Pesti Hírlap, 1927. július (49. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-07 / 151. szám

16 arra, nem mint az egyetlen magyar főuri zenész szerzeménye, hanem mint abszolút értékű és érde­kességű művészi alkotás, hogy eleven életet éljen a magy. kir. Operaház műsorában és évente leg­alább egyszer — a Rákóczi-emléknapon vagy más hazafias alkalomból — bemutatásra kerüljön. Ha voltak is Zichy Gézának emberi hibái, művészi fo­gyatékosságai, a pietásnak ez a hiánya nem az ő egyéniségét kisebbíti, de az utókorét. Azonban ha fájlaljuk is, nem csodálkozunk rajta, mert: nemo propheta in patria sua. Kivált in patria hungarica. Ez a művészi többlet, amellyel fölfegyverkezve Zichy Géza intendánsi hivatásának indult, okozta azt a katasztrofális összetűzést, amely aránylag rövid időn belül Mahler Gusztávot elmozdította he­lyéről. Zichy Géza nemcsak uralkodni, de kormá­nyozni is akart. Maga akart saját igazgatója lenni. Ezt az első perctől kezdve éreztette Mahlerral. Em­berileg is nagy volt az ellentét a két művész közt. Zichy Géza modorában, egész lényében volt valami leírhatatlan finomság, de volt benne bizonyos le­ereszkedő főuri gőg is. A kékvérűség nála nem fo­galom, de meggyőződés volt. Ezt a meggyőződését egy ízben velem szemben a következő szavakkal juttatta kifejezésre: hiába, mi arisztokraták, más húsból és vérből valók vagyunk. És ezt ő physiolo­gice értette. Evvel a nagyúri grandezzával került Mahler szembe az ő nagy és jogos művészi öntudatából fo­lyó közvetlenségével, nem mindig modoros energiá­jával, nem diplomatikus szókimondásával, rapszo­dikus nyugtalanságával. Zichy Géza egész életében, gondolkozásában, cselekedeteiben oly távol állott az antiszemitizmustól, mint a budapesti főrabbi — ta­lán még távolabb —, de ezt a „neveletlen zsidó fiút" — Mahler Gusztáv akkor még zsidó volt, fiatal és sokszor tényleg neveletlen — ki nem állhatta. Mahler már hónapokkal bukása előtt érezte azt a veszedelmet, amely őt fenyegette és minden ambíciójával azon volt, hogy pozícióját művészi tet­tekkel körülbástyázza. Néhány hónap alatt a mű­vészi remekeknek olyan sorozatát produkálta, hogy abból egy átlag­igazgató három évig tisztességesen megélhetett volna. Az évad megnyitó előadásául „Don Juan"-t hozta ki olyan előadásban, hogy annak Brahms ré­vén az egész művelt világban híre járt. A következő hónapban szinte hozott egy nagy modern újdonsá­got: báró Franchetti olasz zeneszerző fantasztikus operáját, az „Azrael"-t. Franchetti az olasz verismo egyik előharcosa volt, de művészete közelebb állott a mai modernizmushoz, mint Mascagni és Puccini stílusához. A közönség akkor még nem volt erre a művészetre beidegezve — hisz mi, budapestiek, szé­gyenünkre Nikisch Artúr alatt még Puccini Manon Lescaut-ját, a modern operairodalom egyik legzse­niálisabb alkotását is megbuktattuk. Tehát „Izrael" Budapesten is megbukott. Már akkor kezdtek Mah­ler ellenségei működni. Persze, Mahler „ur" — a zsidó művész „ur", a gazdag zsidó báró művét pro­tegálja. (Franchetti egyik Rothschildnak a veje.) Még attól az aljas rágalomtól sem riadtak vissza, hogy Franchetti Mahlert művének színrehozataláért megfizette. Mahler gúnyos megvetéssel­­ haladt tovább kitűzött útján. A következő hónapban bemutatta a budapesti közönségnek, elsőnek Itálián kívül, a Parasztbecsületet. De a vi­lághírű egyfelvonásos csak két héttel a nagyszerű bemutató után aratott nálunk is teljes sikert. Előbb a mi kitűnő ösztönű, nem mindig önálló ítélke­zésű közönségünknek értesülni kellett az újságok­ból, hogy a Cavalleriát Bécsben a közönség tomboló lelkesedéssel fogadta és hogy az Intermezzót meg is kell­ett ismételni. A következő repríz alkalmával már a budapesti Operaházban is tízszer kihívták a szerepléket és követelték az intermezzo megismét­lését.