Pesti Hírlap, 1930. május (52. évfolyam, 98-122. szám)
1930-05-08 / 103. szám
4 Hölgyválasz. (D. L. Budapest.) Ön most tér vissza egy régebbi cikkemre, amelyben azt írtam, hogy a nőknek előre kell haladni a választójog terén és sokkal jobb lesz a politika, ha a nők is befolyást gyakorolhatnak arra; legalább is kételkedem abban, hogy még egy világháború lenne, ha anyák döntenének fölötte, ön egész férfiúi önérzettel tiltakozik a politika elasszonyosítása ellen. Én pedig azt állítom, hogy bár igen kevés nő került eddig fejedelmi trónra, de mindnyájan óriási hasznot tettek országuknak. Magyarországon Mária Terézia és Erzsébet királyné, aki Ferenc József kiegyezési politikájának igazi megteremtője, Anglia nagyságát két nőnek, Erzsébetnek és Viktóriának köszönhette. Oroszország összeszervezése Nagy Katalin műve és a napóleoni háborúk alatt Poroszország igazi hőse Lujza királyné volt és nem a férje. Magyar nyelvújítás. Egy nincses olvasónknak nincs igaza, mikor a „nincstelen“ szót ki akarja irtani. Ez kitűnő alföldi képzés. Igaza van abban, hogy „kiút“ nincs magyarul, mert ezt kivezető útnak mondják. A „ténydolog“ azonban, amit szintén kifogásol a dunántúl olyannyira zamatossá vált, hogy ez ellen nem tennék kifogást. — K. L. református tanító úrnak azt az indítványát, hogy külföldre induló labdarúgóink és atlétáink magyar neveket vegyenek föl, tudtommal a sportegyletek vezetősége szemmel tartja. — Örömmel jelentem azonban olvasóimnak, hogy lassanként mégis csak megérik a mi vetésünk. Balassa tanár úrnak köszönöm, hogy a magyar-francia szótár legújabb kiadásába a bubifrizurát már kamaszfürtnek állította be. — Babits Mihály lekötelezett azzal, hogy a költői nyelvbe bevitte az inkognito helyett használt „rangrejtve“ szót és így énekel, s a másikon még a köd is fehér, mert rangrejtve mögött jár a nap. Leginkább lekötelezett azonban a magyar tudós társaság I. osztálya, amely arról értesített, hogy azt az indítványomat, amely szerint az Akadémia, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság bizottságot küldjenek ki a pótlandó ún, magyar szavak előteremtésére, felvette legközelebbi munkaprogrammjába. Diákzavargások Valladolidban. Madrid, máj. 7. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Unamuno ma visszautazott Salamancába, miután a kormány udvariasan fölkérte erre és egy automobilt bocsátott rendelkezésére. A valladolidi egyetemen ma zavargások voltak. A zavargások miatt a rektor lemondott. Több egyetemet néhány napra bezártak, mert a diákok az utóbbi napokban utcai tüntetéseket rendeztek. A hogy felvette egy rosszul öltözött ember és gyorsan a kabátja alá csúsztatta, Madame pedig meglátta azt is, hogy gondosan körülnézett az az ember. De nem attól félt az illető, hogy észreveszi egy rendőr és követeli, hogy a hatóságnál adja le, hanem attól tartott a pasas, mint Madame tudta, hogy észreveszi egy rendőr és — magának követeli a felét. — Holnap jókor legyen szerencsém, — mosolygott rá Madame a vicomte-ra — hogy jelen lehessen, amikor visszahozzák a retikült. Hirdetést tétetek minden újságba, korán reggel jelennek meg a lapok és nálunk még a paraszt is olvas újságot. Másnap reggel minden újságban hirdetés: madame Filipeszku Anasztázia elvesztette retiküljét, amelyben félmilliós boutonja is benne volt, és a becsületes megtaláló kéretik, hogy közvetlenül Madamenak