Pesti Hírlap, 1923. november (45. évfolyam, 247-271. szám)

1923-11-01 / 247. szám

4u — (Az óbudai demokraták pártvacsorája.) A III. kerületi demokratakör szombaton este népes párt­vacsorát tartott. A megjelenteket Vörösváry Miklós, a kör elnöke üdvözölte, Orova Zsigmond társelnök pe­dig a párt újonan belépő tagjait buzdította munkára és kitartásra. Benedek János főleg azt hangsúlyozta, hogy a demokraták nem világdemokraták, hanem el­sősorban magyar nemzeti demokraták. Majd élesen elítélte a kurzuspolitikát, amely kalandokba akarja belesodorni az országot. Baracs Marcell azt fejteget­te, hogy a lelkekben mélyreható változás állott be: az emberek kiábrándultak a kurzusból. Szilágyi La­jos képviselőnek azt a kívánságát, hogy a liberális ellenzék fogjon össze Wolf­fékkal a­ szociáldemokraták ellen, a leghatározottabban visszautasítja. A külső ellenség ellen m­eg tudná érte­ni az ilyen szövetkezést. Az az idő azonban rég elmúlt, hogy a szocialistákat hazátlan bitangoknak nevezzék és a demokratáknak semmi okuk sincs arra, hogy a szociáldemokrata párt­tal szemben úgy viselkedjenek, mintha az ellenség volna. Ellenkezőleg: a demokratáknak minden okuk megvan arra, hogy a szocialistákkal egy úton halad­janak a szabadság és a jogrend megteremtésében. H­ajlandó mindenkit elfogadni, aki közre akar mű­ködni a Wolff-féle kurzus megdöntésében. Pakots Jó­zsef szerint Szilágyi Lajos nézetének csak az lehet a magyarázata, hogy a fővárosi viszonyokat nem is­meri, s nem tudja, hogy milyen áthidalhatatlan ellen­tétek választják el a demokratákat Wolfféktól. A leg­közelebbi választás alkalmával a jövő politikája dől el Budapesten, ezért érthető, hogy a fővárosi politikai harcot sokan olyan nyugtalanul nézik. Bródy Ernő a mostani többségi párt uralmának meddőségéről emlékezett meg. Az emberek a terméketlen Budapest helyett a termékeny Budapestet várják. Az új Buda­pestnek csak a jog, szabadság és az erkölcs lehet alapja, amely ellen sohasem vétkeztek annyit, mint ma.­­— (George Biondei előadása.) A Magyar-francia irodalmi társaság november 6-án délután 5 órakor az Akadémia üléstermében a közgazdaság kiváló tanárát, George Blondelt, szólaltatja meg, aki az európai gaz­dasági újjáépítés címmel fogja az európ­ai kontinensre­­nehezedő gazdasági válság kivezető utait ismertetni.­­ (Adóügyi aktualitások.) Dr. Glücksthal Sa­rau szerdán rendkívül érdekes előadást tartott a Li­pótvárosi Társaskörben „Adóügyi aktualitások" cí­men A Társaskör nagyterme zsúfolásig megtelt ez alkalomra a Kör érdeklődő tagjaival és ott volt töb­bek között báró Szterényi József is. Glücksthal Samu előadásában kiterjeszkedett az adóügy történetére. Az adókötelezettség fejlődését a háborús és a háború utáni fedezetlen kiadások természetes következményé­nek tulajdonítja. A pénzügy­minisztereknek ma nincs nagyobb feladatuk, mint a bevételek szaporítása és a legjobb pénzügyminiszter maga a drágaság, mert ki szaporítja legjobban az állam bevételeit. A mai helyzetet adómach­ievalizmusnak nevezi, amikor a számok boszorkányos játékát veszik alapul". A jöve­delmek csak látszólagos nyereségek és csak azért kö­telező a papírkoronában való mérlegkészítés, hogy legyen adóbevétel. Ha ugyanis aranykoronára számí­tanák át a nyereséget, akkor kitűnne, hogy a nyere­ség még a semminél is kevesebb. Ma, október utolsó napján volt az adóvalorizáció első határnapja, egy hónap múlva a társulati adóval­­­orná­s­oka­t kell be­nyújtani, két hónap múlva már boszorkányos gyor­sasággal az 1923-as mérlegnek is készen kell lenni, hogy az adózó január 15-ikén kész mérleg alapján helyesbítést kérhessen. A valorizációs szorzószámot a korona romlásának megfelelően állapították