Pesti Hírlap, 1923. május (45. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-29 / 119. szám

A harc ellen. Harci zaj hallatszik újra a politika ber­keiből. Pár hétig nyugalom volt az országban, mert a külföldi kölcsön kilátásai csöndre intették a kedélyeket. Most a parlament meg­nyíltával újra politikai viharok felhői gyüle­keznek. "Jól tudjuk, hogy a közeledő jégverés ellen nem használ semmit az elébe harangozás. De azért mi mégis, mint a toronyőr, ki mesz­szebbre lát, megadjuk az intő jelet. Elismer­jük, hogy a miniszterelnök távollétében föl­gyúlt a gyújtó­anyag. De ez még nem elegendő ok arra, hogy engedjük fölgyújtani az orszá­got. El kell takarítani a béke útjából minden gyújtóanyagot, mert minisztereink látogatása csak felnyithatta a közvélemény szemét, hogy a külföldi kölcsönnek belpolitikai feltételei is vannak. Ha itthon nem tudunk abszolút csön­det teremteni a politikában és nem tudjuk ösz­keges energiánkat gazdasági talpraállításunkra központosítani, akkor nem is állunk talpra soha. És nem is fog bennünket ebben senki segíteni.­­A­ felelősséget nem leh­et egyik tényező­nek sem kizárólag a másik nyakába varrni. A belső béke és a külföldi kölcsön junkuim kérdésében minden esetleges sikertelenségért a kormánnyal és a többséggel együtt felelősség­gel tartozik az ellenzék is és a társadalomnak mindama tagjai és testületei, akik és amelyek közszereplésükkel árthatnak Magyarországnak' 'a külföldön. Végre rájöttek m­­a a magyarok­hogy sorsukat a külföld dönti el. Tehát vonja le mindenki magára­ nézve azt a konzekvenciát, hogy viselkedésével, cselekedeteivel és nyilat­kozataival ne ártson Magyarországnak. Semmi­féle kérdésben sem szabad belpolitikai vihart előidézni. Mert ha látják külföldön, hogy egy nyomorgó nemzet még a szegénységében is folyton veszekszik és komoly munka, helyett politikai harcokra fecséreli idejét, akkor szóba sem áll velünk senki. Az a botrányos választási visszaélés, amit­­Budapesten elkövettek, magában véve is kom­promittál a külföld előtt. De ha gyorsan nem reparálják és még politikai viharok is támad­nak ebből, akkor ez az ok magában véve is elegendő arra, hogy a kölcsön ügyét elhalassza és a jövendőben is még drágábbá te­gye. Itt kormánynak gyorsan kell cselekednie, hogy­ megnyugtassa a kedélyeket, megszüntesse a jogfosztást. Olyan ország, amelyben megtűrik a tömeges jogfosztást saját állampolgáraival szemben, nem kelthet bizalmat idegen állam­polgárokban s ezek nem fogják nekünk­ kölcsön­adni a pénzüket. Avval a régi sablonnal, hogy minden kormány takargatni, védeni vagy tagadni próbálta párthiveinek visszaéléseit, ma már teljesen szakítani kell. Azok nem lehet­nek támogatói a kormánynak, akik vissza­éléseket követnek el. Tehát a kormánynak saját érdekében is kötelessége dezavuálni minden visszaélést. Ezt várjuk a Bethlen-kormánytól is a budapesti választói névjegyzékek ügyé­ben. Ezt az ügyet most nem szabad pártszem­pontból elintézni. Ma mindent csakis,a külföldi kölcsön szögéből­ kell megítélni.­­Ugyane szempont kell, hogy vezesse a kor­mányt a földbirtok novella kérdésében is. Itt is el kell kerülni ír politikai viharokat, de ezen­felül itt még speciális gazdasági érdek követeli, hogy a törvénymódosítással ne szolgáljanak semmiféle politikai kérdést, ne akarják kielé­gíteni se az agrárszocialistákat, se az oligarcha földbirtokosokat, hanem csak a többtermelés érdekét szolgálja az új törvény. A külföld kor­mányai és pénzügyi körei számára ugyanis anyagi garanciát mindenféle kölcsönnel szem­ben elsősorban a gazdasági termelésünk nyújt­hat Minél többet termelünk, annál jobban tud­juk a kölcsönöket törleszteni. Ha tehát azt lát­nák jövendőbeli hitelezőink, hogy mi könnyel­műen szétforgácsoljuk földünket, amelynek termése számukra anyagi biztosíték, akkor e miatt sem fognak nekünk pénzt adni. El kell tehát nyomni egyrészt minden parciális érde­ket, másrészt pedig minden politikai szenve­délyt. Az agyvelők minden gondolatát, a szívek minden érzését, a gazdasági érdekekre kell koncentrálni.. Semmiféle politika sem jogosult ma, csak a gazdasági politika, amely talpra­állit. ZÁ­­V Ára hétköznap 50 korona, vas( BUDAPEST, 1923. XLV. ÉVFOLYAM, 119. (15,130.) ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy bóra . .. 1000 korona M­egyedévre...» 2800 korona Egyes szám éra helyben, vidéken és a pályaudvaro­kon 50 korona, vasárnap 70 korona. Külföldön két­szeres az előfizetési év. Jmni VQWl korona• SCEDD, MÁJUS 29. IDattStuilajdonosok. ZÉGRÁRY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA: Bpest, Vilmos cséssár-ut 78. FIÓKKIADÓHI­VATALI Budapest, EracéceS-körüL L­­­f 1411« «PR.ÜS9 M napokban utazik Budapestre a Jóvátételi Bizottság ellenőrző Bizottsága Párizs, máj. 28. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) A jóvátételi bizottság által kikül­dött ellenőrző bizottság a legközelebbi napokban elutazik Budapestre. A bizottságban az antant­államok különböző szakemberei lesznek képviselve, hogy Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzetét megvizsgálják. Az ellenőrző bizottság nem elégszik meg a magyar kormány által a jó­vátételi bizottságnak elküldött memorandummal, hanem saját maga fogja a vizsgálatot lefoly­tatni. A bizottság munkaterve már készen van és a jóvátételi b­izottsági­ár jóvá ig hagyta. A kormány csütörtökön foglal állást a párizsi döntés ügyében. Bethlen ma tájékoztatja a pártvezéreket a külföldi kölcsönről. — Mit tárgyal a nemzetgyűlés? A jóvátételi bizottság határozatának hiteles szövege már megérkezett Budapestre és a kormány ezzel szemben való álláspontjáról, s további lépései­ről bizalmas információkat fog adni a pártok vezé­reinek. Gróf Bethlen István miniszterelnök kedden délután fél kettőre hívta meg a parlamentbe a nem­zetgyűlés vezető politikusait, köztük az ellenzék ré­széről gróf Apponyi Albertet, gróf Andrássy Gyulát, Ugrón Gábort, Vázsonyi Vilmost, Rassay Károlyt, Szilágyi Lajost, Peidl Gyulát, Peyer Károlyt és­­Giesswein Sándort. A nyilvánosság­ előtt a kormány egyelőre nem foglalkozik a döntés folytán előállott helyzettel, — ezért elmaradnak a nemzetgyűlésen várt nyilatkoza­t­ok — mert gr5? "Bethlen Tyb­án és Kállay­­Tibor tu­la­jdonképen még minisztertársaikat sem tájékoztat­ták külföldi tárgyalásaik eredményéről, ez csak csü­törtökön fog megtörténni, amikor ebben a tárgyban rendkívüli minisztertanács ül össze. A miniszterta­nács állásfoglalása fogja azután megszabni, hogy milyen m­ai választ tovább a kormány a külföldi kölcsön megszerzése érde­kében. A kormány állásfoglalásáig a parlamentben­­az ellenzék részéről sem hozzák szóba a kölcsön ügyét. Kedden és szerdán a választói névjegyzékek körüli visszaélések­­ügyében várhatók tömeges fel­­szólalások az ellenzék részéről, csütörtöktől keddig szünete lesz a Háznak, ez alatt a bizottságok fogják előkészíteni a napirendre kitűzendő javaslatokat.