Pesti Hírlap, 1926. május (48. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-18 / 110. szám

1ó Angol-magyar kiállítás a Műcsarnokban. is. A magyar művészeti anyagról elmondhatjuk, hogy nagyon is hézagos. Művészeink javarésze, festők és szobrászok, elmaradtak a kiállításról. Ha angol nézője akad e kiállításnak, teljesen hamis képet nyer művészetünk mai állapotáról. Így pld. gyönyörűen fejlődött szobrászatunkból alig né­hány szobormű látható a tárlaton. Régebbi és újabb festő-nagyságaink sem tartották érdemesnek a ma­gyar festészet magas színvonalát demonstrálni. A csoportokra szétszakadt művésztáborból csak a Képzőművészeti Társulattal egybeforrt Magyar Képzőművészek Egyesülete, a Benczúr-társaság és a „Céhbeliek" csoportja jelent meg. S itt figyelmet érdemel a Benczúr-társaság különösen jól váloga­tott kollekciója. Ha a termekben széttekintünk a 450 darab ma­gyar műtárgy között, túlnyomó számban csak pi­acra szánt alkotást látunk. Igazi érték vagy feltű­nőbb dolog kevés van. Az első nagy termet és a vele szomszédos 10-ik termet angol művek töltik meg. Az „Egyesület"­cso­portja a második nagy teremben kezdődik, ahol a nagyobb kompozíciót Merész Gyula két oltárképe: „A Sacré Coeur-rend alapítója", és a „Szent Csa­lád" képviseli, melyekben a biblikus elmélyedés akadémikus engedményekkel ölelkezik; viszont igen finom a mestertől gróf Széchenyi Lajosné képmása. Kukán Gézát itt két kiváló férfi-arckép képviseli: Zala György és gróf Széchenyi Aladár arcképei.­­Mesteri finomságaival tűnik fel Aldor János László fehér színekben festett női képmása és Sárkány Gyula Bogsch Árpádnéról festett virtuóz arcképe. A tájképekben Bosznay István szép tátrai hegyi tájai, Poll Hugó mesteri pastell­jei, Gimes Lajos és Aradi Edvi-Ilés Jenő tájrészletei, a figurálisban 'Mihálovits Miklóstól a ,Krisztus szenvedése" és a „Zsuzsánna", Szent-Istvány Gyulától a „Bányász lovakkal" és Udvary Páltól a „Hajtóvadászat" és ,,Szántás" válik ki. A harmadik nagyteremben Márk Lajos női képmásai (Both Klári, — Kállay Tamásné arcképe), dr. Brüll Aladár ,,Cantate"-ja, Szántó Lajos női képmása, Márton Ferenc hatal­mas erővel készült „Birkózók" c. rajza, Eölvedy Gachal József „Hegedüművésznő"-je, Nagy Vilmos „Biedermayer"-je, Kárpáthy Jenő finom tájrészletei. Gulyás Sándortól a „Jegenyék", Say Gézától „A fehérvári síkság", Heyer Arthur állatképei, Szabó Dezső bravúrosan megfestett Reonia-csendélete és két friss tájképe említendők. — Az oldaltermekben meglepetés a Bécsben élő és régóta hallgató Ferra­ris Arthur portrait-kollekciója, mely a kiváló mes­tert régi erejében idézi elő; — feltűnik itt Feiks Jenő Wolfner Győzőné arcképével, Horváth Béla friss tájképekkel és Merészné Coreth Erzsébet grófnő babocsai parkrészleteivel. Újabb teremben Háry Gyula kitűnő budapesti és veneziai város­részleteit látjuk, Uder Gyula szép aktját és műte­remrészletét, valamint Keresztessy táblabirónéról festett arcképét, Barkász Lajostól a mély színakkord­ban pompázó „November"-t, Szentgyörgyi Gyenes Lajostól Ferenc József virtuózán megfestett fogadó­szobáját, Rakssányi Dezső két mesteri intérieurjét­­(„A természettani szertár". — és a „Műkereske­dés"-t), Remek Árpád csendéleteit, Tury Gyulától Lampel Hugó képmását. Mesteri darabjai e terem­nek