Pesti Hírlap, 1930. április (52. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-29 / 96. szám
8 PESTI HIR LAP 1930. április 29., kedd, Lühnsdorf Győrött és Komáromban szerzett először hamis szállítási elismervényt. Lühnsdorf Ferenc vallomása világította meg a hatóságok előtt, hogy nem egy elszigetelt és az első kísérletnél mindjárt meghiúsult manipulációról van szó, hanem hosszabb időre nyúlik vissza a hamis katonai szállítási elismervényekkel űzött visszaélés.A 38 éves kereskedő 1928 októberéig egy takarmánykereskedéssel foglalkozó társascég alkalmazottja volt. Akkor kilépett és azonnal önállósította magát. Az első önálló takarmányüzlet lebonyolításához negyvenezer pengő pénze volt, amelyet felesége házára vett fel. — Mentségemre azt tudom felhozni — hangoztatta Liemsdorf —, hogy megfelelő tőkém volt üzletem megnyitásakor, de elveszítettem, mert volt főnökeim helyett kellett szállítanom. És részletesen elmondta azután, mit tapasztalt lólél júniusában, amikor egyik főnökével vidéken járt Főnökével előbb Győrbe, azután Komáromba utazott és mindkét helyen a tüzérosztag gazdasági hivatalának főnökét keresték fel. Főnököm az én jelenlétemben kérte meg Győrben a gazdasági hivatal főnökét, hogy nyugtázzon részére egy még be nem érkezett zabmennyiséget, megjegyezve, hogy a szállítmány már útban van. Azonnal kapott is egy írást arról, hogy a gazdasági hivatal 700 méter mázsa, zabot átvett. Ezzel az írással Székesfehérvárra utaztunk, ahol a honvédérelmezés az ellenértékét, körülbelül huszonötezer koronát, nyomban kifizette. Innen Komáromba utaztunk és ott egy századostól kért hasonló módon írást 500 métermázsa zabról. Ezt az írást is megkapta főnököm és erre a budapesti Fabank 17 ezer pengőt számított le.Nem sokkal ezután kilépett Lühnsdorf a cég szolgálatából. Kilépésekor írásbeli megállapodást kötött két főnöke közül azzal, amelyikkel vidéken járt, hogy a győri és komáromi katonai gazdasági hírdalok által kiállított nyilatkozatokból kifolyólag a honvédelmi minisztériumnak a terménykereskedő cégtől nincs követelése, mert ő minden kötelezettséget magára vállal. Ennek ellenében a társas cég másik főnöke feleségének a nevén álló kilencholdas érdi 67.....gazdaságot tehermentesen átengedik neki. A megállapodást megkötötték és mert akkor még csak le ném szállított áruról volt szó, Lühnsdorf útnak indította a 700 métermázsa zabot Győrbe, az 500 métermázsát pedig Komáromba. Miután a terménykereskedő cég helyett elvállalt szállítási kötelezettségnek eleget tett, kezdett érdeklődni az érdi birtok iránt. Kiderült, hogy a birtokot, amelyet tehermentesen kellett volna megkapnia, terhekkel ruházták el és a terheket nekik kellett rendezni. Hogy a szőlőt, el ne árverezzék, kénytelen volt pénzt előteremteni és mert az 1200 méter mázsa zab szállítása felemésztette a feleségétől kapott negyvenezer pengőt, más után szerzett pénzt. Ahhoz a módszerhez folyamodott, amelyet volt főnökétől látott. — Sok ilyet láttam a volt főnökeimmel kapcsolatban — mondotta a világ legártatlanabb hangján. — Arra gondoltam, hogy nem fog kiderülni semmi, mint ahogy főnökeim dolgai sem derültek ki. Ahogy tudtam, azután teljesítettem a fizetéseket. Lühnsdorf Ferenc, amikor anyagi zavarokba jutott, ugyanehhez a két vidéki katonatiszthez fordult és Győrben meg Komáromban hat—hatezer pengő ára átvételét igazoló hamis elismervényt kapott. Ezt a budapesti Iparbanknál számította le, a lejáratkor pedig, — mielőtt még a banknak módja lett volna az elismervényt a honvédelmi minisztériumnál bemutatni, — ő jelentkezett és pontosan kifizetett mindent. A visszaváltott hamis elismervényt visszavitte és Győrben ennek ellenében egy nyolcezer, Komáromban pedig tizenháromezer pengős hamis elismervényt kapott. Másodszor a