Pesti Hírlap, 1933. június (55. évfolyam, 123-145. szám)
1933-06-01 / 123. szám
J1K53. június 1., csütörtök, PESTI HÍRLAP - túlterheltség a középiskolában. Áttérve a középiskola reformjára, komoly körök részéről gyakran hangzik el az az ellenvetés, hogy ez a reform időszerű-e és nem okozna-e nyugtalanságot? Egész Közép-Európában, érezhető ez a forrongás, a múlt és jövő iskolája között örökös reformtervek észlelhetők. Én félve nyúlok ehhez a kérdéshez. Félek a gyökeres átalakításoktól, amíg nem vagyok meggyőződve azok helyességéről, amíg nem tudom teljesen átgondolni a reformmal járó következményeket. Nem a mai nyugtalan helyzet újabb nyugtalanítását, hanem ennek megszüntetését tűztem ki célul. Le kell azonban számolni azzal, hogy az iskolai élet gyakorlati alakulása bizonyos reformköveteménnyel lép a kultuszminiszter elé. A túlterheltség kérdésével komolyan foglalkozni kell. Nagy tévedés azt hinni, hogy a gyermeki agy minden ismeretet elbír. Mindazok a törekvések, amelyek egyes új tárgyak bevezetésére vonatkoznak, végeredményben a gyermeki agy súlyos megterhelését jelentik. Ezért volt aggályos a gyorsírás bevezetése. Vegyék tekintetbe azt, mit kellett nekünk tanulni fizikából 1900-ban és mit tanul a gyermek 1933 ban? A túlterhelést okozó anyagtöbbletet könyörtelenül ki kell irtani, a tananyagot a gyermeki agy befogadóképességéhez kell szabni. Én elvben a kilenc osztályú középiskola híve vagyok, ennek megvalósítását azonban az iskolafenntartók részéről felmerült nagy aggodalmak egyelőre akadályozzák. Ami a középiskolák egységesítését illeti, tekintetbe kell venni a kétféle középfokú iskola, a középiskola és a polgári iskola közti különbséget. A középiskola olyan irányban adja az általános műveltséget, hogy magasabb tudományos pályákra is alkalmas legyen, a polgári iskola viszont a gyakorlati élet szempontjából nyújt műveltséget. Ennek következtében a középiskolákból nem küszöbölhetők ki az olyan tárgyak, amelyek a magasabb tudományos képzés előfeltételei, így a latin nyelv tanítása, amelynek eltörlésével tehát komoly pedagógus és kulturpolitikus nem foglalkozhatna Hogy a latin nyelv oktatása mennyire a gyakorlati élet szükségletét elégíti ki, mutatja az is, hogy a reálgimnáziumok diákjainak 25 százaléka latin nyelvet tanult. Ma már a középiskolák egyes típusai között a gyakorlati életben nagyon kevés a különbség. A Klebelsberg-féle reform új iskolai típusa, a reálgimnázium, kitűnően bevált. Ezt a típust kívánnám alapul venni az iskolák alsó tagozatában négy osztálynál, viszont a felső tagozatban meghagynám a humánus és reálirányba való tagozódást. A történelem és a földrajzoktatást ki kell bővíteni úgy, hogy megfelelőbb közgazdasági, jogi, állami és egyéb ismeretet is nyújtson. A modern nyelvek tanításának elhanyagolásáról ma már nem lehet beszélni. Meglepő, hogy az alsóbb osztályokban milyen szép eredményeket érnek el a közvetlen oktatás módszerével. A harmadik modern nyelv tanításának csak fakultatívnak szabad lennie. Nem zárkózom el az elől, hogy nemzetiségeink nyelvét egyes iskolákba, mint rendkívüli tárgyat bevezessék; egyegy vidéki városban lehet esetleg egy-egy középiskola ilyen nemzetiségi nyelvvel. Örömmel hallottam, hogy a gazdasági oktatás kérdését a kisgazda képviselők a kultusztárca körébe akarják átvinni. Ez a kérdés nem olyan veszedelmes, mint látszik és a hatásköri kérdés semmiféle nagyobb nehézséget nem fog okozni. A felnőttek oktatásával foglalkozó kérdések nyugodtan maradhatnak a földművelésügyi tárca keretében. Az önálló gazdasági népiskolák életképeseknek bizonyultak, azok fejlesztésére törekszem. Fejleszteni kívánom a felsőbb gazdasági tirisokat, amelyek érettségi jogosultságot adnak. A népiskolai kérdéssel kapcsolatban, szóvátették az analfabetizmus kérdését. Ha a számok nem is a legjobbaknak mutatkoznak, a helyzetet nem látom olyan pesszimisztikusnak. Az iskolaköteles korú fiúk között Csehszlovákiában 7.4, Magyarországon 9.6, Olaszországban 