meg, no­ha az adózók jövedelme nem emelkedett ezzel ará­n­yosan. Valorizálni kellett volna 1921 és 1922-es évi adókat, de ehelyett az­ 1922 és 1923-as évek adóját­­valorizálták, úgyhogy az 1923-as év most kétszeri adózás alapját képezi. Egyszer valorizációs alapon, egyszer pedig vallomás alapján kell fizetni. A kivetés ellen január 15-ig lehet felszólalni kész mérleggel, noha a mérleg készítése szigorú büntető szankciókkal van körülbástyázva. Ezután a társulati és egyéni cé­gek adójáról szól és a két adó között von párhuza­mot. A két adótörvény olyan, mintha az alapelveket más-más országokban állapították volna meg. A tár­sulati adót a részvénytársaságok, közkereseti és be­téti társaságok fizetik, míg az egyéni cégek a jöve­delmi és vagyonadót. Az egyéni cég adókulcsai öt százalék, míg a társulati adó hattól húsz százalékig emelkedik fokozatosan, de úgy, hogy két milliónál a húsz százalékos maximumot éri el. A társulati adó­rendszer megengedi a tartalékolást és adómentes fel­újítási és más tartalékot gyűjthet. Az egyéni cégek­nél e kedvezmény nincs meg, hanem az adótörvény a legprimitívebb. A társulati adókötelezettek az adó­mentes tartalékok mellett még rendkívül sok nagy kedvezményt biztosító leltározási előnyöket is élvez­nek. Ha egy társulati cégnél például az apa meghal és a fia lesz a cégtulajdonos, akkor egyéni céggé lesz és így mindezek az adókedvezmények megszűnnek. Az életnek kell alkalmazkodnia — mondja a— a tör­vény hiányosságaihoz, ha máshonnan nem, az utca­sarokról társat szereznie magának. A forgalmi adó körüli visszásságokról szólt azután és több példával illusztrálta a forgalmi adó körüli zavarosságot. — (Orvosi dir.) Dr. Kelemen Károly bőrgyógyász, urologus rendelőjét VI., Gróf Zichy Jenő­ utca 37. I.-ről ugyanezen ház II. 12/a alá helyezte át. — (Mercier bibornok és a magyar gyermekek belgiumi nyaraltatása.) Mercier b­ibornok Brüsszel­ben magánkihallgatáson fogadta Mengele Ferenc magyar ügyvivőt. Az ügyvivő a magyar kormány és a nép köszönetét fejezte ki a bibornoknak abból az alkalomból, hogy a harmadik magyar gyermekvonat is megérkezett Belgiumba.­­ (Ruppert Rezső sajtóperei.) Ruppert Rezső nemzetgyűlési képviselő sajtó útján elkövetett rágal­mazás és becsületsértés miatt sajtópert indított Ceg­lédi Emánuel hírlapíró ellen a Szózat­ban és Kádár Lehel hírlapíró ellen ugyancsak a Szózat­ban meg­jelent cikke miatt. A bíróság a vád és védelem meg­hallgatása után Ceglédi Emánuelt és Kádár Lehelt (s­ ajtó útján elkövetett rágalmazás vétségében bűnös­nek mondotta ki és ezért mindegyiket száz-százezer­­ korona pénzbüntetésre itélt-e . (Budapest egy szerencsétlenség tükrében.) A Ferenc József-híd budai oldalán ma délelőtt a vil­lamos fölborított egy tojásos ládával megrakott te­herkocsit, amelyen nyolc ember ült. Mi volt az oka a szerencsétlenségnek? Az, hogy rossz volt a villa­moskocsi fékje és a vezető nem­ tudott fékezni a hídfő lejtőjén. Mi történt a szerencsétlenség után? A men­tők későn érkeztek, m­ert húsz percbe került, amíg a telefonközpont kegyesen jelentkezett, íme, néhány újabb embervérrel megpecsételt részlet közintézmé­nyeink szörnyű lezülléséről. Az embernek ökölbe szo­rul a keze és keserű kifakadásra készül azok ellen a közhatóságok ellen, amelyek az ilyes­kit eltűrik, amikor az esemény további fejleményeiről értesül. A közönség sűrű gyűrűben fogta körül a szerencsét­lenség színvonalát, ahol a villamoskocsinak úgyne­vezett mentődeszkája alatt vergődve haldokolt a sze­kér egyik utasa, akit tűzoltók és mentők nélkül nem lehetet kiszabadítani. Ez a szerencsétlen ember vér­zett ordított, segítségért könyörgött, az embergyűrű pedig közben szorgalmasan lopkodta a szekérről szétgurult tojást. Végigg ép tojás nem is maradt a helyszínen, csak törött tojás és összezúzott ember. Azaikor erről a részletről is értesülünk,­ az undortól elszorul a torkunk és az jut eszünkbe, hogy az a vá­ros, ahol a közönség morálja olyan alacsony, hogy lelketlen közönnyel lopkodja össze fölrepedt testű embertársa véréből­­ a rántotténak valót, mi jogon is követelhetné, hogy a közhatósága különb legyen, mint amilyet megérdemel?