Pesti Hírlap, 1927. július (49. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-03 / 148. szám

16 MOZI. Panaszos levél a mozikról. A következő levelet kaptuk: Igen tisztelt Szer­kesztő úr! Most, mikor a mozik szezonjának vége, talán érdemes volna a mozgóképszínházak igazga­tóinak egy lelkes filmbarát véleményét meghall­gatni elmúlt szezonjukról, mert ez a vélemény nem egyedülálló, hanem az egész közönség véleményét fejezi ki. Láttunk az elmúlt moziévben igen sok kiváló filmszenzációt, amelyet a nagy budapesti mozik igazán méltó keretben tálaltak fel közönsé­güknek. Itt azonban az a baj, hogy sokszor a fel­tálalás különb volt, mint maga az étel, azaz a film. Még a leglaikusabb mozilátogató előtt sem titok ugyanis, hogy a filmszínházak olyan megcsonkí­tott formában, ann­yi „kivágással" vetítették le az elmúlt szezon nagy filmjeit, hogy sokszor még meg­érteni sem lehetett volna őket, ha a figyelmes igaz­gatóság a filmből kivágott részeket nem pótolta volna azokkal az erőltetett szellemességű felírások­kal, amelyek minden jóízlésű mozilátogatónak már a könyökén nőnek ki. Fölösleges konkrét példákra hivatkozni, mert abban minden mozilátogató igazat fog adni e sorok írójának, hogy a legtöbb film, amíg a zártkörű bemutatóról eljut a nagyközön­ségig, addig önmagának csak halvány vázlatává alacsonyodik le. Tessék kevésbé költséges „feltála­lást", kevésbé szellemes feliratokat adni, de annál többet a film eredeti formájából, úgy, ahogy az a gyárból kikerült. (E tekintetben a főhibás a cen­zúra. Szerk.) Van azonban még már panasza is a budapesti moziközönségnek. A legutóbbi idő­ben, azok a mozik, melyek a szezon végével nem zártak be, hanem tovább is előadásokat tartanak, új attrakciók hiányával, reprizeket adnak régebbi népszerű filmekből. Azok a mozilátogatók azonban, akik ezeket az egyszer már látott filmeket viszont akarják látni, kínosan csalódnak e reprizek során Ezek a régi filmek ugyanis szörnyű és primitív kópiák­ban kerülnek előadó­a, úgyhogy nemcsak a szereplők arcvonásai felismerhetetlenek rajtuk, hanem az ember szinte azt kérdezi magától: ez-e az a film, melyet egyszer már egészen máskép lát­tunk? Így volt ez a legutóbb két mozgóképszínház reprizén, amelyen A Sejk­et, Valentino híres régi filmjét a felismerhetetlenségig eltorzítva vetítették le, így volt ez a Mulató gyöngye és Az ifjú maha­radzsa című filmek reprizénél, valamint Max Lin­cer híres vígjátékának, A szerelem bolondjá­nak felújításánál. Ezek a reprizelőadások a közönség­gel szemben olyan figyelmetlenségről tesznek tanú­ságot, amely teljességgel érthetővé teszi, ha a kö­zönség leszokik a nyári moziláto­gatásról. * (A Magyar Színpadszerzők Egyesületének filmosztálya) Lubitsek Ernő tiszteletére hétfőn este 9 órakor a Fészek-klubban vacsorát rendez. Az egyesület felkéri tagjait, hogy minél nagyobb szám­ban jelenjenek meg. Illetőleg vasárnap és hétfőn délben megjelenési szándékukat telefonon szívesked­jenek bejelenteni. (J. 402—24.) * (Ne hirgyetek semmit.) Mindszenthy Tibor, aki jelenleg Hollywoodban tartózkodik, szomba­ton reggel ezt a kábel táviratot intézte Horváth Nán­dornéhoz, nővéréhez: — Karomat eltörtem. Egyébként szó sem igaz a többiről, amit ezzel kapcsolatban híresztelnek vagy írnak. Ne higyjetek semmit. Sokan azt