adja át. Megfelelő jutalmat kap. A Filipeszku-ház portása pedig és minden inasa is parancsot kapott Madametól, hogy akármilyen toprongyos alak jön, egyenesen a szalonba vezessék. Ahol Madame és vicomte de Rameau már együtt voltak és barátságosan csevegtek. Azt mondta a gavallér vicomte úr, hogy a megigért jutalmat ő mindenesetre megtéríti Madamenak. Tizenegy órakor bejött egy ember, Madame és a vicomte úr legnagyobb meglepetésére az a rosszul öltözött ember az utcáról, balkezével átadta a retikült és jobb kezével kérte a jutalmat. Amit meg is kapott a gavallér vicomte-tól, mert meggyőződött róla de Rameau úr, hogy a bouton hiánytalanul a tarsolyban van. — Mégis vannak még becsületes emberek! — kiáltott fel a vicomte úr lelkesen. — Tökéletesen meggyőzött róla, Madame, hogy Bukarestben is van becsülettudás és tisztesség. De alig, hogy az első ember kivüt volt- és a vicomte olyan elismerően nyilatkozott, bejött a szalonba az elsőhöz hasonló toprongyos. És ez is átadott Madamenak egy retikült, az elsőnek tökéletes párját. Ez a második ,,becsületes“ megtaláló: Julia úr volt, Madamenak az öccse, teherhordó napszámosnak maszkjában. Nagy zavar és feszengés madame Anasztázia részéről, a vicomte pedig felállt, hidegen kezet csókölt Madamenak és félre nem érthető mosolygással csak ezt mondta: — Egy elvesztett retikül és két becsületes megtaláló, ezt Bukarestben is sokallom, bére Madame. — Ezzel kifordult a szalonból, hazament a szállodájába és csomagolt. A francia, ha még olyan udvarias is, mihelyt látja, hogy becsapták, még legeslegjobb barátjától is elfordul. Madame pedig lesújtottan és mereven ült és a rossz perc, amit okozott neki a felsülés, még megduplázódott akkor, amikor behatóbban kikutatta a retikült, amit a toprongyos numero egy hozott vissza. Mert egy cédula volt a tarsolyban, Madame zsebkendője alá gondosan elrejtve és a cédulán ez a pár sor írás: — Ne gondolja, asszonyság, hogy én becsületes megtaláló voltam. Előbb értékesíteni akartam a boutont, de három ékszerész is azt mondta rá, hogy csak utánzat. Ezer lentsem ér meg, nem félmilliót, s hogy Párizsban, a Louvreban, száz frankért még szebbet is lehet kapni . . . ... A francia, ha még olyan udvarias is, mihelyt látja, hogy becsapták, még legeslegjobb barátjától is elfordul. Mikor veszi már észre a gloire nemzete is, a grande nation, hogy megcselekedte vele ugyanezt Anasztázia asszony országa is, egyetemben a csehekkel és a rácokkal?, PESTI HÍRLAP 1930. május 8., csütörtök. Tízszer annyi amerikai látogat el Budapestre mint békeidőben Évről-évre igen jelentékeny százalékkal növekszik Budapest idegenforgalma. Az emelkedés impozáns arányát csak akkor látjuk, ha az utolsó békebeli évnek, 1913-nak, erre vonatkozó adatait hasonlítjuk össze az elmúlt esztendő statisztikájával. Íme a fontosabb számok: A látszólagos német csökkenésnek az a magyarázata, hogy 1928-ban a németek Budapesten dalnokversenyt tartottak, amelyre egyszerre érkezett közel háromezer ember, akik természetesen 1929-ben már nem javíthatták a statisztikát. Sajnálatos mértékben csökkent azonban a béke éveihez képest Ausztriával való idegenforgalmunk. 