Pesti Hírlap, 1931. február (53. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-21 / 42. szám

6 PESTI HÍRLAP 1931. február 21., szombat. Billiárdbajnokok mérkőzése. Az új játékmódszer. — Martenet és Adorján. Ma, péntek este, a Budai Billiárd Kör meghívására Martenet, a svájci bajnok mérkőzött meg Adorján magyar játékossal Martenet, aki magánéletében mérnök, Lausanneból érkezett hozzánk. Őt is, mint minden külföldit, elbűvölte Budapest szépsége s meglepte a magyar játékosok tudása, kitűnő stílusa. A billiárd nálunk a háború óta kissé háttérbe szorult, holott külföldön egyre nagyobb népszerűségre tesz szert. Ezen a téren Belgium vezet. Ott csaknem, minden házban van billiárdasztal. Utána Franciaország következik, majd Hollandia. Ezt az elmés, finom játékot állítólag egy angol szatócs találta föl, aki unalmában főtjével, kezdte böködni az üzleti cégérnek kitett csontgolyókat. Billiyard Vilmosnak hívták ezt a szatócsot. Csakhamar elterjedt a billiárd a kontinensen is. Franciaországban XIV. Lajos idején jött divatba. A Nap- király orvosa egészségi okokból rendelte el a felséges poineiensének az étkezés utáni testmozgást.. Ré-gente az udvar s a főrangúak játéka volt, később azonban mindinkább népszerűsödött, úgyhogy Franciaországban a legkisebb vidéki kocsmában is ját- t szőtték, akár nálunk a tekejátékot. Ma már nem is annyira játék, mint sport. Egy billiárdművész ezt mondja nekünk: — Hat-nyolc esztendő óta nagy változásokon ment át a mi játékunk. Addig csak csuklóinkból lökiük az elefántcsontgolyókat körtefadákóval. Ma merev csuklóval dolgozunk, az alkarból, olyanformán, mint az olasz vívásnál, szemben a régi rendszerű magyar vívásnál. Ezt a lényegesen jobb módszert Willy Hope, amerikai billiárdbajnok találta föl, még pedig véletlenül. Amikor még kicsi volt, gyermekkorában, nem ért föl a billiárdasztalig s kényszerűségből tette így az ütéseket. Ezzel boszorkányos eredményeket ért el. — Kik még a mesterek? — kérdezzük. — Amerikában a világbajnok Schaffer. Európában a legkülönb a francia Conti. — Minálunk? — Magyarországon a háború előtt érte fénykorát a billiárd-játék. Most új lendületet vett. Hajdan világszerte ismert játékosaink voltak. Elsősorban Sztanoj, aztán Adorján. Híres embereink közül gróf Tisza István, báró Gromon Dezső szeretett billiárdozni. Kossuth Lajosnak turini otthonában billiárdasztala is volt. Nem könnyű játék. Legalább annyi változata van, mint a sakknak. Nyugalom, erősen központosított figyelem kell hozzá. Épp ezért nevelő hatású. Szükséges, hogy a játékos föltétlen úrrá legyen a golyón. A golyó szent és sérthetetlen. Csak egyetlenegyszer szabad érinteni a dákóval s ha valami véletlenül hozzáér, az ütés már érvénytelen. Ezért vetkőznek ingujjra a játékosok. Külföldön ma szűk, fekete selyemujjú zekében játsszák. A billiárdozóknak világszövetsége Párizsban székel s ebbe csaknem minden állam szövetsége beléphet. A mai esti játszma keretes volt, azaz igen nehéz feltételű, 600 pontból álló, 285 centiméter hosszú 142 és fél centiméteres belvilágú versenyasztalon játszották sok érdeklődő jelenlétében, akik az egyes ütéseket gyakran megéljenezték. Több, mint három óra hosszat tartott. • A vitíviamok tavaszi tárlata• 1. A Műcsarnok tavaszi tárlata arról nevezetes, hogy ott minden művészcsoport önálló zsűrivel szerepelhet. Tehát minden irány, a legdollosabb régi piktorétól a legmodernebb ultra-piktúráig, mely festészet olyan modernségig haladt, hogy néha már festék sem kell hozzá. E tárlatokon nincsenek mellőzött, kiüldözött vértanuk. Nagyon okos dolog az, ha a művészekből nem csinálunk vértanukat. Csak kenjenek, gyúrjanak és építsenek úgy, ahogy nekik tetszik. Vértanú legfeljebb a közönség lesz, mely kénytelen mindezt végignézni, végigszenvedni. Csak sajnos, arra nem kényszeríthető, hogy művásároljon. * A nagy tavaszi tárlaton ezúttal a tizennyolcféle művéscsoport közül kilenc csoport, 