Pesti Hírlap, 1927. augusztus (49. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-05 / 176. szám

1927. augusztus - péntek. PESTI HÍRLAP fenomenáis hangját és tudását a magyar művészet szolgálatába is állította. Ő volt Erkel Ferenc leg­nagyobb, legtüneményesebb Szilágyi Erzsébetje és Melindája. Sajnos, színpadi illúzió szempontjából a nagy művésznő majdnem mindennel adós maradt. Mikor Bécsben először énekelte Alice szerepét az Ördög Róbertben és fellépésénél — el kell képzelni egy csúnya Bavariát, kis, rövid, kackiás parasztszok­nyában és a lovagok kara megszólal: „Leht, welch­­reizendes Landmädchen." „Nézzétek, mily bájos parasztlányka" — az egész földszint felkacagott. Ez a kacaj megismét­lőd­ött Budapesten is a Hugenották negyedik fel­vonásában, valahányszor Perotti-Raoul Valentine vallomására Io t'amo aláhúzva kérdezte: „Tu mn'ami"? Nehézkessége némelykor kellemetlen szi­tuációba hozta a nagy művésznőt. Trubadurban Leonorát énekelte. Takács Miska volt Luna gróf A börtönjelenetben Leonora térdenállva könyörög Manrico életéért. Luna már meghallgatta a fájdal­mas kérést, tovább énekel, de Leonora még mindig térdel előtte. Egyszerűen mert nem bírt felállani, óvszerre csak az első öt sorban ülök hallják az ideges felkiáltást: „Klana heb mi' auf!" (— Te kicsi, emelj fel!) Wilt Mária tragikus szerelme. Életének sok dicsőségét sok keserűséggel kel­lett megfizetnie. Nemcsak házassága, családi élete is boldogtalan volt. Legközelebbi hozzátartozói az ötvennyolcéves művésznőt elmegyógyintézetbe in­ternáttatták. Onnan néhány hét múlva kiszabadult és Salzburgban, a Mozart-centennárium ünnepé­lyén Konstanze nagy áriájának „Martern aller Ar­ten" eléneklésével beigazolta, hogy mennyire egész­séges. De életének utolsó cselekedetével bebizonyult, hogy elméje mégis zavarodott volt. Az öregedő asz­szony, aki egész életében vágyódott igaz, meleg vonzalom után, halálosan szerelmes lett egy nálánál sokkal fiatalabb emberbe, aki nem viszonozta a művésznő szerelmét. A salzburgi nagysikerű hang-verseny után, amelyen ő, de csakis ő, úgy érezte, hogy hangja már nem a régi, megszállta a mű­vésznőt a félelem a „borzasztó öregség" előtt, ő maga kérte felvételét a Bécs melletti hackingi ideg­gyógyintézetbe. Ott zongorázott, énekelt a betegek­nek és az orvos ismét egészségesnek nyilvánította. 1891 szeptember huszonnegyedikén orvosával behaj­tott Bécsbe. Egy grabeni átjáróház előtt megálltak. Azt hazudta az orvosnak, hogy a fogorvoshoz megy fel. De a ház másik kapujánál találkája volt szerelmével. Ott látták őt az illető fiatalemberrel, látszólag nyugodtan beszélgetni, végre kezet nyúj­tottak egymásnak és elváltak. A beszélgetésnek katasztrofális hatása volt. Wilt Mária az elválás után azonnal felsietett a ház negyedik emeletére és onnan levetette magát az udvarra. Ez volt a mult század legnagyobb énekmű­vésznőjének szivettépően szomorú búcsúja az élettől. Dr­ Diósy Bélá,­ban Pierre Frondain „Párizsi szeretek" című da­rabjával, a Mogador-színházban pedig a „Rose-Marie" című operettel kezdik meg a téli szezont. A Sarah­-Bernhard-színházban kerül