Pesti Hírlap, 1926. augusztus (48. évfolyam, 172-197. szám)
1926-08-04 / 174. szám
Erre alakítsatok pártot, tisztelt honatyák. És csak olyan kormányt támogassatok, amelyik ezt akarja, s csak ezt akarja. Nagy-Magyarország leg alyen a cél Azért nyújtsátok ki a kereteket. Mert csak az az egyetlen cél, amiért magyar politikusnak még élni, küzdeni, dolgozni érdemes. És amiért meghalni nem áldozat! Tunélia válasza a Népszövetséghez, az abesszíniai kérdésben. London, aug. 3. (Wolff.) Chamberlain az alsóházban fölolvasta a Népszövetséghez intézendő válasz szövegét annak a tiltakozásnak az ügyében, amelyet az abesszíniai kormány emelt az olasz-angol megállapodás ellen. A válaszban az angol kormány sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy az angololasz jegyzéket tévesen magyarázták és hogy az abesszíniai tiltakozás azt a véleményt juttatja kifejezésre, hogy az angol és az olasz kormány olyan megállapodásra jutottak, amely Abessziniára e két kormány akaratát óhajtja ráerőszakolni. A válasz megismétli azokat a szavakat, amelyekkel Chamberlain visszautasította az abesszíniai vádakat és emlékeztet arra, hogy a gátépítésre vonatkozó első megállapodásokat már Menelik császárral kötötték meg. A válasz hangsúlyozza, hogy az angol-olasz jegyzékek Abessziniának egyetlen részét sem tartják fenn olasz gazdasági befolyás számára, hanem a jegyzékben csak az foglaltatik, hogy a brit kormány kezeskedik azért, hogy az ország bizonyos részeiben olasz vállalatokkal nem versenyzik, sem pedig erre irányuló versenyt nem támogat. Ez a megállapodás egyáltalában sem sérti semmilyen harmadik személynek a jogát, sem pedig nem köti Abessziniát semmi módon. Kína és Japán vetélkedése a pánázsiai értekezleten. Tokió, aug. 3. (Reuters) A pánázsiai értekezleten, amely Nagaszakiban augusztus elsején Kína, Japán, India és a Fülöp-szigetek ötven kiküldöttének jelenlétében nyílt meg, a kínai kiküldöttek azt követelték, hogy a kiküldöttek egyenjogúságát haladéktalanul semmisítsék meg és azzal fenyegetődztek, hogy kivonulnak az értekezletről. A japán kiküldöttek mindazonáltal rábírták őket az értekezleten való megmaradásra. A japánok megígérték, hogy minden tőlük telhetőt el fognak követni, csak hogy Kína óhajtásainak eleget tegyenek. Az értekezlet ezután a részletes vita során azzal a javaslattal foglalkozott, amely az ázsiai népek szövetségét óhajtja megalakítani és elvetette azt az indítványt, hogy a szövetség székhelyéül Tokiót válasszák. A kínai kereskedők és munkások számos szervezete elutasító magatartást tanúsított a pánázsiai értekezlet ellen, mert Japánt azzal vádolják, hogy megint csak külön érdekeit kívánja szolgálni. Ramboa titka, fantasztikus regény 30 Írta: Selessey Béla. Messziről futott elém Rodriguez, hadonászott és kiabált: — Nem birok velük, Harry Gillow! Nem akarnak észretérni. Ezer meg ezer ember szaladozott a dombok körül, amely alatt óriási falépítmény húzódott végig. — Mit művelnek itt? — Építenek, Harry Gillow. Nem volt munka, hát nekifogtak és elkezdték a köveket egymásra hányni. Most már cementeznek is. Nem tudni, miért és ők sem sejtik, miféle tervezet szerint, de építik a domb körül a falat és dolgoznak a megszakadásig. — A bacillusok! — gondoltam. — Hirdessék ki, hogy a városban megkezdődtek a nagy építkezések. Felhőkarcolókat építenek a Miriado-völgyben. Munkásokat keresünk nehéz vasbetonmunkára. Csakhamar hallottam Rodriguez kiabálását. Emberek rohantak szét szintén kiáltozva. A falépítő tömegek oszladozni kezdtek, figyeltek, az értelmetlen falrakás abbamaradt. — A Miriado-völgy! — A Peixoto-művek! Rodriguez visszafelé futott. — Most a városban kell gyorsan cselekedni, mert ezek ráeresztik a tengert a városra, ha odabennt nem kapnak munkát! Beugrottunk a kocsiba és elvágtattunk. Amerre szem ellátott, tele volt kamboaiakkal a mező. Visszafelé áramlottak a Cavadaras-domboktól, loholtak, futottak kimeredt szemmel a kocsi után, körülötte, mögötte. Hajtotta, kergette őket a munka láza. Cafatos rongyaik nagyon