325 művésszel és 599 műtárggyal szerepel. Ehhez képest az összes termek megteltek. A tárlat összbenyomása mégsem kétségbeejtő. Egészen kellemesen el lehet szórakozni a termekben, anélkül, hogy rendkívüli alkotások súlyát éreznék. Rendkívülit legföljebb a két ultra-csoport, az „VME“ és a „KOT“ egy-egy terme nyújt. Főleg a gyöngébb elméknek, melyek a képrejtvények megfejtéséhez nincsenek kinevelve. A szoborcsarnokban sincsenek szenzációk. Kedves dolog az is, hogy több olyan régebbi szereplő is megjelent, akik már évek hosszú sora óta elmaradtak a tárlatokról. A Műcsarnok első nagy érmében ezúttal is a társulat törzstagjaié a főszerep. Ott van újra Karlovszky Bertalan, a nagymester, aki ezúttal Bednarz Róbert apátplébános karakterisztikus fejét örökítette meg a halhatatlanság számára. Megjelent a magyar festőgárda kitűnő nesztora, Deák-Ebner Lajos is egy bájos, fürdőbe készülő gyermekleány aktjával; szép női aktokban különben is válogathatunk itt. Lágy, gyöngéd hasszineivel kiválik Czencz János festői drapériák közé fektetett „Alvó nő“-je, nobilis felfogásával Gyugyei Nagy Zsiga piros háttérbe festett kitűnő „Akt"-ja, Szántha Mária rabszolgavásárra szánt bujaszépségű leányalakja, Benkhard Ágost pleinairben festett napfürdőzője és Kövér Gyula kacérkodó félaktja. Jó képmások is sorakoznak, köztük Kukán Géza két őszinte férfiportraitja, Burcardt Rezsőről és különösen frappáns hatású Szabó György arcképe; azután Komáromi Kacz Endre lledda Gab- Ici-képmása, Kunwald Cézár férfiarcképe, Vigh Bertalantól Medgyaszey Ili fejé. Erős magyar genre-kép Kövesdy Géza „Tércfelé“-je, feltűnőbb tájképek: Magyar-Mannheimer Gusztáv „Régi kastélyja, Mihalovíts Miklós két veneziai vázlata, Horváth Béla, mélyre hangolt, ködös téli tája, Barkász Lajos téli hűvösvölgyi részlete, Ssárpáthy Jenő zebegényi tája. A második nagy terem központjában vitéz Horthy Miklós kormányzónk erőteljesen megfestett, kitűnően jellemzett térfiképe van, Balla Ede egyik legjobb műve. Érdekes szereplő itt, a „Céhbeliek“ csoportjában gróf Bánffy Miklós, aki egy női fejet és két virágcsendéletet állított ki, három olajfestményt, de egészen aquarell-modorban festve, élénk bizonyságául a nemes gróf nagy alkotó kedvének. Értékes szereplő Nagy Sándor, a „fantáziamester“ (ahogyan önmagát elnevezte), igazán fantasztikus mese állatok és figurák közé ékelt önarcképével, azután a „Sakuntala" c. kompozíciójával, mely poétikusan gazdag elképzelésével Dulac legszebb keleti illusztrációit juttatja eszünkbe. Feltűnik itt Kunffy Lajostól dr. Petri Pál karakterisztikus képmása és egy szellemes könnyedséggel megfestett csendélete, Kocher Róbert jó női képmása és budai látképe a királyi várpalotával. Glatz Oszkár három őszinte parasztgyerek képe, Horváth József, a jeles soproni aquarellista „Szegény asszony“-a; két finom női aktot állított ki Mérő István, szép arcképeket Wellmann Bribed (köztük egy bogárszemű, bájos szőke leányfejecskét). Szép és előkelő Gábor Mórictól Bónis Henrikné portraitja, kissé száraz, grafikai hatású, Zádor István önarcképe. Szlányi Lajos, Déry Béla, Edvi-Illés Aladár és Kató Kálmán tájképei élénkítik e terem falait. A csoport szobrásztagjainak is válogatott kollekciója van itt, Szentgyörgyi Istvántól, vitéz Horthy Miklós szobormása, Kisfaludi-Strobl Zsigmondtól dr. Ripka Ferenc és Pekár Gyula kitűnő képmásai, Moiret Ödöntől színes kerámiáit („Mater Dolorosa“, „Madonna“), Teles Edétől a Széchenyitéri kút romantikus emlékű reliefje és szép arcmása, Petri Lajostól és Sidló Ferenctén egy-egy igen finom női fej, Erdey Dezső fiunktja, Lux Elek és dr. Farkas Zoltán női fejei. A harmadik nagy teremben a „Magyar Képzőművészek Egyesülete“ vonul föl. Itt látjuk Ndray Aurél biblikus képei közül aTairus házába megérkező Krisztust és egy Madonnát, a mester tipikusan szaggatott szürke színfelrakásával, annál színesebbek Visky János magyar tárgyú képei: a „Szántás“, a „Terelés“, a „Reggel a Hortobágyon“. Komoly és artifeztikus Gulyás Sándor nagyobb női képmása és ,,Hóólvaílás“-a, poézis van Csíki Gál János „Mese“ c. képében. Művészi hatású kisebb vásznak Kemény Nándor, Gaál Ferenc, Csalóközi Farkas Lőrinc magyaros képei, erőteljesen hat vitéz Darvassy István „Aratók“ c. vászna és Dorogi Imre lángoló színekben festett „Magdolnába. Englerth Emil „Oci“ képmása bájos fejecske. Úgy az első, mint a harmadik terem művészcsoportját, kiegészíti néhány oldalterem. Itt a feltűnőbb művek: Tsaranghy Jenő „Pusztai temetés“-e, száraz, bús hangulatával (élénk ellentéte a mester izzó spanyol témáinak), misztikusan hat Polttya Felesitin „Süví a szél“ c. tájképe, komor felhőzetében a rohanó halállal és boszorkányokkal, karakterben kitűnő Éber Sándor, a jeles bajai festő, Tornyay Jánosról festett friss arcképvázlata, érdekes Nagy Vilmos Benza-Nagy Idáról festett képmása, — megjelent itt Garai Ákos, a régi híres illusztrátor „Lipicai ménes“ c. kis vásznával, Spolnyik Kornél, a régi mester, frissen festett „Bál után“ c. lámpafényben heverő báli szépségével, az öreg Kocsidny Ödön tűzfényes, holdvilágos kis tájaival, Tury Gyula balatoni apróságaival. Brüll Aladár nagy heverő női aktja kissé csontos, de hasszineiben finom, N. Fodor Olga ,,Aktkompozició“-ja franciás. Sdrdy Brutustól három finom téli poémát látunk, vitéz Komárnoky Klaudy Gyulától egy nagyobb behavazott erdeit, Boemm Ritthtól szépen benépesített csendéletet, Czene Jánostól a „Férfi hegedűvel“ c. jó tanulmányt. A grafikai teremben Gy. Takách Béla finom aquarell-tájai, Heszky Iván kihagyásos vizfestményei, Lühnsdorf Károly ceruza-arcképrajza, gróf Almássyné Teleky Éva kitűnő rézkarcai komoly művészi értékek. Feltűnnek még itt Bednár János freskótervei, Littkey Antaltól egy igen bájos pózban festett pasztell: a „Pihenés“, Z. Hadzsii Olga, Bundschuh Ottó, id. Dörre Tivadar, Király Jenő jó aquarelljei. A miniatűr-arcképfestés mestere Szahlyáné Löhwag Ernesztin, dr. Harrer Ferenc és neje képmását állította ki, Biczó András „A pokol“ c. kompozíciója szomorú háborús viszaemlékezés, Kunwald Cézár friss rajzvázlatát mutatja be Ferdinand volt bolgár cárról, Kiss Farkas Imre egy igen erőteljes paraszt tanulmányfejet, Chiovini Ferenc „Téli piac" c. vázlatát, Oppel Magda és Zsigmondijáé Jármay Edit jó csendéleteket. Újabb teremben látjuk még: Rónay Kázmér erősen megvilágított téli erdei táját, Kiszsóri Szebeni Jenő reggeli napfényben festett kerti csendéletét, Gergely Imre kedves tárgyú „Nyári délutánját, Páldy Zoltán „Merengés“-ét, Lengyel Beinfuss Edétől egy fekete bársonyban festett szép női képmást, Muzsinszky Nagy Endre élénk „Jeruzsálemi utcáját, Kima István „Napsütésben“ c. táját, Morotz Miklós „Téli utcá“-jít, Szabó Csapó Márton ajtósfalvi utcarészleteit, Heyer Arthur kecskés képét. A tárlat többi festő-csoportjáról, szobrász- és építész-kiállításáról legközelebb. Kézdi-Kovács László: Harc a kormány és a kartelek ellen. A képviselőház pénteki ülésén a karteljavaslat vitájában Kun Béla azt magyarázta, hogy a kormánynak, amely nem tudja elvégezni feladatát, távoznia kell a helyéről. Gaal Gaszton közgazdasági zsobri Jóskákat emlegetett, ne vegye olyan tragikusan a kereskedelmi miniszter azt a kijelentést, hogy itt Sobri Jóskák garázdáik,adnak. Az elnök: A kereskedelmi életben szereplő kartelek és kartelszerződések nem büntetendő cselekmények, tehát, a kartelekben működő egyénekről ilyen nyilatkozat nem hangozhat el. Kon: Szóval ezeknek szabad kifosztani az országot. Griger Miklós: Azonosítom magam a kijelentésekkel. Fosztogatók mégsem dzsentimenek. Kun: Sobri Jóska és Rózsa Sándor nem fosztották ki a szegényembereket, de a kartelek épen a Szegényeket juttatták éhhalálra. Cegléden tegnap három gyermek füsthalált halt, mialatt anyjuk hatvanfilléres napszámért volt. Ez legyen intő példa a közgazdasági élet Rotschildjainak a nagyobb