Pesti Hírlap, 1932. május (54. évfolyam, 96-118. szám)
1932-05-29 / 117. szám
1932. május 29., vasárnap. PESTI HÍRLAP Borah szenátor köszönete a revíziós gobelinért. A Pesti Hírlap egyik előfizetőjének felesége a keresztre feszített Magyarország rajzról, amely revíziós albumunk címlapját díszíti, gobelin-képet készített. Azzal a kívánsággal küldte el hozzánk a gobelint, hogy juttassuk el annak a külföldi államférfinak, aki az elmúlt esztendőben Magyarországnak a legnagyobb szolgálatot tette. A Pesti Hírlap szerkesztősége a gobelint Borah amerikai szenátornak küldötte, az alábbi levél kíséretében: Szenátor Úr! A Pesti Hirlap, budapesti magyar napilap egyik előfizetőjének neje, aki személyében ismeretlen kíván maradni, az egyidejűleg Szenátor úr címére elküldött gobelint készítette el, amely a keresztre feszített Magyarországot ábrázolja. Ez a kép a Pesti Hirlap egy pályázatán nyert díjat s a két legutóbbi évben az öt világrészben terjesztettük azt, mint a Trianoni békeparancs ellen irányuló revíziós albumunk címlapját. Ebből az albumból — bár azt már korábban is elküldöttük Szenátor úr címére — ezúttal is bátorkodunk egy példányt Önhöz eljuttatni. Előfizetőnk neje azzal juttatta el hozzánk a gobelint, hogy a Pesti Hírlap szerkesztősége küldené el azt annak a külföldi államférfiúnak, aki az elmúlt 1931-ik esztendőben a magyar igazság érvényre juttatásának a legnagyobb szolgálatot tette. A Pesti Hírlap szerkesztőségét ez ügyben külön ülésre hívtam össze s az egyhangú határozat az volt, hogy a nemes gondolkozású magyar honleány gobelinje Borah szenátornak küldessék meg. Ezt a határozatot hajtjuk végre, amikor a szinpompás munkát, amelynek minden részecskéjébe magyar szeretet, magyar hála, magyar köszönet van beleszőve, címére elküldjük s ezzel egyidejűleg a Pesti Hirlap szerkesztőségének nevében is mély tiszteletünknek, őszinte hálánknak adunk kifejezést az Egyesült Államok nagy fia iránt. Isten őrködjék Ön felett s adjon erőt nagyszerű munkájának továbbvitelére és bekoronázására. Dr. Légrády Ottó a Pesti Hírlap főszerkesztője. Borah szenátor megkapta előfizetőnk feleségének ajándékát, amelyet a Pesti Hírlap főszerkesztőjéhez intézett következő meleghangú levélben köszönt meg: Az Egyesült Államok szenátusa. Külügyi bizottság, 1932 május 4. A Pesti Hírlap főszerkesztőjének Budapest. Főszerkesztő úr! Megkaptam levelét, melyben arról értesít engem, hogy elküldött címemre egy szőnyeget, melynek készítője, mint azt velem közli, ismeretlen akar maradni. Az Ön utján fejezem ki mély köszönetemet ezért a megemlékezésért. Tudom, hogy ez a magyar nép mélységes hazaszeretetének egy újabb megnyilvánulása. Önnek és lapjának is köszönetet mondok a bizalom és elismerés kifejezéséért. Őszintén remélem, hogy a Magyarországgal szemben elkövetett igazságtalanságok helyrehozatnak és hogy végül az igazság győzedelmeskedni fog. Kiváló tisztelettel Wm. E. Borah. PÁRIZSI NAPLÓJEGYZETEK. IRTA: PEKÁR GYULA. Barbey d'Aurevilly és Madame Demonette. ... Szegény Juszhi Zsiga oly bágyadtan kapaszkodik a karomba, ahogy lassan, nagyon lassan végig ballagunk a Boulevard Saint Germainen. Most jön haza Afrikából, Indiából, hol a tropikus