Pesti Hírlap, 1928. április (50. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-14 / 85. szám
16 * (Désiré.) A Vígszínház három napra, amíg újdonságára készül, lehozta Bécsből a Reinhardt Miksa vezetése alatt álló „Theater in der Josefstadt“ társulatát vendégszereplésre. A németek első estéjükön, pénteken, Sacha Guitry párizsi színész-író „Désiré“ című mulatságos vígjátékát mutatták be. A Josefstädter Theater műsora régóta könnyű francia pikáns darabokból áll, de Reinhardt műsorán nehezebb és tartalmasabb darabok szoktak szerepelni, így tehát a „Désiré“ előadásában az igazi komoly Reinhardtstílustól nem sokat találhattunk, legfeljebb azt a finom, franciás, könnyed összjátékot, amiben a Vígszínház állandóan részeltet bennünket s amiben tulajdonképen vezet. Saeha Guitry mindig jó szerepeket ír, mint minden színész-szinműiró. A cselekmény nagyon vékony hálóból van szőve, alig történik benne valami, a szerző inkább akörül táncol, hogy a kritikus pillanatban ne történjék semmi a mesében s ezt könnyeden, finoman és szellemesen csinálja. A bécsi színészek pompásan játszanak. A címszerepben a híres Remberg igen finom szalonszínésznek mutatta be magát, komornyikot játszik és stílszerűen előkelő, mint az igazi urak. Igen tehetséges színésznő, Gregor. A nézőtér megtelt s a közönség jól mulatott. * (Uj Aida a Városi Színházban.) Kruse Leona drezdai operaénekesnő helyett, aki Prágában meghalt és így budapesti vendégszereplését nem abszolválhatta, Báthy Anna énekelte Aidát a Városi Színház pénteki előadásán. Mindig őszinte örömünkre szolgál, ha új magyar énekestehetség bontakozik ki előttünk és Báthy Anna, aki a Tannhäuser és Jonny után (minő végletek!) most a legdrámaibb Verdi-szerepek egyikében mutatkozott be, minden egyes fellépésekor többet és többet árul el énekesnői kvalitásaiból. Azokból, amelyek máris megvannak és azokból, amelyeket még csak fejlődése tartogat számára. Igen szép hang, vivőerejében még sok fejlődést ígérő, drámai szerepekre kiválóan alkalmas szoprán Báthy Annáé és ha ma ennek a nem mindennapi értékű orgánumnak még érezhetők is bizonyos fogyatékosságai, az csak a gyakorlat hiányának tudható be, mert az operaéneklés igazi iskolája a színpad. Ilyen fogyatékosságai például Báthy Anna éneklésének, a legátók eléggé ki nem használt lehetőségei, a crescendók és decrescendók önként kínálkozó hanghatásainak elhanyagolása, a jó szövegmondásért gyakran feláldozott zenei fráziskirajzolás és a középfekvés lebegése, ami — egyébként — minden kezdő énekesnőnek, idővel és munkával, önmagától kicsiszolódó hibája. Ezzel szemben áll azonban a fiatal énekesnő kiválóan fejlett zenei érzéke és — ismételjük — az a szép és gazdag hang, amely még nagy lehetőségek horizontjait rejtegeti. És ne feledjük el: Báthy Anna mai Adiája valósággal beugrásszerű bemutatkozás volt, többet, mint amennyit kaptunk, nem is várhattunk tehát ettől az igen tehetséges, sőt önfeláldozó debütánstól, akit a közönség szeretettel fogadott. Az előadásból, melyet Komlós Pál ezúttal lendületes frisseséggel vezényelt, Halmos János széphangú Radamese, Radnai Erzsi finom, sőt a mélyfekvésben túlságosan is finom Amnerise és Vermes Jenő jó főpapja emelkedett ki. Primosits Róbert, tetszetős Amonaszojót igazán megtanulhatta volna már magyarul, a mi énekeseink, külföldi szerződésben, negyedrészt annyi idő alatt megtanulják