­A keddi ülésen okolja meg Szilágyi­ Lajos a fixizeté­ses alkalmazottak ügyében bejegyzett indítványát. A kormány három javaslatot akar sürgősen letárgyal­tatni, ezek: 1. A lakásépítés előmozdításáról; 2. a clearing­forgalom­ról; 3. az iparban és kereskedelemben szük­séges kivételes intézkedésekről szóló javaslatok, amelyek a jövő hét szerdai ülésén kerülnek napi­rendre. Azután néhány napos újabb szünet követke­zik. Az ellenzéki pártok még nem járultak hozzá ezekhez a szünetekhez. Mint súlyos, problémák fölvetésekor rendesen, most is­e­m válság, hírekkel igyekeznek némely oldalról megnehezíteni a kor­mány helyzetét. Ezeket a híreket beavatott helyen teljesen alaptalanoknak mondják és olyan politi­kusoktól, akik a­ többségi párt élén állanak és az ille­tékes tényezők felfogását ismerik, azt az információt kapjuk, hogy szó sincs a kormány távozásáról . -gróf Bethlen Istvánnak igen messze­­menő tervei vannak az ország kon­szolidációjának és gazdasági megerő­södésének biztosítására. Itt említjük meg, hogy a földreform-novella tervezete legközelebb a pártok elé kerül; kedden este a pártonkívüli képviselők csoportja tárgyalja. V­­ I . A drágasághoz képest arányosan emelik a közalkalmazottak fizetését- Tervezet a fizetések automatikus, hónaponként­ emeléséről a minisztertanács tárgyalja. A közalkalmazottak fizetésrendezésének állan­dóan napirenden levő ügye ezen a h­éten fordulópont­hoz jut. A kormány ugyanis — mint illetékes hely­ről értesülünk — a kérdésnek olyan gyökeres ren­dezését készíti elő, amely elejét veszi annak, hogy a tisztviselők elégedetlensége továbbra is állandóan nyugtalaníthassa a közhangulatot. Evégből nem­csak egy újabb drágasági segély kiutalásáról van szó, hanem olyan megoldásról, amely a megélhetés fokozódó nehézségivel egyszers mindenkorra arányba hozza a közalkalmazottak járandóságait és ezzel fölöslegessé teszi, hogy időnként memoran­dumokkal legyenek kénytelenek a kormányhoz for­dulni fizetésüknek a drágasághoz mért fölemelése végett. A kérdés rendezését siettette az a körülmény is, hogy a nemzetgyűlés polgári ellenzéke magáévá tette a fixfizetésű alkalmazottak ügyét és érdekükben eljárt a kormánynál. A képviselők megbízásából Szilágyi Lajos hétfőn a kormány meghívására föl­kereste gróf Bethlen István miniszterelnököt, aki elé terjesztette a fixfizetéses köz- és magánalkalma­zottak, a nyugdíjasok és nyugbéresek ügyében az ellenzék által elfogadott javaslatot. A miniszterelnök kijelentette, hogy a közalkal­mazottak kifizetésrendezésén a kormány dolgozik, és csütörtökre rendkívüli minisztertanácsot hívott egy­be, amely a külföldi kölcsön ügyén kívül kizárólag a közalkalmazottak anyagi segítését fogja tárgyalni. Közölte Bethlen, hogy ez a minisztertanács már a fizetésrendezés számszerű arányát is­­meg fogja ál­lapítani, s arra kérte a polgári ellenzéknek a tiszt­viselőkérdás ügyében kiküldött­ végrehajtó bizottsá­gát, hogy keressék föl Kállay Tibor pénzügyminisz­tert és vele tárgyalják le azokat a tervezeteket, ame­lyeket a különböző tisztviselői kategóriák kívánsá­gai közül a bizottság magáévá tett. Hozzájárult a miniszterelnök ahhoz is, hogy Szilágyi Lajosnak a tisztviselőkérdés ügyében be­jegyzett indítványa a nemzetgyűlésen, tárgyalás alá kerüljön. Mivel a Ház szerdán a fővárosi választói névjegyzék ügyében előterjesztendő interpellációkat fogja tárgyalni, a csütörtöki ünnepre való tekintettel pedig a hét második felében nem lesz ülés, a jövő hét első ülésének, a keddi ülésnek napirendjére tűz­z­ék ki Szilágyi indítványának megokulá­sát és tár­gyalását. Ezen­ az ülésen már úgy gróf Bethlen István miniszterelnök, mint Kállay Tibor pénzügyminiszter érdemi nyilatkozatot fognak tenni a fizetésemelés mértékéről is. Arra nézve, hogy a közalkalmazottak fizetés­rendezésénél a kormány milyen irányelveket kíván követni, a kormány köréből az alábbi információkat kaptuk: — Addig is, amíg a közalkalmazottak fizeté­sének­­ gyökeres és a viszonyok rosszabbodásával lépést tartó rendezésére a tervek elkészülnek, a kormány lényegesen föléz­i a reszt­kívüli drágasági segélyeket. Ennek a fizetésemelésnek a mérvéről már a csü­törtöki rendkívüli minisztertanács határozni fog. Ezzel párhuzamosan életbe lép egy állandó termés Csütörtökön rezszíkívül.

Next