napot s a Nirvana szellemtanát szívta magába, szőke szakállas, aszott arca csalókán piros is, de csodásan vonzó szemében, átszellemült tekintetében a mellkar láza ég. A másik oldalról , az inszurrekciós hajdudiszben pompázó Pistakomornyik támogatja, a pusztaszenttornyai szép szál nazaréfius, fiú, kit a község mint önzetlen kísérőt, maga ajánlott föl az ő Justh uraságuk bálványozva szeretett Zsiga fiának messzeséges külföldi útjaira. Végre megállunk egy sok emeletes ósdi ház előtt. Zsiga zihálva szól: -- Lásd, Gyula, itt, élt, itt dolgozott a nagy romantikus Barbey d'Aurevilly, itt írta az ő zseniális „Diaboliques“-ját s a Brummel-ról szóló híres tanulmányát a „dandyzmusról". Különc arisztokrata volt, ki csipkegalléros, hidalgó öltönyben dacoskodott a modern utcán, de szárnyaló lelkében az az isteni daléjesség izzott, ami annyi évvel halála után is parancsolni tud a múlandóságnak. Íme, ott fenn a harmadik emeleten az agg Madame Read ma is oly gondviselő fanatizmussal őrzi a romantikus zsarnok otthonát, mint ahogy éltében őrizte, — vele van a leánya, a már szintén ősz Mademoiselle Read is, akit egykor tán gyöngéd szálak fűztek a lázadó poéta-titánhoz . . . denikve, kettejüké az a híres utolsó rokokó irodalmi szalon ott fenn, illetőleg hármójuké, mert van ott még egy harmadik hölgy is, aki az igazi úrnője a háznak — Reméjem t évődtem, — fiatalabb a másik kettőnél, édes. Zsigám. Ki ez, hogy hívjak? — Csitt, — mosolygott ő— Demonette a neve s nemcsak sokkal fiatalabb, de valóságos szépség. Majd meglátod. Ajánlom, nagyon kedves és figyelmes légy hozzá . . . No és most vágjunk neki a három emelet hegymászásának. Felérünk végre. Ósdi csengő . . . s ahogy a szalonba belépünk, mintha száz esztendővel rukkolnánk hátrább az idők távlatában. A rokokó bútorok valami régi mennet bókjába dermedtem szinte lábujjhegyen állnak , a szobában s a körben ülő, halkan zsongó társaságon a régi udvariasság s szellem oly parfümje leng át, ami illóan él még itt, de sehol másutt Párizs modern Babylonjában. A kandallótól balra egy karosszékben a hófehér Louis Philippe-frizurás agg Madame Read trónol, uj Mme Geoffrin— Nehéz székelésben szenvedők, akiknek az agyvértódulás, a fejfájás és szívdobogás, az emésztési zavarok és különösen a végbélbajok teszik az életet nehézzé, igyanak reggel és este egynegyed pohár természetes „Ferenc József" keserűvizet. Klinikai vezető orvosok igazolják, hogy a Ferenc József víz műtétek előtti és utáni időszakokban is nagyértékű hashajtónak bizonyul. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszer üzletekben kaphatóként mosolyogva, hallgat s beszélteti a többieket. Leánya, a „beteg írók angyala , a sokkal törődöttebb Mademoiselle Read, a teát kínálja ... de hol a fiatal és oly csodaszép Despobelle kisasszony? A kandallótól jobbra, a főhelyén üresen áll a Barbey híres karosszéke, ide senki se ülhet le.. Ám én mégis kíváncsian ágaskodom előre, — dehogy is, nem egészen üres az a szék, párnái közt egy tüzszemü csodaszép nagy angoramacska feketéink. Zsiga a fülembe súgja: — No, látod-e már, ott van Demonette is, szép, ugye? Jó a Barbey cicadinasztiájának a legifjabb sarja, kit a költő állítólag