szinte egy új Clement Vautel-féle darab is, amely a­­„Plébánosom a szegé­nyeknél" című regényéből íródott. Ennek a darab­nak sikere biztosítva van és a szinház a Vautel-dara­bon kívül még csak Sacha Guilty-nek egy vígjátékát fogja bemutatni. A Mogador-színházban fölújítják Offenbach egyik operettjét is. A „Szép Heléná"-t, vagy az „Orpheus a pokolban"-t. Ha még futja az időből, úgy a múlt szezon nagysikerű operettjét, a „No.. No... Nanette"-tet is fölújítják. A Gallé-Lyrique és az Opéra-Comique prog­rammja nagyon gazdag. Az előbbi Lehár Ferenc „Paganini" című operettjével nyitja meg az új sze­zont, majd Henri Hirchmann francia zeneszerző mű­ve következik soron Itt is lesz egy Offenbach-reprize, továbbá sor kerül „A corneville-i harangok" és Andre Messager egy művének felújítására. Az Opera Co­mique műsorán a következő zeneszerzők és librettis­ták nevei szerepelnek: Marcel Rousseau, Fallo, Charles Méré, Jean Vigneau, Bousquet, Messager, Jean Cocteau és Paul Dukas. A Théatre des Champs-Elysées a jövő szezonban új direkció alá kerül. A konzorciumban a franciákon kívül angolok és amerikaiak is szerepének, a direk­ció élő és látható feje azonban Mistinguett lesz, aki ebben a hónapban már búcsút mond a Moulin Rouge-nak. A színházat különben teljesen átalakít­ják, az átalakítási munkálatokat már meg is kezd­ték. A megnyitást október közepére tervezik, termé­szetesen egy pazar kiállítású revüvel és a Mistin­guettel. Az új színház ú­j nevet is fog kapni. Október­től kezdve Le Capitole des Champs Elysées lesz a neve. A Comédie Coumartin szerzői között találjuk Jacques Deval-t, Albert Jean-t, a Théatre Dounen és a Théatre Antoine Verneuil-darabokkal kezdi a sze­zont, az Avenue-ben Henri Fa'k és Nicodémi vígjáté­kai lesznek az első bemutatók, a Rín Pierevic-sz'n'h áz birtokában pedig Naziere, Pierre Wolf, Rip, Giafferi stb. kéziratai vannak. A párizsi téli szezon tehát eléggé változatosnak ígérkezik. A direktorok különben a nyári szezonra sem panaszkodhatnak. A színházak jól mennek, hi­szen hőségről, kánikuláról szó sincs. Egy hómp óta állandóan esik az eső. * (A Garamszeghy-turné.) Hetekkel ezelőtt meg­írtuk, hogy vitéz Garamszeghy Sándor a Nemzeti Színház együtteséből társulatot verbuvált, h­ogy a­ vi­déken eljátssza Erdős Lászlónak „A gyermek" c. pro­paganda-darabját. A körút, melyet Vass József tá­mogatott, most ért véget. Harminckilenc városban és községben játszottak Garamszeghyék, mindenütt mélységes hatást keltve. Nyári szezon — téli programm. Milyen darabok bemutatására készülnek a párizsi szí­nházak ? Párizs, augusztus. (A Pesti Hírlap tudósítójá­tól.) Hogy Párizsban nyár van, azt a színházak árul­ják el legkevésbé. A nálunk szokásos nyári szünet már évek óta nem divat a francia fővárosban s ha valamelyik színház egy-két hétre be is zárja kapuit, ezt is inkább az új darabok előkészületei miatt te­szik. A nyár legfeljebb azt jelenti a párizsi színhá­zaknál, hogy nincs premier és hogy a télen nagy sikert aratott színdarabok most másodrendű szerep­osztásban kerülnek a közönség elé. A színházak nyári publikuma az­onban ezzel nem sokat