Pesti Hírlap, 1923. június (45. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-02 / 122. szám

BUDAPEST, 1923. Mra hétköznap 50 korona, vasárnap XLV. ÉVFOLYAM, 122. (15,133.) SZÁM. ,-AV*-". ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra .... 1000 korona Negyedévre... 2800 korona Egyes szám ára helyben, vidéken és a pályaudvaro­kon 50 korona, vasárnap 70 korona. Külföldön két­szeres az előfizetési ár. --tJmPPona* "" / ^-. jz^MaíHuwftis 2. " •• ••' * * Kiadótulajdonosok • £­­ÉGRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ,­HIVATAL ÉS N­Y O­­VI­D­A , Bpest, Vilmosi császár-ut 78. FIÓKKI­ADÓHIVATAL» Budapesti-Erzsébet­ körút l. I A hivatalnok kérdés. A hivatalnoknak nemcsak kötelességei vannak az állammal szemben, de jogai is. A kötelességeket hűen teljesítette és teljesíti az egész tisztviselői kar. A legmegbízhatóbb támasza volt az államnak és a magyarságnak. Nehéz sorsa volt s panaszkodva bár, de tűrte súlyos állapotat. A nemzetségéhez való ragasz­kodás pedig oly erős volt, hogy az elszakított területekről épen a hivatalnokok közül vándo­roltak ki Cson­ka-Magyarországba legtöbben. Jelentékeny részük ott maradhatott volna s ha alkalmazkodni akar, zsírosabb kenyeret kap­hatott volna, mint aminő itt várt reá. És mégis az az állapot állott elő, hogy se a birtokos, se az iparos, se a kereskedő osztálybeliek közül nem repatriáltak aránylag annyian, mint ép a különböző hivatalnokok közül. És ez a hazafias kötelességtudó osztály volt és van legrosszabbul fizetve ebben a csonka országban. A legegyszerűbb suszter­vagy szabólegény jobban van dotálva, mint húsz vagy harmincévi szolgálat után egy elő­kelő állásban levő állami hivatalnok. Akinek nemcsak hogy épen reprezentálnia kell, amire jogosan szokás utalni, de akinek hosszú évekig tartó iskoláztatásban kellett részesülnie, ami nagy, költségeket emésztett fel. Nem csoda, hogy­ ily helyzetben bizonyos lehangoltság, sőt elkeseredés volt tapasztalható a tisztviselői karban. S annál kevésbbé csoda, hogy ezt a helyzetet fel próbálták használni politikai célokra oly felelőtlen elemek, amelyeknek egye-düli igyekezete az, hogy a kormánynak minél több nehézséget okozzanak s a támasztott zava­rok közepette ők maguk érvényesüljenek. Se nagy ügyesség, se kiváló szónoki képesség nem kell hozzá, hogy az elégedetlen és anyagi gon­dokkal küzdő embereket végsőkig el lehessen keseríteni. Tapasztaltuk ép az utolsó időben, hogy ez némely esetben nagyon is sikerült. Már ultimátumszerű fenyegetéseket is hallottunk, sőt kimondották egyes hevesvérűek a sztrájk szót is. Ettől az utóbbitól sohasem tartottunk. "A magyar tisztviselőt visszatartja ettől­ egy­aránt a kötelességtudás és az okos önérdek. Nem lesz rábírható — úgy hisszük — soha, hogy egy hivatalnok-sztrájkkal belső kataszrófa elé vigye az országot. Tretja hazafisága. De tiltja jól megfontolt önérdeke is. A sztrájk az ő rés­zére mérhetetlen megpróbáltatások láncolatát jelentené, melyet nem kü­zdhetne végig a szak­szervezetek ellenálló képességével , amelyek háta mögött a sztrájk-kasszák állának. Attól sem tartottunk, hogy a hivatalnokok nagyobb fele ki fog tartani a közéjük dobott jelszó, az aranyparitás mellett. [Mert hisz annak meg­valósítása az ország mai körülményei között teljes lehetetlenség. Ez annyit jelentene, hogy a magasabb miniszteri hivatalnokok vagy a fő­ispánok legalább tíz-tizenkét milliót kapjanak évente mai értékben s a legrosszabbul dotált számtiszt is vagy két milliót. Arra gondolni nem lehet, hogy ezt az ország adófizetői meg­bírják. A bankóprés igénybevételével pedig legföljebb odáig jutunk, ahova Ausztria. De h­át amint mondottuk, a hivatalnoknak nemcsak­ kötelességei vannak az állammal szem­ben, hanem jogai is. Legelemibb joguk az, hogy oly javadalmazást kapjanak, amelyből el tud­ják tartani magukat és családjukat. Ma a győző államok