szerepeiket az illető nemzet nyelvén, amennyi idő óta Primosits a Városi Színház tagja. A második felvonás bevonulási jelenete, a maga groteszk színpadi szegényességével, ezúttal is harsány derűbe fulladt. Talán vetíteni kellene inkább, így még kevesebb áldozatba kerülne ... (*• 1) • * (Meghalt Sereghy Elemér.) A zenei világnak gyásza van. Ma délután hirtelen szélhűdés értedr. Sereghy Elemért, az ismert zenei írót, a Zeneművészeti Főiskola könyvtárosát. Hivatalában lett rosszul. Azonnal orvost hívtak, aki érvágást és injekciókat alkalmazott, de már nem segíthetett rajta. Mire a mentők automobilja a Rókus-kórházba ért vele, még az után kiszenvedett. Negyvennyolc éves, jó erőben levő férfi volt Sereghy, régi munkása a zenei szakirodalomnak. Fiatal korában államtudományi doktorátust szerzett, de a muzsikával is behatóan foglalkozott és széleskörű ismereteket sajátított el. 1900-ban magánzeneiskolát alapított, majd megindította Zene című szaklapját, amelyet néhány évi szüneteltetéssel haláláig szerkesztett. A Zenetudományi Könyvtárnak is szerkesztője volt. Több önálló munkát irt. A régi Alkotmánynak, később egy ideig a Nemzeti Újságnak állandó zenereferense volt. 1920-ban a Zeneművészeti Főiskola könyvtárnoka lett s ebben a munkakörben fáradhatatlan ügybuzgalmával, nagy hozzáértésével tüntette ki magát. Kellemes modoráért, előzékenységéért mindenki szerette. Halálának híte zenei körökben mindenfelé őszinte megdöbbenést keltett. (A vidéki színészet szanálása.) A kultuszminisztérium által kinevezett munkabizottság, amelynek feladata a vidéki színészet bajainak orvoslása, folyó hó 11-én tartott ülésében arra az álláspontra helyezkedett, hogy első és legfontosabb lépés a vidéki színészet rendezésére az, hogy a nagyvárosok: Debrecen, Miskolc, Pécs, Győr stb. házikezelésbe vegyék át színházaikat. Meggyőződése a munkabizottságnak, hogy mint azt Szeged város példája mutatja, ez kevesebb terhet jelentene a városoknak, mint a mai állapot, úgy művészi, mint szociális szempontból nagyjelentőségű első lépés lenne a vidéki színészet szanálásához. A munkabizottság minden más kérdést megelőzőleg ez irányban tesz felterjesztést a kultuszkormányhoz, kérve, hogy a kultuszminiszter lépjen érintkezésbe a városok polgármestereivel e fontos kérdés megoldása végett. • (Liebenberg Éva dalestje.) Berlinből jött ez a Németországban kitűnő hírnévnek örvendő dalénekesnő. Gyönyörű megjelenés a pódiumon, dekoratív szépsége éneklés közben mit sem veszít, sőt erősen fokozza produkciójának hatását. Orgánuma szép, meleg mezzoszoprán, amelyet kissé mesterkélten és nem egészen kifogástalan technikával sötétít az altszinezet felé. A középfekvés fátyolozottságát s a magasságban nem egyszer disztonálásra vezető erőltetést ennek a hibának tulajdonítjuk. Ettől eltekintve igazán magasrendű, kulturált művészet az, amit Liebenberg Éva nyújt. Született előadótehetség, aki a Schuberts Wolf-dalok intim poézisét egész szível átérzi és szívrehatóan tolmácsolja. Finom kötött frázisai a Spanisches Liederbuch betlehemi hangulatú darabjaiban különösen megkapóak voltak. Mindaz, ami a daléneklés szellemi részét teszi: a felfogás előkelősége, a plasztikus, tiszta szövegmondás, a kifejezés bensősége és közvetlensége, együtt van a művésznő énekében és ezek az erények nagyrészt ellensúlyozzák a hangbeállítás fogyatékosságát. Külön dicséret illeti