a Komáromi-Kacz házaspár művei: K. K. Endre értékes arcképei (dr. Ravasz László püspökről, — Balázs Árpád dalköltőről, — gr. Teleki Domokosné­ról) és K. K. Endréné finom virágos képei. A gra­fikai teremben Márton Ferenc nevető feje, Makoldy József párisi aquarellje, Biczó András ötletes ma­gyar thémái, Neogrády Antal „Almafavirágzás'-a, Edvi-Illés Aladárné szép női pastellképmása, Pörge Gergely apró cigány-thémái, Littkey Antal női ta­nulmánya, L. Egyed Erna poétikus rajzai, Györffy István finom ceruza­ feje, Párizs Erzsi, Csóka István, ifj. Richter Aladár, Istokovits Kálmán réz­karcai, dr. Lux Kálmán, dr. Kotsis István és Szende­­Andor építészeti rajzai a feltűnőbbek. Még két oldal­teremben látjuk Müller Béla „A költő" és az „Er­dész"­ pompás karakterfejeit, S. Müller Ágotától Harmath Arthur kitűnő arcképét, Englerth Emil női képmását, Rottmann Mozart „Anya és gyer­meke" c. festményét, Reinerné Istvánffy Gabriella angoramacskáját, a régi, ismert mester Spányik Cornél kettős arcképét, Berkes Antal tabáni rész­letét, Gy. Takách Béla és Sárdy Brutus finom in­time-tájképeit, Kacziány Aladár „Szerelem" c. kom­pozícióját. A Benczúr-társaság csoportjában Katona Nán­dor tájkép-kollekciója, a tátrai hangulatok poétikus változataival, — a legnagyobb érték, melyhez mél­tóan csatlakoznak Burghardt Rezső whistleres táj-impressziói. Feltűnik itt még: Udvary Géza „Lédá­ja bizarr felfogásval, Csák Jenő igazán magyaros vásznai közt az „Aranygyapjú" (búcsúzó napfény­ben legelő birkanyáj), — Gy. Sándor József artisz­tikus vásznai közt a „Thököly-út hóban", Knopp­­Imre venezelai részlete és női arcképe. Frank Fri­gyestől a Darvassy-portrait, Tolnay Ákostól az „Őszi napsugár." . A Céhbeliek-csoportjában Csánky Dénes mes­­­teri aquarell-kollekciója mellett Jaschik Almos mese­thémái, Nagy Sándor és Edvi-Illés Aladár aquarell­jei, Maróthi Major Jenő színes pastell tájai, Szlá­nyi Lajos, Déry Béla,­ Nádler Róbert tájképei, dr. Kunfy Lajostól Puskás tiszteletes úr karakter-por­traitja, Gábor Mórictól az erdélyi magyar főúr, Kunwald Cézártól egy finom női fej említendők. A szof­or-anyagból hatalmas erejével válik ki Orbán Antal „Mementó"-ja, a budafoki hősök emlék­műve, — és Maugsch Gyula két oroszlánja. Szép állatszobor még Vastagh György „Cézár" kutya­képmása. A portrait-szobrok közül Lányi Dezső Rassay-feje, zsákodi Csiszér János Zala-portraitja, Szamosi-Soós Filmos­tól a „Nagyanyám" finom feje, dr. Farkas Zoltántól egy quatrocento-fej a legérde­­kesebb. Még Bory Jenő „Szemérmes"-e, Füredy Ri­chárd kertiszobra, Martinelli Jenő női aktja s a két ifjabb Vastagh (Éva és László) tehetséges szobor­művei keltenek figyelmet. Ha ugyan a közönség figyelme egyáltalán fel­­ébred e tárlat iránt, mely belenyúlik a nyárba, Éa nyáron nagyon meleg van. Kézdi-Kovács László: PESTI HIRLAP 1926 május 18. kedd. Varsóból jelentik: Wojsziechowsk­i köztársasági elnök május 10-én nevezte le a Vitos-kormányt. A kinevezését követő napon a Kurier Peranny c. lap Pilsudszkyval folytatott beszélgetést közölt, amely­ben a tábornagy azt mondotta, hogy a kormány nem élvezi a nemzet bizalmát, mert annak kebelében olyan személyek foglalnak helyet, akik különböző gyanús ügyekben részesek. A lapot ezért elkoboz­ták. Ez idézte elő azt a nagy