még a saját kezével cirógatott s ki itt a szalonban az ő jelenlétét képviseli. Látod, mindenki hozzá megy, üdvözli, eredj, beszélj vele te is . . . Valóban érdekes a jövő-menő vendégek e humoros hódolata s még érdekesebb, Demonette mily grandezzával fogadja a kedveskedéseket Midőn kezet csókolok az agg úrnőnek, halkan súgom neki, hogy Demonette meg ne hallja: — Érdekes, mennyire tudatában van nagy társadalmi és irodalmi pozíciójának ez a Demonette kisasszony . . . — Asszony! — méltatlankodik a mosolygó Mme Read, — ésitt, Demonette már nagyon is asszony: Madame Demonette — — Ch pardon . . . Tovább figyelem: a szép macska nagyon is nyíltan mutatja ki rokonszenvét és ellenszenvét. Mikor p. o. a nagyszakállas, darabos Rodin, a világhírű szobrász cirógatja, villogó tűzszemmel protestál, viszont ha a nagy költő Coppée, vagy a Comédie szintén halhatatlan művésznője, a szép Mme Bartet keze érinti, hunyt szemmel kegyesen simul a kézhez. Felvonul ott előtte egész Párizs író- és művészvilága... de Demonette hovatovább már csak egy valakire figyel, a Zsiga kaptákban pompázó Pista komornyikjára, nézi a szép fiú sárgasujtásos piros dolmányát ... megjegyzem, a többi dámák is már csak ő iránta érdeklődnek. Sorgnonon át gyönyörködnek benne, faggatják a mosolygó, titkolódzó Justhot s hol khánnak, maharadzsának, hol tábornoknak meg ezredesnek szólítják Pistát, ki közkívánatra végre is helyet foglal a kandalló körüli közben. Persze szót se tud franciául, de sebaj, a szenttornyai parasztlegény oly fölényes „ázsiai majesztással“ viselkedik, hogy a hölgyek egyre jobban el vannak ragadtatva nemcsak „magas“ rangjához méltó díszöltönyétől, hanem „szellemétől“ is. Pedig Pista biz’ csak mosolyog, bókol, köhint... de ahogy a teakínálásnál segédkezik (ehhez ért!), ahogy a dámáknak a cigarettához tüzet ad, oly úri méltósággal csinálja mindezt, hogy igazán példaképe a tökéletes gavallérnak. F.n az öreg zongorához támaszkodva lesem Pistát, midőn az agg úrnő rámpillant: — Híres zongora, ezen még Chopin játszott ... és Chopin óta csak a mi szeretett barátunknak, a magyar-francia szellem és barátság nagy apostolának, Justh Zsigmondnak, van megengedve, hogy rajta játsszék, ugye, Demonette? Jer, Demonette, kérjük meg M. de Justhot, játsszék ma is valamit nekünk . . . Zsiga ziháló mellel ül le s arca ismét lázasra pirul, ahogy az ósdi billentyűkön a távoli honi Balatoni telkek Balatonaliga és Balatonvilágos között gyönyörű fekvésű, részben fásított telkek, 110—2005-ös nagyságban, 4 éves részletfizetésre 4—12 pengős áron. Balatonszabadi és Balatonvilágos között 150—350 D-öles fenyvestelkek, fürdőjoggal 4 éves részletfizetésre 8—15 pengős áron. Balatonbogláron a vasúti állomás és a Balaton között telkekt fürdőjoggal, 160—200 D-ös nagyságban 30 havi részletfizetésre 8—10.50 pengős áron kaphatók. Érdeklődni lehet a Magyar Tisztviselők Takarékpénztára r.-t.-nál. Budapest, IX., Mester utca 15/17. Tel.: 1. 