Pesti Hírlap, 1927. május (49. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-28 / 120. szám

1, amely megadja a biztosítot félnek a jogot arra, hogy tűzkár esetén megszüntethessék a hosszú idő­tartamú szerződéseket az esetben, ha a biztosító tár­saság a tűzkártérítési összeg likvidálását alaptala­nul megtagadja, avagy pedig annak kifizetését indo­kolatlanul elhúzza. Még tovább ment ennél a német törvényho­zás, amely a fentebb idézett törvény 96. §-ában ál­talában jogot ad nemcsak a biztosító társaságnak, hanem a biztosított feleknek is arra, hogy tűzkár esetében a biztosítási szerződést a jövőre nézve ha­tálytalaníthassák. Mit jelentenek a német és osztrák törvény­nek ezek a rendelkezései, szemben az új magyar törvénnyel, amely ilyen intézkedé­seket nem tartalmaz? Jelentik azt, hogy Ausztriában és Németor­szágban a biztosított félnek egy megfelelő eszköz, t. i. a szerződés egyoldalú megszüntetésének a gya­korlatlan kétségtelenül legjobban bevált fegyvere, áll rendelkezésére ahhoz, hogy tűzkár esetére kárá­nak azonnali megfelelő liquidálását kikényszerít­hesse, míg ellenben a magyar biztosított félnek ilyen védelmi eszköz nem áll rendelkezésére, — m­ég azzal a biztosító társasággal szemben sem, amely tűzkárának folyósítását­ akár évekig is el­húzza. Érdekes volna egyébként megtudni azt is, miért felejtették ki az új magyar törvényből az osztrák és a német törvénynek azt a rendelkezését amely az ingatlanok eladása esetében úgy az eladó­nak," mint a vevőnek is módot ad a biztosítás fel­bontására.. Joggal elvárható lett volna az is, hogy, az új magyar biztosítási törvénybe is felvétessék az a külföldön érvényben levő rendelkezés, hogy a biztosított fél csak saját lakásának vagy telepének bírósága előtt perelhető, míg ellenben­­ az biztosító társaságot nemcsak an­nak központi székhelyén, hanem az ügynök lakhe­lyén is feltétlenül peresítheti. Mert nemcsak a heim­burgi osztrák, vagy a passaui német kisiparosnak és nemcsak a burgenlandi maregarajkú kisgazdának, hanem a messzi csonka­ magyar határszélen lakó magyar kisgazdának is hathatós védelemben kell részesülnie egy olyan rendelkezéssel, hogy otthon saját bíróságánál nyerhessen jogsegélyt a biztosító társaságok vagy azok ügynökeinek esetleges jog­ellenes magatartásával szemben. Ennek a rendelke­zésnek a hiánya pedig a magyar törvényben a gya­korlati életben igen, sokszor azt fogja jelenteni, hogy nem fogja az­ igazát érvényesíthetni az a kis­ember, aki azt nem otthon, hanem Budapesten kény­telen keresni. Kötelességének tartottam, az új biztosítási törvényből a társadalom széles rétegeire háruló ko­moly veszedelmekre a közvélemény figyelmét ismé­telten ráterelni. És tenni fogom ezt minden olyan törvénynél, amely a tájékozatlan és védtelen gyengé­vel szemben a köteles szociálpolitikai­­érzék súlyos hiányait bizonyítja. Nagy harc folyik az első igában az osztálycsere körül. A Professzionista Labdarúgó Szövetségben ma este összeültek az első ligában szereplő egyesületek képviselői, hogy az osztálycsere ügyében végre meg­hozzák a döntést. Feltűnést keltett s az egyhangú határozat meghozatalát lehetetlenné teszi a Bástya távolmaradása. A klubok egy része, különösen azok, amelyeknek érdeke minél több szabad terminus, változatlanul az egy-egy csere alapján állanak, ami a 33-asok kiesé­sét és az Attila föllépését jelenti. Ennek az álláspont­nak az úgynevezett