Pesti Hírlap, 1931. február (53. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-15 / 37. szám

1931. február 15., vasárnap. PESTI HÍRLAP Szombaton délután nyitotta meg a kormányzó a norvég Klebelsberg Kunó kultuszminiszter (1) üdvözli a korma államtitkár (2) és Tihamér Lajos min. tanácsos (3), a igaz reprezentatív kiállítást a Nemzeti Szalonban. Képünk: gróf nyzól. A miniszter mellett állnak: Kertész K. Róbert kormányzó mögött: Déry Béla (4), a Nemzeti Szalon gatója. A norvég festészet b Budapesten a -i norvég állam reprezentatív kiállítása a Nemzeti Szalonban. Az északi népek közül a finn és svéd nemzetég képzőművészete már többször szerepelt a magyar fővárosban. Most a norvég állam küldte el újabb festőművészetnek kitűnően összeválogatott kollekció­ját, viszonzásul a náluk bemutatkozott magyar mű­vészek kiállításáért. A norvég művészet gyök­erei ugyan az ősi Vikingek korába nyúlnak vissza, de annak emlé­keit csak a pompás faragványokkal díszített fa­templomok őrizték meg. Újabb művészetük a 19-ik század kezdetén ébred Johann Clausen Dahl sze­replésével, aki a norvég nemzeti festészet megala­pítója. Ifjabb művészkor­társai a düsseldorfi képző­művészeti iskolában tanulnak, köztük Ludwig Munthe, a kitűnő tájfestő, Hans Dahl és Adolf Tide­­mann, a népszerű génre-festők, Adelsten Normann és Hans Glide, a híres norvég fjordok festői,­­ a későbbi festők Münchenben, Karlsruheban és Páris­­ban, köztük Eilif Petersen, Harriet Backer, Hans Heyerdahl, Fritz Thaulow (a nagyszerű tenger­festő), Christian Krogh, Erit Werenskiold s mások, akik közül a ma élő norvég művésznemzedék nagy­mesterei kerültek ki. Az a kollekció, melyet most a norvég állam mutat be, 39 művész 122 művéből áll s hű tükörképe a norvég nemzet mai művészeti termelésének. Igen örvendetes reánk magyarokra nézve, hogy ezt a festészetet közelebbről is megismerhet­jük. Az említett mesterek művei közül sokat isme­rünk a nemzetközi tárlatokról,­­ a most bemuta­tott anyag azonban ujabbszerű összeállításban az ujabb törekvéseknek is tág teret adott. Első benyomásunk mindenesetre az, hogy erő­teljes, izmos mesterek állnak az újabb norvég mű­vészet élén, akik a régebbi akadémikus finomságok helyett a vaskos naturalizmust keresik, a legfris­sebb impressziókat, nagyobb szélsőségek nélkül. Még legnagyobb modern mesterükben, Munch Eduard alkotásain is (a „Művészlakodalom“, — „Fürdőző fiúk“, — „Kelkáposztaszüret“ — két képmás,) a kitűnő rajztudás felülkerekedik az ex­­presszionisztikus, gyors meglátás fölött. S ez a jó­zanság végigvezet az egész új norvég festészeten. Még az ultramodernnek kikiáltott Krohg Per is öreg dilettáns a mi üstökösként száguldó ultrameste­reink fantazmagóriái mellett. Munch mester után a legvaskosabb erő Kar­sten Ludwig, akinek „Műterem intérieur“-je és „Vö­rös konyhája“ kiváló,­­ igen erősek Lund Henrik széles ecsettel festett vásznai: ,,Az anya“, a „Fele­ségem“ s a „Kertben" című, mely a tárlat egyik legfrissebb hatású képe. Ilyen üde, szép Erichsen Thorwald „Telemarki táj“ c. erdős, lankás táj­részlete. A norvég művészet elismert régebbi mesterei közül kitűnően szerepel itt Werenskiold Erik, aki­nek híres Ibsen-portraitját látjuk viszont. Két pom­pás női akt („Egy kérdés“), — a szubsztilisan finom „Hölgy fehérben“ s a „Hegyi táj" híven jellemzik még a mester művészetét. — Krohg Christian ugyancsak