Pesti Hírlap, 1925. december (47. évfolyam, 272-295. szám)

1925-12-20 / 288. szám

1925. december 16 vasárnap. PESTI HÍRLAP A Pesti Hírlap karácsonyi száma szenzációk sorozatai Kuzmik Pál meghalt. Eperjesi Kuzmik Pál, a budapesti tudomány­egyetem nyilvános rendes tanára, a második számú sebészeti klinika igazgatója, szombaton reggel öt órakor hirtelen elhunyt. A kiváló tudós sebészt munkaerejének teljességében ragadta el a halál. A magyar orvosi kar egyik legértékesebb tagját vesztette el benne; igen alapos készültségi­ és szinte példátlan lelkiismeretes orvos volt, aki valósággal együttérzett betegeivel. Betegei sohasem csalódtak benne, mert aki az orvostudomány mai eszközeivel megmenthető volt az életnek, az minden kockázat nélkül bízhatta rá magát az elhunyt Kuzmik pro­fesszor operációs késére. Hivatásának lett az áldo­zata. Egyik súlyos betegének meglátogatása alkal­mával fertőzés érte és kétoldali tüdőgyulladást ka­pott. Kéthly és Bálint professzorok kezelték, de a leggondosabb ápolás is tehetetlennek bizonyult a súlyos fertőzéssel szemben, özvegyén kívül két leánya és fia gyászolja, aki főmérnök a Ganz­gyárban és jelenleg tanulmányúton van Ameri­kában. Kuzmik Pál Eperjesen született 1864-ben. Gimnáziumi tanulmányait Eperjesen végezte, majd­ Budapesten járt egyetemre, ahol 1888-ban szerzett oklevelet. Ugyanakkor dijtalan gyakornoknak al­kalmazták Kéthly tanár mellett az I. számú bel­klinikán. Két évvel utóbb, 1889-ben díjas műtő­nö­vendék lett a II. számú sebészeti klinikán Kovács, majd Réczey tanár mellett. A rákövetkező évben utazási ösztöndíjjal külföldön időzött, ahol Berlin, Heidelberg, Bonn, Hamburg és Párizs klinikáin folytatott tanulmányokat. A következő évben, 1891-ben tanársegédnek nevezték ki a II. számú sebészeti klinikára, 1897-ben pedig adjunktus lett. Már 1898-ban egyetemi magántanári képesítést szerzett a sebészeti műtéttanból; 1905-ben címzetes rendkívüli tanár lett; 1909-ben nyilvános rend­kívüli tanár, 1914-ben pedig nyilvános rendes ta­nár. Közben 1908-ban az Uj Szent János-kórház sebészfőorvosának, 1914-ben pedig a II. számú se­bészeti klinika és műtő­intézet igazgatójának ne­vezték ki. A háború kitörésekor elsőosztályú honvéd­főtörzsorvosnak nevezték ki és egyik nagy buda­pesti hadikórház élére állították. Közben fél évig a harctéren vezetett egy honvéd hadikórházat. Azok a harctéri sebesültek, akik az ő kezelése alá kerül­tek, áldással emlegetik nevét. A háború szerencsét­lenjeivel példás emberszeretettel bánt és súlyos se­besültek százai köszönhetik életüket az ő odaadó és lelkiismeretes kezelésének. •Jelentékeny szerepet játszott az orvosok egye­sületi életében is. 1914-ben a Magyar Sebésztársa­ság elnökének választották. Elnöke volt a Munkás­biztosítási Felsőbíróság orvosi szakértőtanácsának és tagja az Igazságügyi Orvosi Tanácsnak. A­z összes belföldi tudományos társulatok tagul vá­lasztották, ezenkívül néhány külföldi tudományos társulat is felvette tagjai sorába. Holttestét december 21-én délután fél három órakor a Kerepesi­ úti temető halotasházában az ágostai evangélikus egyház szertartása szerint Kuzmik Pál egyetemi tanár, a második szímű sebészeti klinika és műtőintézet