­­ Zichy Géza mindezeknek a sikereknek ellené­re folyton v éreztette Mahlerrel ellenszenvét és inten­dánsi­ hatalmát. De Mahler rendületlen szorgalom­mal és odaadással dolgozott tovább. Egy hónappal távozása előtt leírhatatlan finomságú vígoperáinak sorozatát (Granadai éji szállás, Figaro lakodalma, a Windsori víg nők, Az ördög része) gazdagította, a „Fegyverkovács" mesteri előadásával. 1891 március 10-én ő felsége a király Valéria királyi hercegnővel megjelent a magy. kir. Opera­házban. Mahler dirigálta a Parasztbecsületet és a febridák nyitányát. "Március 11-én ő felsége a ki­ály az intendánsnak megelégedését juttatja kifejt­ésre a március 10-iki előadás sikerén. Március 3-án Mahler Gusztáv m­ár nem volt igazgatója az Operaháznak. Mahler az utolsó percig harcolt. Imádta az Operaházat, látta, tudta, mit teremtett itt három év alatt és tovább akarta fejleszteni a magyar zene­művészetet. Sirt dühében és elkeseredésében a mél­tt­ilanságon, amely érte. Nem használt semmit. A következő alternatíva elé állították: vagy elfogad­ó 5000 forint fájdalomdíjat szerződésmegváltás cí­mén és békében távozik, vagy fegyelmi bíróság elé állítjuk — hogy miért, az a mi gondunk — és ak­kor kidobjuk végkielégítés nélkül. Nem kellett épen zsidónak "szüle­ni, hogy az ember ilyen alternatívá­val Fémben a 25.000 forintot válassza. Ami azonban Budapesten rajtunk kívül alig i­d­ód, az ennek a kidobásnak az epilógusa. Dr. Dif­fy Et­a. MAGYAR SZÍNHÁZ OROSZORSZÁG Alfred Neumann 5 felvonásos drámája. Fordította: Kosztolányi Dezső. 1. Pál cár Csortos Gyula Aláxer Törzs Jenő s­ zínházi akciónk ol­csó jegyeit az alábbi helyeken árusítjuk: PESTI HIRLAP 1927. Julius 7 csütörtök. Pahlen Péter Odry Árpád Anna Petrovna Shnonyt M. Pánin gróf Toronyi K­arl Murawjew Z. Molnár L. . Ungern gróf Zátony Kálmán Stepan Doktor Grtve Valerian gróf Platón herceg Dávid Mihály P­éthey Lajos Stella Gyula Abonyi T. Gárdakapitány Vándory G. Kezdete 8. végi órakor. BELVÁROSI SZÍNHÁZ JÁNOS BÁCSI SZÍNHÁZAT VESZ. Énekes és zenés tréfa 2 rém­ben, több képben. Többek közreműködésével írta: Zápon István, zenéjét szerzettel Lányi Viktor. Főszereplők: Honthy Hanna, Makay Margit, Rózsahegyi Kálmán, Kabon Gyula, Gózon Gyula, Ürmössy Anikó, Tu­ray Ida, Delly Ferenc, Sugár Lajos, Bánhidy, Tihanyi Juci, Czobor Imre. Kezdete 1 9, vége­li 12 órakor. HÉTKÖZNAPOKON! Fókiaflohivatalainkban • V. Vil­mos császár­ út 78. és VT 1., Er­zsébet-körut 1. Fiókkiadóhiva­talainkban: I., Krisztina-körut 133., II., Margit-körút 6/b. IV., Váci-utcp 30. VI., Andri­sy-út 4. Újpest, István-út 1 Kispest, Kossuth-tér 11. ÜNNEPNAPOKON DÉLI 12 ÓRÁIG: Fiókiadóhivatalainkban: V., Vil­mos császár-út 78 .11., Erzsé­bet-körút 1. BUDAI SZÍNKÖR BORCSA AMERIKÁBAN Emőd Tamás és Török Hezső 3 felv. zenei játéka. Borcsa Fedák Sári Csicsóka Pesta Petheő Attila Knickerbocker Boross Géza Bocogó Mihály Kabók Győző Bocogóné Simon Marcsa Iszv. Csicsókáné Halmy Margit Daisy Babodiny Erzsi Bob Berczy Géza Ilinkó Sándor Börke Kezdete 1 8, vége %11 órakor. BUDAPESTI SZÍNHÁZ A SCHLESINGER-FIU ESETE A LEFKOVICS KATÓVAL. Feld Mátyás 4 felv. pesti revü-operettje. Lefkovics M. Erdélyi Mihály Lefkovics Bözsi Karlofszky .Tuet Lefkovics Kató Somogyi Nusi Schlesinger Izsó Sark­a­di Aladár Lindbereh Val. Latabár Árpád Adria Pipi Lészai Kató Kezdete 8, vége 11 órakor. BEKETOV-CIRKUSZ A NAGY JULIUSZ MŰSOR naponta este 8 órakor. Csütörtök és szombat délután 4 órakor fél helyárad. Vasárnap és ünnepnap délután 4 órakor előadás. Vasárnap este­­ Délután és este egyenlő ransor. Oliver illuzionista, Schuhmann és a 3 Sandarow. MŰJÉG-MOZI. (A városligeti tavon.) Telefon­­ I. 919—23. TEXX VILMOS. Főszereplő: Conrad Veidt. Barangolás az olasz ég alatt. Jaj, de beteg vagyok. Előadások: 8. 