hiszik, hogy Mindszenthy valami ,,gyilkos" pletyka központjába került s kábeltáv­iratával meg akarta előzni a Pestre érkező híreket. Mindszenthy Tibor családja ugyancsak kábelsür­göny útján sürgős felvilágosítást kért Mindszenthy Tibor állapotáról és azokról az eseményekről, ame­lyekről a rövid kábelsürgöny példát tett. Ő (M Marosttay Gyula filmkurzusa) július ele­jén kezdődik. Beiratkozás naponként délután 4—6-ig, Vörösmarty­ utca 38. (Nagy izgalom Hollywoodban.) Említettük, hogy a hollywoodi gyárakban nagy ,,leépítési" és fize­téscsökkentési mozgalom indult meg. Az ötven dol­lárnál nagyobb heti gázsikat 10—30%-kal redukálják a vállalatok. A szereplők és technikai alkalmazottak a munkásszövetségnél keresnek orvoslást, amely úgyis már régebben meg akarja nyerni a filmszakma embereit a nyolcórás munkaidő eszméjének. Az ösz­szes alkalmazottak koalíciója természetesen nagyon kiélesítené a helyzetet Már decemberben fenyegetett a technikai munkások sztrájkja, de akkoriban sike­rült az ügyeket elintézni. A gyárosok nyugodtan néznek a sztrájk elé is, mert a jövő évi termés meg­lehetősen elkészült és mostanában aránylag csende­sek a műtermek. Feltűnő, hogy a legutóbbi időkben számos fiatal külföldi erőt igyekeztek Hollywoodba szerződtetni. TÖRVÉNYKEZÉS. A sötétben tévedésből mást gyilkoltak meg Agyonverték az egyik gyilkost. — Szentmártonkáta véres éjszakája. Szentmártonkáta községben a mult év szeptem­berében borzalmas legényháboru­ság támadt. Két test­vér, Urbán Lajos és Urbán István, elmentek a kocsma elé, hogy régi haragosukkal, Takács Istvánnal leszá­moljanak. Takács István helyett az öccse jött ki a kocsmából, aki meglátva a felfegyverkezett legénye­ket, visszasietett és jelentette bátyjának, hogy táma­dás készül ellene. A sötét éjszakában órákig álltak az Urbán testvérek egy fa mögött és várták a régi ellen­ségüket. H­osszú várakozás után végül egy alakot láttak kijönni a kocsmából, akiről azt hitték, hogy Takács István. Rátámadtak, Urbán Lajos csizmaszárából elő­rántotta hatalmas kését és úgy nyakonszúrta vele ál­dozatát, hogy a kés a tüdőt is keresztülfúrva azonnal meg­ölte a legényt. A másik Urbán a földön fekvő em­bert egy doronggal még jól összeverte. A zajra a kocs­mából többen kirohantak és akkor látták, hogy az U­rbán-fivérek Takács helyett Pásztor István gazdál­kodót ölték meg. A két gyilkos menekülni próbált ekkor a legé­nyek felháborodása elől. Barna János, idősebb Varga János, Szabó Máté, ifjabb Varga János és Dobos Ra­fael a kerítésből léceket törtek ki és azzal kezdték ül­dözni a két tarlánt. A falu végén érték utól és úgy összeverték őket, hogy Urbán István sérüléseibe más­nap bele is halt. A pestvidéki ügyészség Urbán Lajos ellen szán­dékos emberölés büntette címén emelt vádat, de ha­sonló cselekménnyel vádolva állította a bíróság elé az Urbán István gyilkosait is. A pestvidéki törvény­szék Marton-tanácsa a főtárgyalást Szentmártonká­tán tartotta meg. Több mint ötven tanút, hallgatott ki a bíróság, a­kik feltárták a véres éjszaka részleteit. Szombaton Budapesten folytatta a törvényszék az ügy tárgyalását. Ismét sok tanú állt a bíróság elé. Olyan adatok derültek ki a szombati tanúvallo­másokból, hogy a bíróság kénytelen volt a tárgyalást elnapolni. Július 7-ikén Szentmártonkálán folytatják ismét a­­tanuk kihallgatásait és remélhetően sikerül is majd az ügyet ítélettel befejezni. — Két évi börtön után fölmentés. Két évvel ez­előtt a Schmidt és Császár flézmalom r.