Pesti Hírlap, 1927. január (49. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-15 / 11. szám
1927 január 15 szombat. PEjr. hírlap Budapest többezer influenzás betege közül egynek sincs spanyolnáthája. Közel kétszáz kórházba szállított betegről kitűnt, hogy nem spanyolbeteg. — Óvintézkedések a járvány megelőzésére. — A gyógyszertárak záróráját kitolták. — A szegedi és a miskolci betegek. Csehszlovákiában tízezer a náthalázas betegek száma Dr. Csordás tisztifőorvos nyilatkozata a Pesti Hírlap olvasóinak. A tudomány és a spanyolláz. Az úgynevezett spanyol betegség Budapestre még nem ért el, de a főváros területén nagymértékben terjed az influenza és a náthaláz. A külföldi jelentések szerint a nyugati országokban már mindenütt terjed a spanyol, örvendetes jelenség, hogy Ausztriába még nem jutott el. Bár Budapesten még egyetlen megbetegedés sem fordult elő, az illetékes fővárosi és egyéb hatóságok egyetértően máris egész sor preventív intézkedést tettek meg. Elsősorban tisztázták a járvány kitörése esetére a hely kérdését. A László-kórházban máris 430 ágy áll rendelkezésre, amennyiben már az első napokban ez a 430 ágy nem bizonyulna elegendőnek, azonnal kiürítik a Telepi utcai kórház és az új Szent János-kórház egy-egy pavillonját, ebben a két pavillonban további 370 ágy áll majd rendelkezésre. Így már az első napokban 800 ágyat bocsáthatnak , ha arra szükség lesz -, a betegek rendelkezésére. A fenyegető spanyol járványra való tekintettel gondoskodás történt, hogy a fertőtlenítő intézet teljes üzemmel állhasson rendelkezésre. Intézkedés történt az iránt is, hogy a gyógyszertárak zárórája kitolassék. Meg fog jelenni a hirdetmény, amely szerint az összes Budapest területén levő gyógyszertárak este 8 óráig kötelesek nyitva tartani. A tiszti főorvos sürgős előterjesztést tett a polgármesternek a túlzsúfolt villamosok ügyében. Itt az a kérés, hogy a villamosok belsejében csupán öt embernek szabadjon állnia, ugyanennyinek a hátsó és első perronon, hogy ilyképen az utasok között bizonyos távolság maradjon. Előterjesztést tett a tanácsnak és a főkapitánynak a tánciskolák és mozik megrendszabályozása tárgyában. Különösen a kültelki mozgókban rettenetes a levegő, kevés a szellőztetés és általában kevés a szellőző nyílás is. Utasította a kerületi tisztiorvosokat, hogy a mozikat közegészségi szempontból állandóan vizsgálják felül. Az iskolák bezárása tekintetében döntés még nem történt. Az 1918-as tapasztalatok és a most külföldről érkező jelentések szerint az iskolák bezárásának a nyugati államokban sincs nagy jelentősége, de nincs Budapesten sem. Nálunk ugyanis a kültelkeken az iskola melegedő hely, napközi otthon, ahol gyakran egész napon át ott tartózkodnak a proletár gyermekek. Ha az iskolákat becsuknák, azt érnék el, hogy a gyerekek az utcákon csavarognának, megfosztva a meleg szobától és főképen az állandó orvosi felügyelettől, amelyet az iskolaorvosok révén biztosítani tudnak. A tiszti főorvosi hivatal pénteken délben adta ki a múlt héten előfordult járványos betegségek statisztikáját. E szerint a múlt héten összesen 406 heveny fertőző megbetegedés volt a főváros területén, amelyből feltűnően sok a kanyaró-megbetegedések száma: 147, ezzel szemben bejelentett influenza-eset mindössze kettő volt. Hevenyfertőző megbetegedésben meghaltak összesen a múlt héten 13-an, ebből 9 helybeli és 4 vidéki volt. Több ezer náthalázas beteg van