között sincs egy sem, amelynek művelt középosztálya­ oly életstandardot folytathatna, mint a háború előtt; de ahhoz meg­van az állami alkalmazottnak a kétségtelen joga, hogy bizto­sítsák részére azt a létminimumot, mely a civi­lizált, művelt embernek dukál. Nem akarjuk m­ost kutatni, megfelel-e ennek árfeltételnek az az ötven százalékos drágasági pótlék, mely­nek folyósítására magát a kormány a tegnapi minisztertanácson elhatározta, örülünk annak, hogy e kérdést jövőben minden hónapban meg­vizsgálják. De a kormány kötelességének tart­juk, hogy ne maradjanak a vizsgálatnál, hanem hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket is.­­A kormánynak teljesen igaza van, mikor ki­jelenti, hogy a tisztviselők rossz anyagi hely­zetét nem engedi politikai pártküzdelmek cél­jaira kortesfegyverül kihasználni, de evvel szemben elsőfokú kötelessége, hogy megfelelő módon enyhítsen ezen a rossz helyzeten. csupám gazdasági , természeim ellenőrző Francia politikai körök véleménye. — M magyar» Stofones árfolyamjának statis­záll&sáér­t. — A'fabfr Star`átSirsos and sg&l sajtóhangok. — M prtugal lapok a­­kisantant követeléseiből. Párizs, jun. 1. Francia politikai körök véleménye szerint a jóvátételi bizottság h­atároz- t ér­telmében a Magyarországon tervezett ellenőrző rendszabályok csupán gazdasági természetűek lennének és céljuk mindenekelőtt az, hogy a magyar korona árfolyamát stabilizálják. Prága, jan. 1. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A cseh sajtó még mindig g­róf Bethlen István miniszterelnöknek külföldi útjával foglalko­zik. A Narodny Listy mai számában párizsi levelet közöl, amelyben többek között ezeket mondja: A kisantant államai a magyar propozícióra együttes választ dolgoztak ki. Ők is azt kívánják, hogy Magyarország gazdaságilag talpraálljon és pénzügyi egyensúlyát visszanyerje. Készek is min­den olyan akciót támogatni, amely Magyarország újjáalakulására célszerűnek látszik. Emellett azon­ban e­rkölcsi okokból és az igazság érdekében követelniök kell, hogy Magyarország a kisantanttal szemben minden kötele­zettségét teljesítse és mindenekelőtt be­csületes módon teljesítse a trianoni bé­keszerződésből folyó és jóvátételi köte­­lezettségeit. Magyarország hely jele egészen itt is, mint Auszt­riáé és legfeljebb Németországéval lehet összeha­sonlítani. Itt is azon fáradoznak, hogy a gazdasági egyensúlyt helyreállítsák, de Németországot is arra kényszerítik, hogy a békeszerződést teljesítse. A külföldi kölcsön nem szolgálhat mo­ratóriumul a jóvátételi fizetések szá­mára, amint­­Magyarorszég kívánja, hanem Magyaror­szágnak, amennyiben a gazdasági helyzete javul, annál gyorsabban kell jóvátételi kötelezettségeit tel­jesítenie. Az angol és az olasz felfogás ebben a te­kintetben annyiban különbözik a kisantant felfogá­sától, hogy nem beszél jóvátételről és a kölcsön fel­használásának ellenőrzését a népszövetség pénzügyi bizottságára akarja bízni. Egyetlen államnak és különösen Csehszlová­kiának nem érdeke Magyarország tönkretétele. Ne ringassuk azonban — írja a lap — illúzióban ma­gunkat Magyarország felöl. Magyarország eddig nem tett egyebet, minthogy a határvidékeken lází­tott (?) Ha ezt a munkát aka­rja továbbra is foly­tatni, akkor számunkra nem marad más hátra, minthogy őrt álljunk a rend és a béke fenntartásáért és eltemessük azt a krátert, amelyet Magyarország balkáni mintára a­ Tisza partján mesterségesen lé­tesített. Ha a szövetséges nagyhatalmak megérrtik ezt a helyzetet, csupán egyetlen közös érdeke lehet egész Európának. London­, jún. 1. A Daily Mail (1. Ward Price tol­lából Budapestről keltezett cikket közöl „Magyar­ország rossz úton"­ „Fenn akarják tartani a lát­szatot" címmel. A cikkíró, ki Foch marsallt len­gyelországi és csehszlovákiai útján elkísérte és ez­után kereste fel Budapestet, cikkének elején meg­jegyzi, hogy Budapesten