Pesti Hírlap, 1928. december (50. évfolyam, 273-295. szám)
1928-12-19 / 287. szám
t 1928. december 19., szerda. PESTI HÍRLAP A Műcsarnok téli tárlata. (Befejező közlemény.) 4. A kicsi ország sok művésze. Nagy nyomorúságunkban egyetlen vigasztalásunk lehet: művészekben gazdagok vagyunk. Elláthatjuk akár az egész világot művészekkel. De akik itthon maradnak, miből éljenek? Íme, a Műcsarnok mostani téli tárlatán a kollekciókkal szereplő mestereken kívül még 220 művész várja az ismertetést, sőt a kenyeret. Pedig még legalább ugyanannyi hiányzik. Más csoportokhoz tartoznak, másutt állítanak ki, vagy egyáltalán ki sem állítanak, mert arra sincs költségük, hogy műveiket a nyilvánosság elé vihessék. Festőnek, szobrásznak, építésznek ez sok pénzébe kerül. Az ének, a zene, a színpad művészeinek sincs jobb dolguk. Az utóbbiak sorsát még a nyelvhez kötöttség is súlyosbítja. A képzőművészeknél igen fontos a kiállítási helyiség is s ahol nincs elég falterület, ott alig egykét alkotásával tud a művész szóhoz jutni. Ez magyarázza meg a Műcsarnok gyakori túlterheltségét, a beküldött művek egy részének visszautasítását s az ebből fakadó zúgolódást. A mostani téli tárlaton is azt mondhatnók, hogy a kiállított képek fele is elég volna látványosságnak, — ha nem tudnánk azt, hogy egy-egy visszadobott kép néha egy kis művészcsalád kenyértől való megfosztását jelenti. Mikor ez a kenyér úgyis olyan keserű falatokból áll! Száz kép közül tizet se vesznek meg, — és a művésznek kenyér helyett csak további reménykedés jut.* Ma nem olyan időket élünk, hogy a művészek nagy problémákkal foglalkozzanak. Egy szokatlan méretű vászon mégis szembetűnik az első nagy teremben: Komáromi-Kacs Endre kompozíciója „Beethoven Martonvásáron 1802-ben“. A zene fejedelmét zongora előtt látjuk, amint egyik kompozícióját mutatja be a vendéglátó grófi családnak és barátaiknak. A mester alakját a hátulról beömlő fény glóriával burkolja be és a félkörben ülő hallgatók nagy figyelemmel lesik játékát Ha művében nincs is az a nagy styl, mint Munkácsy Mozartjában, (hiszen az alakjai is jóval kisebbek), megfestésében mégis látjuk Komáromb Kncz virtuóz, könnyed ecsetkezelését és a művészi tudásnak azt az érettségét, mely a nagyobb problémák megoldására is képessé teszi. Megbízója herceg Esterházy Pál, akinek e művét festette s aki ma Budapest egyetlen komoly műpártolója, nem csalódott az ifjú mesterben. A téli tárlat különösen gazdag jó képmásokban. Itt van mindjárt Karlovszky Bertalan öt portraitja (dr. Nékám Lajos, dr. Lenhossék Mihály, dr. Kenyeres Balázs, az orvostudomány e kitűnőségeinek nagyszerű karakterfejeivel), Szüle Pétertől báró Wlassics Gyula mesteri arcképe, Tatz László újra éledt portrait-művészetétől Zólyomi Ili megvesztegetően üde, rózsaszínben festett képmása, Endrei Sándor az élethű képmásairól méltán híres mestertől József kir. herceg, dr. Lukács György, Porzsolt Kálmán, ifj. Czajlik Lajos kitűnő fejei, Gábor Mórictól Kisfaludi Stróbl Éva, Udvari Páltól Vaszary Piroska, Áldor János Lászlótól Hollós Juci, Kövesdy Gézától dr. Bartha Richard, Müller Ágotától P. Szandtner Aladár arcképe. És a jobb képmások sokaságában még: Czencz János, Tury Gyula, Glottmann Mozart („Szőke Kató“), Királyfalvi-Kraft Károly, Kacziány Aladár, Neogrády László („Magdal"), Sárkány Gyula, Éder Gyula, Kammerer Mária („önarckép"), Kövér Gyula, Györffy István („dr. Marinovích Jenő“), Asztalos Gyula, Miklósi Mutschenbacher Ödön („Vass József"), Senyei József, Vass