Budapesten, de egy sem spanyolos. A főváros közegészségügyi bizottsága pénteken délután ülést tartott, amelyen a spanyol járvány is szóba került. Dr Klár Zoltán utalt azokra a híresztelésekre, amelyek a spanyol járvány elterjedésével forgalomba kerültek. A közönség körében rémhírek vannak elterjedve és felelőtlen nyilatkozatok még fokozzák az aggodalmat. Intézkedést kér arra nézve, hogy a kerületi tisztiorvos kapjon utasítást, hogy ha egy beteg nem tud orvost hívni és kórházba sem akar menni, látogassa őt meg s a beteg otthon a lakásában ingyen gyógykezelésben és ingyen gyógyszerben részesülhessen. Dr Csordás Elemér tiszti főorvos válaszolt a fölszólalásra. Nagyjában megismételte ugyanazt, amit a közigazgatási bizottságban már hétfőn elmondott, hogy a főváros tiszti főorvosi hivatala most információkat kap naponként a megbetegedésekről. — A helyzet az — mondotta — hogy a spanyolnáthalázról Budapesten szó sem lehet. Még Ausztriában és Bécsben sem volt spanyolnátha megbetegedés. Svájc nyugati részében volt és a legutóbbi jelentések szerint a járvány Svájcból, Köln, Koblenz és Dánia felé veszi útját. Közvetlen szomszédságában tehát még megbetegedés sincs. Csehszlovákiában enyhe influenzaesetek vannak, spanyolról azonban ott sem lehet szó. Egyébként minden intézkedés megtörtént az esetleges járvny leküzdésére. Több ezer náthalázas van Budapesten és a legutóbbi napokban jelentékenyen emelkedett az enyhe 'nfluenza-megbetegedések száma, de az, amit 191 S-l •-¡•' nvolnak, ma pedig spanyolnáthának nevezn • Búd-pesten egyetlenegy sincs. A napokban az I. kerületben a kerületi tisztiorvosnál azt jelentették, hogy spanyolgyanus megbetegedés történt. A tisztiorvos megállapította, hogy az illető már hivatalba jár és nem is volt spanyolnáthás. Egy másik esetben is spanyolgyanus megbetegedést jelentettek, kisült, hogy tüdőgyuladása volt a betegnek 8 nap óta. Volt egy harmadik eset, hogy spanyolgyanusnak mondottak egy kórházba szállított cselédleányt, erről is kisült, hogy nem volt spanyol megbetegedése, hanem gennyes féregnyulványgyuladása volt. Budapesten 196 egyént szállítottak kórházba azzal, hogy influenza vagy spanyolgyanús. A betegek túlnyomó része náthás volt, de spanyolmegbetegedés egy sem volt köztük. Tizenhatnak volt tüdőgyulladása, ezek közül kettő meg is halt. Meg kell állapítania, hogy Budapesten a halálozás száma semmivel sem emelkedett a múlt esztendőkhöz képest. Budapesten a Nádor-laktanyában és a Károly laktanyában több megbetegedés történt 38—39 fokos lázzal, két-három nap múlva azonban valamennyien egészségesek lettek. A Klotild Szeretetházban 30 influenzaeset volt. Budapest levegőjét nagyon jól ismerjük és állíthatjuk, nem igaz, hogy Budapest levegője oly rossz hogy melegágya lenne a járványnak. Ellenkezőleg, Budapest földrajzi fekvésénél fogva épenséggel nem rossz levegőjű város. Rossz levegő van a pinceműhelyekben, a nyomortanyákon. A tiszti főorvos azzal végezte beszédét, hogy nem titkolnak, nem lepleznek semmit, a hatóságnak itt nincs sem titkolni, sem lepleznivalója. Budapesten nincs spanyol. Nincs spanyoljárvány Magyarországon Az Országos Közegészségügyi Tanács csütörtökön tartott ülésénfoglalkozott az influenza kérdésével és megállapította, hogy súlyos jellegű influenzát, melyet a köznyelv spanyolnáthának nevez, mindeddig nem észleltek hazánkban. A Tanács megelőzés és védekezés céljából mindenütt és minden tekintetben a