Pesti Hírlap, 1923. december (45. évfolyam, 272-294. szám)

1923-12-01 / 272. szám

4 PESTI HÍRLAP . .­ ­. 1923. december l. szombat. magyar pénzügyi kibontakozás felalogos Myzélek farom!" A gondos: pénzügyi bisottság v agy tagjának nyilatkozata a kö­csön tárgyalásairól. Róma, nov. 30. A magyar kölcsön kérdéséről a Messagero beszélgetést közöl Bionchinival, a lon­doni pénzügyi bizottság olasz delegátusával. — A munka — mondta Bianchhini — még csak kendó fázisában van és minden prognosztikon korai mert még sok nehézség van, amelyeket nem lehet egyszeriben elhárítani. Ausztria esetét nem lehet tel­jes értékű precedensnek tekinteni, mert Magyaror­szág kölcsönérték kérdésében hiányzik a nagyhatal­mak garanciája. Még egy, nem csekély nehézség az ország mezőgazda­sá­­i ceellege, aminek következménye, hogy a gazdasági rekonstrukció hosszabb folyamatot igényel és sokban függ Magyarországnak szomszéd államaival való viszonyától is. Mindehhez hozzájárul az a tény, hogy az ipari ter­mékek ára hasonlíthatlam, nagyobb, mint a mező­gazdasági kiviteli cikkek ára. A magyar borgazda­ság különösen a beviteli államok felvevő képességé­nek csökkenése miatt súlyos válságba jutott.­­ Az állami pénzügyek szanálása Magyar­országon különleges helyzetet teremt. Amíg Ausztri­ában a tisztviselőkérdés megoldása lényeges meg­takarításal járt, addig Magyaroszágon ez lehetetlen­nek látszik. Mindezeknél fogva a pénzügyek orvoslása az adók, elsősorban az egyenesadók­­átemelése útján lehetséges.­­ A pénzügyi bizottság most még nem foglal­kozik a magyar kölcsön részleteivel, hanem kizáró­lag arra szorítkozik, hogy néhány elvi megállapo­dást­ hozzon, amelyeket a népszövetség tanácsa elé­ terjeszt. A részletes terv kidolgozása a tárgyalások későbbi fázisára esik, s e­z a magyar kormánnyal egyetértően fog megtörténni. Az újságírónak arra a kérdésére, hogy mi az általános benyomás erről a problémáról, Bianchhini így felelt: " Magyarország normális körülmények kö­zött a most felajánlott garanciák ellenében feltétle­nül hozzájuthat a kölcsönhöz. Kívánatos, hogy a mostani speciális helyzetben mutatkozó körülmé­nyek ne akadályozzák meg a kölcsönműveletet, mert ennek következtében Európa zavarai csak még fo­kozódnának. Már­pedig az adós tönkremenetele igen rossz üzlet a hitelező számára. London, nov. 30. A népszövetség pénzügyi bizott­sága tudvalevően befejezte tárgyalásait és megszer­kesztette a népszövetség tanácsa előterjesztendő je­lentését. A tanács valószínűleg Páriában fog össze­ülni. A pénzügyi bizottság jelentése úgy véli, hogy Magyarországnak két és fél évre van szüksége a költségvetés egyensúlyba hozatalára és ez átmeneti időszak alatt kétszázötvenmillió arany­korona szük­séges a költségvetés hiányának fedezésére. A bizott­ság szükségesnek véli, hogy ugyanúgy, mint Auszt­riában, Magyarországon is nemzeti jegybanke léte­süljön a legrövidebb idő alatt. A kölcsön felvétele a jövő év tavaszán történhetnék meg. Biztosítékul a vámokból, a dohány és a só egyedáruságból, vala­mint a cuksoradóból befolyó jövedelmek szolgálnak, de szükség esetén biztosítékul egyéb jövedelmeket is kijelölnének. Úgy gondolják, hogy­ a programja alapján a magyar koronát sabilizálhatják és a két és fél­ év alatt­­ Magyarország a maga gazdag termé­szeti forrásainak és saját szükségletére elegendő élelmének birtokában abban a helyzetben lesz, hogy saját erejéből fenntarthassa magát. A népszövetség a programja végrehajtására felelős főbiztost küld kn­, aki általánosságban hasonló működést fog ki­fejteni, mint­­Zimmermann Bécsben. Párizs, nov. 30. Havas-iroda a magyar kölcsön­tervről a Reuter-iroda jelentésével egybehangzó ér­tes­üléseket közöl és még hozzáfűzi, hogy a biztosí­tékul megjelölt