Pesti Hírlap, 1928. április (50. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-14 / 85. szám

16 * (Désiré.) A Vígszínház három napra, amíg új­donságára készül, lehozta Bécsből a Reinhardt Mik­sa vezetése alatt álló „Theater in der Josefstadt“ tár­sulatát vendégszereplésre. A németek első estéjükön, pénteken, Sacha Guitry párizsi színész-író „Désiré“ című mulatságos vígjátékát mutatták be. A Josefstäd­­ter Theater műsora régóta könnyű francia pikáns darabokból áll, de Reinhardt műsorán nehezebb és tartalmasabb darabok szoktak szerepelni, így tehát a „Désiré“ előadásában az igazi komoly Reinhardt­­stílustól nem sokat találhattunk, legfeljebb azt a finom, franciás, könnyed összjátékot, amiben a Víg­színház állandóan részeltet bennünket s amiben tu­lajdonképen vezet. Saeha Guitry mindig jó szerepe­ket ír, mint minden színész-szinműiró. A cselekmény nagyon vékony hálóból van szőve, alig történik benne valami, a szerző inkább akörül táncol, hogy a kritikus pillanatban ne történjék semmi a mesé­ben s ezt könnyeden, finoman és szellemesen csinál­ja. A bécsi színészek pompásan játszanak. A cím­szerepben a híres Remberg igen finom szalonszínész­­nek mutatta be magát, komornyikot játszik és stíl­szerűen előkelő, mint az igazi urak. Igen tehetséges színésznő, Gregor. A nézőtér megtelt s a közönség jól mulatott. * (Uj Aida a Városi Színházban.) Kruse Leona drezdai operaénekesnő helyett, aki Prágában meg­halt és így budapesti vendégszereplését nem ab­szolválhatta, Báthy Anna énekelte Aidát a Városi Színház pénteki előadásán. Mindig őszinte örö­münkre szolgál, ha új magyar énekestehetség bon­takozik ki előttünk és Báthy Anna, aki a Tann­häuser és Jonny után (minő végletek!) most a leg­drámaibb Verdi-szerepek egyikében mutatkozott be, minden egyes fellépésekor többet és többet árul el énekesnői kvalitásaiból. Azokból, amelyek máris megvannak és azokból, amelyeket még csak fejlő­dése tartogat számára. Igen szép hang, vivőerejé­­ben még sok fejlődést ígérő, drámai szerepekre kiválóan alkalmas szoprán Báthy Annáé és ha ma ennek a nem mindennapi értékű orgánumnak még érezhetők is bizonyos fogyatékosságai, az csak a gyakorlat hiányának tudható be, mert az opera­éneklés igazi iskolája a színpad. Ilyen fogyatékos­ságai például Báthy Anna éneklésének, a legátók eléggé ki nem használt lehetőségei, a crescendók és decrescendók önként kínálkozó hanghatásainak elhanyagolása, a jó szövegmondásért gyakran fel­áldozott zenei fráziskirajzolás és a középfekvés lebegése, ami — egyébként — minden kezdő éne­kesnőnek, idővel és munkával, önmagától kicsiszo­lódó hibája. Ezzel szemben áll azonban a fiatal énekesnő kiválóan fejlett zenei érzéke és — ismé­teljük — az a szép és gazdag hang, amely még nagy lehetőségek horizontjait rejtegeti. És ne fe­ledjük el: Báthy Anna mai Adiá­ja valósággal beugrásszerű bemutatkozás volt, többet, mint amennyit kaptunk, nem is várhattunk tehát ettől az igen tehetséges, sőt önfeláldozó debütánstól, akit a közönség szeretettel fogadott. Az előadásból, me­lyet Komlós Pál ezúttal lendületes frisseséggel ve­zényelt, Halmos János széphangú Radamese, Rad­­nai Erzsi finom, sőt a mélyfekvésben túlságosan is finom Amnerise és Vermes Jenő jó főpapja emel­kedett ki. Primosits Róbert, tetszetős Amonaszojót igazán megtanulhatta volna már magyarul,­­ a mi énekeseink, külföldi szerződésben, negyedrészt annyi idő alatt megtanulják