Pesti Hírlap, 1924. április (46. évfolyam, 76-83. szám)
1924-04-01 / 76. szám
BUDAPEST, 1924. XLVI. ÉVFOLYAM, 76. (15,381.) SZÁM. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra... 30.000 korona Negyedévre. 90.000 korona Egyes szám ára helyben, Vidéken és a pályaudvarodon 1500 korona, vasárnap 2000 korona. Külföldön kétszeres az előfizetési ár, (V) KEDD, ÁPRILIS 1. Jioadótulajdonosok : ZÉGRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS MYOftSDAI Bpest. Vilmos császár-ut TS. MQKKIADÓHIVATALI Bodacosse Erzsébet-körut . Mit követelünk a nemzetgyűléstől? "Az új törvények szerint a választók nem adhatnak utasítást a követjüknek. De azért a nemzet egyeteme követelheti az egész nemzetgyűléstől, hogy teljesítse kötelességét és ne dolgozzék az ország érdeke ellen. Azon vitatkozni már nem is lehet, hogy a külföldi kölcsön nélkül katasztrófába jutnánk, de azért azt tartjuk, hogy a kormány pénzügyi javaslatain vitatkozni lehet és kell is, mégpedig avval a célzattal, hogy azokon javítsanak. Csak azokról a százszor elcsépelt témákról nem szabad most a kritikus hetekben vitatkozni, amiknek semmi köze a külföldi kölcsönhöz. És ha az ellenzék ezekre a témákra akar kitérni, s ezekkel mesterségesen megakadályozni a felhatalmazási javaslat törvényerőre emelkedését, s ennélfogva a külföldi kölcsön megkapását, akkor maga okoz kárt a nemzetnek. Obstrukciót csinálni képtelenség. De épen ilyan képtelenségnek tartjuk azt is, hogy meg ne kíséreljük a kormány tervezetének kijavítását. Amikor tehát az ellenzéki pártok és frakciók afelett tanácskoznak, hogy minő magatartást tanúsítsanak a legközelebbi hetekben, akkor maga az ország érdeke világosan előírja minden hazafiasan gondolkozó értelmes képviselő kötelességét. Az első kötelesség az, hogy tessék szakértelemmel foglalkozni a pénzügyi javaslatokkal. Aki nem ért ezekhez, az ne beszéljen. Másodszor ne beszéljen senki se az általános titkos egyenlő választójogról, amit nem lehet összekapcsolni a külföldi kölcsönnel. „Magyarország demokratikus átalakítása" olyan frázis, amit mindenki hangoztat, s néhányan még kiisveszik. De a szanálási tervvel szemben csak úgy lehet annak érvényt szerezni, ha minden képviselő a kisemberek terhein igyekszik segíteni magában a törvényjavaslatokban az adók és kényszerkölcsönök fizetésénél, s a két és féléves költségvetés összeállításánál. Ha akár a fajvédők, akár a szocialisták a maguk elcsépelt frázisaival, zsidókérdéssel meg internáló táborral akarják kihúzni azt a vitát, amelyen Magyarország sorsa felett döntenek, akkor az egész nemzet elítéli ezt az értelmetlen dikciózást és az egész külföldnek az lesz a vélekedése, hogy a magyar parlament nemért a pénzügyi és gazdasági kérdésekhez és érzéke sincs a nemzetgyűlésnek a nemzet exisztenciális érdekei iránt. Mikor fotográfus elé állítják az embereket, akkor az okos, természetes ember a maga rendes ábrázatát mutatja, a komikus színész erőltetett, vigyorgó grimaszt vág, a kültelki donzsuan pedig a fényképész utasítása szerint szélesen mosolyog. Most, a külföldről millió fényképező kamara lencséje fordul felénk. Mutassuk meg a nemzet becsületes ábrázatát és ne vágjanak a nemzet állítólagos képviselői semmiféle erőltetett grimaszt és ripacs pózt. A nemzet lelkiállapotának hű fotográfiája pedig azt mutatja, hogy mindenki követeli a külföldi kölcsönt, de még inkább követeli az ehhez fűzött javaslatok szakszerű kijavítását. Az az álláspont, mely a kormánypárt részéről azt hirdeti, hogy a hevenyében összecsapott költségvetés és felhatalmazási javaslat változtathatatlan szentírás és isteni kijelentés, ép oly képtelenség, mint az a szélső ellenzéki álláspont, amely obstrukcióval fenyeget és a kormány felbontása érdekében a külföldi kölcsönt s az egész országot is felborítaná. Igenis lehet olyan javításokat csinálni, amelyek nem érintik a külföldi kölcsönt. Lehet és kell is a terhek kirovásának idejében és módjában olyan változtatásokat tenni, hogy azokat elbírja az ország. A tájékozatlan külföld azt hiszi és a diktatórikus