20.9, Bulgáriában 46.4, Jugoszláviában 41, Görögországban 40.9 és Romániában 45 százalék az analfabéták száma. Ez a 9.6 százalékos eredmény már az új iskolapolitika eredménye. A felekezetnélküliek megadóztatása. A népiskolák túlzsúfoltságát súlyos helyzetnek tartja, mert tény az, hogy száztizenkilenc iskolában van száznál több gyermek egyetlen tanító keze alatt. Ezt a helyzetet föltétlenül meg akarja szüntetni és már sikerült is negyven iskolánál jelentős könnyítéseket elérni. A felekezeti iskolák és a nem állami tanítók helyzetére vonatkozólag megjegyzi, hogy a kép valóban nem olyan sötét, mint ahogy itt a Házban lefestették. A nem állami iskolákban az állam huszonkilenc millió terhet visel, míg ugyanakkor a felkezetek, hitközségek tizennyolc milliót. A tanítók illetménykiegészítésének elmaradása sem annyira súlyos. A tanítók saját bejelentései alapján megállapíthatólag egymilliószáztizenegyezer pengő volt a hátralék a 575 tanítóval szemben, tehát csak a tanítók egyharmada nem kapta meg a teljes fizetését. Ez részben az iskolafenntartóknak a konjunktúra idején teljesített nagy gazdasági beruházásainak a következménye. Egyes városok kulturális terhe olyan nagy, hogy számolni kell egyes iskolák megszüntetésével. A népiskolákra azonban ez nem vonatkozik, ezeket föltétlenül meg kell menteni. A segítségre több mód van.* Az egyik a tandíjbevezetés bizonyos kategóriákban holland mintára, a másik a felekezetnélküli magyarok megadóztatása (Fölkiáltások: Úgy van, helyes!) és azoknak a birtokosoknak az igénybevétele, akik más vallásúak és nem részesülnek egyházi adóterhekben. (Fölkiáltások: Mind a kettőt megszavazzuk.) Az általános iskolaadó bevezetése, még ha arányosan osztjuk is meg, egyes helyeken mint új adó jelentkeznék és az ország új adókat már nem tud elviselni. Marad végül az államosítás, bár elvileg nem áll az államosítás mellett. Ma is így áll a helyzet, hogy végleges megoldással nem tud a Ház elé jönni, csak azt jelentheti ki, hogy az adatgyűjtés folyik és ennek megtörténte után a pénzügyminiszterrel fog tárgyalni és még az új iskolaév kezdetén valamiféle ideiglenes formában rendezik ezt a kérdést. A nemzeti kisebbségi iskolák ügyében szigorúan a törvényes alapon áll. (Taps.) Bleyer Jakab követeléseivel foglalkozik és megállapítja, hogy az a rendszer, hogy a szülők szabad választására van bízva, hogy gyermeküket milyen iskolába járassák, a jelenlegi német rendszer hű másolata. Ezt a rendszert tartja helyesnek a nemzetiségek szabadságjoga szempontjából is, mert a számszerű rendszer igen sok visszaélésre adna alkalmat. Képzeljék el, mit jelentene nálunk a népelemzés rendszerének alkalmazása. Bleyer Jakab adataival szemben megállapítja, hogy jelenleg 346 község jogosult Magyarországban német iskolát fenntartani és ezek közül 306-nak van kisebbségi iskolája. A magyar állam e tekintetben sokkal megél több, mint bármely más európai állam. Bleyert egyetemi tanári működésében támadások érték. Kötelessége kijelenteni, hogy mint tanár soha nemzetellenes magatartást nem követett. Jánossy Gábor: Még csak az kellett volna. (Mozgás.) Hóman kultuszminiszter: Bleyer tudományos felfogásának jellemzésére idézeteket olvas fel munkáiból. Bajcsy-Zsilinszky Endre: A régebbi idézetek máskép hangzanak, mint az újak. Fenntartják az állami színházakat. Hóman kultuszminiszter: Ez a legújabb művéből való. (Az idézeteket átadja Bajcsi-Zsilinszkynek. Nagy derültség.) Az állami színházak ügyére áttérve kijelenti, hogy a kormány az Operaház és a Nemzeti Színház fenntartását szükségesnek tartja. A főváros hozzájárulására nézve Karafiáth kultuszminisztersége idején egyesség jött létre a kormány és a főváros összes pártjai között. Petrovácz Gyula: Nem volt egyesség. Román közoktatásügyi miniszter: Megvan a megállapodás. (Karafiáth Jenő fejével igent int.) Németországban a városok nagyobb arányban járulnak hozzá az állami színházak fenntartásához. A Nemzeti Színház művészeti irányítása tekintetében a