törődik, mint ahogyan nem fontos ez a Párizst járó külföldiek­nek sem. De nincs szünet és pihenés a direktori irodák­ban sem. Még csak augusztus eleje van és a főszezon csak októberben kezdődik, a teljes programmal mégis elkészült már jóformán valamennyi párizsi színház. Ez a programm, színházak szerint fölsorolva, a következő: Opera. A szezon első darabja Georges Hue „Miracle" című dalművének reprize lesz. Az első új­donság Silvio Lazzari operája, a „Tűztorony". A programm szerint még a következő szerzők műveit mutatja be az Opera: Puccini, Gastambide, Jules Mazelier, Theodore Reinach, Maurice Emmanuel, Raoul Brunei és Canteloube. Comédie Frangaise: A franciák első drámai színpadán elsősorban is D'Annunzio szerepel egy színművével, azután Bernstein „Rafael" című drá­májának reprize következik, majd Courteline és Pierre Wolf, aztán Victor Hugo egy-egy darabját hrítják föl. Három eredeti egyfelvonásost is mutat­nak be, amelyeknek szerzői: Oulmont, Dervieux és Truffier. A r°gi klasszikus darabok természetesen kevés megszakítással állandóan a műsoron lesznek. Porte-Saint-Martin: A szezon ebben a színház­ban szeptember 1-én kezdődik Henry Kisternaecker ,,La Flambée" című darabjával. Az első újdonságot repriz követi. Felújítják Edmond Rostand „Chantec­ler"-jét. A színház második újd­onsága Charles Méré színműve lesz, amelytől olyan sikert remélnek, hogy a szezonban több bemutatót nem is terveznek. Théatre Sarah Bernhard és a Théatre Mogador, amely a jövő szezonban közös igazgatóság alá kerül, az eddigi tervek szerint a Sarah Bernhard-színház­ Vonósnégyes a Terézkörúti Színpadon. A színházi szezon első premierje szombaton lesz a Terézkörúti Színpadon. Nagy Endre kis színháza az elmúlt évad legna­gyobb sikert elért kis darabjait hozza még egyszer szinte. Ezenkívül az egyfelvonásos bohózatok egyik leg­nagyobb sikerét Szőke Szakáll „Vonósnégyes"-ét, amely annak idején alkalmat adott Salamon Bélá­nak arra, hogy kivételes képességeit a színházi pub­likummal megismertesse. Szőke Szakáll azóta igazolta, hogy valóban egyik legnagyobb szakértője a színpadi humornak, amennyiben utóbbi időben Berlin egyik legismertebb színpadi humoristája lett. A repriz-műsor másik szenzációja Nagy Endre és Lányi Viktor pompás kis operettje, a „Grünfeld lovag", azonkívül Nóti Károly legnagyobb sikerű bo­hózata, „A lélekidomár". Ugyancsak Salamon Bélá­val és Rajna Alice-szal a főszerepben. A szombati bemutató azonban nemcsak repriz lesz, mert Nagy Endre új konferanszokban fogja el­mondani mindig döntő véleményét a színházi szezon lezárása óta aktuálissá vált eseményekről. A „Borcsa Amerikámal" 52—60 előadássorozata a Budai Színkörben. Fedák Sári utolérhetetlen művészete minden napot ünneppé avat a Budai Szinkörben. A Budai Szinkör kedves közönsége akárhányszor megnézheti a darabot, mindig új lesz, mert a „Régi dal" kereté­ben az illusztris művésznő napról-napra új számokat ad elő, amelyek után szűnni nem akaró ünneplésben van része. A „Borcsa Amerikában" hatalmas sikere kimagasló eseménye a nyári szezonnak. Pénztári te­lefon T. 287—50. • (Ostromolják a