sértette a szemem, Rodriguez vállára tettem a kezem. Rájuk mutattam. — Mindenki fekete munkaruhát kap. A munkavezetők külön jelzéseket! A városban messze megelőztük a Cavadarasfal építőit és én villámgyorsan jelöltem meg Kamboa térképén a területedet, ahol építkezni fogunk. Mire beértek az ügető emberek, már megszervezetten várták a tömegeiket. — Alapépítményekhez kellenek a munkások. Ásni kell! Állványokat rakni. Betont hordani! Százankint, ezrenkint vonultak el, férfiak, nők vegyest. Mire elfordultam tőlük, a cementbányák felől csikorogva, sivítva érkezett meg új sinem az első anyagvonat. És én bírtam a szörnyűséges tempót. Campera munkavezető azzal a hírrel lepett meg, hogy a Boero-síkságon új tó készül. Most ott ásnak valami rettentő nagy árkot azok, akiknek nem jut máshol munka. Negyedóra múlva ott voltam a Boéro-síkságon. — Min dolgoztok? — Akit megszólítottam, rám nézett és letörölte izzadságcseppjeit. — Nem tudom. A többiek ásni kezdtek és én segítek nekik. — Talán a tengert akarják lecsapolni, — találgatta Campera. De én tisztán láttam a helyzetet. Földmunkások, termelő emberek ezek, akik az építkezéseknél nem bírnak megfelelő munkát kapni. Még ott a helyszínen szétparancsoltam őket, óriás mezőségeket ásattam vetések, növényzet alá, erdők irtását parancsoltam rájuk. Lassúbbak, nyugodtabbak voltak, mint az építők, de épen olyan erővel követelték a munkát. Ezrenkint vonultak elő a távoli munkahelyeikre, hangtalanul, de gyorsuló mozgással. A munka ezredei voltak ezek mindenfelé. Kamboai nagybirtokosok tanácsai szerint intézkedtem, minek legyenek a roppant terjedelmű vetemények, a szójabab alá olyan területeket rendeltem, hogy egyedül ezek táplálhatták volna az egész Kamboát. De az iparkodásom nem látszott nagyon szükségesnek, mert Kamboában rengeteg élelem volt. Csoportokat szerveztem mégis, amelyeknek az egyetlen dolga az áldott vidék vadon termő élelmi-,szereinek a gyűjtése és széthordása volt a munkatelepekre. A Corcovado vize mindenütt fölkereste őket a régen megépített csatornákban, erre nem volt gondom. — Minden korttyal újabb tömegét veszik magukhoz Moriniga bacillusainak. Új munkakészség. Mi lesz itt néhány év múlva? De alig rendeztem el a Boéro-síkságon összetorlódott tízezreket, megint hívtak. Most a gyárakhoz. Már messziről sivítottak, búgtak a szirénák. Az elhagyott gyártelepeken ember ember hátán ordítozott, tolongott. A gépek berozsdásodva, hiányosan, csorbán, törmelékek közt meredeztek és rajtuk igazán nehéz volt segíteni. Cormiguezzel vágtatunk ide-oda és ezer tennivalót adtunk pillanatok alatt a gyárakba vágyakozóknak. — Csiszolni, tisztítani a gépeket! — Olajat! Kiépíteni a vezetékeket! Egyszerre odafordultam Cormiguezhez. — A Peixoto-turbinákhoz! Meg kell indítanunk a villanytelepeket! Csak a kamboaiak őrjöngő munkakészsége! magyarázza, órák alatt minő munkák sikerültek, amelyeket évek alatt se végezhettünk volna el különben. Kiürültek a lomtárak, az alkatrészek újracsiszolódtak, innen is, onnan is előkerült valami. És páratlan találékonyság jelentkezett a hiányzó géprészek pótlásában. Hallatlan örömet éreztem, amikor dongani, zúgni kezdtek az első gyártelepek roppant idő óta csöndes gépei. Olyan ünnepélyes pillanat volt, hogy, a munkások is megállottak. De csakhamar ott sürögtek-forogtak megint az előre beszállított nyers-,anyagok raktárainál, az ő számukra nem volt megállás. PESTI HÍRLAP 1926 augusztus 4. szerda Mónikéban folynak a tárgyalások a kormány és a papság között. Több templomot kinyitottak. Mexiko, aug. 3. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Obregon, Mexikó volt elnöke úgy nyilatkozott, hogy Calles elnök egyházi politikájával mindenben egyetért. A konfliktust szerinte az egyház vezető férfiai provokálták és a viszály önmagától véget ér, amint az illetők késznek nyilatkoznak arra, hogy az ország törvényeinek engedelmeskedjenek. Calles elnök a püspökök részéről kezdeményezett fegyverszünetet visszautasította, azonban a nem hivatalos megbeszélések a megegyezés létrejövetele érdekében már folyamatban vannak. A kormány ma több templomot a kisajátítási eljárás végrehajtása után ismét kinyittatott. Calles teljesen ura a helyzetnek. Az ellene tervezett merényletben való bűnrészesség miatt még hét embert letartattak. Mexikót pápai átokkal sújtották. Róma, aug. 3. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Azoknak a férfiaknak a kijelentése szerint, akiknek alkalmuk volt az utóbbi napokban a pápát látni, a pápát nagyon leverte a mexikói vallásellenes mozgalom. Hir szerint a mult éjszaka az egyházfő egyáltalán le sem hunyta a szemét. Különös véletlen, hogy a mexikói vallásháború, összeesik Asszisi Szent Ferenc ünnepségével. Amikor a pápának az ünnepélyes szentmise után a mexikói eseményekről jelentést tettek, letérdelt és imádkozott, amikor pedig felemelkedett, könnyekben ázott a szeme. Vasárnap óta Mexikó pápai átokkal volt sújtva. A templomokban beszüntették a szertartásokat és a híveknek a halotti szentségen kívül semmiféle szentséget nem szolgáltatnak ki. A pápák 1606 óta — amikor V. Pál Velencét büntette — nem éltek ezzel a rendszabállyal. Vatikáni körökben az egyház és állam között Mexikóban kitört konfliktus okát Calles elnök személyének tulajdonítják, aki a nagy egyházi javakat le akarja foglalni. Remélik azonban, hogy az elnök végre is belátással él, mert ellenkező esetben kikerülhetetlen volna a diplomáciai bonyodalom. A kiutasított pápai legátus Texasban. Washington, aug. 3. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Crespi, a Mexikóból kiutasított pápai legátus, Texasba érkezett. Úgy nyilatkozott, hogy Mexikóban a konfliktus elsimítására két lehetőség van. Vagy kompromisszum a kormány és a katholikusok között, vagy pedig a diplomáciai testület beavatkozása. Reméli, hogy nem lesz szükséges az utóbbi módozathoz nyúlni. A szerbek a bolgár kormányt vádolják a legutóbbi komitácsi betörésért. Belgrád, aug. 3. Tomics csendőrtábornok, aki a legutóbbi komitácsi betörés ügyében a helyszínen vizsgálatot tartott, Belgrádba érkezett és jelentést tett a belügyminisztériumban működéséről. Tomicsnak állítólag pontos bizonyítékai vannak arra, hogy a bolgár kormány nemcsak nem akadályozta meg a bandák betörését, hanem azokat elősegítette. Rakics szófiai jugoszláv követ már szóbelileg bejelentette a bolgár külügyminisztériumban kormányának tiltakozását és Nincsics külügyminiszter Veldesből való visszaérkezése után írásbeli jegyzékben fogja átnyújtani mindazokat a bizonyítékokat, amelyek a bandaharc körülményeire vonatkoznak. London, aug. 3. Azzal a londoni sajtóban megjelent szenzációs hírrel kapcsolatban, amely szerint a jugoszláv kormány értesítette a hatalmakat és a Nemzetek Szövetségét, hogy ha komitácsik hatolnak be szerb területre, akkor jugoszláv csapatok a támadókat még bolgár területen is üldözni fogják, a külügyek alállamtitkára az alsóházban kijelentette, hogy a kormány még nem kapott értesülést arról, hogy a jugoszláv csapatok ilyenféle parancsot kaptak, de ateltehető, hogy ha jelentékeny számú macedón bandák akarnák átlépni a határt, a jugoszláv csapatok parancsot kapnának arra, hogy a bolgár területrg üldözzék őket. A kormány szem előtt tartja a helyzetet. Bulgária külföldi kölcsöne. Szófia, aug. 3. Molov pénzügyminiszter ma reggel visszatért a külföldről, ahol tárgyalásokat folytatott ama kölcsönről, amelyet a Nemzetek Szövetségének beleegyezésével Bulgária a menekültek ügyének rendezésére akar felvenni. 71 jóvátételi bizottság elnöksége. Párizs, aug. 3. Poincaré miniszterelnök Simon Henrynek, a kamara pénzügyi bizottsága elnökének, felajánlotta a jóvátételi bizottság elnökségét. Simon azonban az ajánlatot elutasította. Egy kínai tábornok csatlakozott a JJI. Internacionáléhoz. Párizs, aug. 3 (Wolff.) Az Indopacifique-ügynökség jelenti: Feng-Yu-Shiang Moszkvából vissza- tért Kínába és Kalgan közelébe érkezett, ahol kormányt alakított. Feng-Yu-Shiang mint a három keeti tartomány képviselője, Kirin fővárossal belépett a III. Internacionáléba.