igazgatója, szombaton reggel meghalt. (Brunhuber felv.) megáldják, majd Eperjesre szállítják, hogy az ot­tani családi sírboltban helyezzék végső nyugalom­ra. Halálát szűkebb körű­ hozzátartozóin kívül ki­terjedt rokonság gyászolja, köztük sógorai, Ber­zeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szarvassy Imre, a műegyetem rektora, Szarvassy Sándor, az egyik londoni bankház el­nökigazgatója és Illésházy orvostanár. Nemes Zoltánt, ha partraszáll, elfogják az amerikai detektívek. Kábel távirat ment Newyork­ba. — Tiltakozik a sik­kasztóval hirbe hozott primadonna. — Két és fél milliárd a sikkasztott összes. — Hegedűjét már négy héttel ezelőtt kiküldte Amerikába Nemes doktor. A Pesti Hírlap tegnapi számában részletesen írtunk dr. Nemes Zoltán, a Pénzintézeti Központ ügyészének egyre dagadó bűnügyéről. Szombaton egyre-másra érkeztek a bejelentések a rendőrségre és a jelentések szerint a rendőrség most abban az irányban is megindította a nyomozást, hogy dr. Ne­mes Zoltán az Amerikába váltott hajójegye ellenére is nem tartózkodik-e Budapesten vagy nem utazott-e megszállott területre. Elutazott-e Amerikába Nemes Zoltán? A főkapitányság Intellektuális osztályának de­tektívjei szombaton megkezdték dr. Nemes Zoltán is­merőseinek, barátainak kihallgatását és ezek között akadt két olyan tanú is, aki kijelen­tette, hogy egészen bizonyosan emlékszik arra, hogy dr. Nemest december 7-én este Budapesten látta. A pénteken éjszaka jelentkezett tanúk, aki a Transat­lantique hajóvállalat titkára, azt mondotta a főka­pitányságon, hogy Nemes 9-én Le Havre-ban hajóra szállt és így december 7-én délután 8 óra 35 perckor elutazott Budapestről. Ha tehát Nemes Zoltán 7-én este még Buda­­pesten volt, akkor 9-én, a hajó indulásakor nem lehetett Le Havre-ban, mert csak idén érkezett volna oda. A rendőrségen megindították a nyomozást abban az irányban, hogy dr. Nemes Zoltán nem akarja-e a hatóságokat fél­revezetni és az Amerikába váltott hajójegyét meg­semmisítve, egész más irányba vette útját. Ezért a budapesti főkapitányságon minden intézkedést meg­tettek, hogy dr. Nemes Zoltán, amennyiben Európa valamely más államába utazott volna, ott elfogják. A vizsgálóbíró szombaton délben már meghoz­ta végzését, elrendelte a bűnügyi zárlatot, amelynek alapján dr. Nemes Zoltán minden feltalálható értékét bűnügyi zárlat alá vették. Ezzel egyidejűleg a főkapitányság értesítette az ösz­szes európai hatóságokat, amelyeknek dr. Nemes Zoltán pontos személyleírásával ellátott elfogató parancsot küldtek. Ugyanilyen elfogató parancsot kaptak a magyar hatóságok is, mert mint említet­tük, még mindig nincs kizárva, hogy Nemes Zoltán esetleg még Magyarországon tartózkodik. A péntek éjszakai bejelentés szerint dr. Nemes Zoltánnak december 20-án, vagyis vasárnap reggel kell megérkeznie Ellis Islandra. A főkapitány­ságról szombaton reggel kábeltáviratot küldtek Newyorkba, hogy dr. Nemest, ha Ellis­ Islan­don partra száll, letartóztassák. Tekintettel arra, hogy a kábeltávirat néhány órán belül az Ellis Islandi rendőrhatóság kezei között lesz es í­gy, ha vasárnap reggel a Transatlantic Rochambeau hajója befut a kikötőbe és dr. Nemes Zoltán ott lesz az utasok között, egyenesen az ame­rikai detektivek karjaiba fut. Két és félmilliárd a kár. Szombatra kiderült, hogy hozzávetőleg két és félmilliárd korona az az összeg, amellyel dr. Nemes többeket megkárosított. Szombaton a Pénzintézeti Központ beadván­­nyal fordult a főkapitánysághoz, ebben értesítette a nyomozó hatóságot, hogy Nemes Zoltán a P. K.