felháborodást, amely a hadsereg csapatainak tüntető felvonulásaiban ju­tott kifejezésre. A Varsóban állomásozó csapatok szerdán délután Varsónak a Visztula jobbpartján fekvő Prága külvárosában gyülekeztek és a Vitos­kormány lemondását követelték. Wojcziechowski elnök a csapatok tüntetéséről értesülve, a Visztula harmadik hídjához vonult, ahiová Pilsudszky tá­bornagy is megérkezett. Az elnök arra kérte Pil­sudszkyt, hogy vonja vissza csapatait. Pilsudszky erre kategorikusan felhívta az elnököt, hogy este hét óráig mondassa le a Vitos-kormányt és kijelen­tette, hogy ez teljesen elegendő lesz ahhoz, hogy a csapatok kebelében a rend és nyugalom helyre­álljon. Wojcziechowski elnök ezt elutasította és visszatért a Belvederbe, ahol még az elöl is elzárkó­zott, hogy fogadja az ellenzék küldöttségét, amely azért jelentette be magát, hogy megakadályozza a testvérharcot. Az elnök ezzel egyidejűen elrendelte Varsó katonai védelmének megszervezését a tábor­nagy csapatai ellen.­­ Vitos kormányelnök kevésszámú csapatával a Belvedere-palotába vonult vissz­a. Azt várták, hogy a kormány haladéktalanul lemond, ami teljesen ele­gendő lett volna a kedélyek megnyugtatásához és aminek következtében a rend­ teljesen helyreállott volna. Rataj, a diéta elnöke, a szerdáról csütörtökre virradó éjjel magára vállalta a közvetítést és meg­látogatta az elnököt a Belvedere-palotában, Pil­sudszky tábornagyot és a vezérkar főnökét. Woj­cziechowski kategorikusan visszautasította, hogy lemondassa a Fitos-kormányt. Csütörtökön reggel 4 órakor a Belvedere-palota környékén egybegyűlt Fitos-csapatok támadást intéztek a Pilsud­szky-csa­patok ellen. Ez volt a jel az utcai harc megindítá­sára, amely két napon át tartott, pénteken este 6 óráig, amikor is Pilsudszky csapatai elfoglalták a Belvedere-palotát. Az áldozatok nagy száma, amely a kórházak kimutatása szerint 205 halott és 966 se­besült, túlnyomó többségben a polgárság kebeléből került ki. Ezt a körülményt az idézte elő, hogy a la­kosság vakmerő kíváncsisággal özönlött az utcai harcok színhelyére, jóllehet a csapatok parancsno­kai óvatosságból eltiltották ettől a polgárságot és minden elővigyázatossági intézkedést megtettek. A Belvedere-palota elfoglalása után az utcai harcok teljesen megszűntek és a rendet és nyugalmat az or­szágban teljesen helyreállították. Valamennyi ható­ság újból megkezdte normális működését. Wojcziechowski elnöknek és a Witos-kor­mánynak lemondása következtében a válság meg­szűnt és lehetővé vált a helyzetnek a legtörvénye­sebb és legalkotmányosabb keretek között való meg­oldása. Varsó városán kívül rendzavarás sehol sem fordult elő és a Rataj diéta­ elnök, az alkotmány sze­rinti átmeneti köztársasági elnök által kinevezett kormányt, amelynek Pilsudszky a hadügyminisz­tere, az egész ország és minden helyhatóság, vala­mint valamennyi hadtestparancsnok haladéktalanul elismerte. Az események következtében senkit sem tar­­tóztattak le és semmilyen politikai megtorlást nem alkalmaztak. A Fitos-kormány tagjai és Wojczie­chowski elnök szombaton és vasárnap a Vilanov­palotában maradtak, mert előbb nem engedték meg nekik, hogy nyugodtan Varsóba jöhetnek. Vala­mennyi csapatot hazaküldték helyőrségeikbe. Az ál­talános sztrájkot, amelyet a szocialista párt