nagyklubok az exponált képvi­selői, akik érdekkörülben tartanak néhány más klubot. A többiek véleménye erősen megoszlik, a leg­sportszerűbb kétségkívül még az a felfogás, amely a Boc­skayt is szívesen látja az első ligában, sőt van re­mény arra is, hogy a 33-akat benn tartják a 12-re fel­emelt létszámú első ligáb­­n. De kísérletek történnek az égés-' «›~p­.li­ na elh­o­mályosítására és mellékvágányra való terelésre. Szó van ugyanis osztályozó körmérkőzésekről a 33-ak, a Bocskay, Bak és Turul között s ezzel a kombi­ A­­tóval kívánnak a debreceniek helyett fővárosi csapatot jut­tatni az első ligába. Mint lapzárta után értesülünk, az értekezlet eredménytelenül félbeszakadt s további tárgyalás hét­főn este lesz. Ekkor az volt a kialakult vélemény, hogy 12-es létszám lesz s az első ligába jut az Attila és a Bocskay, míg osztályozó lesz a 33-ak és a Bak között. IRTFA gyógyfürdő Klimatikus gyógyhely. Vérszegényeknek, női bajok­b­an, idegeseknek, rheumásoknak és a lénzes­ervek hurutjainál a legkiválóbb orvosok által avatva. f Teljes napi penzió a főszezonban Kc 35.«­SS Csehszlovákia legolcsóbb fürdőhelye — Uj csehszlovák menet­té rend szerint elsőrangú vasúti összeköttetés és visszautazásnál itten 50% vas­ti kedvezmén', '''éren prispe',lns : IGAZ­GATÓSÁG BAKUSOVSKÉ KUPELE (B­á r t­f a) 7805 4 PESTI HIRLAP 1927 május 28 . szombat. Masarykot újra megválasztották a cseh köztársaság elsnökévé. Prágából jelentik: Már a kora reggeli órák­ban élénk élet uralkodott a képviselőházban. Tíz órá­tól kezdve a parlament környékét széles körben elzár­ták minden forgalom elöl. A ház karzatai már jóval az ülés megkezdése előtt zsúfolásig megteltek. Az elnök 11 óra 15 perckor nyitotta meg az ülést. Meg­állapítja, hogy a nemzetgyűlés határozatképes és végrehajthatja az elnökválasztást. A szavazás 11 óra 22 perckor kezdődött. A szavazásban összesen 433 képviselő és sze­nátor vett részt, összesen 432 szavazólap volt érvé­nyes, 104 szavazólapot üresen adtak be. A szüksé­ges háromnegyed többség 253 szavazatot tett ki. Minthogy pedig Masaryk a kommunisa Sture sze­nátorra leadott 54 szavazat ellenében mindjárt az első választási menetben 274 szavazatot kapott, utóbbi hét évre ismét ő lett a cseh köztársaság el­nöke. Az elnökválasztás külsőségei. Prága, máj. 27. Masaryk újra való megválasztása az 1920 évi elnökválasztáshoz viszonyítva külsőségeiben valósággal királyi pompával ment végbe. A választási aktus a főpapság, a diplomáciai kar és feltűnően nagy tábornoki és katonatiszti képviselet asszisztálá­sával folyt le. Az ülés megnyitását a kommunisták­­ lágy lármával fogadták, miközben az fogházbüntetésre ítélt Sedorják nevét emlegették. A leadott 434 szava­zat közül 2 volt érvénytelen, 274 szólt Masgryk nevére, 54 Sturz kommunista vezér nevére,és 104 szavazólap üres volt. A választás aktusának befejezését 2­ ágyúlövés ad­ta a főváros tudtára, a katonazenekar a parlament előtt a himnuszt játszotta, a parlament és Hradzsin fölött két rajban 30 katonai repülőgép kerin­gett. Masaryk udvari díszhintón érkezett a virágok­kal és lobogókkal díszített parlamentbe, a minisz­terelnök, a kabinetirodai főnök, a főszertartásmester és a rendőrfőnök kíséretében. Az ünneplésben nem vettek részt a cseh és tót néppártiak, a cseh nem­zeti demokraták és a német szociáldemokraták. Masarykot a délszaki növényekkel és drapériával diszített előadói emelvényen