szerepeiket az illető nemzet nyelvén, amennyi idő óta Primosits a Vá­­rosi Színház tagja. A második felvonás bevonulási jelenete, a maga groteszk színpadi szegényességé­vel, ezúttal is harsány derűbe fulladt. Talán vetí­­teni kellene inkább, így még kevesebb áldozatba kerülne ... (*• 1­) • * (Meghalt Sereghy Elemér.) A zenei világnak gyásza van. Ma délután hirtelen szélhűdés érte­­dr. Sereghy Elemért, az ismert zenei írót, a Zeneművé­­szeti­ Főiskola könyvtárosát. Hivatalában lett rosszul. Azonnal orvost hívtak, aki érvágást és injekciókat al­kalmazott, de már nem segíthetett rajta. Mire a men­tők automobilja a Rókus-kórházba ért vele, még az után kiszenvedett. Negyvennyolc éves, jó erőben levő férfi volt Sereghy, régi munkása a zenei szakiroda­­lomnak. Fiatal korában államtudományi doktorátust szerzett, de a muzsikával is behatóan foglalkozott és széleskörű is­mereteket sajátított el. 1900-ban magán­zeneiskolát alapított, majd megindította Zene című szaklapját, amelyet néhány évi szüneteltetéssel halá­láig szerkesztett. A Zenetudományi Könyvtárnak is szerkesztője volt. Több önálló munkát irt. A régi Al­kotmánynak, később egy ideig a Nemzeti Újságnak állandó zenereferense volt. 1920-ban a Zeneművészeti Főiskola könyvtárnoka lett s ebben a munkakörben fáradhatatlan ügybuzgalmával, nagy hozzáértésével tüntette ki magát. Kellemes modoráért, előzékenysé­géért mindenki szerette. Halálának híte zenei körök­ben mindenfelé őszinte megdöbbenést keltett.­­ (A vidéki színészet szanálása.) A kultuszmi­nisztérium által kinevezett munkabizottság, amelynek feladata a vidéki színészet bajainak orvoslása, folyó hó 11-én tartott ülésében arra az álláspontra helyez­kedett, hogy első és legfontosabb lépés a vidéki szí­nészet rendezésére az, hogy a nagyvárosok: Debrecen, Miskolc,­ Pécs, Győr stb. házikezelésbe vegyék át színházaikat. Meggyőződése a munkabizottságnak, hogy mint azt Szeged város példája mutatja, ez ke­vesebb terhet jelentene a városoknak, mint a mai állapot, úgy művészi, mint szociális szempontból nagyjelentőségű első lépés lenne a vidéki színészet szanálásához. A munkabizottság minden más kérdést megelőzőleg ez irányban tesz felterjesztést a kultusz­kormányhoz, kérve, hogy a kultuszminiszter lépjen érintkezésbe a városok polgármestereivel e fontos kérdés megoldása végett. • (Liebenberg Éva dalestje.) Berlinből jött ez a Németországban kitűnő hírnévnek örvendő daléne­­kesnő. Gyönyörű megjelenés a pódiumon, dekoratív szépsége éneklés közben mit sem veszít, sőt erősen fokozza produkciójának hatását. Orgánuma szép, meleg mezzoszoprán, amelyet kissé mesterkélten és nem egészen kifogástalan technikával sötétít az alt­­szinezet felé. A középfekvés fátyolozottságát s a magasságban nem egyszer disztonálásra vezető eről­tetést ennek a hibának tulajdonítjuk. Ettől eltekint­ve igazán magasrendű, kulturált művészet az, amit Liebenberg Éva nyújt. Született előadótehetség, aki a Schubert­s Wolf-dalok intim poézisét egész szível átérzi és szívrehatóan tolmácsolja. Finom kötött frá­zisai a Spanisches Liederbuch betlehemi hangulatú darabjaiban különösen megkapóak voltak. Mindaz, ami a daléneklés szellemi részét teszi: a felfogás elő­kelősége, a plasztikus, tiszta szövegmondás, a kife­jezés bensősége és közvetlensége, együtt van a mű­vésznő énekében és ezek az erények nagyrészt ellen­súlyozzák a hangbeállítás fogyatékosságát. Külön dicséret