-t. feljelen­tést tett a rendőrségen ismeretlen tolvajok ellen, kik a lipótvárosi pályaudvarról nagy mennyiségben lop­kodják a malom számára küldött gabonát. A rendőr­ség letartóztatta Singer István vasúti raktárno­­ot és Darvas Károly giboninagykereskedőt, valamint négy vasúti munkást, akik egy rakomány gabonát szállí­tottak ki a pályaudvar terülétéről. A törvényszék a m­­ktárnokot és a nagykereskedőt lopás bűntettéért két-két­ évi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélőtábla Har­mat­i-tanácsa előtt most dr. Baumfeld Lajos és dr. Szűcs Ferenc védők a bizonyítás kiegészítését kérték arra, hogy a vád­lottak nem követtek el lőrést, mert a malom egyik főtisztviselője adott felhatalmazást a gabona elszállítására. A tábla előtt ez a főtisztviselő tényleg igazolta a vádlottak védekezését. A sikeres bi­zonyításkiegészítés után az ítélőtábla, megsemmisítve a törvényszék ítéletét, mindkét vádlottat fölmentette. A felmentő ítélet jogerős. — A Kúria elvi döntése a részvénytársaságok igazgatósági tagjainak kártérítési felek­ Vérráról. A Ivária Ker­i­ tanácsa érdekes elvi jelentőségű döntést hozott a részvénytársaságok igazgatósági tagjainak kártérítési felelőssége kérdésében, lemondotta ugyanis, hogy a vétkes igazgatósági tag ellen közgyűlési határo­zat nélkül is, saját jogán akár a károsult részvényes, akár a részvénytársaság hitelezője keresettel fellép­het. A Kúria ezt a határozatot a kereskedelmi tör­­­vény 189. §-ával indokolja, amely szerint a törvény­e­yel vagy alapszabályokkal ellenkező inttézkedésével kárt cítozó igazgatósági tag általánosságban a káro­sulttal szemben tartozik kártérítési felelősséggel. Az igazgatósági tagoknak ezt a felelősségét nem szünteti meg az a körülmény sem, hogy a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkező intézkedés közgyűlési ha­tározatokon alapszik. Ugyancsak közönbös ebből a szempontból az is, hogy a közgyűlés az igazgatóság­nak a felmentvényt a számadásokra és mérlegre vo­natkozóan megtagadta. Ez a körülmény ugyanis csak a részvénytársaságok és az igazgatóságok közti jog­viszonyban bír jelentőséggel, ellenben a részvényes vagy hitelező kártérítési igényére egymagában befo­lyást nem gyakorol. — ,,A nős emberre nem lealacsonyító az a ráfogás, hogy barátnője van." A budapesti büntetőtörvényszék, mint felebbviteli bíróság, szombaton egy rágalmazási per­ben azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy rágalmazás-e, ha a nős emberre azt mondják, hogy barátnője van? A"tör­vényszék a büntetőjárásbíróság felfogásával szemben, arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez nem rágalma­zás, de rágalmazás az ilyen megállapítás a nővel szem­ben. Egy Király­ utcai házban az ottlakó villanyszerelő rádióantennát szerelt. A,, antennaszerelés közben az egyik lakóval szóváltása támadt. A vitatkozás hevében a szere­lőnek felkiáltott a háztetőre a szomszédasszony: — Hogy beszél maga velem, azt hiszi a barátnője­­agnok, akihez a szemben levő házba jár? A szerelő elképedt, azután tovább folyt a veszeke­dés és a házi civakodás végül a bíróság elé került. A