legnagyobb tisztaságot és a józan életmódot ajánlja. Ügyelni kell, hogy senki rá ne köhögjön vagy tüsszentsen embertársaira, hogy a zsúfolt helyiségeket és a tömegeket kerüljék, hogy láz vagy csak a legkisebb hőemelkedés esetén mindenki azonnal feküdjék ágyba és hívjon orvost, amivel az influenzának súlyosabb következményeit rendszerint sikerül elkerülnie. A Tanács egyúttal határozottan állást foglalt az iskolák bezárása, mint teljesen célját tévesztő felesleges intézkedés ellen. A szegedi influenziás megbetegedések Szegedről jelentik: Egyes szegedi és fővárosi lapokban pénteken híradás jelent meg arról, hogy a szegedi katonaság körében tömegesen lépett fel az enyhe lefolyású spanyolnátha-járvány. Mint a Magyar Távirati Iroda szegedi fiókjával illetékes helyről közlik, a katonaság körében csütörtökön valóban történtek megbetegedések, amelyek azonban csak a közönséges influenza-megbetegedésre mutatnak. Illetékes helyen a spanyolnátha Szegeden történt fellépéséről szóló híreszteléseket a leghatározottabban megcáfolták. Az influenza-járvánnyal kapcsolatban elterjedt nyugtalanító híresztelésekkel szemben a népjóléti és munkaügyi minisztérium illetékes ügyosztálya közli, hogy a szegedi polgári lakosság körében, az ottani tiszti főorvos jelentése szerint egyetlen súlyosabb influenza-eset sem fordult elő péntekig Kizárólag a katonaság között betegedtek meg körülbelül százan influenzában. Ezek közül már 75 teljesen gyógyultan hagyta el a kórházat, huszonöt katona betegsége pedig teljesen könnyű lefolyású. Komáromban is mutatkoztak influenza-esetek. Itt szám szerint negyven katona betegedett meg, azonban ezek közül csak kettőnek betegsége látszik súlyosabbnak. Haláleset egyáltalán nem fordult elő. Miskolcon is sok az influenzás beteg. Miskolcról jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. Az influenza és náthaláz megbetegedések Miskolcon nagyon elszaporodtak, azonban eddig még spanyolnáthás betegséget nem állapítottak meg. Tízezer spanyol beteg Csehszlovákiában A cseh hivatalos jelentés szerint Csehszlovákiában is nagyon elterjedt a náthalázas járvány. Prágából jelentik: A spanyolnáthában megbetegedettek számát Prágában körülbelül tízezerre becsülik. Csordás Elemér tisztifőorvos a spanyolnátha elleni védekezésről. — A Pesti hirlap tudósítójától. — Dr. Csordás Elemér egészségügyi tanácsoshoz, Budapest székesfőváros tiszti főorvosához kérdést intéztünk, mit kell minden laikusnak tudni a veszedelmes nyavalyáról és a jelenlegi helyzetről. — A spanyolnátha története — mondotta a főorvos — azzal kezdődött, hogy 1918-ban az influenzának addig ismeretlen, rendkívül súlyos formája lépett fel Európa délnyugati részén, főképen Spanyolországban. Innen terjedt el a kontinens többi területeire és innen kapta a spanyolnátha elnevezést. Akkor és azóta az egész világ orvostudósai foglalkoznak a betegség természetével, de ez idáig teljesen sikertelenül. Sem a bakteriológusok nem jutottak megfelelő eredményre, — úgyhogy bakteriológiai tekintetben ma sem tudjuk a kórnak magyarázatát adni — sem a klinikai orvosok nem állapodtak meg határozott kórképben. Mindössze annyi a tudomásunk, hogy az influenzának súlyos és veszedelmes alakjáról van szó, főjellegzetessége, hogy igen rövid idő alatt hatalmasodik el, magas lázzal, erősebb hurutos, tünetekkel jár. Egyik jelentkezési formájában leginkább gyomor- és bélszimptómákkal társul, fájdalmak lépnek fel