meg nagyszerű kisérőjét, Rosenek Leót. (lv.) • (A Farkas—Raskó-dij.) A Nemzeti Színház Farkas—Raskó-dija, amelyet tudvalévően a társulat tagjai ítélnek oda esztendőről-esztendőre az egyik fiatal és tehetséges kollégájuknak, most volt ismét aktuális. A Nemzeti Színház művészei az idei díjat dr. Hosszú Zoltánnak nyújtották át szép ünnepély keretében a hagyományos ezüst vándordíj kíséretében. Hosszú Zoltán egy évig ösztöndíjas tagja volt a Nemzeti Színháznak, az idén rendes tagja lett, aki több feladat megoldásában aratott szép sikert. • (Drámák kontingentálása.) Olaszország a drámák terén olyasféle kontingentálást akarna létesíteni, amilyennel a filmek tekintetében próbálkoznak az egyes országok. A szerzők és írók fasiszta szindikátusa a színtársulatok szövetségével egyezségre lépett, hogy ezentúl csak oly külföldi színdarabokat lehet előadni, amelyeket a szindikátus jóváhagy. Szigorúan körül akarják határolni, mily mértékben játszhatnak az egyes színtársulatok külföldi termékeket. Olasz daraboké az elsőség és el kell érni, hogy a külföldi adjon olasz műveket, így akarják szabályozni az irodalmi importot és akarják növelni az exportot. A terv meglehetősen kalandos. Verdinek, Mascagninak, Leoncavallonak, Puccininek semmi szüksége sem volt ilyen mesterséges és mesterkélt támogatásra. Egyáltalán az olasz operák annyira dominálnak Olaszországon kívül is, hogy a fasiszták nem panaszkodhatnak, ha a színpadi élet más terein az olasz arányszám csekélyebb. Pirandello egy ideig bámulatosan hódított. Semmiféle erőszakolással nem lehetne a jeles író népszerűségét visszavarázsolni. Csak írjon megint valami érdekes drámát. * (Ma, szombaton délután Cigány király) olcsó helyárakkal. Legolcsóbb hely 2 pengő 80 fillér. Városi Színház. ______________ A Savoy-Jazz búcsúprogrammja: Szombat d. u. 5 Thé dansant a Gellértben (Uzsonnajegy 4.— P.) Szombat este 8. Hangverseny a Vigadóban Vasárnap d. u. 11. Matiné a Zeneakadémiában (Jegyek 200 P-ig) Vasárnap d. u. 4. Thé dansant a Gellértben Vasárnap este 8. Elutazás a prágai gyorssal * (A magyar királyi Operaházban) szombaton Sándor Erzsi betegsége folytán nem Massenet Manonja, hanem Cavaradossi szerepében Rajcseff Péterrel a Tosca fog színrekerülni. * (Levente-díszelőadás a Városi Színházban.) Budapest főváros testnevelési felügyelősége április 22-én, délelőtt 11 órai kezdettel nagyszabású leventedíszelőadást rendez a Városi Színházban. Az impozánsnak ígérkező díszelőadás legfőbb védnökségét Horthy Miklós kormányzó, míg a fővédnökök, díszelnökök és védnökök tisztjét a kir. hercegi család tagjai, a kormány, az Országos Testnevelési Tanács és a főváros vezetői vállalták. A díszelőadás célja a leventéknek nemesebb szórakozásokhoz szoktatása, az iparűző és kereskedő munkáltatóknak a leventemozgalommal való beható megismertetése,, hogy meglássák és megértsék e mozgalom nagy nevelői célzatát és azt, hogy a nevelésből részükre csak előny származhatik és végül, hogy a leventék vezetőségeiknek és a munkáltatóknak ez előadáson való megjelenésében támogatást, pártfogást látva, buzdítást nyerjenek. A díszelőadás első részében neves fővárosi művésznők és művészek közreműködésével, élükön Fáy Szerénával, a Nemzeti Színház örökös tagjával, Verő György alkalmi színműve kerül bemutatásra. Az előadás tiszta jövedelmét az építendő levente székház alapjára fordítják. * (Vége