­­ (A Meteorológiai Intézet) Jelenti: Az időjárási helyzet lényegében nem változott. Közép- és Déleuró­pát nagykiterjedésű zárt alakú légnyomási maximum borítja, mely hatáskörében idő csendes, reggel sok helyütt ködös, nappal enyhe, éjjel hűvös. A minimum Izlandtól keletre van. Hazánkban eső nem volt, az ég részben felhős, reggel helyenként ködös. A hőmérsék­let kissé süllyedt, maximuma tegnap 25 fok Budapes­ten, ma reggeli minimuma 6 fok Túrkevén és Egerben. Időprognózis: Az időjárásban egyelőre lényeges válto­zás nem várható.­­ (A fascista­ ünnep) mint Rómából jelentik, impozáns külsőségek között játszódott le. Az ünnep­ségek tartama alatt a katonai kormányozható lég­hajók zaja és mintegy 300 repülőgép cirkált a leve­gőben. Az ünnepi felvonulásban óriási tömegek vet­tek részt, s az utakon sorfalat álló sokaságot a ka­rabinierik alig tudták visszatartani, bár­­a rendfen­tartásban a római fascista­ szervezetek is közremű­ködtek. A tömeg lelkesen éltette Olaszországot és Mussolinit A Piazza Venezián már óriási tömeg várta a menetet, itt gyűltek össze a háború rokkant­jai és az elesettek hozzátartozói. A tér közepén négyszögben fölállított katonaság tisztelgett. Mus­solini innen az ismeretlen katona sírjáig valóságos virágesőben haladt. A síremléknél való­, tisztelgés után a menet a királyi palota irányában haladt tó­vá, ahol megismétlődtek a lelkes ovációk.­­ (Az olaszok lefoglalták Károly István főher­ceg birtokait.) Giurati igazságügyminiszter lefoglalta Károly István főherceg ottani javait. A főherceg til­takozott a lefoglalás ellen azon az alapon, hogy bir­tokait Eleonora leányának adta át, aki olasz állam­polgárhoz ment férjhez.­­ (Sir Eric Brummond.) A kormányzó és fe­lesége október 31-én délután fél két órakor villás­reggelit adtak, amelyen résztvettek: Sir Eric Brum­mond, a Nemzetek Szövetségének főtitkára, Man­toux Pál és­ Hoden Marcel, Scitovszky Béla, a nem­zetgyűlés elnöke, dr Daruváry Géza külügyminisz­ter, dr Balogh Jenő, gróf Bánffy Miklós, báró Pe­tényi Zsigmond, dr Barta Richárd, a kabinetiroda főnöke, dr Nagy Emil igazságügyminiszter, gróf Csáky Károly tábornok, honvédelmi miniszter és Hardy Kálmán sorhajóhadnagy, szárnysegéd. A Külügyi Társaság ma délután az országház delegációs termében báró Wlassics Gyula elnöklete alatt nagy és előkelő közönség előtt a Nemzetek Szövetsége képviselőinek tiszteletére diszülést tar­tott. Wlassics Gyula elnöki megnyitója után, mely­ben a Nemzetek Szövetségének és a társadalmi testü­letek együttműködésének szükségességéről emlékezett meg. Mantoux Pál, a Nemzetek Szövetsége politikai osztályának vezetője, ismertette részletesen a Nem­zetek Szövetségének eddigi működését. A nagy tet­széssel fogadott előadás után Hoden Marcel a Nem­zetek Szövetsége információs osztályának tagja, a Nemzetek Szövetsége belső szervezetét vázolta. Vé­gül báró Wlassics Gyula elnök mondott kösszönetet az előadóknak.­­ (A p­átkai Gárdonyi emléktábla leleplezése.) Most leleplezték le a harmadik fejér-megyebeli emlék­táblát Pátkai.1. A Gárdonyi kultusz lelkes apostola, Bilkey Ferenc esperes-plébános buzgólkodása terem­tette meg a táblát, melyet Havranek fehérvári szob­rász készített el. A táblának ez a felirata: „Itt élte gyermekkora boldog napjait Gárdonyi Géza magyar író, 7 éves korában, 1867-ben.