álló trónszerü karszék­re ültették s megkezdődött a fogadalomtétel aktusa, melyet a Ház állva hallgatott végig. A fogadalom­tételről a magyar pártok, a német nemzeti és horog­keresztes pártok, valamint a kommunista párt tün­tetően távol maradtak s ugy látszott, hogy a törté­nelmi pillanat méltóságát semmi sem zavarja meg, amikor az ünnepi csendbe a házelnök üdvözlő be­széde közben beleharsant Kurtyák­ erdőskárpátok­beli agrárképviselő kiáltása: — Mi lesz a ruszinszkói autonómiával? Elnök úr, az Erdős-Kárpátok népe nyomorog és éhezik! S Kurtyák azonban szakadatlanul tovább kiálto­zott bele az ünnepi csendbe: — Nem teljesítik a békeszerződésnek Ruszin­szkóra vonatkozó részét! A tót néppárti padokban felcsendült Juriga hangja: — Hát a pittsburgi egyezmény? Az elnök az alkotmánytörvényre téve kezét, le­tette a fogadalmat és eltávozott a parlamentből. Svehia miniszterelnök lemond, Prága, máj. 28. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Egyes lapok hírül adják, hogy Svehia mi­niszterelnök rövidesen benyújtja az újonnan megvá­lasztott köztársasági elnöknek az egész kormány le­mondását, de nem közlik, hogy ezt csak formálisan teszi-e, vagy pedig új kormánnyal akar-e a parla­mentben bemutatkozni Lindbergh sétarepülése Párizs felett. A levegő hősi krónikába, íme, még alig ocsúdott­­föl a világ annak a nagyszerű eseménynek mámorából, amelyet Lind­bergh óceáni repülése jelent, már új és még nagyobb teljesítmények terve izgatja az örök fejlődésre, örök nyughatatlanságra ítélt emberiséget. A modern ha­ladás még ekkora sikereknél sem akar pillanatra sem megállni, szárnyalása vakmerőbb, mint a leg­bátrabb repülőgépé, vágya a tovafutásra mértékte­len és ketelhetetlen. A Times jelentése szerint azok a St. Louis-beli kereskedők, kik Lindbergh repülését anyagilag tá­mogatták, most azzal az ajánlattal ostromolják a levegő hősét, hogy újabb összegeket bocsátanak korlátlanul a rendelkezésére, csak röpüljön el Amerika nyugati partjairól a Csendes Óceánon át a Hawai szigetekre. Szegény Lindbergh meg ki se fújhatta magát, az uj sikerek, az uj dicsőség, az ujabb gazdagság,­ a tudomány új követelődzése már ott dörömböl sürgetve ajtaján . . . Egy másik hír: a sanfranciscoi üzletemberek most meg akarják kétszerezni a Newyork—Párizs közti útra kiírt huszonötezer dolláros díjat, ha akad repülő, aki leszállás nélkül elrepül Sanfranciscó­ból Manillába. Miután a dicsőség az az édes méreg, amelynek izéből sose elég annak, aki megkóstolta egyszer, tehát lehetséges, hogy ép Lindbergh lesz az az elszánt vállalkozó, aki Amerika partjairól nyugat felé is megkísérti a sorsot. Lindberghet különben Párizsban tovább ün­neplik. Ma délelőtt a kis kapitány látogatást tett Foed és Joffre marsalloknál. Természetesen vele volt hűséges kísérője, az amerikai nagykövet is. A marsalloktól Lindbergh Versaillesba látogatott, délben pedig Briand külügyminiszternek a tisztele­tére rendezett villásreggelijén vett részt, a francia kormány tagjai és a parlament legtekintélyesebb képviselői társaságában. Délután az amerikai nagykövetség palotájától ünnepi menetben kisérte Párizs népe az amerikai ka­pitányt a városházára. Az útvonalon végesvégig be­láthatatlan embertömeg éljenezte és ünnepelte őt és az amerikai nagykövetet. A városházán meleg ün­nepség keretében üdvözölte a repülőt a párizsi köz­ségtanács elnöksége és a Szajna megye prefektusa. Párizs