illeti meg nagyszerű kisérőjét, Rosenek Leót. (lv.) • (A Farkas—Raskó-dij.) A Nemzeti Színház Farkas—Raskó-dija, amelyet tudvalévően a társulat tagjai ítélnek oda esztendőről-esztendőre az egyik fiatal és tehetséges kollégájuknak, most volt ismét aktuális. A Nemzeti Színház művészei az idei díjat dr. Hosszú Zoltánnak nyú­jtották át szép ünnepély keretében a hagyományos ezüst vándordíj kíséreté­ben. Hosszú Zoltán egy évig ösztöndíjas tagja volt a Nemzeti Színháznak, az idén rendes tagja lett, aki több feladat megoldásában aratott szép sikert. • (Drámák kontingentálása.) Olaszország a drámák terén olyasféle kontingentálást akarna léte­síteni, amilyennel a filmek tekintetében próbálkoz­nak az egyes országok. A szerzők és írók fasiszta szindikátusa a színtársulatok szövetségével egyez­ségre lépett, hogy ezentúl csak oly külföldi színda­rabokat lehet előadni, amelyeket a szindikátus jóvá­hagy. Szigorúan körül akarják határolni, mily mér­tékben játszhatnak az egyes színtársulatok külföldi termékeket. Olasz daraboké az elsőség és el kell ér­ni, hogy a külföldi adjon olasz műveket, így akar­ják szabályozni az irodalmi importot és akarják nö­velni az exportot. A terv meglehetősen kalandos. Verdinek, Mascagninak, Leoncavallonak, Puccini­nek semmi szüksége sem volt ilyen mesterséges és mesterkélt támogatásra. Egyáltalán az olasz operák annyira dominálnak Olaszországon kívül is, hogy a fasiszták nem panaszkodhatnak, ha a színpadi élet más terein az olasz arányszám csekélyebb. Piran­­dello egy ideig bámulatosan hódított. Semmiféle erő­­szakolással nem lehetne a jeles író népszerűségét visszavarázsolni. Csak írjon megint valami érdekes drámát. * (Ma, szombaton délután Cigány király) olcsó helyárakkal. Legolcsóbb hely 2 pengő 80 fillér. Városi Színház. ______________ A Savoy-Jazz búcsúprogrammja: Szombat d. u. 5 Thé dansant a Gellértben (Uzsonnajegy 4.— P.) Szombat este 8. Hangverseny a Vigadóban Vasárnap d. u. 11. Matiné a Zeneakadémiában (Jegyek 200 P-ig) Vasárnap d. u. 4. Thé dansant a Gellértben Vasárnap este 8. Elutazás a prágai gyorssal * (A magyar királyi Operaházban) szombaton Sándor Erzsi betegsége folytán nem Massenet Manon­­ja, hanem Cavaradossi szerepében Rajcseff Péterrel a Tosca fog színrekerülni. * (Levente-díszelőadás a Városi Színházban.) Budapest főváros testnevelési felügyelősége április 22-én, délelőtt 11 órai kezdettel nagyszabású levente­­díszelőadást rendez a Városi Színházban. Az impo­zánsnak ígérkező díszelőadás legfőbb védnökségét Horthy Miklós kormányzó, míg a fővédnökök, dísz­­elnökök és védnökök tisztjét a kir. hercegi család tag­jai, a kormány, az Országos Testnevelési Tanács és a főváros vezetői vállalták. A díszelőadás célja a leven­téknek nemesebb szórakozásokhoz szoktatása, az ipar­­űző és kereskedő munkáltatóknak a leventemozga­lommal való beható megismertetése,, hogy meglássák és megértsék e mozgalom nagy nevelői célzatát és azt, hogy a nevelésből részükre csak előny származ­­hatik és végül, hogy a leventék vezetőségeiknek és a munkáltatóknak ez előadáson való megjelenésében támogatást, pártfogást látva, buzdítást nyerjenek. A díszelőadás első részében neves fővárosi művésznők és művészek közreműködésével, élükön Fáy Szerénával, a Nemzeti Színház örökös tagjával, Verő György al­kalmi színműve kerül bemutatásra. Az előadás tiszta jövedelmét az építendő levente­ székház alapjára for­dítják. * (Vége