testvériességre. A nemzet kárára, működik a kormány, miért nem adja át a helyét Gaal Gasztonnak? Amit Désy Zoltán korrupciónak nevezett, az ma is korrupció. De ma nincs olyan ítélkezési módszerünk, mint Tisza alatt volt. Désy csak egy részét bizonyította vádjainak, mégis fölmentették, ma pedig az újságíró, ha mindent bizonyít is, elítélik. A Független Kisgazdapártban Bethlen megkapta nyílt, ellenfelét. A karteljavaslat beharangozása az új választásnak, amelyben nyílt szavazással és különféle praktikákkal akarják ismét elföldelni a népakaratot. A belügyminiszter legutóbb megleckéztette költségvetési leiratában a fővárost. Hol van ez a szigor a kartelekkel szemben? A belügyminiszter vizet prédikál és bort iszik. Nincs a ragadozóknak olyan fajtája, amely az önző kiuzsorázó karteleken túltenne. Ez a javaslat csak porhintés a társadalom szemébe. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Szóval ne csináljunk semmit! Kun: Igen, de nem így Gaal Gaszton kijelentette, hogy huszonnégy óra alatt rendet tudna teremteni. Zsitvay: Huszonnégy óra alatt még a cselekmény következményeit sem lehet átgondolni. Kun: Jöjjön egy igazságosabb, megértőbb kormány és a titkos választás, akkor a többségből kevesen maradnak itt. .Farkasfalvi Farkas Géza szerint a javaslat helyes végrehajtásával meg lehet akadályozni a kartelek kártevéseit. Adatokkal tárta fel a mezőgazdasági és ipari cikkek között mutatkozó árkülönbséget. A javaslattal szoros összefüggésben álló részvényjogi és összeférhetetlenségi reformot sürgette. Gál Jenő azt fejtegette, hogy a kormány gazdasági politikája tenyésztette ki a körzeteket. Elfordultak tőlünk azok az országot, amelyekkel barátságot kellett volna kötnünk. Miért nem tud Magyarország kereskedelmi szerződéseket kötni? Zsitvay igazságügyminiszter: A tárgyalások idején nem szokták kitéríteni a kártyákat Gál: A túlzott vámvédelem vezetett a protekcionizmushoz, ennek a szerencsétlen politikának vagyunk a koldusai. Itt a szónok megszakította beszédét és üdvözölte a diplomáciai karzaton megjelent Pabl de Azcaratet, a Népszövetség kisebbségi osztályának előadóját. Az egész világnak látnia kell — mondta —, hogy van itt egy kis nemzet, amely érintetlen függetlenségével és jószándékával elégtételt és helyet kér a nap alatt. Az ország bizalommal tekint azok felé, akik megértéssel kezelik a magyar ügyet. A továbbiak során arról beszélt, hogy az olasz barátsági szerződés megkötésének évében Olaszország ötven millió mázsa búzát importált, ebben a mennyiségben azonban mi csak ötvenezer mázsával szerepeltünk. A magyarországi vállalatok igazgatóságaiban a kartelek tagjai között számos külföldi is helyet foglal. Egy volt állami tisztviselő, aki most vállalati vezető, két vágon selyem behozatalára vámmentességet kapott. A napirendi vita során Peyer Károly föntartotta azt az interpellációban tett bejelentését, hogy Szőke nagymágocsi főszolgabíró a munkanélküliekkel durván bánt. Kifogásolta, hogy a belügyminiszter, akinek helytelen információt adtak az ügyről, eddig nem válaszolt. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter kijelentette, hogy helyesebb lett volna, ha a felszólalás, amelyre a belügyminiszter hívatott választ adni, az ő jelenlétében hangzott volna el. A vizsgálat különben ez ügyben folyamatban van. Kedden folytatják a karteljavaslat vitáját. A szocialista internacionále a jóvátételek leszállítását követeli Amsterdam, febr. 20. (A Pesti Hírlap tudósítójainak távirata.) A szocialista internacionale nyilatkozatot tesz közzé, amelyben a német jóvátételi fizetések leszállítását követeli. Azok a fizetések ugyanis, amelyeket Németország a hitelezőinek, ezek pedig az Egyesült Államoknak teljesítenek, hozzájárulnak az egész világgazdaság felbomlasztásához. A leszállítást megokulttá teszi az is, hogy a válság következtében csökkentek az árak, tehát a jóvátételi teljesítmények értéke fokozódott.