Pesti Hírlap, 1930. április (52. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-29 / 96. szám

8 PESTI HIR LAP 1930. április 29., kedd, Lühnsdorf Győrött és Komáromban szerzett először hamis szállítási elismervényt. Lühnsdorf Ferenc vallomása világította meg a hatóságok előtt, hogy nem egy elszigetelt és az első kísérletnél mindjárt meghiúsult manipulációról van szó, hanem hosszabb időre nyúlik vissza a hamis ka­­tonai szállítási elismervény­ekkel űzött visszaélés.­A 38 éves kereskedő 1928 októberéig egy takarmány­­kereskedéssel foglalkozó társascég alkalmazottja volt. Akkor kilépett és azonnal önállósította magát. Az első önálló takarmányüzlet lebonyolításához negyvenezer pengő pénze volt, amelyet felesége há­zára vett fel. — Mentségemre azt tudom felhozni — hangoz­tatta Liem­sdorf —, hogy megfelelő tőkém volt üzle­tem megnyitásakor, de elveszítettem, mert volt főnökeim helyett kellett szállítanom. És részletesen elmondta azután, mit tapasztalt lólél júniusában, amikor egyik főnökével vidéken járt Főnökével előbb Győrbe, azután Komáromba utazott és mindkét helyen a tüzérosztag gazdasági hivatalának főnökét keresték fel. Főnököm az én jelenlétemben kérte meg Győrben a gazdasági hivatal főnökét, hogy nyugtáz­zon részére egy még be nem érkezett zabmennyisé­get­, megjegyezve, hogy a szállítmány már útban van. Azonnal kapott is egy írást arról, hogy a gazdasági hivatal 700 méter mázsa, zabot átvett. Ezzel az írással Székesfehérvárra utaztunk, ahol a­ honvédér­elmezés az ellenértékét­, körülbelül huszonötezer koronát, nyomban kifizette. Innen Komáromba utaztunk és ott egy századostól kért hasonló módon írást 500 mé­­termázsa zabról. Ezt az írást is megkapta főnököm és erre a budapesti Fabank 17 ezer pengőt számí­tott le.Nem sokkal ezután kilépett Lühnsdorf a cég szolgálatából. Kilépésekor írásbeli megállapodást kötött két főnöke közül azzal, amelyikkel vidéken járt, hogy a győri és komáromi katonai gazdasági hír­dalok által kiállított nyilatkozatokból kifolyólag a honvédelmi minisztériumnak a terménykereskedő cégtől nincs követelése, mert ő minden kötelezettsé­get magára vállal. Ennek ellenében a társas cég má­­sik főnöke feleségének a nevén álló kilencholdas érdi 67.....gazdaságot tehermentesen átengedik neki. A me­gállapodást megkötötték és mert akkor még csak le ném szállított áruról volt szó, Lühnsdorf útnak indította a 700 métermázsa zabot Győrbe, az 500 mé­­termázsát pedig Komáromba. Miután a terménykereskedő cég helyett elvállalt szállítási kötelezettségnek eleget tett, kezdett érdek­lődni az érdi birtok iránt. Kiderült, hogy a birtokot, amelyet tehermentesen kellett volna megkapnia, ter­hekkel ruházták el és a terheket nekik kellett ren­dezni. Hogy a szőlőt, el ne árverezzék, kénytelen volt pénzt előteremteni és mert az 1200 méter mázsa zab szállítása felemésztette a feleségétől kapott negyven­ezer pengőt, más után szerzett pénzt. Ahhoz a módszerhez folyamodott, amelyet volt fő­nökétől látott. — Sok ilyet láttam a volt főnökeimmel kapcsolat­ban — mondotta a világ legártatlanabb hangján. — Arra gondoltam, hogy nem fog kiderülni semmi, mint ahogy főnökeim dolgai sem derültek ki. Ahogy tud­tam, azután teljesítettem a fizetéseket. Lühnsdorf Ferenc, amikor anyagi zavarokba ju­tott, ugyanehhez a két vidéki katonatiszthez for­dult és Győrben meg Komáromban hat—hatezer pengő ára átvételét igazoló hamis elismer­vényt kapott. Ezt a budapesti Iparbanknál számította le, a lejárat­kor pedig, — mielőtt még a banknak módja lett volna az elismervényt a honvédelmi minisztériumnál bemu­tatni, — ő jelentkezett és pontosan kifizetett mindent. A visszaváltott hamis elismervényt visszavitte és Győrben ennek ellenében egy nyolcezer, Komáromban pedig tizenháromezer pengős hamis elismervényt ka­pott­. Másodszor a Jelzálog