Ferencné, Burghardt József, Englerth Emil, Tamássy Miklós, Gyertyányi Németh Gyula, Prohászka József, dezseri Bacó István képmásai, Budai Sándor kitűnően karakterizált Raffay Sándor-képmása, Hosszú Márton artisztikusan megfestett dr. Tangl Károly portraira, Lengyel Reinfuss Edétől Lábass Juci élethű alakja. Figurális művekben és genre-képekben kiválik: Szánthó Mária „Ébredés“ c. szép női aktja, Czencz János aktja, Páldy Zoltán Lédája (hattyú helyett pávával). A magyarság dolgában elől jár Haranghy Jenő „Nagyvásár a Hajdúföldön“ c. nagyméretű vászna, esős hangulatba festett, igen mozgalmas kompozíció, kitűnő magyar típusokkal és kitűnően festett lovakkal. Az ifjú mester különben is egyik legjobb állatfestőnk és forrongó tehetsége predesztinálja az ilyen nehéz témák megfestésére. — Meg nem alkuvó, törhetlen magyarsággal festi Juszkó Béla is az ő csikós-, gulyás- és huszár-képeit. Ezúttal feltűnik „1914“ c. vászna két kozákot üldöző huszárjával. Magyar tárgyú a Kunffy Lajos „Disznópörkölés“-e és „Kártyavető cigányasszonyok“ c. vászna, kitűnő a Kövesdy Béla „Birkanyirás“-a, Krusnyák Károly öreg parasztja, Eölvedy Gachal József csikóslegénye, ilyen az Edvi-Illés Aladár mesterien festett „Szamaras fogat“-ja és Nádler Róbert „Bivalybatár“ja, Pap Emiltől az „Ökrösszekér“. Magyarság dicséri Pállya Celesztint („Zöldségkofák“, „Ökrök a tanyán“), Pörge Gergely vásári részleteit, Chiovini Ferenc „Vásárosok“ c. képét és Biczó András kitűnő humorú magyar vízfestményeit, ezúttal a régi magyar időkből festett „Ajándék“ c. művét. A figurális művek között említjük meg Udvary Géza „Gyümölcsszüret“ c. szép kompozícióját, Vigh Bertalan nagy készséggel festett „Páholyban“ és „Manón“ c. vásznait, Unghváry Sándor művészi falfestmény- vázlatait, Lühnsdorff Károly kitűnő ceruzarajzait („Fejtanulmányok“), — Fried Pál pasztellvázlatait, — Lókayné Egyed Erna szimbolikus rajzait, — Gulyás Sándor két mithológiai jelenetét és Sándor Béla „Krisztus levétele a keresztről“ c. bibliai kompozícióját. A tájképek, városrészletek és állatképek sokaságából kiválnak: Vidovszky Béla („Zalai táj“), Szlányi Lajos („Szántóföldek“), Barkász Lajos (,■,Leszáll az est"), Burghardt Rezső („Naplemente Capri szigetén") művei, Bosznay István meleg hangulatú réti képei, Gimes Lajos „Esti fény az Alpokban“ c. színes vászna, Kemény Nándortól a poétikus „Felhők“, Gaál Ferenc „Hegyi patak"-ja és velencei részletei, Kárpáthy Jenő „Virágos terrasz‘‘-a, Horváth Béla finom budai ködös téli tája, Mérő István színes Capri-szigeti képei, Maróthi Major Jenő lágy pasztell-témái („Kora tavasz“, „Reggeli hangulat“), Sárdy Brutus igaz tónusa „Óbudai Dunaág"-ja, Háry Gyula római részlete, Kiss Kálmán őszi budai tájrészletei Nagy szeretettel csapott át Márton Ferenc, a kitűnő figuralista, a pest-budai szebb részletek megfestésére (ilyen „Az Árpád-szobor", — a „Millenniumi emlékmű“). Kiválik még Gy. Sándor József ,,Kismarton‘‘-ja. Moldvai Krajna Jánostól egy fantasztikus hegycsoport, (célzással Grieg zenébe foglalt norvég sziklabérceire). Rálkosiné Geönczy Ilona finom hangulatú „Lillafüredi tórészlet“-e, Pádig Aladár „Napos délutánija, Halasi Horváth István „őszi délutánija, Lechner Ödön „Budavári részlet"-e, Gy. Takách Béla szép aquarelltájai, Kallósné H. Adrienne jó „Tabáni részletbe és csendélete, Wagner Géza „Jégtorlasz a Balatonon“ c. vászna, Vitéz Mátyástól az „Újpesti Duna-ág“; — két művészi intérieur: Laszgallner Oszkártól „Az eskütéri templom szentélybe és a