461—56, vagy vasár- és ünnepnapokon a világosi állomás melletti irodában. Heves és Szabolcs vármegye a békerevizióért. Heves vármegye törvényhatósága legutóbbi gyűlésén a vármegye alispánjának indítványa alapján foglalkozott a Dunavölgyének problémájával. A vármegye közönségének egyhangú állásfoglalása az, hogy a nagy horderejű kérdés, amely ma az európai politika előterében van, a trianoni szerződés teljes revíziója és tarthatatlan határaink megnyugtató megváltoztatása nélkül meg nem oldotató. Az a határozat, amelyet a vármegye törvényhatósága illetékes helyen való hathatós támogatása végett a Revíziós Ligának és a TESz-nek megküldött hangsúlyozza, hogy a háború utáni kényszerrendszabályok, amelyek Magyarországot, a régi Európának földrajzilag is legegységesebb országát, öt darabra szakították, immár nyilvánvalóan fenn nem tarthatók az egész világ gazdasági összeomlása nélkül. Egyhangú lelkesedéssel foglalt állást a revízió mellett Szabolcs vármegye törvényhatósága is. A vármegye közgyűlése Mikecz Ödön javaslata után hozott határozatában kifejti, hogy a párizsköznyékű békeszerződések felforgatták Keleteurópa évszázadok óta kialakult gazdasági rendjét. A magyar nemzet múlhatatlanul szükségesnek tartja a békeszerződés területi rendelkezésének megváltoztatását, amit a Dunamedence békéjéhez és fejlődéséhez vezető egyetlen útnak tart. A határozatot a vármegye hasoló állásfoglalás végett megküldte a törvényhozás kórházának és az összes törvényhatóságoknak. A puszta lüktető szép magyar nótáit megszólaltatja. A nagy zenész, Rollinat, súgva magyarázza Rodinnek: „egy nemzet muzsikájában van benne ama nemzet nőinek a szépségtípusa . . . voilá, ily szépek, a csodaszép magyar nők!“ Az egész szalon ájtatos csenben hallgatja a „messzeséges magyar álomország“ ringató zsolozsmáit. — Demonette is láthatóan érdeklődik, nini, a szép cica nyilván akar valamit, mert egyszerre csak felkel bajadérpárnái közül — nézemnézem, hát egyszerre csak egy hatalmas szökkenéssel átugrik a kövön, bele a gyanútlan Pista komornyik ölébe! Kacaj, taps . . . Zsiga is nevetve kel fel s fogadja a köréje sereglő dámák gratulációját, kik szellemes tréfával jegyzik meg: „Kérem, Mme Demonette, ezzel az ugrással voltaképp mindnyájunk érzelmeit tolmácsolta! . . Az agg hölgy ámultan int: — Igaza van Demonettenek . . . a boldogult gazdája, Bar’bey, is nagyon szerette a magyarokat! Hiába, a Barbey szelleme lakik benne . . . E szavakra a cicahölgy csak annál duruzslóbban simul .Pista maharadzsához. Boldogan alszik el az ölében. Mi nehogy fölkeltsük, halkabban beszélgetünk tovább. Rodin a készülő s már is híres Balzac-szobráról cseveg . . . Demonette szép álma után végre felébred, a kör közepére sétál, az agg úrnőre íréi s hálót áit. Miné' Read elértk — Vége a tour-nak ugye Demonette? Jer, köszönjük meg a kedves vendégeknek, külön a te maharadzsa barátodnak . . . úgy . . . nyávogd szépen, a viszontlátásra a jövő héten! Mind megyünk. Én visszatértem a következő héten, de, sajnos, ekkor örökre eljátszottam a szép Mme Demonette kegyeit. A „szent“ cica ugyanis egy másik sötét karosszékben ült s én véletlenül kissé . . . ráültem. És ő ezt sohse bocsátotta meg többé nekem . . . ________ Jövő vasárnap megnyílik a MAGYAR SEMMERING STRANDFÜRDŐ VENDÉGLŐVEL 547 Nap, homok, pázsit és árnyas erdő strandolással Tisza István Kertvárosban Hűvösvölgyi 83-as villamostól INGYEN AUTÓBUSSZAL. (Olcsó árak.)