Jelzálog Hitelbankhoz fordult és itt is leszámítolták a katonai elismervényeket. A harmadik esetben Győrben tizenhárom, Komáromban tizenhatezer pengős elismervényt kért. Ezekkel már a Fabankhoz fordult leszámítolásért és itt nehezebben ment a dolog. A Fabanknál csak úgy voltak hajlandók az összesen 29 ezer pengőről szóló két elismervényt leszámítolni, ha életbiztosítást köt. Ezt a feltételt kénytelen volt teljesíteni, mert nagyon nagy szüksége volt a pénzre, hiszen vissza kellett váltani a Jelzálog Hitelbanknál néhány nap múlva lejáró 8 és 13 ezer pengős elismervényeket. Megkötötte a bank által kívánt húszezer dolláros életbiztosítást és ebből nyomban levonták az első évi biztosítási díjat, hétezer pengőt. Lühnsdorf Ferenc vallomása során azt mondotta, hogy azért volt szüksége mindig nagyobb és nagyobb összegekre, mert mind nagyobb arányú svájci szénaszállításai mellett egyre nőtt az a hiány, amelyet a bankoknak fizetett kamatok, jutalékok és más illetékek címén, nem is szólva a roppant terhes életbiztosításról. Azt vallotta, hogy sohasem kapta meg a teljes összeget, mert abból 10-30 százalékot, kamatmentesen zároltak a bankok és ezt a visszatartott összeget csak az elismervények visszaváltásakor írták a javára., Ezenfelül a bankok 18—20 százalékos kamatot számítottak fel, a magánbankoknak pedig — mert magánbankházakkal is kénytelen volt dolgozni — 20—8 százalékot is fizetett. Ezenfelül levontak a bankok ügyészi díj címén minden alkalommal másfél százalékot a Szerződések megszövegezéséért, az ügynökök pedig, kik közte és a pénzintézetek között az üzletet létrejozták, másfél-két százalékot számítottak fel. A hamis elismervények összege egyre nagyobbodott. Eleinte még a látszatnak eleget tettek azzal, hogy tört összegű, pengőre és fillérre szóló elismervényeket állítottak ki, később azonban, amikor látta, hogy az elismervények leszámítolása és visszaváltása rendben bonyolódik le, erre nem helyezett súlyt. Kerek összegű utalványokat kért és a legnagyobb összegű utalvány, amelyet felhasznált, 195 ezer pengőről volt kiállítva. A győri és komáromi elismervények után harctéri ismerőséhez, Takács alezredeshez fordult és később már nem kellett vidékre utazni, mert a fővárosban Takács alezredes révén is hozzájuthatott ilyen elismervényekhez. Ezek a magas kamatok és más illetékek, valamint a kamatmentesen zároltan visszatartott összegek kergették bele a mind fantasztikusabb összegű újabb manipulációkba. Azt mondotta, hogy katonatiszt barátai utóbb már azért adtak neki hamis átvételi elismervényeket, mert féltek, hogyha nem adnak, nem tudja a legközelebbi elismervényeket rendezni, a bankok bemutatják a honvédelmi minisztériumnak az esedékes cessziós levelet és minden kiderül. A védő nyilatkozata. Hétfőn különben egész sereg újabb letartóztatásról, és sok milliós kárról írtak a lapok. Lühnsdorf Ferenc védője, dr. Lázár Ernő ny. Ítélőtáblás bíró ezekkel a hírekkel kapcsolatosan a következőket mondotta a Pesti Hírlap munkatársának: — Azok a hírlapi cikkek, amelyek többmilliós kárról és ügyfelem olyan kijelentéseiről szólnak, hogy őt tíz-tizenkét ember fogja követni a letartóztatásban, fantasztikus kitalálások. Ügyfelem annyira jóindulatú és jólelkű ember, hogy tőle telhetőleg mindenkit menteni igyekszik és mindent, magára vállal. Az összes kár pedig 129 ezer pengő. Ennyi összeg erejéig kérte a kincstár ügyfelem összes ingó és ingatlan vagyonára a biztosítási végrehajtás elrendelését. És amíg Lühnsdorf Ferenc a Markó utcai fogház egyik első emeleti magánzárkájában újabb adatokon gondolkozik, a lavinaszerűen nagyra dagadt manipulációk teljes megvilágításához akarva őszinte beismerésével is hozzájárulni, addig a katonai hatóságok megfeszített munkával és katonás szigorúsággal