ezeken a helyeken, másutt hirtelen orrvérzések kíséretében jelentkezik. A legszomorúbb velejárója a betegségnek, hogy az esetek legnagyobb részében, szinte alig elhárítható gyorsasággal megy át tüdőgyulladásba. A kór lezajlásának ez a nagyfokú „rosszindulatúsága" volt a spanyol fiába felötlő vonása 1918-ban s úgy látszik, a jelek szerint ugyanez a helyzet ma is azokban az államokban, ahonnan eddig hozzánk a járvány kiújulásáról jelentések érkeztek. Az elmondottakból is látszik, hogy a spanyolnáthaés a közönséges értelemben vett influenza között a fő eltérés az, hogy amíg az influenza lassan fejlődik, s ebből csak igen ritka esetekben szokott nagyobb bonyodalom (tüdő-, mellhártyagyulladás, középfülgyulladás, stb.) származni, addig a spanyolnátha egy-két nap alatt egész félelmetességében kibontakozik, s többnyire tüdőgyulladásban kulminál. Ismeretlen ezzel kapcsolatban az influenzából származó hétnapos krízis-periódus is. 1918 óta csupán egy esetben, 1919 novemberében, decemberében adódott elő Budapesten egy kisebb hullám, attól fogva nem látogatott el hozzánk a baj. — Mindjárt itt jegyzem meg, — mondotta a tisztifőorvos úr — hogy a spanyolnáthától élesen elválasztandó az úgynevezett náthaláz, amely betegség két-három esztendeje tömegjárvány gyanánt mutatkozott nálunk, ez idő szerint is sokan szenvednek benne, szintén pár napig tart, azonban legfeljebb apró légcső- és garathuruttal szokott társulns, semmi szövődmény nem jár nyomában, a legfontosabb pedig az, hogy — tudtommal — még senki sem halt bele. Afféle baj, mint a bárányhimlő, kanyaró, hiányzik belőle teljesen a rosszindulatúság, az izgalom, amely gyorsan támad, olyan hirtelenséggel múlik is el. Széltében-hosszában ezzel a betegséggel azonosítják nálunk a spanyolnáthát, innen származik a sok felesleges ijedelem, aminek, hála Isten, a mai napig hiányzik minden komoly alapja. — Felesleges az aggodalom abban a tekintetben, hogy a Franciaországból hazatérő magyar munkásokkal a járvány beszivároghatna. Először is fel kell tételeznünk az ottani hatóságokról, hogy beteg embert nem indítanak útnak, azután maga az utazás több napot vesz igénybe, ha pedig azok a honfitársaink Győrig, a megfigyelőhelyig eljutnak anélkül, hogy kitört volna rajtuk az epidémia, akkor — tekintve, hogy a betegség lappangási ideje minimális — már nem áll fenn veszély. Mindenesetre azért magam is helyeslem, hogy óvatosságból a megfigyelést Győrben pontosan keresztülvigyük. — Szó volt arról, hogy a külföldiek országunkon keresztül való forgalmát szorítsák korlátok közé. — ez kevéssé célravezető, mert a közlekedést képtelenség megkötni, nem is szólva arról, hogy az idevágó nemzetközi egyezmények még pestis esetében is tiltják az ilyen elzárkózást. A nyugati államokban egyébként céltalannak mutatkoztak ezek az intézkedések. Ami a védekezést illeti, bocsánatot kérek, legyen mindenkiben egyrészt annyi egoizmus, hogy a társas érintkezést ezekben a kritikus időkben a lehető legkisebb mértékre csökkenti, ne látogassunk betegeket, ha pedig másrészt valaki lázas tüneteket járvány idején PILAVIN fenyőfürdő ajánlatos, mert az a tengeri sót is , hogy a fenyő összes 11 mes alkatrészeit tartalmazza, s így fokozza a test ellenállóképességét. Minil-a doboz is kiridőre elegendő, 6 tablettát tartama, 'vl lincén alka'ma fenyőmhaladóra. Ár» 2 p n:»" •• 0 f'"'r. Kapható minden patikában. d»pe · ' • • •• ·• •"»•"mteli r r· •••.'»••isi