klasszikus tudását hirdeti a „Leány a 80-as évekből“, — „A fürdő“ — s az „Egyedül" c. vászna. — Backer Harriet érdekes genre-képeiből a „Kártyajátékosok“ s a „Templom" ad Ízelítőt, Steuer­sen Gudm­und „Szent János-est, Norvégiában“ c. vászna Dahlt idézi fel. Ström Half dan „Gyerme­kek” c. nagyobb vászna s „Leányka babával" c. képe egészséges jó piktora. Finoman hangsúlyozott csendéletrészletek vannak Törne Wold Oluf képein („Hágná“, — „Virágok az ablakban“) — Sorensen Henrik egy őszinte kékruhás képmással („A művé­sz neje“) s egy erős tájképpel szerepel. Érdekes szín­ben és mozgásban Mohr-Lous Hugo ,„Aratás“-a, vi­szont, jóval érdektelenebb Retold Axel „Aratás“-a és .,.4. est" c. naivitása. Feltűnőbb képek még a tárlaton: Rolfsen Alf kávéházi jelenete, Deberitz Per néger nője, Onsager Sörén „Fiatal modellek c. vászna, Svarstad „Gázgyár“ c. képe, Borchgreimik állatképe, Heiberg Jeantól az „Anya és gyermeke.“ Az az erő, melyet a norvég festészet hirdet, egé­szen biztosan sok szép alkotásban fog még kirob­banni. Egy újabb kiállítás Budapesten majd bemu­tatja ezt is. De akkorra a norvég szobrászatból és építészetből is kérnénk valamit, hogy a norvég képzőművészet bemutatkozása teljes legyen. Kézdi-Kovács László, Horthy Miklós kormányzó nyitotta m­eg a kiállítást. A norvég reprezentatív kiállítás szombat dél­utáni megnyitása valóságos társadalmi esemény im­pozáns képét mutatta. A megnyitásnak különös fényt adott az, hogy Horthy Miklós kormányzó, mint a kiállítás fővédnöke, személyesen jelent meg a ver­­nisszázson és hogy VII. Haakon norvég király, aki másik fővédnöke a kiállításnak, szintén képviseltette magét az ünnepségen és pedig Ched­ Arno rendkí­vüli követ meghatalmazott miniszterrel. Már jóval öt óra előtt gyülekezni kezdtek a meg­­­­nyitás meghívott vendégei a Nemzeti Szalon középső csarnokában, ahol a kormány és a főváros képviselőin kívül megjelent a diplomáciai testület számos tagja és Budapest művészeti és társadalmi életénél; igen sok elő­kelősége. Ott voltak többek közt gróf Khbalsberg Kunó kultuszminiszter, Kert és? K. Róbert h. államtitkár, bár­ói­házi B­erczy István miniszterelnökségi, államtitkár, gróf Bethlen István miniszterelnök­ képviseletében a külügyminisztérium részéről (Gömöri-Sai­ml László min. tanácsos, és gróf Csáky István, a­ külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, a ’ társadalmi előkelőségek sorából ott voltak többek között: Femes Antal c. püspök, Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Márkus Miksa udvari tanácsos­,az Újságírók Egyesületé­nek elnöke, levellül Kozma Kamillo, Karafigh Jenő, báró Szalán Gábor és még számosan A kiállítás alkalmából Budapestre érkezett norvég vendégek­, élükön M. Ifihcae oslói tb. magyar főkon­­zullal és családjával, S Jens T.Kiis, az oslói művészeti múzeum igazgatójával és Larsen Outmar tankritikussal, a kiállítás főtitkárával jelentek meg, velük volt dr. D­nyersen Endre budapesti norvég főkonzul, Bayer- Karcsay Dezső svéd főkonzul és T­efffer Béla, a stock­holmi magyar követség sajtóattaséja. A kormányzót, aki Sehol,. Andor folyamőrkapitány szárnysegéd kíséretében érkezett meg a kiállításra, Dáni Bála, a Nemzeti Szalon igazgatója és Kertész K. Róbert h. államtitkár fogadták és kísérték föl a kiállí­tás helyiségébe. Gróf Klebelsberg miniszter üdvözölte a kormányzót és a megjelent előkelőségeket, majd