-ot nem károsította meg. A tulajdonképen károsult több budapesti bank és a Nagykátai Szőlőgazdasági Rt. Azok a bankok és vállalatok, amelyeket dr. Nemes Zoltán megkárosított, nagyrészt édesapjának, Nemes Zsigmond volt országgyűlési képviselőnek a vállalatai. Tulajdonképen itt azért volt Nemes munkája köny­nyű, mert a vállalatok igazgatói nem tételezték föl a vállalat főrészvényesének fiáról, aki mellesleg még a P. K. ügyésze is, hogy a büntetőtörvénykönyvba ütköző ügyletekbe bocsátkozik. A főkapitányságon remélik, hogy dr. Nemes Zoltánt, ha valóban vasár-­ nap megérkezik Newyorkba, sikerül elcsípni, azon­­ban, hogy ebben az esetben kiadatási eljárást indí­tanak-e, az még kétséges. Mibe kerül az államnak Nemes kiadatása? Az utóbbi időben ugyanis az Egyesült­ Álla­mok nem szokták kiszolgáltatni az Európában elkö­vetett közönséges bűncselekmények tetteseit, de ha már az Egyesült­ Államok hatóságai dr. Nemes Zol­­tánt kiadnák is, a magyar államnak közel száz millió koro­nájába kerülne ez a kiadatás. Ilyen esetben ugyanis annak az államnak, aki az elfogató parancsot kiadta, saját költségén kell egy nagy két hatósági személyt Amerikába küldeni és ennek költsége legalább száz millió koronát tenne ki. Lehetséges, hogy azok a magánintézetek, akik dr. Nemes üzelmei folytán kárt szenvedtek, az állam rendelkezésére bocsátják azt az összeget, amelybe a sikkasztó vivőr hazaszállíttatása kerül A főkapitányságról szombaton detktiveket küldtek ki Nemes Zoltán Sólyom­ utca 20. szám alatt levő lakására, amely azonban le van lakatolva. Dr. Nemes válófélben levő felesége már hetekkel ezelőtt elköltözött édesanyjának báró Aczél­ utcában levő lakására és jelenleg súlyos idegbántalmakkal az egyik előkelő budapesti szanatóriumban fekszik. Nemes Zoltán, a Pénzintézeti Központ sikkasztó és váltóhamisító ügyésze. A szökő primadonna nem is ismerte Nemes doktort. Nemes Zoltán ügyével kapcsolatban elterjedt az a hír, hogy a P. K. ügyésze tulajdonképen egy budapesti ismert primadonnára költötte azokat a fantasztikus összegeket, amelyeket az utóbbi időben nem korrekt úton szerzett. A Pesti Hírlap tegnapi számában megírtuk, hogy dr. Nemes Zoltán ismert alakja volt a buda­pesti színházaknak, szívesen forgolódott a kulisz­szák mögött, minden premieren ott volt és az utóbbi időben már az ismertebb színházi halottuok közé tartozott. E hírek serint dr. Nemes Zoltán a primadonnával szemben igen bőkezűen viselkedett, lakást rendezett be neki és olyan költekező életmó­dot folytatott, amely egyáltalában nem állt arányban a P. K.-nál viselt állása után járó fizetéssel Az a budapesti primadonna, akit Nemes Zol­tán ügyével kapcsolatban emlegetnek, kijelentette,­­ h­ogy a legnagyobb megütközéssel értesült arról,­­ hogy az Amerikába szökött Nemes Zoltán ügyei­­ vel összefüggésbe hozzák az 5 személyét is. j

Next