jövedelmeket, valamint a többi jöve­delmeket fel fogják szabadítani minden elsőbbségi vagy egyenjogú teher alól, úgy hogy Magyarország első zálogot adhasson minden jövedelemre, amelyet esetleg a kölcsön biztosítékául kívánnának. Páris, nov. 30. A t­épszövetség pénzügyi bizott­ságának londoni tanácskozásán megjelent magyar delegáció tagjai Párizsba­ érkeztet. A 22 Er^sélsetvárosi R©r merénylete ügyében ©f^ész nyomozást rekonnstruálja* A többi merénylet ügye alárendelt szerepű. — „A nyilvánosságnak néhány napig türt kmmal kell vis­zkedni ." — A rendőrség nem­ bízik az eltűnt iratok megkerü­­ésében. A bombamerényletek ügyében folyó szakadat­lan rendőri nyomozás súlypontja, amit már a Pesti Hírlap pénteki számában beszámolt róla, az Erzsé­betvárosi Kör ellen intézett két év előtti véres me­rénylet titkainak tisztázására került. Beszámoltunk­a nyomozás feltűnést keltő eseményeiről, egy fon­tos tanúnak vallomásáról s azokról az izgalmas szembesítésekről, amelyek a nyomozás legfőbb irá­nyítója előtt lejátszódtak. A nyomozás érdeke meg­­kívánja, hogy annak a nőnek a neve, aki az érdekes vallomást tette, egyelőre nyilvánosságra ne kerüljön. Tudósításunkban mindössze az a tévedés fordul elő, hogy a szenzációs vallomást tevő nő a Dohány­ utca és a Hársfa­ utca sarkán levő vendéglő tulajdonosá­nak sógornője. A kevésbé informált lapok cáfolatá­val szemben meg kell állapítanunk, hogy valóban nem ez a vendéglő szerepel, hanem egy másik Do­hány­ utcai kis vendéglő s a leleplező szembesítések úgy történtek, mint ahogyan arról beszámoltunk s pozitív eredménnyel jártak. A főkapitányságon pénteken szélcsend állott be, ami azonban nem jelenti azt, hogy ellankadt volna a nagyarányú vizsgálat. Miután két bombamerénylet, ügye teljesen tisztázódott s a többi merényletek si­kertelenek voltak, a nyomozás most teljes erővel az Erzsébetvárosi Kör ellen intézett merénylettel foglal­kozik. Értesülésünk szerint az annak idején befejezett nyomozást elejétől végig rekonstruálják, helyszíni szemlét tartanak, kihallgatják a tanukat, de ezúttal sokkalta nagyobb számmal, mint az első nyomozás alkalmával. Annak idején ugyanis alig jelentkeztek tanuk, míg m­a tömegesen tesznek val­lomást, s a névvel ellátott és névtelen levelek serege is folytonosan érkezik a főkapitányságra. Illetékes helyen a nyomozás további sorsáról a következő értesüléseket kaptuk: — A legnagyobb titofiban­ kénytelen most a nyomozás az Erzsébetvárosi Kör merénylete ügyében eljárn,­ s az a meggyőződés megdönthetetlen, hogy feltétlen siker várható. A csorbát a rendőrség ki fogja köszörülni. A nyilvánosságnak néhány napig türelemmel kell viselkednie . . . A rendőrség kinyomozta azt a lakatosműhelyt, (­,hol a bombák készítői azokat az acéllapokat sze­rezték be, amelyeket aztán a gránátról eltávolított kupak helyére szereltek. Bécs, nov. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A nemzetgyűlésen ma volt a költségvetési provizórium első olvasása A­­ vitában mindenről be­széltek, csak a budget provizóriumról nem. A több­ségi pártok nem vettek részt a vitában, csak a szo­cialisták, akik erős támadásokat intéztek az igazság­ügyi kormányzat ellen és élesen kritizáltak több állí­tólagos „osztályitéletet". Több ízben is lármás je­lenetekre került sor, amelyeknek során úgy a he­lyettes kancellárt, mint a többségi párt néhány tag­ját durván szidalmazták, sőt tettlegességgel is fe­nyegették. A bombamerényletek ügyében pénteken délben a főkapitányság a következő hivatalos jelentést adta ki: „Folyó hó­l6-án a Reviczky­ utcai francia követ­ség ellen, valamint 1922 augusztus 22-én a Koháry­utcai törvényszéki fogház épülete ellen megkísérelt­­bombamerénylet ügyében folyó hó 29-én előzetes le­tartóztatásba