Pesti Hírlap, 1924. október (46. évfolyam, 205-231. szám)

1924-10-01 / 205. szám

A bírói ítélet és a kormány. Mérges politikai üggyé dagadt a szolno­ki ítélet. Fújják és mérgesítik minden oldal­ról. Magát az igazságot nem tudta kideríteni az egész igazságszolgáltatási eljárás, mert a bombamerénylőket még mindig kutatják, ite sikerült úgy összebonyolítani a dolgokat, hogy csak a higgadt boncolás oldhatja meg a gor­dinsi csomót. Megkíséreljük tehát az ítélet folytán keletkezett politikai és jogi konfliktus­ban megtalálni a tárgyilagos igazságot s ezt­ ajánljuk a kormány és az összes politikus urak figyelmébe, akik párthevületükben és feleke­zeti gyűlölködésből már nem tudják meglátni a törvényesség határvonalát, melyet nem sza­bad túllépni a fajvédőknek sem, de a kor­mánynak­­sem. Rakovszky belügyminiszter nyilatkozata kiélezte, mert őszintén a világ elé tárta azt a konfliktust, mely a szolnoki ítéletben, en­nek indokolásában s az egész eljárásban a bí­róság s a közigazgatás közegei között, támadt. "Amit mi tapintatosan fejeztünk ki, azt a bel­ügyminiszter úr egy kissé nyersebben mon­dotta meg. S az indulatok gyors rohanásában oda jutottunk, hogy egy bírói ítélettel s az egész bírói eljárással ma este minisztertanács foglalkozott, annak egyes részleteit miniszte­rek kifogásolták és széltében híresztelik, hogy a kormány majd fog róla gondoskodni, hogy ha­sonló esetek ne forduljanak elő. Azzal is fe­nyegetőznek, hogy majd a bíróságoknál is be­hozzák a B-listát. Hivatásunkhoz képest egy kissé lehiggasztjuk a háborgó kedélyeket azzal, hogy ridegen fölsoroljuk, kinek mihez van joga s mi a kötelessége? A bombamerénylet ügyének elintézetlen­sége és az elsőfokú ítélet kétségkívül ártott az országnál­ külföldön. Tehát mindenki reparat­­uráról beszél. Tisztelettel bátorkodunk azon­ban a háborgó politikusokat s a miniszterta­nácsot figyelmeztetni, hogy egy birói ítéletet nem­ korrigálhat a miniszterta­nács, sőt abba bele sem szólhat. S az igazságü­gymi­niszterne­k úgynevezett felügyeleti joga és miniszteri fe­­eel­őssége nem vonatkozik a birói­­ítéletekre. Ezeknek függetlenségét törvény védi s a birói függetlenséghez nem nyúlhat­ hozzá se ,a kor­mány, se a nemzetgyűlés, mert az örök időkre való alkotmánybiztositék. .Van azonban a bí­rói ítéletnek korrektivuma, a királyi tábla és a­ Kúria korrigálhatja azt. Más senki a vi­lágon! Hova jutnánk, ha rendszer lenne abból, hogy minisztertanácsok foglalkozzanak egyes birói ítéletek fölülbírálásával s ily módon a befolyásolásával! Akkor minden kormány megszüntetné a neki nem kedvező ítéleteket. Idáig talán még sem jutottunk. Miután a bel­ügyminiszter úr s a­ kormányhoz közel álló politikus urak immár nyíltan hangoztatják, hogy a bíróságok egyik-másik­ ítéletébe bevo­nult a politika s megingatta az igazságszol­gáltatás biztonságát is, hát mi is elismerjük, hogy valóban igazuk van. S ezen segíteni kell. De a segítésnek nem az a módja, hogy a minisztertanács kormányozza az ítéleteket s be­folyásolja vagy megleckéztesse a­ biróságokt^­Hanem az, hogy a kormány akadályozza^meg a bíróságok minden külső befolyásolják^ Eb­ben az összes kormányok bűnösöb­­»« össze­omlás óta. Beszéljünk őszintének­ a hibás abban, hogy az egész közigazgatást és a bíróságokat is­ inficiálta, a politika? A kormány s elsősor­ban a belügyminiszter úr. Mert hiszen ők en­gedték elhatalmasodni azt a sok „hazafias" testületet és különítményt, amelyek a­ politi­kai merényletek szellemét szították és terjesz­tették. A kormány vette igénybe ezek támoga­tását a választások idején. A kormány elné­zése és támogatása növelte egyesekben és tes­tületekben azt a fölfogást, hogy ők mindent tehetnek, mert fölötte állnak a törvénynek. A kormánynak lett volna kötelessége arra ügyel­ni, hogy az állam alkalmazottai s főképen a bírák ne legyenek semmiféle cv­ilt vagy titkos szervezetnek se tagjai, se pártfogói, mely po­litikával foglalkozik. Mikor egy bírói ítélet kellemetlen a kormányra, akkor ezt észreveszi. .Mikor az egész világ előtt blamálja magát és az országot, hogy a bombamerénylőket nem tudja kézrekeríteni, ellenben fölmentett vád­lottakat vallatásnál kínoznak, akkor szálljon magába és lássa be, ho­gy azt a törvényt és tekintélyt nem tisztelő, önkénykedő és hetykél­kedő közszellemet a kormány tűrte, sőt rész­ben istápolta. Ha most fáj az okozat, a követ­kezmény, akkor menjen vissza odáig, hol meg­találja az igazi okot... Egyébként megnyug­tathatjuk az aggódó közvéleményt: az esti minisztertanácson elsimult az affér, minisz­ter,válság nincs! Csak az országban van vál­ság! ...