hatalomra törekvő kormány is elhitetni igyekszik, hogy az adófizető polgárság olyan fejős tehén, amelyet végtelenségig lehet fejni. Ezt meg kell cáfolni. Látjuk, hogy a kormány maga milyen tájékozzatlan a saját tervei felől, hogy egyre-másra gyártja a kényszerkölcsönök, vagyonváltságok és mindenféle adók terveit, egyiket a másik tetejébe hányja, minden rendszer és megfontolás nélkül, nem törődvén, hogy elbírja-e a lakosság. Ide praktikus rendet kell behozni. Ismerjük a kormányok gazdálkodását a vagyonváltságokkal, a földváltsággal, részvényváltsággal és mindenféle különleges állami jövedelemmel. Jól tudjuk, hogy semmit sem fordítottak arra, amire azt a törvény megszabja. A nemzetgyűlés hivatása tehát egyfelől a terhek aránylagos kiosztását és időbeli beosztását biztosítani a javaslatokban, másfelől kötelessége ma is és a jövőben is a teljes pénzügyi ellenőrzés s az elszámolás megkövetelése. Az ellenzéknek erre kell reászorítani a kormányt és többséget. A Népszövetség segítségével siiverül mi fog a kölcsönt elhelyezni. Bethlen miniszterelnök nyilatkozata a fontán keíráfo elengedéséről. — 71 kölcsönjavaslatok vitája a parlamenti bizottságban. A nemzetgyűlés pénzügyi, közgazdasági és közjogi bizottsága hétfőn délután ülést tartott és megkezdte a felhatalmazási törvényjavaslat általános vitáját. Heinrich Ferenc szerint a merkantil osztályoknak igen súlyos megterheltetéseket kell viselniök és a részvényváltság megoldásánál azt a formáját, amelyet ebben a törvényben választottak, revízió alá lehet venni anélkül, hogy ezzel veszélyeztetnék azokat az eredményeket, amelyeket a kormány a tervbevett intézkedésekkel elérni óhajt. Sándor Pál mindenekelőtt azt teszi kifogás tárgyává, hogy a kormány a mai hivatalos lapban törvényes felhatalmazás nélkül intézkedett a jövedelemadóbevallásoknak benyújtására nézve anélkül, hogy a jelenleg tárgyalás alatt levő felhatalmazási javaslatnak hatálybalépését megvárta volna. Rámutat ezután azokra a terhekre, amelyek a kereskedelmet és az ipart terhelik a közszolgáltatásokban és szóvá teszi úgy a vagyonváltság ügyét, mint a forgalmi adó és a kázhaszonrészesedés kérdését, valamint azt a politikát, amely a devizaközpontnál követtetett. Farkas István kifogásolta a földadónak és általában a nagyobb, vagyonoknak csekély adóterhét , és ezzel szervben. Kimutatta a fogyasztási adó ma-gasságára. Biró Pál szóvá tette a városi lakosság túlságos megterheltetését. Ugron Gábor a javaslatokban a jóvátétel kérdésének megoldását látja. Mint e megoldás részét fogadja, el azt az igen sajnálatos tényt, hogy a román okkupáció kérdésében a törvényjavaslat indokolásához mellékelt megegyezést kötötte a kormány a román állammal. A pénzügyi diktatúra kérdésében rámutatott arra, hogy a jelenlegi helyzetet úgy kell megítélni, mint amely a trianoni békeszerződés következménye. Ezért a javasolt korlátozásokat azokkal a korlátozásokkal kell összehasonlítani, amelyek a trianoni szerződésben foglaltatnak, Így ítélve meg a kérdések egész komplexusát, a maga részéről el kell fogadnia a javaslatot azért, mert az adott helyzetben nem lát más megoldást annak a megoldásnak helyébe, amelyet a kormány javasol és mert másrészt úgy látja, hogy ha a kormányt sikerülne meg-, buktatni, nem csak a kormány buknék meg, hanem maguk a javaslatok is, amelyeket pedig záros határidőn belüll el kell intézni. Gróf Bethlen István miniszterelnök ismertette azokat az okokat, amelyek szükségessé tették a románokkal kötött megegyezést a jóvátételi bizottság előtt levő kárpótlás kérdésében. A kisantant államai-szintén súlyt helyeztek arra, hogy a magyar szanálási programm végleges megállapításával egyidejűleg tisztázzák azokat a köztünk függőben levő legfontosabb kérdéseket, amelyek különösen a reparáció ügyével is kapcsolatosak. Így létesült a szerbekkel való megegyezés a törvényjavaslat indokolásának második mellékleteként, továbbá a románokkal való megállapodás, amely a javaslat indokolásának harmadik mellékletét képezi. Hangsúlyozni kívánja, hogy ebben a megállapodásban