyzet javulásához fűztek. Teleszky kudarcának tekintik, hogy az élelmiszerek tarifáját leszállították, noha újabb tarifaemeléseket is szükségesnek hirdetett. Az eddigi emelések is azt eredményezték, hogy megcsappant a forgalom és a jövedelem nem több, hanem kevesebb lett. Ugyanez tapasztalható az állami drágítások egyéb terük is és kezdenek igazat adni gróf Hadik Jánosnak, aki mechanikus pénzügyi rendszabályok helyett nagyszabású termelési politikának szószólója. A Teleszky-féle pénzügyi politika bukásának a közeljövőben látható jelei is mutatkozni fognak. A képzőművészek egy táborban, A Benczúr-Társaság bankettjén kibékültek a képzőművészek. Tegnap tartotta a Benczúr-Társaság Benczúr Gyula hazatérésének negyven éves jubileuma alkalmából, amint ezt megírtuk, díszközgyűlését, utána pedig a Fészekben bankett volt. Ezen Hóna József szobrászművész, a Benczúr-Társaság új elnöke felszólalt és örömének adott kifejezést, hogy a művészek között az ellentéteket sikerült áthidalni. Csók István, a Szinyei Társaság elnöke, aki több tagtársával mint vendég vett részt a lakomán, a művészek között való békességet hangoztatta és azt a célt jelölte meg a művészek további programmjául, amely félretéve minden idegen szempontot, a magyar művészet naggyá tételére törekszik. A művészek különböző töredékeinek kibéküléséről kérdést intéztünk Róna Józsefhez, mint aki a tegnapi banketten elsőnek szólalt fel. A nagyhírű szobrászművész a Pesti Hírlap munkatársának elmondotta, hogy nagy ellentét nem volt a művészek között. A művészeti viszonyok kuszáltak voltak, együttesen nem tudtak a művészek boldogulni és külön csoportokba tömörültek az egymással szimpatizáló művészek, hogy másoktól függetlenül intézzék ügyeiket. — Régebben is voltak ilyen külön csoportok —— folytatta Róna mester — mint például a Céhbeliek, a Kéve, amelyek maguk csinálták dolgaikat és ilyenformában alakult meg a Szinyei-Társaság is, mint ahogy ilyen intézmény a Benczúr-Társaság, amely célul tűzte ki magának Benczúr Gyula irányának követését. Nem volna értelme, hogy két ilyen nagysúlyú társaság, mint a Szinyei és a Benczúr, amely jelentős művészeket tömörít össze, külön-külön, egymás ellen dolgozzon. Vállvetve kell a művészeknek dolgozni és nem szabad, hogy művészek versenye legyen, hanem csak a művészetek versenyének lehet létjogosultsága. Ezt érezték mindnyájan a Szingeisták is, akik nagyszámban voltak jelen a vacsorán és a levegőben lévő hangulatnak adtam kifejezést, amikor a barátkozást szóbahoztam, mert ez rendkívül üdvös a művészetre. A művészeti birkózás éljen tovább, ezt a műértő közönség is szívesen látja, a művészeknek azonban — mindenki a maga irányát követve, — egy közös cél érdekében kell dolgozni. A két társaság megmarad, a Szinyeisták követhetik Szinyei kultuszát, mint ahogy mi Benczúr irányát ápoljuk továbbra is és azt hiszszük, hogy közös dolgainkat együttesen tudjuk megcsinálni, együttesen tudunk dolgozni a magyar művészek és a magyar művészet érdekében. Tolnay Ákost, a Benczúr-Társaság igazgatóját is felkerestük ebben a kérdésben. Elmondotta munkatársunknak, hogy a közeli napokban közös értekezletre fogja egybehívni az összes művészeti csoportok vezetőit. —• Meg akarjuk beszélni — jelentette ki, — hogy minden csoport dolgozzék tovább a maga hatáskörében, a maga művészi céljaiért, ha azonban egy közös ügyről, például a Műcsarnok elfoglalásáról volna szó, akkor ezt a csoportok vezetői intézzék el. Nem akarjuk, hogy örökös tárgyalásokkal töltsék el a művészek idejüket, mert ezek a tárgyalások szülik a személyes torzsalkodásokat. A csoportok vezetői együttesen olyan erőt alkotnak, amely meg tudja védeni minden művész erkölcsi és anyagi érdekeit. A közeljövő,ben újabb művészcsoportok fognak alakulni, mint a külföldön alakulnak egymásután és ez kívánatos is a művészet egészséges fejlődése szempontjából. — A művészeti csoportok delegátusainak értekezletén szeretném fölvetni, hogy évenként egyszer az összes csoportok csináljanak egy közös kiállítást. Ennek az volna a gyakorlati haszna, hogy az egész magyar művészetet egy közös fedél alatt kapnánk meg. Oroszország nagy hajánál előkészleteket tesz. Bécs, jan. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Varsóból olyan hírek érkeznek Bécsbe, hogy ott Oroszország katonai előkészületei miatt nagy idegesség uralkodik. Úgy a sajtó, mint a kormánykörök feszült figyelemmel kisérik a határontúli eseményeket- Csicserin visszautazik Oroszországba. Berlin, jan. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Csicserin szombaton Lausanneból Berlinbe érkezik, ahol körülbelül két hétig szándékozik maradni és azután visszautazik Moszkvába. A berlini orosz körök a lausannei békekonferencia eredményét olyanformán jellemzik, hogy a konferencia sem békét, sem háborút nem hozott, hanem a feszültség , most krónikus jelleget öltött