­ Édesapja akkor a Trautenberg uradalom gépésze volt. Az első beszédet Lipcsey Lajos székesfehérvári h. polgármester mon­dotta. Tartalmas, magvas beszédében azt fejtette ki, hogy a mai Csonka-Magyarországnak a Gárdonyi­fajta emberek emelékéből kell erőt meríteni a jövő Nagy-Magyarország visszaszerzésére. Az emlékbeszé­det Bilkey Ferenc tartotta. Gárdonyiban­ a magyar­ság és az erkölcsösség íróját jellemezte, aki itt a Dunántúl szívta magába a magyaros szellemet, és aki soha-soha semmiféle idegen írótól nem tanult. Itt a Dunántúl ismerte meg a magyar nép lelkületét és a magyar zsolozsmás nyelvet. Gyönyörű népies nyel­ven, könnyen érthető módon­ vázolta a nép számára Gárdonyi munkáit, jellemét főleg pedig a tanító sze­retetét a nép iránt. Az ünnepélyre a szomszédos fal­vak lakói is betódultak és áhítattal hallgatták a két lelkes szónok tanulságos szavait. Az ünnepség végez­tével a vendégek Sir József plébános vendégszerető házánál ültek össze ünnepi lakomára, ahol a gazda, Bilkey Ferenc plébános, Lipcsey Lajos h. polgármes­ter és Simon Sándor fehérvári városi tanácsnok mondtak lelkes, talpraesett pohárköszöntőket. A legkö­zelebbi Gárdonyi emléktábla leleplezést Csapdi-pusz­tán tartják, gróf Pálffy-Daun József dr. birtokán. — (Az árufuvarozás uj dijai.) Az Árvizsgáló Bi­zottság a jelenleg érvényben levő fuvardijakat 1 szá­zalékkal felemelte.­­ (Villamoskarambol nyolc sebesüléssel.) Szer­dán reggel fél kilenc órakor súlyos villam­osszerencsét­lenség történt a Ferenc József-híd budai hídfőjénél. Egy 03-as számú villamos, amelyet Zsigmond Pál kocsivezető vezetett, amikor a "hídra kanyarodott, nekiment egy tojásosládákkal teli kocsinak. A teher­kocsin nyolc láda tojás volt, vidékről szállították a fővárosba A ládákon nyolcan ültek, férfiak és asz­ezonyok. A teherkocsi a hídra akart jutni, nem vette észre a­ közeledő villamost s a kocsis a sínekre­ haj­tott. A villamos vezetője későn fékezett, a karambol megtörtént oly nagy erővel, hogy a fuvaroskocsi fel­borult és a rajtaülők mind lezuhantak, a lezúduló ládák is összetörtek ,, rengeteg tojás loccsant szét a kövezeten. Az öszeütközés nagy riadalommal járt, a reggeli járókelők öszefutottak a hídfő körül s a vil­lamosközlekedés jó másfél óráig szünetelt. Értesítet­ték a mentőket, majd a tűzoltóságot is. Dáni Lajos kocsis ugyanis, amint a bakról leesett, a villamos első része alá került, s az „életmentő" deszka maga alá nyomta. A tűzoltók segítségével tudták csak ki­szabadítani az eszméletlen, életveszedelmesen meg­sérült kocsist. Kivüle súlyosan megsebesültek Bálint Jánosné, Balog János és Gálics Gyula. A Rókus-kór­házba szállították őket. A négy könnyebben sebesül­tet, Insel Zsigmondot, Dezső Sándort,­ Berger József­nnét és Kirchner Mihályt a mentők a helyszínen kö­tözték be. A­­széttört ládákban mintegy nyolcezer to­jás pusztult el, négymillió korona értékben s a kocsi is tönkrement. A rendőrség Zsigmond Pál kocsivezetőt előállította a főkapitányságra s megindította a vizs­gálatot. (Halálozás.) Szipet­i­­Sándorné született Kauf­mann Mária tragikus körülmények között váratlanul meghalt. Temetése november 1-én, csütörtökön, d. e. 11 órakor lesz a­ farkasréti temetőben.­­ Gara József író- és hírlapírótársunk temetése csü­törtök délután órakor lesz a Kerepesi­ úti temető ravatalos terméből, a főváros által adományozott dísz­sírhelyen. PESTI HÍRLAP 1923. november 1., csütörtök. Bethlen ko­r c­sm­á ro­s: Hát maga még min­dig itt van? Miért nem megy már szépen haza? Wolff törzsvendég: Nem lehet elmennem. Ha nem támogatom a házat, hát összedűl. X Lexivtasz. (Bér rajza.)­— Diennia -3u c/apest

Next