vil­lanyszerelő ugyanis följelentette az asszonyt rágalmazás címén, azzal érvelve, hogy őt, mint nős embert, az ilyen állítás közmegvetésnek teszi ki, sőt valódiság esetén bün­tetőeljárást is von maga után, mivel a házasságtörést a törvény bünteti. A büntetőjárásbíróság az asszonyt rá­galmazásban találta bűnösnek és ezért negyven pengő pénzbüntetésre ítélte, de elítélte ugyancsak negyven pengő pénzbüntetésre a villanyszerelőt is, nyomban vi­szonzott becsületsértés vétsége címén. A felebbezéseket a törvényszék Csengey-tanácsa bírálta el. A törvényszék a szerel­őt felmentette és felmentette az asszonyt is a rá­galmazás alól, elítélte azonban becsületsértésért negyven pengőre. A törvényszék ítélete szerint az asszony nem kö­vetett el rágalmazást, amikor a nős villanyszerelőről azt­­ állította, hogy barátnője van, mert egy férfira, még ha nős is, nem lealacsonyító az ilyen ráfogás, de ez a meg­­­állapítás nővel szemben rágalmazó és lealacsonyító. A bí­róság tehát, eldöntötte ezt a kérdést, csak még az nem­­­ tisztázódott, hogy ehhez a birói megállapításhoz mit szól­l­nak a — feleségek. PESTI HÍRLAP 1927 Julius 3 vasárnap. a—Bwawowiai—" u­n " i SPORT. A vasárnap sportja. Atlétika. Ifj. bajnoki viadal, Margitsziget, d. u. 4. Birkózás. MAC nemzetközi viadal, Margitsziget, este 7. Kerékpár. Szövetségi országúti válogatóverseny. 1 gödöllői országút 9 km.-es jelzőkövétől, start reggel fél 6, beérkezés d. e.­­11—11 között. Labdarúgás: FTC-p. d. u. 6 FTC—TTC. — MTK-p. d. u. 6: MTK—Kispesti AC. -- Pesterzsébet d. u. 6: Vas és fémmunkások— ETC. — Rákospalota d. u. 6: BSE—­­­C. — Dorog: Dorogi AC—Diósgyőri Vasgyári TK. — Pécs : P. Vasutas—Szegedi Vasutas. Úszás. MAC nemzetközi viadala, Császárfürdő, d. u. 6. Vízipóló. MAC -Magdeburg „96", Császárfürdő, este fél 7. Bárány István könnyedén úszva beállította a kétszázas rekordot. Igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a MAC nem­zetközi viadala iránt s már a szombati el­ső napon mint­egy kétezren követték megérdemelt nagy figyelemmel a gyors egymásutánban simán lepergő versenyszámokat. A nagy érdeklődés elsősorban termés­zetesen Bá­rány Pistának szólt, aki egész könnyedén kiúszott két­százasával beállította a magyar rekordot s a növekvő dtafétában ugyancsak ezt az időt úszta kétszázon, bár a német kiválása után az utolsó ötven métert érthetően kényelmesen tette meg. Másod­­napi szereplése százon, különösen a közeli párizsi verseny miatt, amelyben Arne Borggad fog találkozni, különleges csemegének ígérkezik. Magdeburg „96" részéről itt is Nietzel szerepelt a legjobban, aki biztosan győzött ugyan a magyar nyolc­százasok ellen, de a start utáni első szezen alaposan el­maradt magyar versenyzők közül­­ kis Halasi Olivér féltáv után bravúrosan hozott Nietzel ellen , az utolsó százon megismételte­ ezt a fin­slit. Nem keltett jó benyomást a növekvő stafétában, hogy a starttól vezető németek utolsó úszója — Heil­mann — az utolsó fordulónál sportszerűtlenül feladta a versenyt, mikor Bárány beérte és a Mardeburg veresége már holtbi­rnyos volt. Egészen helyén­való volt a célba érő Bárány meg­jegyzése: — „H o 1 a n­é­m­e­t?" A verseny elején egészen rendben startolt hölgy gyorsúszómezőnyt a versenybírói tisztet betöltő Halmay Zoltán tévesen megállította, d­e ezt a népes mezőnyből csak ketten hallották meg, a többiek végigúsztak s Stieber Lotti győzött, azonban a hivatalos kihirdetés szerint, „hamis start miatt" a verseny újraúszását ren­delték el. Az első napi programmot MAC—MUE bajnoki póló­meccs egészítette ki. A MAC 4:2 (1:1) arányban győzött Halász I (3) és Halász II (1) góljaival, míg a MUE ré­széről Horváth és Pozsiderat lőtt gólt. A MAC egy 4 mé­terest kapufának lőtt. Biró Speisegfrr. 