május 13-án proklamált, a válság végeztével még szombat éjjel megszüntették. A kivételes helyzet következté­ben elrendelt valamennyi katonatanácsi intézkedést visszavonták. Százharminckét fascistát letartóz­tattak Varsóban. Varsó, május 17. (A Pesti Hírlap tudósítójának távira­t.) Posenben még pénteken háromszáz fő­iskolai hallgató fascista-légiót alakított, amellyel Pilsudszky ellen akartak vonulni, de a kormány le­mondásának hírére visszavonultak Posenbe. A rendőrség a legutóbbi éjszakán a varsói fas­cisták közül többeket letartóztatott, akiknél fegy­­vert és muníciót találtak. Százharminckettő a letar­tóztatottak száma és köztük van Dviersak nemzeti demokrata képviselő is, akit köztársaságellenes agi­tációja miatt fogtak el. A hadsereg veztésében fon­tos személyi változások történtek. A vezérkar főnö­kévé Burghardt Bugack­i tábornokot és a hadügy-, minisztérium irodafőnökévé Beck ezredes, volt ka­tonai attasét nevezték ki, a remi Rataj, a diéta elnöke, az ideiglenes köztársasági elnök. Pilsudszky a haz­ügyminiszteri tárcát kapta az új kormányban. A kormány elhatározta a képviselőház összehívását. Varsó, május 17. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A kormány ma este hat órakor ülést tar­tott, amelyen a képviselőház összehívásával kapcso­latos technikai kérdéseket beszélték meg. Délután a nem­régiben megalapított baloldali blokk tartott együttes ülést. Rataj­seim-marsall Borzenskít, a múlt napokban őrizetbe vett varsói rendőrfőnököt, szabadon bocsátotta és visszahelyezte állásába. A szocialisták főbizottsága elfogadta a központi bi­zottság határozatát, amelyben munkás és paraszt­kormány alakítását kívánja, az elnökjelöltség kér­désében azonban nem foglalt állást. A főbizottság a kommunistákkal való minden együttműködést visz­szautasított. A lemondott kormánynak azok a tagjai, akiket Vilanovban internáltak, szabadlábra kerültek és viszatértek Varsóba. Hárman voltak internálva, Vitos miniszterelnök, Zdziehovszki volt pénzügy­miniszter és Smolski volt belügyminiszter. Vitos annál a tisztnél, aki a parancsot Vilanovban kéz­besítette neki, érdeklődött, vájjon tudja-e a volt mi­niszterek személyi biztonságát garantálni. Amikor a tiszt igennel válaszolt, Vitos azonnal a lakására sietett. Mostani tartózkodási helye ismeretlen. Po­senből cáfolják Sosukovski tábornok öngyilkossá­gának a hírét. A tábornok nem öngyilkossági kí­séretet követett el, hanem állítólag merényletet kö­vettek el ellene. Eltemették az utcai harcok áldozatait. Varsó, május 17. (A Pesti Hírlap tudósí­tójá­nak távirata.) Ma temették el az utcai harcoknak kétszáztíz áldozatát. A még hátralévő halottak te­­metése holnapra marad­. A sebesültek száma meg­haladja az ezret. A gyász jeléül a színházak ma zárva maradtak, a nyilvános helyiségekben pedig tilos volt a zene. A jelenlegi kormány átmeneti. Varsó, május 17. (A Pesti Hírlap tudósí­tójá­nak távirata.) Két nap óta az élet Varsóban ismét normális. Ami a politikai helyzetet illeti, azt mondják, hogy a jelenlegi kormány csak átme­neti és­ az új elnök megválasztásáig marad hivata­lában. Az országgyűlést valószínűleg május 22, vagy 23-ra fogják összehívni, feltéve, hogy közben fel nem oszlatják a Sejmet és a szenátust, amint azt a baloldali pártok kívánják.

Next