Ch­eel Arno rend­kívüli követ és meghatalmazott miniszter kérte a kor­mányzót a kiállítás megnyitására: — Főméltóságod — mondotta —­ szíves volt a nor­vég király őfelségével együtt ennek, a kiállításnak a fő­védnökségét elvállalni. Főméltóságod ezenkívül abban a magas megtiszteltetésben részesítette a kiállítást, hogy személyesen kívánta megnyitni. Azért a nagy értékű érdek­­lőd­ésért,­ amelyet Főmélt­óságod ezzel a norvég művészet iránt tanúsított, országom leghálásabb köszönetét nyilvá­nítam­. Ugyancsak őszinte köszönetet mondok a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr önagyméltóságának most el­hangozott beszédéért, amelyben oly, szeretetreméltóan em­lékezett meg Norvégiáról, és mindazoknak a magyar urak­nak, akik sok-sok­ érdeklődéssel járultak hozzá ennek a kiállításnak a létrehozásához. Az elmúlt évben Oslóban magyar képkiállítás volt. Ez a kiállítás lelkes fogadtatásra talált. A magunk részé­ről nagyra értékelnék, ha a norvég műalkotásokat, ame­lyeket nagy gonddal válogattunk össze, Budapesten is ked­vezően bírálnák el. A magyar bírálatnak nagy jelentőséget tulajdonítunk. Mindkét országnak, Magyarországnak és Norvégiá­nak sok a közös érdeke, sokkal több, mint amennyit az ember gondolna, ha a földrajzi távolságot tekinti. Kitt» T 7 PERC ÍDŐT mÍR MIHELLEH BÉGGÉ! 3 B ■ an ifeáf Kb KJ US BT# ás­u 1®» W» ifis* :v~ »» 35 fra«»BSJ Ezentúl nem kell melegvíz, nem kell ecset, nem kell­ szappan és főleg nem kell az idegesítő hosszadalmas baszappanozás. Az eredeti francia, új módszerekkel tökéletesített „RAZVITE“ feleslegessé teszi az összes régimódi lomokat és hihetetlenül megkönnyíti a beretválkozást. Mogyorónyi nagyságú párizsi „RAZVITE“ jó beretva, vagy enberelva. Egy perc­ és a legerősebb szakáll is csak volt! Használja az eredeti francia „RAZVITE“ crémet, mely mindenütt kapható tubusban és dobozban. Ha valahol nem volna, vágja le ezt a szelvényt és küldje be: ----------------------------------------- Itt levágandó. ------------------------------------------­RAZVITE magyarországi képviselete IV., Városház­ utca 14, félemelet. Kérem küldeni a mellékelt 2.­ pengő (lehet forgalmi vagy postahelyig is) ellenében 1 tubus francia „Razvite“ crémet. Név: .................. ...............................................­.................................................................. Beszerezhető mindenesetre: Molnár és Moser, IV., Petőfi Sándor­ utca 11., Hun­nia gyógyszertár, Erz­sébet.-körút 56­, Koszt­elit­ Nándor, Dorottya-utca 12., Neruda Nándor, Kossuth Lajos-utca 10. Apolló Áruház, Rákóczi-út 44. 5 MODIANO-pályázat. Folyó évi január hó 24.-én hirdetett pá­lyázatunk alábbi feltételeit a résztvenni óhajtó művészek újbóli szíves figyelmébe ajánljuk: 1. 1931. március hó 20.-a előtt és 1931. március hó 31.-e után feladott „Pályázati“ rajzok nem vétetnek figyelembe. 2. Ugyancsak nem képezik pályázat tár­gyát azok a rajzok, amelyek 1931. március hó 20.-a előtt a MODIANO-gyár tulajdoná­ban voltak. 3. Jogában áll minden pályázónak a meg­határozott maximális húsz darab rajz kere­tében tetszés szerinti mennyiséget beküldeni. 4. Újból nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy csakis magas művészi nívón álló és ötletes rajzok jöhetnek számításba. Budapest, 1931. február 14. MODIANOS.D. Szivarkapapírgyár R. T. 174. Budapest, VII., Miksa ucca 4.

Next