50 m. gyermekverseny: 1. Mészöly Tibor BBTK 30.6 mp., 2. Kánás­sy ÚTE 32.8 mp., 3. Gazda* KISOSz 36 mp. 50 m. II. oszt. gyorsúszás: 1. Schweitzer (Magdeburg) 28.8 mp., 2. Magyar MTK 29.1 mp. 3. Bok­k III. ker. TVE 29.2 mp. 200 m. gyorsúszás dr. Ember Sándor-vándordíjért: 1. Bárány István (Eger) 2 p. 22.6 mp., orsz. rekord beállítva, 2. Heitmann (Magdeburg) 2 p. 24 mp., 3. Wannie András (Szeged) 2 p. 32 mp. Bárány részideje 50-en 30.2 mp., 100-on 1 p. 06.5 mp., 150-en 1 p. 45 mp. 100 m. II. oszt. három­szás: 1. Avar Mihály MAC 1 p. 23.4 mp., 2. Haas FTC 1 p. 26 mp. 3. Kolozsváry MUB 1 p. 28.4 mp. 800 m. úszás, Las Torres-emlékverseny: 1. Neitzel (Mag­deburg) 11 p. 27 4 mp., 2. Halasi UTE 11 p. 35 mp., 3. Fehér I­. (Jászapáti) 11 p. 41 mp., 4. Páhok MTK. Neitzel részidői százanként: 1:10.3, 2:38, 4:06, 5:38, 7:06, 8:32, 10:00.5. Háromszor 50 m. hölgy gyorsúszóstaféta: 1. MUE 1 p. 59 mp.. 2. NSC 2 p. 11.6 mp.. 3. III. ker. TVE. Indult még a MAC, de már második úszónője nem volt a helyén. 100 m. III. oszt. mellúszás: 1. Gál Tibor (Szeged) 1 p. 29 mp., 2. Dunai (Szeged) 1 p. 30.2 mp. 3. Okruczky (Test­nev. főisk­.) 1 p. 31.6 mp. 50—100—150—200 m. gyorsúszóstaféta: 1. Move Egri Sport Egyesület, Bárány II., Bitskey, Tarródy, Bárány I., 5 p. 51.6 mp., 2. Szegedi Úszó Egyesület, Krenner, Vágó, Wa­nnie I., Wannie II.. 6 p. 06.4 mp. Indult még Magdeburg „96" (Schweitzer, Gubener, Neitzel, Heitmann), utolsó embe­rük az utolsó fordulóban, mikor Bárány előzte, leállt. EVEZÉS. Megalakult a Magyar Szabad­ Evezősök Egyesülete. A háborút követő években az evezős sport hatalmas fej­lődésnek indult. Elszaporodtak a Dunán a klubok kötelé­kébe nem tartozó evezősök, akik saját csónakjukon jár­ták a vizet és gyönyörködtek a Duna szépségeiben, el is nevezték őket ezért „vadevezősöik"-nek. Az együttműkö­dés hiánya azonban megnehezítette a túraevezés fejlődé­sét, mert nem volt egyesület, mely az evezősöket teljes szabadságuk biztosítása mellett tömörítette volna, nem volt szerv, melyhez ügyes-bajos dolgaikban fordulhattak volna. Ezeknek a hiányoknak a felismerése indították az evezőssport lelkes híveit a Magyar Szabad Evezősök Egyesületének megalakítására. Az egyesület alapszabá­lyait a belügyminisztérium az OTT véleménye alapján már jóváhagyta, megalakulását az egyesület a MESz-nek bejelentette és működését már meg is kezdte. Az egyesü­let, vízi üdülőházakat, csónakmegőrző állomásokat kivin tagjai részére létesíteni. Mentőállomásokat állít fel. Nemzetközi túrautakat, csoportos kirándulásokat fog kedvező feltételek mellett rendezni. Tagjait díjmentesen biztosítja vizi baleset ellen. Az egyesület hivatalos helyi­sége ezidőszer­int az Erzsébet-téri kioszk kül­önh­elyiségé­ben van. Hivatalos órák szombat és vasárnap kivételé­vel este 7-től fél 9-ig. Az MSzE évi tagdíja 5 pengő.

Next