igyekeznek az eddigi adatok tömegéből megállapítani, hogy mi a tényleges igazság. A legközelebbi napokban, talán már a legközelebbi órákban módjában lesz a honvédelmi minisztériumnak részletes, összefoglaló jelentésben beszámolni az egész ügyről.. Szabó Béla . ULA Kereskedelmi és Iparkamara hétfő esti teljes ülésén Balkányi Kálmán szóvátette a katonai szállítási okmányok hamisításával történt visszaélést. Azt mondotta, hogy a kamarának állást kell foglalnia bizonyos hivatali körökben a kereskedelem rovására szokásban lévő rendszerrel szemben. Lehetetlen ugyanis — mondotta —, hogy a tisztességes kereskedelem rovására Lühnsdorfhoz hasonló egyéniségek jussanak nagyértékű szállításokhoz. Belatisty Artúr elnök a felszólalásra válaszolva elmondotta, hogy Lühnsdorf Ferenc annak idején a kamarától úgynevezett ,,szállítóképességi bizonyítvány“-t kért, a kamara azonban ennek kiadását megtagadta, mert a beszerzett információk nem voltak kedvezőek. Ez a példa is kirívóan igazolja — mondta —, hogy ha a hatóságok a közszállítási szabályzatot minden esetben szigorúan megtartanák, önmagukat is sok botránytól kímélnék meg. Heves töldbent és Dél-Oroszopsz Róma, ápr. 28. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Dél-Olaszországban, Nápolyban és a Nápolyi-öböl környékén, az elmúlt éjjel meglehetősen heves földrengés volt Molise tartományban, Noceraban, a lakosság rémülten tódult az utcára. Mindenfelől körmenetek indultak a templomok felé. Később a földlökések megismétlődtek és ismét az utcára kergették a lakosokat. Avellinóban a földlökések pánikot idéztek elő. Rómában hétfőn könyörgő istentiszteletet tartottak. Casa dei Tirreniben a földrengés húsz másodpercig tartott. Attesaróban a földrengés után az utcákat sűrű köd borította. Több mennyezet beomlott, de emberéletben nem esett kár. Saleronóban rendkívül heves földrengést éreztek, amely körülbelül 20 percig tartott. Több család elmenekült, nyolc ember súlyosan megsebesült. Nápoly, ápr. 28. (Stefani.) A vasárnapi délolaszországi földrengések, miként most megállapítható, sehol sem okoztak jelentős károkat és emberéletben sem tettek kárt. A bécsi Zwieback-cég kényszeregyezséget kért. Bécs, ápr. 28. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Kärntnerstrassei Zwieback Lajos és Testvérek női divatáru-cég, amelyet Ausztria határain túl is jól ismertek, kényszeregyezségi eljárás megindítását kérte. A vállalat, amelynek passzívái 6,5—7 millió Schillinget tesznek ki, 35 százalékos kiselélyitést 'r.jA-'-l f-l Laci •J .Luicsc.Wien. A vállalat 65 év óta a fenn és külföldön is számos fiókja van, U. M. E. Ez a kabala az Új Művészek Egyesületét jelenti, mely most rendezi második nagy kiállítását a Nemzeti Szalonban. Az UME jelentősége: új művészeti eredmény. Maga a csoport a katalógus előszava szerint: „a modern magyar művészek szélső balszárnyának elitegárdája, mely mást akar, mint az előttük járók akartak...“ Semmi kétség, hogy az ultra-elite-gárda a maga legjobb tudása és akarata szerint akarja ezt a művészeti akarást. De nézzünk komolyan az „új művészet“ szemébe. Van-e ilyen? Van. Egészen bizonyos, hogy van. Ahogy a régi India buddhizmusa megszülte a maga csodás gazdagságú fantáziájával óriási sziklatemplomait, ahogy az egyiptomi fáraók égbenyúló gutákkal tették maradandóvá emléküket, a mai idők Amerikája, hallatlan energiával s technikai fejlettséggel építi felhőkarcolóit. Ez új, egészen új művészet, az építőművészet csodásan új hangja. És nagyszerű! De szobrászatban és festészetben még nem látjuk az újat. Csak keresést. Évtizedes kísérletezést különféle „izmusok“-kal, az impresszionizmustól a kretinizmusig. Új akarások vannak, de új eredmények nélkül. Ez persze nem zárja ki azt, hogy szerte az egész modern kulturvilágban