lőcsei S. Forberger M. „Mária halála oltára" c. műve; — ugyancsak az intérieur finom mesterétől, Aradi Edvi Illés Jenőtől egy templomrészlet és „A fehér kályhá“-t, kristsoári Szebeni Jenőtől a „Rákospalotai öreg templom” belsejét látjuk. A csendéletképek virtuóza: Bernek Árpád, ,,Az ősz“ c. gazdag gyümölcs- és virágképét állítja ki, Szentgyörgyvári Gyenes Lajos „Ősz“ cím alatt szintúgy virtuózan megfestett sárga virágokat. Az aquareil-festés kitűnő mesternője, Komáromi Kacz Endréné, folytatja virágpoémáit, másik kitűnő mestere, Garzó Bertalan, „Fehér rózsák"-at küldött be, Kende István reátalált önönmagára két finom szobros és órás csendéletképén,, Opper Magdát viszontlátjuk szőlős csendéletképével, Hentzné Deák Adrienne szép peóniákat, Dolányi B. Ida sárga dáliákat festett. Két jó állatfestőnk: Heger Artur angoramacskákkal, Rainerné. Istvánffy Gabriella ló tanulmányokkal jelent meg. A szoborcsarnok szereplői között 74 nevet olvashatunk össze. A középtérben többé-kevésbbé sikerült hősi emlékművek, köztük a legszebb Borg Jenő „Diákhonvéd“-je (a székesfehérvári reáliskola hősi szobra.) Sok erő van Siklódy Lőrinc domborműves rendőr hadiemlékében. Nagyon finom térdelő női aktot látunk itt Sződy Szilárdtól, a mű címe: „Modern Pandora“, a mestertől még Kornis Gyula államtitkár anyjának művészi mellszobra és egy kettős emlékplakett érdemel különös figyelmet. Horvay János is megjelent, ismert, szép magyaros témájával, a birkái közt furulyázó juhászlegénnyel, mely ezúttal a „Népdal“-t jelenti. Feltűnik a művek között Orbán Antaltól „Egy építész síremléke“, azután Füredi Rikárd sírszobra. Mesterien mintázott két karakterrel: az „öregasszony" és „Öregember“ hirdeti Szamosi Soós Vilmos művészetét, érdekes Borg színezett mellszobra dr. Hültl Dezsőről, Berecz Gyula mellszobra Balázs Árpádról, kurtapataki Kovács Pál és felsőeőri Fülöp Elemér egy-egy női képmása, Sóstay-Horváth Etel tanulmányfeje. Két kitűnő tehetségű, fiatal szobrászművésznő: szentgáli Poór Lilly és Vastagh Éva finoman átérzett női aktokat mintázott, szép a Martinéni Jenő női aktja és „Kigyóbűvölő“-je is. Értékesebb még Csillag István Glück Frigyes és Kerner plakettje és Técsy László Horthy-plakettje. Az építészet kis csoportjában Bay Rezső ízléses, színes intérieur-terveit (miniszteri dolgozószobák és tanácstermekhez), azután dr. Lechner Jenő régi, magyaros mezőkövesdi székház tervét és Jánszky-Szivessy építészek református templomtervét említjük. Még sok-sok név várja a fölkelő napot, a sikert. De ez a várakozás annyi szép reményt tör. Kézdi-Kovács László. 66 v.,Vörösmartysféki JárdL (GERBEAUD-PAIOTA) SAJÁT GYÁRTMÁNYÚ BŐRDÍSZMÍJÁRU KÜLÖNLEGESSÉGEK, ÚTI BÖRÖNDÖK ... LEGELŐKELŐBB KIVITELBEN. .. KIELÉGÍTI A LEGKÉNYESEBB ÍZLÉST. A képviselőház keddi ülésén megkezdték a házszabályrevízió részletes tárgyalását. Előbb Rubinek István, a kisebbségi vélemény előadója, a zárszó jogán azt fejtegette, hogy a kisebbségi tervezet alkalmasabb azoknak a céloknak a megvalósítására, amelyeket a házszabály módosítással kitűztek. Javaslatát különben visszavonta s módosításait a részletek tárgyalásánál terjeszti elő. A Ház elfogadta a bizottsági jelentést és Szabó Sándornak azt a határozati javaslatát, amely a két rendszernek alternatív alkalmazására vonatkozik. A részletes vita során Rubinek István a következő új szakasz felvételét javasolta: „A tanácskozás tárgyainál, előkészése a bizottságban történjék“. Gróf Bethlen István miniszterelnök elhibázottnak mondta