Hitelbankhoz fordult és itt is leszámítolták a katonai elismervényeket. A harma­dik esetben Győrben tizenhárom, Komáromban tizen­hatezer pengős elismervényt kért. Ezekkel már a Fa­­bankhoz fordult leszámítolásért és itt nehezebben ment a dolog. A Fabanknál csak úgy voltak hajlan­dók az összesen 29 ezer pengőről szóló két elismer­vényt leszámítolni, ha­­ életbiztosítást köt. Ezt a feltételt kénytelen volt teljesíteni, mert nagyon nagy szüksége volt a pénzre, hiszen vissza kellett váltani a Jelzálog Hitelbanknál néhány nap múlva lejáró 8 és 13 ezer pen­gős elismervényeket. Megkötötte a bank által kívánt húszezer dolláros életbiztosítást és ebből nyomban levonták az első évi biztosítási díjat, hét­ezer pengőt. Lühnsdorf Fer­enc vallomása során azt mon­dotta, hogy azért volt szüksége mindig nagyobb és nagyobb összegekre, mert mind nagyobb arányú svájci szénaszállításai mellett egyre nőtt az a hiány, amelyet a bankoknak fizetett kamatok, jutalékok és más illetékek címén, nem­ is szólva a roppant terhes életbiztosításról. Azt vallotta, hogy sohasem kapta meg a teljes összeget, mert abból 10-30 százalékot, kamatmentesen zároltak a bankok és ezt a visszatartott összeget csak az el­­ismervények visszaváltásakor írták a javára., Ezen­felül a bankok 18—20 százalékos kamatot számítottak fel, a magánbankoknak pedig — mert magánbank­­házakkal is kénytelen volt dolgozni — 20—8 százalé­kot is fizetett. Ezenfelül levontak a bankok ügyészi díj címén minden alkalommal másfél százalékot a Szerződések megszövegezéséért, az ügynökök pedig, kik közte és a pénzintézetek között az üzletet létre­­j­ozták, másfél-két százalékot számítottak fel. A hamis elismervények összege egyre nagyob­bodott. Eleinte még a látszatnak eleget tettek azzal, hogy tört összegű, pengőre és fillérre szóló elismer­­vényeket állítottak ki, később azonban, amikor látta, hogy az elismervények leszámítolása és visszaváltása rendben bonyolódik le, erre nem helyezett súlyt. Ke­rek összegű utalványokat kért és a legnagyobb összegű utalvány, amelyet fel­használt, 195 ezer pengőről volt kiállítva. A győri és komáromi elismervények után harctéri ismerőséhez, Takács alezredeshez fordult és később már nem kellett vidékre utazni, mert a fővárosban Takács alezredes révén is hozzájuthatott ilyen elis­­mervényekhez. Ezek a magas kamatok és más illetékek, vala­mint a kamatmentesen zároltan visszatartott össze­gek kergették bele a mind fantasztikusabb összegű újabb manipulációkba. Azt mondotta, hogy katona­tiszt barátai utóbb már azért adtak neki hamis át­vételi elismervényeket, mert féltek, hogyha nem ad­nak, nem tudja a legközelebbi elismervényeket ren­dezni, a bankok bemutatják a honvédelmi miniszté­riumnak az esedékes cessziós levelet és minden ki­derül. A védő nyilatkozata. Hétfőn különben egész sereg újabb letartózta­tásról, és sok milliós kárról írtak a lapok. Lühnsdorf Ferenc védője, dr. Lázár Ernő ny. Ítélőtáblás bíró ezekkel a hírekkel kapcsolatosan a következőket mon­dotta a Pesti Hírlap munkatársának: — Azok a hírlapi cikkek, amelyek többmilliós kárról és ügyfelem olyan kijelentéseiről szólnak, hogy őt­ tíz-t­izenkét ember fogja követni a letar­tóztatásban, fantasztikus kitalálások. Ügyfelem annyira jóindulatú és jólelkű ember, hogy tőle tel­­hetőleg mindenkit menteni igyekszik és mindent, magára vállal. Az összes kár pedig 129 ezer pengő. Ennyi összeg erejéig kérte a kincstár ügyfelem összes ingó és ingatlan vagyonára a biztosítási végrehajtás elrendelését. És amíg Lühnsdorf Ferenc a Markó­ utcai fog­ház egyik első emeleti mag­ánzárkájában újabb adato­kon gondolkozik, a lavinaszerűen nagyra dagadt ma­nipulációk teljes megvilágításához akarva őszinte be­ismerésével is hozzájárulni, addig a katonai hatósá­gok megfeszített munkával és katonás szigorúsággal igyekeznek