ne csoportosuljanak ezren és ezren új törekvésű szellemi harcosok, akik új eredményekért szállnak síkra. Az UME is ezt teszi, a maga művészi erejével. De, hogy ez az erő átalakította-e már a mai ízlést és meghódította-e már a műpártolók hatalmas tömegét, akik nagyszerű lelkesedéssel támogatják őket törekvéseikben, — ezt talán ők maguk sem hiszik el. Műpártolás híján pedig a legeslegújabb művészet is elhervad, kiszárad, mint a frissen kelt virág, vagy facsemete. Az „új művészek“ legnagyobb művészeti eredménye egyelőre csak az lehetne, ha új műpártolókat „alkotnának“. A Nemzeti Szalonban most 56 kiállító művésztől 260 műtárgyat látunk. Régi és új nevek, régebbi és új felfogással.. A vezér, ’ Vaszary János három vásznát küldte, köztük két ismert vázlata, a „San Domenico“ és a „Strand“. Csók Istvánt is egy régebbi balatoni vázlata képviseli. Déry Bélától két finom párizsi tanulmányt látunk. Régi név Beck ö. Fülöp is, aki apróbb szobor-vázlatokkal szerepel. Csorba Géza erős Adyfejével, azután Kövesházi Kalmár Elza, akinek „Gerendahordozó“-ja egy átstilizált őszl ép. ..Anya gyermekével“ c. sárgaréz-szobrát pedig bátran nézhetjük gyertyatartónak. Az újabb elem egyik főerőssége Krivátsy Miklós, a szobrász, nemcsak hatalmas groteszk fejeivel és nagy hógömbökkel kifejezett ötleteivel, de néhány kitűnő tanulmányfejével is. Groteszk a „Mártír“, a „Bűn“, — hóemberekből áll a „Száműzöttek“, az „Üdözöttek“, — a ,,Költőnő“. Ő mégis olyan művész, aki komolyan „újat“ akar s a formaszépségeket hirdető régi szobrászattal szemben a szétolvadó vagy túlzott formátiafiságokban látja a plasztika lényegét. Érdekes újabb szobrász Gárdos Miklós is, aki a kubizmust viszi bele a plasztikába; ilyen a „Hegedűs“ és a különösen bizarr „Motoros“. Újszerűségre törekszik G. Lázár Ilona is, mikor a magyar mézeskalácsok mintájára farag színes faszobrokat, fareliefeket. (Újabb sorozatot mutat be a „kötőtű“-aktjaiból is.) A festők gárdájában kiválik még: Frank Frigyes „Leány a nyugszékben“ című igen komoly stúdiumával és színes magyaros csendéletképével; — Pécsi Pilch Dezső a maga sajátos kék-lila-zöld kontúrokkal felrajzolt világos tónusú képeivel, köztük a „Fényreklámok“, — finom a „Fekvő női akt“ s a japános .Lelátás a Gellérthegyről“, — Scheiber Hugó, akinek „ Zsonglőr’“-je szellemes karrikatúra, „Fátyolos nő“-je pedig egészen kivételes alkotás, mert ugyaneziy fejen megalkotta az en-face és a profil képmást! Érdekesek Szárszabó József, Wosinszky József, Kaczián-Regner Auguszta és H. Páris Elza munkái. Finom tónusú női aktokat látunk Klie Zoltán képein, „Walkürök“ címü vászna pedig két lovas aktjával igen érdekes. Felesége, Róna Klára a ,,Család“ címü vásznával válik ki. Jó magyaros törekvés dicséri Büky Bélát („A felhők“, „Karácsony“) és Aulai Józsefet („Magyar csendélet“. ..Meditatio“). A jobb képek közé tartozik Emnőd Aurél „Nő narancsokkal“ és „Szórakozó matrózok“ című művei. Friml Gézától a „Fényreklámok“, Gábor Jenő párizsi mulatozós, Vaszkó Ödöntől a „Főváros este“. Peiller Istvántól egy „Ülő akt“-ot látunk alig indokolt hájtömegből, Krocsák Emil-től egy égszínkék hasú fejet nagy őszibarack szemekkel. Ez is új művészet? Kézdi-Kovács László, a Jupos Vitivott kisajátították a zsomblyai románok birtokát. Bukarest, ám 28. A zsombolyai határterületen vasárnap a román határközségek lakosai nagy népgyűlést tartottak, hogy tiltakozzanak a jugoszláv határon túl fekvő román birtok kisajátítása ellen. A jugoszláv kormány ugyanis Romániával szemben való retorzió ürügye alatt a jugoszláv területen lévő, 50 holdnál nagyobb birtokokat lefoglalta és jugoszláv állampolgároknak juttatta. A koldusbotra jutott földtulajdonosok Maniu miniszterelnökhöz intézett kétségbeesett táviratban kértek segítséget.