helyeztetett: Varga­ Ferenc. Chriaszti A letartóztatott bombásokat szombaton kisérik át az ügyészségre. István, Márffy József, Horváth-Halas József, Szász József, Kiss Ferenc, Varga Lajos és Nesz Károly. Nevezettek a mai napon a budapesti kir. ügyészség­hez kisértettek át". Az ügyészséghez való átszállítás azonban pén­teken még nem történt meg, csak szombaton fogják a letartóztatott bom­básokat az ügyészségnek átadni. A rendőrség még pénteken sem tudta tisztázni, miként tűntek el az Erzsébetvárosi Kör bűnügyéről szóló akták és iratok. Azt a híradást, mintha az ak­ták a rendőrségen maradtak volna, am­ikor a Ko­vács-testvérek ügyében az ügyészségtől f­elkérték, Szrubián Dezső rendőrkapitány megcófolja. Ma is megvan az október 2-áról keltezett átvételi elismer­vény. Viszont az ügyészség irattárában, ahová az iratok áttanulmányozása után a vizsgálóbíró be­küldte az összes iratokat, nem találhatók. Illetékes rendőri körökben ma már nem bíznak benne, hogy megkerüljenek a fontos iratok. A rendőrség cáfol. A főkapitányság pénteken az éjszakai órákban a következő cáfolatot adta ki: „A napisajtóban téves és a tényeket meg nem közelítő hírek jelentek meg. Nevezetesen, téves az a közlés, mintha egy n­stan­ a főkapitányságon megjelent volna, és az ott lefolyt szembesítés alkalmaival Gsárffy József, Adorján Géza, Varga Ferenc és Horváth-Halasi József személyében fölismerte azon személyeket, akik az Erzsébetvárosi tí­rben történt robbanás alkalmával a Z­ohány-utca és Hib­ala-utca­ saxlján levő vendéglőben tartózkodtak. A szembesítés ily eredményre nem vezetett. Tévedésen alapul­ a Itir az is, hogy Gyalogt a rendőrség ez ügyben őrizetbe vette-" E cáfolatra az a megjegyzésünk, hogy valóban voltak eredménytelen szembesítések is. Hogyan tűntek el az akták? Tix. OsztfUk messzzetg-fiHés vízoshhb­­ítés&. & eb&igpelelS &01esnőjay fegyver»i lásd.i?»ttissi$. Boljjráá, nov. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának táviratai Miután a francia szenátus is megszavazta Jugoszláviának a háromszázmillió frankos hitelt, a belgrádi kormány Franciaországban százezer darab puskát rendelt ötvenezer darabot Csehszlovákiában fognak vásárolni. Megalakult a Manc-kormány. Sírospanana k&lügy&n­asztor lett. — A német ncaszo-M két tárcát k-l-verc-iril".. . A szociáldemokraták várakozó álláspontja. Bezon, nov. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Marx kabinetje még az este folyamán meg­alakult. Sir­esc mami átvette a külügyminisztériumot, belügyminiszter pedig Jaerc­s lett. Az igazságügyi tárca a bajor néppárti E­nmiriger kezébe került, aki ezidőszerint Augsburgban államügyész. Hadügymi­niszter továbbra is Gessler­rharact. A bajor dem­o­kratapárti Slamm, a volt bajor kereskedelemügyi­ mi­niszter és C­uno kormánya alatt a kancellária főnöke, birodalmi gazdaságügyi miniszter lett. Pénzügymi­niszter dir Luther maradt. Az élelmezésügyi minisz­teri tárcát Schiele német nemzeti képviselőnek aján­lották fel,,de pártja azt javasolta neki, hogy az aján­latot­ ne fogadja el. A Birodalmi Szövetség, amelynek elnökségében Schiele nagy szerepet játszik, a német nemzeti párthoz átiratot intézett, amelyben kijelenti, ho­gy nagy súlyt helyez Selitelének e kormányba való belépésre, sőt azt kívánja, hogy k­ivüle még egy né­met nemzeti párti tagja legyen a kormány­nak. A né­met nemzetiek frakciója ennek­­következtében ma este tanácskozásra ült össze, de annak eredményéről egyelőre még semmi sem ismeretes. A szociáldemo­krata frakció­­ma ötórás ülést tartott, de határozatot nem, hozott. A frakción belül az a felfogás alakult, ki, hogy előbb, várják meg a kormány nyilatkozatát és cselekedeteit és csak azután döntsenek a vele szeresben való magatartásukról. Hinni