az eddigi adatok tömegéből megállapí­tani, hogy mi a tényleges igazság. A legközelebbi na­pokban,­ talán már a legközelebbi órákban módjá­ban lesz a honvédelmi minisztériumnak­ részletes, összefoglaló jelentésben beszámolni­ a­z­ egész ügyről.. Szabó Béla . UL­A Kereskedelmi és Iparkamara hétfő esti teljes ülé­sén Balkányi Kálmán szóvátette a katonai szállítási ok­mányok hamisításával történt visszaélést. Azt­ mondotta, hogy a kamarának állást kell foglalnia bizonyos hivatali körökben a kereskedelem rovására szokásban lévő rend­szerrel szemben. Lehetetlen ugyanis — mondotta —, hogy a tisztességes kereskedelem rovására Lühnsdorfhoz ha­sonló egyéniségek jussanak nagyértékű­ szállításokhoz. Belatisty Artúr elnök a felszólalásra válaszolva el­mondotta­, hogy Lühnsdorf Ferenc annak idején a kama­rától úgynevezett ,,szállítóképességi bizonyítvány“-t kért, a kamara azonban ennek kiadását megtagadta, mert a be­szerzett információk nem voltak kedvezőek. Ez a példa is kirívóan igazolja — mondta —, hogy ha a hatóságok a közszál­lítási szabályzatot minden esetben szigorúan megtartanák, önmagukat is sok botránytól kímélnék meg. Heves töldbent és Dél-Or­o­szopsz Róma, ápr. 28. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Dél-Olaszországban, Nápolyban és a Ná­polyi-öböl környékén, az elmúlt éjjel meglehetősen heves földrengés volt­ Molise tartományban, Noce­­raban, a lakosság rémülten tódult az utcára. Min­denfelől körmenetek indultak a templomok felé. Később a­ földlökések megismétlődtek és ismét az utcára kergették a lakosokat. Avellinóban a földlökések pánikot idéztek elő. Rómában hétfőn könyörgő istentiszteletet tartottak. Casa dei Tirreniben a földrengés húsz másodpercig tartott. Attesaróban a földrengés után az utcákat sűrű köd borította. Több mennyezet beomlott, de emberéletben nem esett kár. Saleronóban rendkívül heves földrengést érez­tek, amely körülbelül 20 percig tartott. Több család elmenekült, nyolc ember súlyosan megsebesült. Nápoly, ápr. 28. (Stefani.) A vasárnapi dél­­olaszor­szági földrengések, miként most megállapít­ható, sehol sem okoztak jelentős károkat és ember­életben sem tettek kárt. A bécsi Zwieback-cég kényszeregyezséget kért. Bécs, ápr. 28. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Kärntnerstrassei Zwieback Lajos és Testvérek női divatáru-cég, amelyet Ausztria hatá­rain túl is jól ismertek, kényszer­egyezségi eljárás megindítását kérte. A vállalat, amelynek passzívái 6,5—7 millió Schillinget tesznek ki, 35 százalékos ki­­s­elélyité­st 'r.jA-'-l f-l Laci •J .Luicsc.Wien. A vállalat 65 év óta a­ fenn és külföldön is számos fiókja van, U. M. E. Ez a kabala az Új Művészek Egyesületét jelenti, mely most rendezi második nagy kiállítását a Nem­zeti Szalonban. Az UME jelentősége: új művészeti eredmény. Maga a csoport a katalógus előszava szerint: „a mo­dern magyar művészek szélső balszárnyának elite­­gárdája, mely mást akar, mint az előttük járók akartak...“ Semmi kétség, hogy az ultra-elite-gárda a maga legjobb tudása és akarata szerint akarja ezt a mű­­vészeti akarást. De nézzünk komolyan az „új művészet“ sze­mébe. Van-e ilyen? Van. Egészen bizonyos, hogy van. Ahogy a régi India buddhizmusa megszülte a maga csodás gazdagságú fantáziájával óriási szikla­templomait, ahogy az egyiptomi fáraók égbenyúló gutákkal tették maradandóvá emléküket, a mai idők Amerikája, hallatlan energiával s technikai fejlett­séggel építi felhőkarcolóit. Ez új, egészen új művé­szet, az építőművészet csodásan új hangja. És nagy­szerű! De szobrászatban és festészetben még nem lát­juk az újat. Csak keresést. Évtizedes kísérletezést különféle „izmusok“-kal, az impresszionizmustól a kretin­izmusig. Új akarások vannak, de új eredmények nélkül. Ez persze nem zárja ki azt, hogy szerte az egész modern kulturvilágban ne