Budapesti Színház pénztárát) a Schlesinger-fiú esete — Lefkovics Katóval előadá­sához. Csak a békeidőkben lehetett oly olcsón szín­házba járni, mint mostan a Budapesti, Színházba. Dacára annak, hogy mindenki a legnagyobb ,megelé­gedéssel beszél erről az igazán kedves és hallatlanul mulatságos, pesti tánc­operettről, Somogyi Nusi, La­tabár Árpád és Sarkadi Aladár felülmúlhatatlan ala­kításairól, a ragyogó, látványosságszámba menő kiál­lításról, az igazgatóság mégsem emelte föl a helyára­kat és továbbra is a földszinten 3 és 2 pengőért, az emeleteken pedig 1.60, 1.20 és 90 fillérért is már jó jegyek kaphatta. 4 (A Falu rossza): Tóth Ede örökszép nép­színműve kerül szinre vasárnap délután a Budai Színkörben Lakatos Ilonka, Babochay Erzsi, Monos­tory Margit és Vargha Imre felléptével. Mérsékelt hely­árak. Általános óhajra vasárnap délután a Schésinger­ fiú nagy kabaréval egybekötve, olcsó helyárakkal kerül szinre. Minden látogató emlékalbumot kap. OZ I. Közbeszéd. A szembeszéd a film terén kezdi veszíteni ha­tását. Már nagyon is kimerítették változatait, és végeredményben a mozipublikum már az igazi könnyek mögött is glicerincseppeket sejt. Tény, hogy a legkülönfélébb filmszarok szemjátéka na­gyon hasonlít egymáshoz, amikor bizonyos érzések kifejezéséről van szó. Egyes rendezők azért újab­ban nagy súlyt helyeznek a kéz játékára. Azt hi­szik, hogy kézmozdulatokkal bizonyos érzelmeket jobban és hatásosabban lehet kifejezésre juttatni, mint az eléggé közismert szem­beszéddel. Persze, nem arról van szó, hogy a színészek úgy beszélje­nek a kezükkel, amint parlagi, műveletlen emberek szoktak. De gondoljanak csak Leonardo da Vinci Utolsó vacsorájára, amely festmény valóságos mintaképe annak, mennyi kifejezés rejtőzhetik a kéztartásban. Más klasszikus festmények is szol­gálhatnak iskolaképen. Hozzáértő rendezők fel­adata lesz, hogy a közbeszéddel pótolják azokat az átmeneteket, amelyeket eddig szem-mimikával, vagy éppen feliratokkal kellett megcsinálni. * (Volkov.) Az oroszok, akik a színészet terén is előkelő helyet tudtak maguknak biztosítani, a film­szakmában talán még többre vitték. A rendezők kö­zül Bud­ovetzky, Turjanszky, Strisevszki, Malikov Azagarov, Larin, Nodejdin tették különösen ismertté nevüket, legújabban pedig Alexander Volkov, a Ca­sanova film rendezője vonta magára a fél­elmet. Moszkvában született 1885-ben. Egyik őse volt Volkov Tivadar színész, aki Erzsébet cárné idejében Pétervár első állandó orosz színházát alapította. Korán árulta el művészi hajlamait. Mária Teodorovna cárnéról festett képe Párizsban érmet nyert, aztán,­­ opera­énekes lett, majd átlépett a filmhez és orosz Psylan­derként ismerték. Utóbb egészen a rendezésre adta magát. Első nagy filmje Puskin novellája után ké­szült: A kaukázusi fogoly. A háborúban megsebesült. Az Ermoliev gyárban Mosztoukinnal és Protaszanov­val"irta a „Diadalmas Sátánt". A bolsevista forrada­lom után az egész Elmolier-társulattal Párizsba ke­rült és most alapította meg igazán világhírét. Film­jei: A rejtélyes ház, Kean, Elhaladó árnyak stb. Se­gített Abel Gancenak a Napoleon-film