1913-ban Bécsből 21.767-en jöttek Budapestre, az elmúlt esztendőben csak 16.572-en. Egész Ausztriából (Bécset kivéve) az utolsó békeévben 4693 látogató érkezett, 1929-ben már csak 1501. Nagyon elszomorító, ha azt nézzük, hogy a vidéken lakó magyarok milyen szorgalmasan keresik fel Budapestet? Az általános elszegényedés, amely a vidéket is ijesztő mértékben sújtotta, rendkívül nagy százalékkal szállította le vidéki vendégeinknek a számát. Az utolsó békeévben a mai Csonka-Magyarországnak megfelelő területről 189.094 ember jött Budapestre. Már 1928-ban csak 160.015, az elmúlt évben pedig ez a szám is leolvadt 139.179-re. Ezerkilencszáztizenháromban összesen 55.116 látogatója volt Budapestnek, 1928-ban 71.625 és 1929-ben 73.294. Az idegenek nagy része, sajnos, nem üzletileg van itt elfoglalva, hanem rokoni látogatásra jönnek és általában nem igen költenek és többnyire csak rövid ideig maradnak itt. A pénzforgalom szempontjából az a fontos, hogy hány éjszakát töltenek itt az idegenek? Szállodáink és penzióink feljegyzése szerint a 73.294 idegen összesen 656.274 éjszakát töltött 1928-ban Budapesten. A Budapestre érkező külföldiek nagy része még mindig a régi romantikát keresi és a pusztát, csikósokat és cigányokat szeretné látni. Igen sokan tesznek kirándulást Mezőkövesdre, hogy a festői népviseletben gyönyörködjenek, de elmennek Debrecenbe és a Hortobágyra is. A mulatók közül leginkább azokat favorizálják, melyekben cigányzene szól, mert ez sokkal jobban érdekli őket a jazz-nél. Idegenforgalmunk fokozatos fejlődésében nagy szerepet játszik az a jó hír, melyet látogatóink terjesztenek hazájukban, hiszen mindenkit elbűvöl Budapest kivételes szépsége. De népszerűségünk növekedésében része van a magyar rádiónak is, melyet igen sokan hallgatnak a külföldön és a hallottakon keresztül kiváncsiak lesznek Magyarországra. Az idegenforgalomból aránylag legkisebb haszna színházainknak van, mert nyelvünk izoláltsága folytán a külföldiek csak az operát és a mulatókat látogatják, viszont a hangos filmek óta szorgalmasan látogatják a mozikat, melyeknek angol és német párbeszédeit megértik. A református zsinat intézkedései a nők választójogáról és az egyházi tisztviselőkről. A Református Országos Zsinat szerdai ülését Balthazár Dezső püspök, egyházi elnök, illetve Dókus Ernő egyházkerületi főgondnok, világi elnök, nyitották meg és a formalitások után Dóczy Imre középiskolai felügyelő, előadó felolvasta az iskolaügyi bizottság jelentéseit. Következett az egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A 24. §. kimondja, hogy „a magyarországi református egyháznak tagja minden református vallású, magyar állampolgár és minden olyan református vallásu nem magyar állampolgár, akinek Magyarország területén állandó lakása, vagy állami adó alapjául szolgáló földbirtoka, ipari vagy keresedelmi üzlete van". Bene Kálmán főgimnáziumi igazgató, Benedek Zsolt konventi tanácsos szólnak a 27. §-hoz, amely az egyházi tagok kötelességei tekintetében intézkedik. Ezt a szakaszt végleges szövegében így fogadják el: " Az egyháztag kötelessége, hogy: tiszta erkölcsű, mértékletes, józan, evangéliumi szellemű életet éljen; a közönséges istentiszteleteken és az Úrvacsorán részt vegyen; a vasárnapot és az egyház más ünnepeit megünnepelje; házasságkötését a lelkipásztornál előre bejelentse, házassága megkötésénél, gyermeke keresztelésénél, halottja eltemettetésénél az egyház szabályait megtartsa; gyermekeit az országos törvény korlátai közt a reforrriátus vallásban neveltesse, azok iskolai taníttatásáról és