több vezető­ emberrel volt alkalma beszélgetést folytatni, kik őt a magyaror­szági helyzetről internálták. A cikkírónak feltű­nt, hogy mily sokan beszélnek Budapesten angolul. Az ország általános képéről azt mondja, hogy az hűt tükörképe pénzügyi helyzetének. Mint különös ér­dekességet­ jegyzi meg, hogy egy magasállású tiszt­viselővel volt alkalma beszélni, kinek jól vasalt és fényezett gallérja foszlott volt. Magyarország ter­mészeti kincsekben és kultúrában gazdag ország, azonban a trianoni békeszerződés tönkretette. Poli­tikai szempontból kétségtelen, hogy Magyarország saját maga okozta romlását, mert visszaélt az ural­ma alatt élő nemzetiségek jogaival. Ezért Magyar­ország most büntetésben részesült, mert hárommillió magyar lakos került Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia uralma alá. Magyarország külföldi köl­csöneinek kérdésében az angol kormány barátsá­gos magatartást tanúsított, mert angol érdekek is kívánják, hogy a kis és tehetséges magyar nemzet újra talpra álljon. A háború alatt a Magyarországon tartózkodó an­goloknak a hatóságok teljes mozgási­­szabadságot engedélyeztek. London, jan. 1. A Daily Herald egyik vezércik­kében rámutat, hogy egyetlen nemzet sem viselked­hetik tiszteletreméltóan, ha nem bíznak benne. Maga Benes is beismeri a Timesnak adott nyilatko­zatában, hogy országának érdeke megkívánja a Magyarországgal való jó viszonyt. Mindamellett nem hajlandó a magyarokat talpra segíteni, mert — mint mondja — nem bízunk bennü­k. Pontosan ugyanezt mondják a franciák is a németekről. Nem látják be, hogy azáltal, ha egy nemzetet megbízha­tatlannak nyilvánítanak, lehetetlenné teszik számára, hogy kiérdemelje a bizalmat és ilyenformán meg­hosszabbítják a nemzetközi viszonynak azt a nyo­morúságos állapotát, mely a félelmen alapszik. Ha azt akarjuk, hogy szomszédaink tiszteletreméltóan járjanak el, bíznunk is kell jó szándékukban. A kisantant egységes fr­ontja. Belgrád, jan. 1. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) Mint Bukarestből jelentik, a román kormány azt kívánta, hogy a kisantant egységes frontját Párizsban továbbra is óvják meg. A fran­cia kormány ugyanezt óhajtja. Románia azt kí­vánja, hogy Belgrádban előzetes konferenciát tart­sanak a külpolitikai tekintetben való együttes eljá­rás módozatainak pontos megállapítására. Párizs, jún. 1. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Alexandrics görög külügyminiszter Bu­karestbe utazik, ahonnan tovább megy Belgrádba. Útjában a román és a szerb államférfiakkal Gö­rögországnak a Solsantantba való felvételéről fog tárgyalni. Későbbi időpontban megkötik majd a­ Balkán-szövetséget, amelybe Bulgáriát is bele­­­vonják. Az osztrák költségvetés. Bécs, jan. 1. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A költségvetés második olvasása ma dél­u­tán a pénzügyminiszter beszédével kezdődött. Ez­után délelőtt és délután is tartanak ülést, hogy a ja­vaslattal két hét alatt végezzenek, mert az ellenzék bizonyára minden kívánságát és panaszát elő akar­ja hozni a vita folyamán. A költségvetés tárgyalása alatt a pártvezérek három fontos kérdéssel fognak foglalkozni, amiket még a nyári szünet előtt tető alá akarnak juttatni. Ezek: a választói reform, a szö­vetségi vasutak reformja és a szövetségi alkalma­zottaknak fizetés kérdése. A szerb köztisztviselők ultimátuma. Belgrád, jun. 1. (A Pesti Hírlap tudósítóján­­ak távirata.) Az állami alkalmazottak bizottsága a kormánynak ultimátumot adott át, amelyben azt kívánják, hogy a pénzügyi bizottság azonnal fog­­lalkozzék a drágaság kérdésével. Ha a kormány egy héten belül nem rendezi kérésüket és a főbizottságot az alkalmazottak kívánságainak elfogadásáról nem értesíti, ők ezt a kívánság elutasításának tekintenék és az alkalmazottak kénytelenek volnának­ a céljuk elérésére legalkalmasabbnak látszó lépést megtenni. 4.

Next