a szép nyárnak.) Schöpflin Aladár szín­­játéka, a Vége a szép nyárnak, felújításként s rész­ben új szereposztással holnap, szombaton este kerül színre a Kamaraszínházban és ez a repriz egyben a darab huszonötödik előadása. A Vége a szép nyárnak tudvalevőleg a Kamaraszínház első esztendejének műsorán aratott nagy sikert és csak azért maradt le a műsorról, mert a színház Andrássy-úti helyiségei­ből mostani színpadjára költözött. A reprizen N. Tas­­nády Ilona, Vaszary Piroska, Gömöry Vilma, Gál Gyula, Garamszeghy, Pethes Sándor, Abonyi Géza, Lehotay és Harasztos Gusztáv játsszák a főszerepeket. Vasárnap délután HÁROM A KISLÁNY. MÉRSÉKELT HELYÁRAK. VÁROSI SZÍNHÁZ. A Léner-quartett megérkezett. Egyetlen hangversenyük holnap (Zeneakadémia fél 9). Ismét zsúfolt ház fogja ünnepelni a világhírű vonósnégyest. Műsoron Brahms, Beethoven, Haydn, Jegyek 2—8 pengőig Bárdnál és Zeneakadémiában. (Koncert.) Hamupipőke a legszebb 3 felvonásos mesedarab a legnevesebb gyerekprimadonnák felléptével vasárnap délelőtt 10 és 112 órai kezdettel a Tivoli moziban (Nagymező­utca 8.) Nagyon mérsékelt helyárak. Budai Színkörben vasárnap délután MESÉK AZ ÍRÓGÉPRŐL, ESTE CIGÁNYPRÍMÁS, RENDKÍVÜL OLCSÓ HELYÁRAKKAL. LEGDRÁ­GÁBB HELY 4 PENGŐ. A londoni Savoy jazz-zenekar népszerű matinéja a Zeneakadémiába­n délelőtt 11 órakor. A pár nap alatt óriási népszerűségre szert tett zenekar vasárnap este 8-kor utazik Prágába. Távozá­suk előtt — mérsékelt helyárakkal — óriási műsoruk legjobb számaival búcsúznak a pesti közönségtől. Vez­zényel Teddy Sinclair. Jegyek 2—6 pengőig Rózsa­­völgyinél, Bárdnál és a Zeneakadémiában. (Kott­áért rt.) PESTI HÍRLAP 1928. április 14., szombat. Hókuszpókusz Vígjátékbemutató a Vígszínházban, Premier pénteken, április 20-án. Kurt Götznek, a legtehetségesebb és legnépsze­rűbb német színészírónak színdarabja, a Hókuszpókusz, uralja döntő sikerével az idei berlini szezont. Ezt az eredeti, rendkívül mulatságos és izgal­masan érdekes új vígjátékot — amelyet újabban a bécsi Deutsches Volkstheater iktatott műsorába nem kisebb sikerrel — pénteken, április 20-án mutatja be a Vígszínház. Parádés szereposztásban kerül szinre az újdon­ság. Főszereplők: Gaál Franciska, Rajnai Gábor, Góth Sándor, Kürti József, Makláry Zoltán, Mály Gerő, Gárdonyi Lajos, Bárdi Ödön, László Miklós, Simon Gizi és Zátony Kálmán. Az újdonságot Karinthy Frigyes fordította. Rendező: Góth Sándor. A díszleteket Vörös Pál tervezte. A jegyeket már árusítják. Az Andrássy­ úti Színház műsora jobb minden eddiginél­­ Tőkés Tim­a„ Törzs, Rátkai, Delly vendégjátéka. Óriási sikere van az új műsornak, mely a leg­jobb, legmulatságosabb és legérdekesebb, amit ebben a színházban produkáltak. Érdekességei: 1. Tőkés Anna, Törzs Jenő és Delly Ferenc föl­léptével „Pera Palace“, Fazekas Imre rendkívül ér­dekes színműve. 2. Rátkai Márton és Gárdonyi Vilma fölléptével „Hermelin“. Szenzációs vígjáték. 3. „A csá­szár vadászik“, Zánon István nagyhatású énekes víg­­játéka. (Pereme József a színpadon). Főszereplők: Ujváry Lajos, Fekete Pál, Szilágyi Marosa, Heltai,­­ Vaszary Piroska, Peti Sándor a „Szakítás" címü re­mek tréfában. 5. Radó Sándor, Vidor Ferike, Kőváry Gyula a „Száz év múlva“ címü bluettben. 6. Az alki­mista­ gyönyörű daljáték. 7. „Illatszertár“. Vígjáték Tóth Böskével, Ihásszal és Petivel. 8. Vidor Fe­rike új cselédnótái. 9. Kőváry konferál. Jegyekről előre kell gondoskodni.

Next