konfirmálásáról gondoskodjék. Nagy figyelmet keltett a választójogról s benne a női választókról szóló 29. §., amely már a 18 éves, úgy férfi, mint a női egyháztagoknak meg akarta adni a választójogot és a nőket férjük jogén is választójoggal ruházta volna fel. Dr. Sz. Kun Béla előadó azzal kezdi a szakasz indokolását, hogy maga is aggodalommal menne bele széleskörű jogkiterjesztésbe. Eddig az a különös és tarthatatlan helyzet állott fenn, hogy az a református nő, aki református férfinak lett felesége, elvesztette választójogát, aki viszont más vallásúhoz ment nőül, továbbra is megtarthatta. Most az a nő is választójoghoz jutna, aki maga, bár nem visel egyházi közterhet, de egyházi adófizető református férfival él törvényes házasságban.Puky Endre, a Képviselőház alelnöke: Huszonnégy éven alul nem adhatunk választójogot, mondja- Tarthatatlan állapot lenne, hogy ugyanakkor, amikor a politikai választói jogosultság kérdésében magasabb korhatárt állapít meg az új törvény, a református egyház törvényhozása leszállítsa a választói korhatárt. A nők választójogának lelkes híve, a nők az egyháztársadalmi életben az egészséges, konzervatív haladás oszlopai. Benedek Zsolt konventi tanácsos: A huszonnegyedik életévet és az önjogúságot együttesen kell megkövetelni. A szenvedélyes és hosszú vita végén Szentpéteri Kun Béla debreceni egyetemi tanár, előadó válaszol a felszólalásokra. Morális és etnikai szempontok bírták őt arra, hogy 18 éves fiatalembernek és leánynak is kérjen választójogot. Ha komoly vallásos életet él az ifjú, inkább megérdemli, hogy aktíve belefolyhassék az egyház életének intézésébe, mint az az idősebb ember, aki esetleg Istenről, hitről semmi sem tud. Nem lehet különbséget tenni férfiak és nők között úgy, hogy a férfiak szabadon gyakorolhassák választójogukat, ha az életkort elérték, a nők pedig csak bizonyos szigorúbb feltételek mellett jussanak hozzá. A vita befejezésével kimondották, hogy az egyházközségben választójoga van — nemre való tekintet nélkül — annak a legalább huszonnégyért!! és önjogú, konfirmált egyháztagnak, aki birói ítélettel a választójogtól megfosztva nincs; aki magát a választójogra érdemetlenné nem tette azzal, hogy gyermekeinek más vallásban való nevelésére reverzálist adott. Antal Géza püspök felszólalására úgy határozott a zsinat, hogy az egyházközségi főgondnok és a presbiter nem kaphatnak egyházi munkáért fizetést. A 36. §. szerint: Egyházközségi tisztségekre megválasztható olyan református magyar állampolgár, aki legalább 24 éves, az egyháznak legalább három év óta konfirmált tagja, az egyházközségi választók névjegyzékébe fel van véve, tiszta erkölcsű, józan életet él, vallásosságban és az egyház iránti buzgóságban másoknak példaképül szolgál Nők egyházrészi tanácsosok, diakonisszák és iratterjesztők, szegények és árvák gondnokai, jótékony és szociális irányú bizottságok tagjai lehetnek, más egyházközségi tisztségre azonban, kivéve a közoktatásban és a vallásoktatásban számukra biztosított tisztségeket, nem, választhatók. A mai ülés vége délben két órakor, csütörtökön reggel kilenc órakor folytatják a zsinatot. Aspirin- csomagoláson látható az a jel, amely a valódiságért és jóságért szavatol.Kérjen mindig Aspirin-tablettákat az eredeti BAYER- kereszttel ellátott csomagolásban. Csak gyógyszertárban kaphatók. Aspirin felülmúlhatatlan.