leh­et­, hogy a­ szociálde­mokraták egyelőre tuli­ fogják megbuktatni a­z új kor­mányt, mert­ Marx kancellár valószínűleg megkapja a birodalm­i elnöktől a feloszlatási dekrétumot, a szo­ciáldemokraták pedig nem szeretnék, ha már­ most új­­ választások, lennének. A visszaható erő a földbirtoknovellában, írta : Grecsák Károly ny. igazságügyminiszter A földbirtokreform-novellának kilencedik sza­kasza olyan rendelkezést tartalmaz, amely egyene­sen jogi képtelenség. Azt mondja ugyanis, h­ogy a fő kibír­tol reformról szóló törvénynek az a rendel­kezése, amely az arra igényjogosultaknak a ház­helyek céljaira szükséges ingatlanterületeket meg­váltási eljárás alá veszi, nem terjed ki külö­nösen a főváros területén fekvő ingatlanokra, még­pedig minden olyan esetben is, amikor a föld­birtokrendező-bíróság által hozott ítéletet még nem hajtották végre. Ez az utóbbi rendelkezés az, ame­lyet jogilag nem lehet sem­­ megmagyarázni, sem megokolni. Mert annak az intézkedésnek, amely sze­rint a házhelyek céljaira szükséges megváltási el­járást nem lehet fővárosi ingatlanterületekre kiter­jeszteni, nem csak visszaiható ereje van. Visszaható erő alatt ugyanis a­ jogászok azt értették, hogy az ilyen tételes jogszabály nem csak a törvény hatály­ba lépte után felmerült esetekben, hanem azokban az ügyekben is alkalmazandó, amelyek még a törvény hatályba lépte előtt merültek ugyan fel, de még fo­lyamatban vannak és bírói ítélettel­ még el nem döntöttek. A földbirtoknovella tárgyalására kikül­dött volt bizottság által a 9. szakaszban javasolt rendelkezés azonban visszaható erőt akar tulajdo­nítani a tervbe vett jogszabálynak a már bírói ítélet által eldöntött ügyekben, vagyis a földbirtokrendező bíróság, által hozott, a megváltást jogerősen kimon­dó ítéletek által eldöntött esetekben is, amelyekben a végrehajtást még nem foganatosították. Ez már nem csupán visszaható erő, ez már törvényes jogállapot alapján szerzett jogoknak el­kobzása. Oly neme a tételes jogszabályalkotásnak, amelyet lehet ugyan hatalmi szóval a törvénytárba belecsempészni, de amelyet nem lehet semmi, bármi­lyen köz vagy nem tudom milyenféle érdekek ürü­gye alatt beleüttetni­ az emberek lelkébe, az emberek jogérzületébe. A tételes jogszabály is csak úgy tör­vény a szónak jogetnikai értelmében, ha a jogot szolgálja. A jog pedig csak addig igazán jog, a nép­lélek jogérzü­letéből fakadó jog, amíg az igazságot szolgálja. Igazság pedig csak az, amit milliók igaz­ságérzete annak felismer. Lehet ugyan bárm­ivel formába foglalni egy az igazsággal ellenkező, te­hát nem a jogot szolgáló tételes szabályt, az soha nem lesz egyéb kényuralm­i dekrétumnál, amel­­ előtt meg kell ugyan hajolni, de amelyben nem le­het­ felismerni a jogtiszteletet. Ha most a bizottság javaslata alapján törvény­be iktatják azt az alkotmányjogi képtelenséget, hogy­­ a házhelyek megszerzésére szükséges megváltási eljárást nem lehet folytatni , és a létező törvényes jogállapot alapján meghozott jogerős bírói ítélettel a megállapított jogokat nem lehet érvényesíteni, azért mert a törvényhozó időközben az eldöntött jogesetet nézve alkalmazott jogszabály tekintetében más meg­győződésre­ jutott, akkor egy oly monstruózus jog torzszülöttet iktatunk a magyar törvénytárba, amelynek párjára a világnak egyetlen törvénytrasfit­ban sem akadunk. . Ezeket mérlegelve és megszívlelve, lehetetlen­ségnek tartjuk, hogy maga a törvényhozás a magi egyetemében tételes jogszabály gyanánt ki fogja mondani, hogy jogerős bírói ítélet alapján az eljá­rást akárkinek vagy akárminek a kedvéért folytatn lehet csak azért, mert a nemzetgyűléseik egyik bi­zottságában hevenyészett módon ilyen tár­gyú indítványt sikerült puccsszerűen elfogadtatni.

Next