a kormány e kérdés praktikus megoldására törekedett olyan formán, hogy úgy Magyarország, mint Románia visszavonta azt a keresetét, amelyet a román okkupáció költségeinek megtérítésü címén, illetőleg a románok alatt okozott károk megtérítése címén egyrészről Románia, másrészről Magyarország intézett a reparációs bizottsághoz, amely követelések számszerinti összegben körülbelül egyformák voltak. Ami a kibocsátandó kölcsön elhelyezésének kérdését illeti, e tekintetben bizalommal van az iránt, hogy a népszövetség segítségével a kölcsönt sikerül elhelyeznünk. Abban az esetben, ha a német kérdés rövidesen megoldásra kerülne, ez nemcsak nem akadályozná a mi kölcsönünk kibocsátását a pénzpiacon való konkurrenciával, hanem ellenkezőleg — nézete szerint — csak előnyünkre szolgál atekintetben, hogy a kölcsönhöz mielőbb hozzájuthassunk, mert az végleges tisztázását jelentené a középeurópai helyzetnek és megerősítené a pénzvilág bizalmát atekintetben, hogy Európa politikai viszonyai immár konszolidálódnak és ezért rázkódtatásoktól nem kell többé tartani. Mncs árvizveszedelem Budapestem A vidéki árvizek őrei túlzottak, bár a Bodrog megáradt. —tt Buna tavalyi emelkedése távoli eshetőség. — A főváros Óbudán és Kelemföldön emelte az árvédelmi biztonságot. — az árviz elleni védekezés. A hirtelen beállott olvadás, a nyomon követő esőzés megduzzasztotta a folyók vizét s a Tisza mellékfolyóinak árterületét elöntötte az évente rendesen jelentkező tavaszi vizáradás. A Ronyva-patak sátoraljaújhelyi kiöntésén kivül a Bodrog és a Tisza több mellékfolyója kilépett medréből és riasztó hírek érkeztek a veszélyeztetett területekről. A földmivelésügyi minisztérium folyammérnöki osztályában szerzett információnk szerint ezek a vidéki árvízhírek túlzottak, csupán a normális kiöntés jelentkezett s a vizár még csak most kezdi elönteni a védőgátak és a meder közt levő hullámteret. Most kezdik előkészíteni a védekezést arra az esetre, ha az áradás nagyobb és veszélyesebb méreteket öltene, amitől egyelőre nem tartanak. A Felső-Tiszánál beállt már az apadás. Tiszabecsnél a vizszin tegnap óta 40 centimétert esett, de Vásárosnaményben újabb és az eddiginél is erősebb tempójú áradás észlelhető, amelyet a Szamos 60 centiméteres új árhulláma okozott. A Bodrog is árad még úgy, hogy Tokajnál április 3-án nyolcméteres vizszin várható. Szolnoknál a kulmináció ugyancsak nyolc méter körüli , vízállással április 10-én fog bekövetkezni. A Kőrösökön is, a Maroson is nagyobb áradás jelentkezik. Az árvizektől valló rettegés minden esztendőben megismétlődik, főleg így tavasszal, amikor minden védintézkedés erejét meghaladó meglepetések is érhetik a folyók vidékét. Az ármentesítés árvízvédelme ugyaniscsak bizonyos árvízmagassággal és, árvíztömeggel számol s ha kedvezőtlenebb helyzet áll be, vagyis váratlan, meglepetésszerű víztömeg és ármagasság lép föl, akkor csak rögtöni intézkedések segítenek, mert nincs olyan általános mód, mely az árvíztől föltétlen védne. Manap természetesen mégis sokkal kedvezőbb a helyzet, mint, a hajdani árvízkatasztrófák idején, mert amióta Belgrand francia mérnök bevezette az árvízjelzést, azóta előre értesülünk a közeledő veszedelemtől s igy előkészülhetünk a különösebb védekezésekre. Párizs például már a következő évben Belgrand árvízjelzései révén három nappal hamarább értesült a Szajna kiöntéséről. Az ármentesítés különben ma már minden civilizált államban jobbára megvédi az úgynevezett régebbi árterületeket, főleg hosszanti és kereszttöltésekkel, sőt egyes különösen veszélyes ponton fekvő községeket körtöltéssel biztosítva. A meder szélesítése és a víz esésének megnövelése — az utóbbi módot alkalmazzák a Tiszánál —, továbbá az árterület iszapolása, mely az árapasztó csatornák révén a vízelvezetés is erre szolgál. A víz távozása — apró források, bukógátak alkalmazása, erdősítés — a hegyekben csökkend a vizek lerohanását.. A lakott és nűvelt területeknek ily módon való árvíz elleni védelmei: az ármentesítés Magyarországon a legnagyabb és legrendezettebb.