­ ­SZERDA, OKTÓBER 1. Ferenc József sajátkezű bizalmas levelezése és titkos rendelkezésen. Bepillantás az uralkodás műhelyébe, a bécsi cs. és kir.. udvari és állami levéltár irataiból. Közlési jog fenntartva. — Copyright by Pesti Hírlap. LXL . perzsa sah Bécsben. Naszr­ Edding sah ült 1873-ban Perzsia trón­ján, aki akkoriban körutat tett Európában: az exotikus fejedelem látogatása mindenütt élénk ér­deklődéssel találkozott. Perzsiában akkor az oro­szok és az angolok versengtek a befolyásért. És a sah nemcsak mulatni, de országa érdekében megfelelő öszeköttetéseket szerezni tett látogatást az európai udvaroknál. A sah látogatásán kívül a király Konstantin orosz nagyherceget, azonkí­vül Vilmos császárt is várta, aki akkoriban már állandóan Gauteín­­jótékony forrásait használta. Ferenc Józ£.ef levele a politikai tekintetben is fontos látogatásokról is rv szól: Ressenhoffen. Kedves Albert! 1873 julius­­13. Teanav kaptam mea 8-áról kelt kedves leve­­­ledet és sietek, hoay kérdésedre válaszoljak. Min­­denekelőtt örömemet fejezem ki, hogy Benneteket ily hamarosan nálunk láthatunk. A Ti megérke­zésiek 3-ára var­u 4-ére nekem igen megfelel, csak arra kérlek, hogy később táviratilag tudasd a meai érkezés fontos napját és óráját. A többi vendégek, akik Veletek egyidejűleg esetleg itt, lesznek, nem fognak Benneteket zsenirozni, miután itt Schön­brunnban vagy Hetzendorfban foatok lakni, a perzsa sah, akit Ti valószínűen Bécsben foatok ta­­lálni, a Buraban kar lakást. Konstantin nagy her­,­cea, aki augusztusban három hetet fog Bécsben töt­­teni, inkognitóban szállodában foa lakni. Vilmos császárról még nem tudok semmit, uav vé­lem, hoay talán Gasteinből, való visszautazása alkalmából fogok vele valahol találkozni, ami azonban eszik eav vaav két­ navot foa részemről igénybe venni. Amennyiben azonban ő is Schön­brunnba­ jönne motk-d legkevésbé sem zavartok ki bennünket, nyírt hiszen marad még hely­esén. Végtelenül mocsrb­a örvendeztetni, ha egész aut­usz­­tusban itt­­maradtok, ami, lehetőséget nyújtana, arra, hatov a kiállítást, alaposan megnézzétek,­­és ha Bécsből elszabadulhatunk, még egy kicsit va­­dászhatunk is. Én most leányommal itt három nai­vot töltöttem, hoav teanavi születésnapját meaürt* neveljem és hoav eav kissé jobb levegőt szívjak.­ Most­ néhány szabad naiink volt, a württembergi­ királyné elutazása és a király megérkezése között. Hogy utóbbit reagel, Bécsben fogadhassam­, meg ma este el kell innen utaznom. 22-éig marad itt Azt hiszem, hogy a. verzsa sah. e hónop végén jön, miután 20-án utazik el Párisból és még Milánót és Velencét akarja meglátogatni. Remélem, hoay atyád állapota hamarosan meg fog javulni és hogy Ti ettől a­ gondtól mentesülni fogtok. Tartok tőle, hogy az ő rosszulléte megfoszt bennünket attól az örömtől, amelyre annyira számítottunk, hogy őt magunknál láthatjuk. Amennyiben kérlek, hogy feleségednek legszívélyesebb üdvözletünket add át, a remélhetőleg mielőbbi viszontlátásig üdvözöl hű rokonod Ferenc József. Naszr-Eddin perzsa sah, LXIl. János király halála. Költő a trónon: ez volt János szász király, aki különös szeretettel foglalkozott főleg az olasz irodalommal és a zenével. Amis: a német biroda­lom vajúdása tartott, hogy az egységes, hatalmas Németország végre megszülethessen: János király legszívesebben visszavonult dolgozószobájába, el­merült Dante Isteni színjátékának fenséges vilá­gába és lefordította ném­etre a halhatatlan olasz költő verseit. Nagy szeretettel dolgozott országa felvirágoztatásán, külső politikáját pedig Baust­ miniszterére bizta, aki azt poroszellenes szellem­ben vezette, annak a­ barátságnak megfelelően, amely Szászországot, és uraln^Liát Ausztriához és annak uralkodójához is^^Kimlitettük, hogy Szászország az osztrákok '^Hián küzdött az 1866-iki háborúban Cser^Hrrs­­földjén, majd a békekötés után a német teletségbe lépett és hadserege Albert Frigyes n­giörökös vezetésével dicsőségesen vett részt az 1870—71-iki francia háborúban. Nejétől, Amália Auguszta bajor her­cegnőtől három fia és hat leánya született. Ne­mes emléket hagyott maga után s költeményeit, fiának, Albertnek felesége, Carola, szász királyné adta ki Dichtungen des Königs Johann von Sacht­sen­eim, alatt. Ferenc József alábbi levelében János király nagy betegségéről szól, amikor a szász uralkodó állapota már reménytelen volt. Utána következő levelében pedig arról gondoskodik, hogy drago­nyos­ ezrede, amely felállítása óta Szászország nevét viselte, jövőre is megtartja ezt a nevét: Gödöllő, 1873 október 26.­­ Drága Albert! Fogadd legbensőbb köszönetemet 23-iki ked­­­ves leveledért, amely kétszeresen értékes nekem, mert drága atyád állam­­ár­ól ad­ hírt. Állandóan, Reád és a Tieidre gondolok és Veled együtt szerve­vedek a Reád nézve oly borzalmas napokban. Adja, az Isten Nektek, különösen a Te sokat szenvedel!

Next