10. FILMSZÍNHÁZ Telefon: L. 921— 18. 921—SA A FITJV ŐSKORA. Képek a film gyermekéveiből. 81 nagy sláger, ezek­­ közt: Képek Ferenc József életéből. Vámvizsgálat, 110 méteres burleszk, Der kepka Reiser.de, nagy vígjáték, A detektív, 204 méter. Die Cattonehre, Rossz úton, A válóper stb. drámák. Max Linder, Duei bácsi, Princa a főszerepekben. Magyarázó: Dénes Oszkár. Előadások: %8, %10. KAMARA-MOZGÓ Telefon: 1 440—27. LENGYEI/VÉK­Mindkét rajz egy előadásban. Főszerepben: Petrovich Sive­tiszlav, Loth Ha, Bojda Juci. DOM/8 Utókra LESZ, amerikai burleszk 2 felv. Előadások: 6, 8, 10. A zene a népek életében. A majna melletti frankfurti zenei kiállítás. Kettős feladatot vállalt ez a kiállítás, egyrészt emlékek kiállítását,, másrészt az élő zene megszó­laltatását folyton váltakozó hangversenyek és hang­versenytestületek révén. A tárgyi kiállítás történelmi, egyes országok szerinti, néprajzi (csak exotikus népek!), pedagógiai, hangszerkészítési csoportokra oszlik, amelyekhez csatlakozik a beszélőgép története, a rádió s a gépi­hangszerek csoportja, míg az egészet a kiadók kiál­lítása zárja be. A hangversenyek tartására a kiállítási épüle­tekben több új terem készült. Ilyen a Bach-terem, egészen új nagyméretű orgonával (1446 hely), a Saalbau (1925 hely), Schumann-Haus (2855 hely), kamarazeneterem s így tovább. A nemzetközi sokadalomban mi is megjelen­tünk. Hogy mennyi kincs van itt összehalmozva, ar­ról nem nehéz képet alkotnunk magunknak, ha el­képzeljük, hogy eredeti kéziratban Mozart Don Juan­ja, Varázsfuvolája és Figaró lakodalma mellett ugyancsak kéziratban találjuk Beethoven három szimfóniáját,, vagy Orlando di Lasso munkáját s így tovább. A legszebben mintált énekeskönyvek, a leg­régibb nyomtatott kották, a legértékesebb zenei kéz­iratok, levelek, hangszerek, nagy művészek festette képek töltenek meg szoros egymásutánban két ha­talmas csarnokot, melyek közül az egyik emeletes. Az exotikus hangszerek csoportjában nemcsak a nagy német gyűjtemények, hanem a Musée du Congo Belge nagyértékű anyaga, sőt Kína hang­szerei és élőnagyságú figurinákkal bemutatott szín­játéka is látható, míg a hangzást gramofonok köz­vetítik s egy mellékteremben vetített képeken mutat­ják be a primitív népek zenészeiről készült fénykép­felvételeket. Ily elvek és arányok érvényesülnek az egész kiállításon. Most pár szót a magyar csoportról. A kiállításon való részvételünknek vezetőelve volt, hogy lehetőleg minél több oly intézmény jelen­jen meg Frankfurtban, mely zenei emlékeket őriz vagy zenei életünkben szerepet visz. Mint történelmi csoportnál természetszerűleg a Magyar Nemzeti Múzeum jött először számításba, mely Történelmi Osztályában Liszt- és Beethoven-ereklyéket őriz, Zenei Gyűjteményében pedig gazdag kéziratos és nyomtatott anyag felett rendelkezik. A Zeneművé­szeti Főiskola, a Nemzeti Zenede, az Ernst­ Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, nem kevésbbé a Történel­mi Képcsarnok és az Operaház, az Egyetemi Könyv­tár és a Filharmóniai Társaság voltak azok, melyek a kiállítás anyagát a rendezést magára vállaló Nem­zeti Múzeumnak átadták. Noha — hazai szokás szerint — csak a legutolsó pillanatban határoztuk el magunkat a részvételre, mégis sikerült rövid időn belül oly szép, tanulságos és kizárólag magyar vo­natkozású anyagot összegyűjtenünk, mellyel becsü­lettel állottuk meg helyünket ily tömérdek gazdag­ság kellős közepén. Amire mindenkinek első pillantása esik, aki a magyar terembe lép, az a