népének ezt az ünneplést Lindbergh azzal viszonozta, hogy pénteken délelőtt egy fran­cia egyfedelű vadászrepülőgépre szállott és egy óra hosszat keringett Párizs felett. Párizs természetesen mérhetetlen élvezettel bámulta a világ legnagysze­rűbb pilótájának pompás szárnyalását. Lindberg egyre-másra kapja a legkecsegte­tőbb meghívásokat különböző légi utakra. A Hol­land Légiforgalmi Társaság például most h­ívta meg, hogy röpüljön el Amsterdamba és Rotter­damba. A párizsi holland követ maga jelent meg Lindberghnél és személyesen adta át a meghívást, nemkülönben a holland nép szerencsekívonatait Lindbergh tervbe vett Európa-repü­léséhez. Lindbergh nemcsak a levegőben hódította meg a világot, de lent a földön, a hétköznapi világban is hódító gesztusai vannak. A Newyork Herald je­lenti: Lindbergh levelet intézett a francia Aeroklub elnökéhez, amelyben a t Deutsch de la Meurthene ál­tal neki adományozott százötvenezer frankot az éle­tüket vesztett francia repülők családjai részére léte­sített segélyező pénztárnak adja. A szerencsés élő hódolata a szerencsétlen holtakkal szemben . . . A repülésnek ma különben ujabb nevezetes eseménye van: egy Antoni nevű olasz aviatikus a malpensai repülőtéren kéttonnás megterheléssel 5500 méter magasságra emelkedett fel és ezzel vi­lágrekordot döntött meg, mert az eddigi magassági rekord 4900 méter volt. Még bővebb hír nincs róla, hogy a bátor olasz mit tapasztalt öt és fél kilomé­terre a föld színétől. Coliékról még ma sincs semmi hír. Az új­fundlandi St. Johnesból jelentik, hogy semmi alapja sincs annak a hírnek, mintha az Albert dán gőzös május 9-én a Pine-foknál egy repülőgépet látott volna. A gőzös hivatalos feljegyzései mindössze ar­ról tudnak, hogy a legénység május 4-én valami szokatlan fényt látott s mintha motor berregését is hallották volna, május 9-ről azonban nem szólnak a feljegyzések. Hogyan menekült meg De Pinedo? Hozta, máj. 27. De Pinedo útjáról a következő részleteket jelentik: Amikor a Santa Maria a Tre­passey-öbölből (Új-Fundland) elindult, hogy útját az Azori-szigeteknek vegye, előrehaladásában ellen­kező irányú heves szél gátolta. Miután számítása meghiúsult és nem tu­dta idejében elérni az Azori­szigeteket, De Pinedo márki elhatározta, hogy le­ereszkedik az óceánra és csak akkor folytatja majd a repülést, ha a szél iránya megváltozik. A leszállás május 23-én estefelé történt. A lég­köri viszonyok azonban javulás helyett még inkább megromlottak és időnként valóságos ciklon dühön­gött. A Santa Maria kénytelen volt három napig ma­radni a háborgó tenger színén. Közben egy portugál vitorlás sietett segítségére. A repülőgép két napon keresztül diadalmasan birkózott meg a viharral, de a harmadik napon fa­rokszárnyát könnyebb sérülés érte. Tegnap a Su­perga olasz gőzös vontatókötélre vette a Santa Ma­riát, hogy Hortába vigye. A sérülés kijavítása után a Santa Maria Hortából tovább folytatja légi útját. — Gyengélkedés idején, különösem, ha a rosz­szullétet szorulás fokozza, a természetes „Ferenc­­József" keserűvíz gyors és fájdalmatlan ürülést, ki­elégítő emésztést és kellő étvágyat hoz létre. Híres nőorvosok a legnagyobb magasztalás hangján írnak a valódi Ferenc József vízről, mert ez a kritikus korban is hosszabb időn át alkalmazható, anélkül, hogy kitűnő eredménye változnék. Kapható gyógy­szertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben.

Next