a szép nyárnak.) Schöpflin Aladár színjátéka, a Vége a szép nyárnak, felújításként s részben új szereposztással holnap, szombaton este kerül színre a Kamaraszínházban és ez a repriz egyben a darab huszonötödik előadása. A Vége a szép nyárnak tudvalevőleg a Kamaraszínház első esztendejének műsorán aratott nagy sikert és csak azért maradt le a műsorról, mert a színház Andrássy-úti helyiségeiből mostani színpadjára költözött. A reprizen N. Tasnády Ilona, Vaszary Piroska, Gömöry Vilma, Gál Gyula, Garamszeghy, Pethes Sándor, Abonyi Géza, Lehotay és Harasztos Gusztáv játsszák a főszerepeket. Vasárnap délután HÁROM A KISLÁNY. MÉRSÉKELT HELYÁRAK. VÁROSI SZÍNHÁZ. A Léner-quartett megérkezett. Egyetlen hangversenyük holnap (Zeneakadémia fél 9). Ismét zsúfolt ház fogja ünnepelni a világhírű vonósnégyest. Műsoron Brahms, Beethoven, Haydn, Jegyek 2—8 pengőig Bárdnál és Zeneakadémiában. (Koncert.) Hamupipőke a legszebb 3 felvonásos mesedarab a legnevesebb gyerekprimadonnák felléptével vasárnap délelőtt 10 és 112 órai kezdettel a Tivoli moziban (Nagymezőutca 8.) Nagyon mérsékelt helyárak. Budai Színkörben vasárnap délután MESÉK AZ ÍRÓGÉPRŐL, ESTE CIGÁNYPRÍMÁS, RENDKÍVÜL OLCSÓ HELYÁRAKKAL. LEGDRÁGÁBB HELY 4 PENGŐ. A londoni Savoy jazz-zenekar népszerű matinéja a Zeneakadémiában délelőtt 11 órakor. A pár nap alatt óriási népszerűségre szert tett zenekar vasárnap este 8-kor utazik Prágába. Távozásuk előtt — mérsékelt helyárakkal — óriási műsoruk legjobb számaival búcsúznak a pesti közönségtől. Vezzényel Teddy Sinclair. Jegyek 2—6 pengőig Rózsavölgyinél, Bárdnál és a Zeneakadémiában. (Kottáért rt.) PESTI HÍRLAP 1928. április 14., szombat. Hókuszpókusz Vígjátékbemutató a Vígszínházban, Premier pénteken, április 20-án. Kurt Götznek, a legtehetségesebb és legnépszerűbb német színészírónak színdarabja, a Hókuszpókusz, uralja döntő sikerével az idei berlini szezont. Ezt az eredeti, rendkívül mulatságos és izgalmasan érdekes új vígjátékot — amelyet újabban a bécsi Deutsches Volkstheater iktatott műsorába nem kisebb sikerrel — pénteken, április 20-án mutatja be a Vígszínház. Parádés szereposztásban kerül szinre az újdonság. Főszereplők: Gaál Franciska, Rajnai Gábor, Góth Sándor, Kürti József, Makláry Zoltán, Mály Gerő, Gárdonyi Lajos, Bárdi Ödön, László Miklós, Simon Gizi és Zátony Kálmán. Az újdonságot Karinthy Frigyes fordította. Rendező: Góth Sándor. A díszleteket Vörös Pál tervezte. A jegyeket már árusítják. Az Andrássy úti Színház műsora jobb minden eddiginél Tőkés Tima„ Törzs, Rátkai, Delly vendégjátéka. Óriási sikere van az új műsornak, mely a legjobb, legmulatságosabb és legérdekesebb, amit ebben a színházban produkáltak. Érdekességei: 1. Tőkés Anna, Törzs Jenő és Delly Ferenc fölléptével „Pera Palace“, Fazekas Imre rendkívül érdekes színműve. 2. Rátkai Márton és Gárdonyi Vilma fölléptével „Hermelin“. Szenzációs vígjáték. 3. „A császár vadászik“, Zánon István nagyhatású énekes vígjátéka. (Pereme József a színpadon). Főszereplők: Ujváry Lajos, Fekete Pál, Szilágyi Marosa, Heltai, Vaszary Piroska, Peti Sándor a „Szakítás" címü remek tréfában. 5. Radó Sándor, Vidor Ferike, Kőváry Gyula a „Száz év múlva“ címü bluettben. 6. Az alkimista gyönyörű daljáték. 7. „Illatszertár“. Vígjáték Tóth Böskével, Ihásszal és Petivel. 8. Vidor Ferike új cselédnótái. 9. Kőváry konferál. Jegyekről előre kell gondoskodni.