Broadwood-féle Beetho­ven-zongora. Ez az egész nagy kiállításnak egyik legtöbbet keresett és legnagyobb áhítattal szemlélt darabja. Külön köszönet illeti meg gróf Klebelsberg Kuno minisztert azért, hogy e rendkívül értékes és szállításra kényes tárgy kiállítására az engedélyt a megadta, mert Beethoven zongorájával a magyar csoportot az általános érdeklődés középpontjába he­lyezte. Liszt Ferencnek Kaulbach-, Lenbach-, vala­mint Than Mór-festette arcképei, zongorái, íróasz­tala, emlék- és kegyeleti tárgyain kívül tanulságos csoportosításban találni egy-egy tárlót a 16—18. század néhány nevezetesebb darabjával, a 19. század néhány értékes kéziratával (egy részüket helyszűke miatt nem állíthattuk ki), továbbá egy-egy Beetho­ven-, Rákóczi-induló, Liszt Ferenc-kéziratos tárló, a 19. század elejei verbunkos irodalom, az opera s a filharmónia tárlója tájékoztatja a figyelmes nézőt, vagy a szakembert zenei igyekezeteinkre, ki a válo­gatottan kiállított Liszt-levelekből annak magyar érzelmeiről szerezhet tanúbizonyságot. A kiállítás mindenkinek nyújt valamit, kinek tanulságot, kinek bámészkodnivalót, kinek hallgat­nivalót, sőt az őgyelgőnek a parkban kellemes szóra­kozást. A magyar csoportban még a fáradt bámész­kodó is megáll, hogy megnézze Beethoven zongorá­ját, Liszt abbékalapját és nagy magyar díszkardját. Isoz Kálmán: Oroszország, A szezon 3 utolsó előadása. A Magyar Színházban a szezon végére való te­kintet nélkül állandóan telt házak előtt kerül szinre Alfred Neumann világjáró drámai szenzációja, az Oroszország. Karlheinz Martin ragyogó rendezése kü­lön élmény. Csortos Gyula mint cár, Odry Árpád mint kormányzó. Törzs Jenő mint cárevics. Simonyi Mária mint udvarhölgy a színjátszás tetejét jelentik. «a r® A rakamazi szénásszekértől a newyorki székes­egyházig pipacsos búzatáblán, tengerjáró yacht ka­zánházán, 36 emeletes felhőkarcolón, milliárdosok házi­bálján viszi át útja Borcsát Amerikába. Hat tündéri panoráma a Budai Színkör hat színpadi képe. És a legtündéribb panoráma benne Fedák Sári. Amit ő csinál játékban, ötletekben, táncban, énekben, — kü­lön élmény. Minden este: Budai Színkör. a (Költői verseny a Színházi Életben.) A Szín­házi Élet, Incze Sándor népszerű lapjának új száma országra szóló irodalmi szenzációval szolgál. Tizen­két költő: Babits Mihály, Farkas Imre, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Kozma Andor, Somlyó Zoltán, Szép Ernő, Tóth Ár­pád, Varga Gyula és Zsolt Béla írtak verset egy té­máról, a Margitszigetről. A verseket Karinthy Fri­gyes előszava vezeti be. Strand szépségverseny. Nagy alakú kotta. Darabmelléklet: „Félemelet balra". Egyes szám ára 80 fillér, negyedévi előfizetési díj 8 pengő Kiadóhivatal, VII., Erzsébet­ körút 29. szám. * (Egymást küldik az emberek a Budapesti Színházba) a minden sikert felülmúló Schlesinger­fia esete Lefkovics Katóval pesti revü-operetthez. A Cigány délutáni reprize Budi A Borcsa Amerikában sorozatos esti előadásai miatt délutáni előadásban újitja fel a Budai Szinker a Cigányt vasárnap délután. A címszerepet Rózsa­hegyi Kálmán, Józsit Molnár Aranka játssza. A hely­árak mérsékeltek. * (Az egész város Schlesinger Izsó és Lei! Kató sikerével van tele.) Ahová csak megy az em­ber, mindenütt arról beszélnek, hogy a Budapest Színházban még sohasem adtak oly kedves és hallat­lanul mulatságos darabot, mint a Schlesinger fiú esete Lefkovics Katóval. A kiállítás pedig olyan, hogy bármely párizsi vagy berlini revü-szinháznak is di­szére válna. Vasárnap ismét kétszer, d. u. 4 és est 8-kor kerül szinre. Belvárosi Szinház NSradesi este HS-kor János bácsi színházat vesz! Rózsahegy—Kabos Hontu­ Hanna—?4*«ka ferg*. kor Defl

Next