csoportosuljanak ezren és ezren új törekvésű szellemi harcosok, akik új ered­ményekért szállnak síkra. Az UME is ezt teszi, a maga művészi erejével. De, hogy ez az erő átalakította-e már a mai ízlést és meghódította-e már a műpártolók hatalmas tömegét, akik nagyszerű lelkesedéssel támogatják őket törek­véseikben, — ezt talán ők maguk sem hiszik el. Műpártolás híján pedig a legeslegújabb művé­szet is el­hervad, kiszárad, mint a frissen kelt virág, vagy facsemete. Az „új művészek“ legnagyobb művészeti ered­ménye egyelőre csak az lehetne, ha új műpártolókat „alkotnának“. A Nemzeti Szalonban most 56 kiállító művésztől 260 műtárgyat látunk. Régi és új nevek, régebbi és új felfogással.. A vezér, ’ Vaszary János három vásznát küldte, köztük két ismert vázlata, a „San Domenico“ és a „Strand“. Csók Istvánt is egy régebbi balatoni váz­lata képviseli. Déry Bélától két finom párizsi tanul­mányt látunk. Régi név Beck ö. Fülöp is, aki apróbb szobor-vázlatokkal szerepel. Csorba Géza erős Ady­­fejével, azután Kövesházi Kalmár Elza, akinek­ „Ge­­rendahordozó“-ja egy átstilizált őszl ép.­­ ..Anya gyer­mekével“ c. sárgaréz-szobrát pedig bátran nézhetjük gyertyatartónak. Az újabb elem egyik főerőssége Krivátsy Mik­lós, a szobrász, nemcsak hatalmas groteszk fejeivel és nagy hógömbökkel kifejezett ötleteivel, de­ néhány kitűnő tanulm­ányfejével is. Groteszk a „Mártír“, a „Bűn“, — hóemberekből áll a „Száműzöttek“, az „Ü­­dözöttek“, — a ,,Költőnő“. Ő mégis olyan művész, aki komolyan „újat“ akar s a formaszépségeket hirdető régi szobrászattal szemben a szétolvadó vagy túlzott­­ formátiafiságokba­n látja a­ plasztika lényegét. Érde­kes újabb szobrász Gárdos Miklós is, aki a kubiz­­must viszi bele a plasztikába; ilyen a „Hegedűs“ és a különösen bizarr „Motoros“. Újszerűségre törekszik G. Lázár Ilona is, mikor a magyar mézeskalácsok mintájár­a farag színes faszobrokat, fareliefeket. (Újabb sorozatot mutat be a „kötőtű“-aktjaib­ól is.) A festők gárdájában kiválik még: Frank Fri­gyes „Leány a nyugszékben“ című igen komoly stú­diumával és színes magyaros csendéletképével; — Pécsi Pilch Dezső a maga sajátos kék-lila-zöld kontú­rokkal felrajzolt világos tónusú képeivel, köztük a „Fényreklámok“, — finom a „Fekvő női akt“ s a japános .Lelátás a Gellérthegyről“, — Scheiber Hugó, akinek „ Zsonglőr’“-je szellemes karrikatúra, „Fátyo­los nő“-je pedig egészen kivételes alkotás, mert ugyaneziy fejen megalkotta az en-face és a profil kép­mást! Érdekesek Szárszabó József, Wosinszky József, Kaczián-Regner Auguszta és H. Páris Elza munkái. Finom tónusú női aktokat látunk Klie Zoltán képein, „Walkürök“ címü vászna pedig két lovas aktjával igen érdekes. Felesége, Róna Klára a ,,Csa­lád“ címü vásznával válik ki. Jó magyaros törekvés dicséri Büky Bélát („A felhők“, „Karácsony“) és Au­lai Józsefet („Magyar csendélet“. ..Meditatio“). A jobb képek közé tartozik Emnőd Aurél „Nő narancsok­kal“ és „Szórakozó matrózok“ című művei. Friml Gézá­tól a „Fényreklámok“, Gábor Jenő párizsi mu­latozós, Vaszkó Ödön­től a „Főváros este“. Peiller Ist­vántól egy „Ülő akt“-ot látunk alig indokolt háj­­tömegből, Krocsák Emil-től egy égszínkék hasú fejet nagy őszibarack szemekkel. Ez is új művészet? Kézdi-Kovács László, a Jupos V­itivott kisajátították a zsomb­lyai románok birtokát. Bukarest, ám­ 28. A zsombolyai határterületen vasárnap a román határközségek lakosai nagy nép­­gyűlést tartottak, hogy tiltakozzanak a jugoszláv határon túl fekvő román birtok kisajátítása ellen. A jugoszláv kormány ugyanis Romániával szem­ben való retorzió ürügye alatt a jugoszláv terü­leten lévő, 50 holdnál nagyobb birtokokat lefog­lalta és jugoszláv állampolgároknak juttatta. A koldusbotra jutott földtulajdonosok Maniu minisz­terelnökhöz intézett kétségbeesett táviratban kér­­t­­ek segítséget.

Next