rendezésében. A Ciné-Alliance bízta meg a Casanova rendezésével. * (Egy igazi II. Valentino.) Hollywoodból jelentik, hogy a film számára meg akarják nyerni Alberto Valentinot, Rodolpho fivérét. Vannak, akik azt hiszik, hogy méltó utódja lenne a nagy Valen­tinonak. * (Ben Lyon Bécsben.) Friedrich Zelnik berlini rendező a „Táncoló Bécs" című filmre készül. A kül­ső felvételeket az osztrák fővárosban fogják készíte­ni, Lya Mara játssza a női főszerepet. Partnerje Ben Lyon amerikai művész lesz, akit Zelnik szerződtetett. * (Monte Carlo, mint filmváros.) Az .­ bank, amely a montecarloi kaszinót financírozza, óriási filmtelepet akar létesíteni. A városi képviselet hir szerint adómen­tességet biztosítana az ott dolgozó filmtársulatoknak. Mellom amerikai pénzügyminiszter Monte Carloban tar­tózkodik és a hirt ezzel a körülménnyel hozzák össze­sít~n­­i­8. a banis egy német vállalattal tárgyal, amely ne­v­iben meg akarta venni Rex Ingram nizzai mű­termét. * (Chaplinek megegyeztek.) Hollywoodi jelen­tés szerint Chaplin megegyezett a feleségével. Az asszony háromnegyed millió dollárt kap végkielégí­tésül és még külön egy negyed milliót a gyermekek számára. 17 BLUM BI/DAI SZINKOR BORCSA AMERIKAHAN B.mó­t Tamás és l'orók Rezső 3 felv. zenés játéka. Borcsa Fedák Sári Csicsóka Pesta l'ethert Attila Kok­kerbocker Borost Géza ltocogó Jicházy Kabók Győző llocogóné Simon Marcsa Özv Osficsókáné 'lalmy Margit Daisy Babod­uly F.17.i*l Boti Berczy Géza flinko­­­ndof Basks Kezdete vége­n 11 órakor. BUDAPESTI SZÍNHÁZ A SCHLISSZ MIK­K-F 1 U ELETE A I­EFKOV­I­CS K­A JOVAI. Feld Mátyás 4 telv. pesti revil-operettje. Ijed­lovice M i­­rdélyi Mihály Lefkovics Bozei trasofszky .luci Ijefkovics Kató Somogyi Nusi Schlesinger Izsó Sarkadi Aladi­ l.indbergh Val f.atabsti Árpád Adria Pipi t.észai Kató Kezdete 8. vége 11 órakor. BEK KTOW-CIRKUSZ Minden délutáni és asti elő­adásban a nagy augusztusi műsor. 1.A NÉRO állathynotizót prolon­gálva. — Popescu-csoport a 7-szeres nyújtón. — Paul Sán­dor cirkuszlttrleszk. — The Ja­mitos japán udvari művészek. — The Red Stare indiai jelenet és még 13 szám. Kezdete d. u. 4. este 8 órakor. s­zinházi akciónk ol­csó jegyeit az alábbi helyeken árusítjuk : HÉTKÖZNAPOKON: Fokiadóhivatalainkban:­­„ Vil­mos császárul 7. és VII., Er­zsébet-körut 1 Fiókia adóhiva­talainkban: i. Kr­isztina kórut 133.. II., Margit-körut 6/ii. IV Váci-utca 30 VI Ani­r­ kör-ut 1 Újpest, István ut 1 Kispest, Kossuth tér 11. ÜNNEPNAPOKON DELI 12 ÓRAIC. ,­o kiadóhivatalainkban.i v., Va­mns császár-ut 78 VII., lírasé­ber-körut 1. KAMARA-MOZGÓ telefon­: J. 440—27. AZ IRAMSZARVAS CSODÁJA Főszereplők: Elmar Hansen és Mary Johnson SYD AZ AUTÓMÜVÉSZ, PÖTYIKE SZÓRAKOZIK. Híradó. Előadások: 6. 8. 10. MŰ JÉG-MOZI. (A városkeeti tavon ) Telefon: L 919—22. 23. AZ IRAMSZARVAS CSODÁJA Főszereplő: Elmar Hanson. SYD AZ AUTÓMŰ­VÉSZ, PÖTYIKE SZÓRAKOZIK. Folyt, előadások­ %8 és %10. Szinfedrafi Budai Szinkör (3, %8) Budapesti (4, B) Szombat. . . . Borcsa Amer. Schlesinger fiu a. u Vasárnap este Falu rossza Schlesinger fiu a. u Vasárnap este Borcsa Amer. Schlesinger fiu

Next