azt, hogy a két rendszer szószólói egymással vitatkozzanak. Párhuzamot, lehet ugyan vonni a magyar és angol rendszer között, a Ház azonban akkor jár el helyesen, ha módot nyújt mindkét rendszer kipróbálására. Alapul Rubinek indítványának elfogadását ajánlotta, a későbbi tárgyalások során azonban elfogadandók azok a szakaszok, amelyek az angol rendszer alkalmazását lehetővé teszik. Így esetről-esetre döntheti el a Ház, melyik rendszer szerint kívánja a javaslatot letárgyalni. Bródy Ernő sérelmesnek tartja ezt a rendelkezést, hogy a bizottságban a negyedik szónok után indítványozni lehet a vita bezárását. Kérte a sajtó képviselői számára annak a jognak a biztosítását, hogy a bizottsági üléseken jelen lehessenek. Helymegi-Kiss Pál arra utalt, hogy egy lelkiismeretlen kormány négy ember felhasználásával már a bizottságban is elütheti az ellenzéket a szólásszabadságtól. Olyan módosítást ajánlott, hogy ne az elnök, hanem a kormány valamely tagja tegyen napirendi indítványt. Gróf Bethlen István miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ha a felszólalónak sok tekintetben igaza is van, az eddigi renden nem lehet változtatni, mert az elnök kezében futnak össze a tanácskozással kapvcsolatos szálak. Őrrfy Imre előadó módosító és kiegészítő javaslatokat terjesztett elő, amelyeket a Ház elfogadott. Az ellenzéki javaslatokat, közöttük azt is, hogy a bi■izottsági ülések a sajtó számára nyilvánosak legyenek, visszautasították. A pilisvörösvári bányászsztrájk, Esztergályos János azt javasolta, hogy a szerdai ülés napirendjére tűzzék ki a pilisvörösvári bányamunkások helyzetének tárgyalását. Szóvá tette, hogy néhány nap előtt Vass József helyettes miniszterelnök közölt velebizonyos békefeltételeket, amelyeket Engl vezérigazgató dezavuált. Az ország érdeke, hogy a Ház beleavatkozzék ebbe az ügybe s ne tűrje, hogy egy idegen vállalat, amely az adózók pénzéből milliókat vág zsebre, igy bánjon munkásokkal. A pénzügyminiszter ideges kézmozdulattal hárította el ez ügyben a felszólalást, aminek magyarázatát abban látja, hogy mint földbirtokos és szeszgyáros a vállalat felé húz. Gróf Bethlen István miniszterelnök ismételten rámutatott arra, hogy szerencsétlen dolognak tartaná, ha a Ház a munkás és munkaadó közt folyó bérharcba beavatkozzék. Arra kérte a Házat, továbbra is ezt az álláspontját tartsa fenn. A népjóléti és pénzügyminiszterek az ügyben tudvalévően felajánlották közbenjárásukat s tudomása szerint a népjóléti miniszter még nem fejezte be misszióját s ez idő szerint is folytatja tárgyalásait. A pénzügyminiszter nem szolgáltatott okot a képviselő megjegyzéseire, mert az ügyet a legnagyobb jóindulat,ltál kezelte és ezt fogja tenni ezután is. A Ház az elnök napirendi indítványát fogadta el. Szerdán folytatják a házszabályrevizió vitáját. A házszabályrevízió részletes vitája. A pilisvörösvári sztrájk ügyében Vass miniszter folytatja a tárgyalásokat. A KARÁCSONYI OCCASIÓNK nagy tömegéből egy sorozat: Legde valósabb kabát-Cibelln teveszőr, mogyoró, ciffe au fait, Canell és Marron-szinben, 140 cm széles, eddig 15.50_ Kabát-doubl tiszta gyapjúk árnyára, sötétkék és divatszinekben és diszkrét csíkos mintákkal, 140 cm széles ...________ Papillon-imprime kdonő minőség, legújabb divatmintákkal, P 12.00-es minőségig, 90 cm széles____... ... ... __ ... ... TM Crepe de Chine elsőrendű minőség minden I mfd színben, 100 cm széles. P 10.50-es minőség INUOI I lull pengő 21SS5 STERN JÓZSEF RTI Budapest, Calvitt-téri ■»