minisztériumot ért vád téves alapokon nyugszik. A Nemzeti Színház irányításáért kizárólag az igazgató felelős. A jelenlegi igazgatót, Márkus Lászlót, alkalmasnak tartja erre. (Zajos helyeslés a jobb- és baloldalon.) Az idei szezonért Márkust semmiféle felelősség nem terheli. Évközben vette át a színházat és csak a meglevő darabok között válogathatott. Nem helytálló az, hogy a modern külföldi irodalmat előtérbe helyezte volna a magyar és a külföldi klaszszikusok rovására. A színház kellő művészi vezetéséhez pénz kell, ami most nincs. Hogy ennek ellenére vállalkozott a vezetésre, ezért az áldozatért inkább dicséretet érdemel. (Zajos helyeslés.) A magyar könyv. — Elismeri, hogy az irodalmi célokra fordított összeg csekély. Ha mód lesz rá, legnagyobb örömmel fog többet áldozni. Erkölcsi támogatás tekintetében teljes készséggel áll rendelkezésére az irodalomnak. Most kezdődik az országos könyvnap. A törvényhozás terméből szól nemcsak a képviselőkhöz, de a nemzeti kulturális ügy iránt érdeklődő minden magyarhoz. Felkéri őket, hogy támogassák a magyar írókat s ezzel is ismerjék el azt a nagy jelentőséget, amelyet az igazi magyar irodalom, szemben a ponyvával, a nemzet kulturális életében betölt. A művészeti politikában két követelményt ismer el: a tehetséget és a nemzeti irányt. Azt szokták mondani, hogy a művészet nemzetközi. Az a véleménye, hogy a művészet nem állhat nemzetközi alapon, mert minden művésznek alkalmazkodnia kell a nemzeti irányhoz. Bármennyire is elfogulatlan ebben a kérdésben, a naturalizmus túlhajtásait mégsem helyesli, viszont egyetlen egy irányzatot sem lehet kizárni a művészetből. Ezernél több a képzőművészek száma, ennyi művészeti tehetséget nem termelhet ki az ország. Az idén 355 növendéke van a Képzőművészeti Főiskolának, nem lehet azt kívánni, hogy mind jól fessenek. A tehetségek versenyét hirdeti. Bízik abban, hogy a közeljövőben egy új, nemes művészeti stílus fog kialakulni. A vita folyamán egyesek kulturbolsevistáknak neveztek művészeket, köztük elismert tehetségeket. Arra kéri a művészetek bírálóit, hogy vigyázzanak ezekkel a szavakkal. Hódossy Gedeon: Aki meztelen apostolokat fest, az nem lehet művész. Olcsóbb tankönyvek. Hóman kultuszminiszter: Atestnevelés nagy nemzeti jelentőségének teljes tudatában van. Az iskolai testnevelés terén a három tornaóra megmarad. Továbbszervezi a testnevelési szakfelügyeletet, főleg a női testnevelés terén. A fedett sportcsarnok és a stadion megépítése pénzkérdés. Ezt a közeljövőben megoldáshoz juttatni esetleg a társadalom bevonásával lehet. A tankönyvek árának leszállítása terén tovább folytatja elődje munkáját. Jövőre a gimnáziumokban 5 pengőnél drágább tankönyvet nem lehet előírni. A progresszív tandíjak rendszerére tér át. A szegény és tehetséges gyermekek érdekében a válogatást tartja szükségesnek, hogy mindenki, aki tehetséges, megfelelő kedvezménnyel végezhesse iskoláit, a tehetségtelenek, nem oda valók viszont kiselejteztessenek onnan. A velencei egyezmény következtében az osztrák kormánytól átveendő nemzeti kulturális kincseket a jövő hét folyamán hazaszállítják. (Éljenzés.) Hazakerülnek régi krónikák, Anonymus, a Bécsi Képes Krónika, Kézai Simon krónikája, tizenhat Corvina, egész sor régi magyar történelmi jelentőségű fegyver és egyéb műtárgyak. Amit elhozunk, az nem teljessége annak, ami a bécsi muezumban van, de nem is célja a magyar államnak, hogy a bécsi múzeumban levő összes műtárgyakat hazahozzuk. Hadd hir ándul pünkösd vasárnap és hétfőn. Iroda: Benczur utca 13. Telefon: 22—4—45, mindig magán viseli a gyártó védjegyét. ASPIRIN •tablotákon is van valódisági védjegy az ismert Bayer-kereszt. Meghűlés első jeleinél és fájdalmaknál ASPIRIN-TABLETTÁK 3 HUTTER © Gyerekjáték a nagymosás! mér az Illata Is rangjele jóságának. beáztatás A s szó nyel csérét mosóporral mosás ABC szappannal kifőzés ABC szappannal Minden dörzsölés nélkül is egy kettőre hófehéres ruha! így dolgozik ön helyett a Hutter ABC szappan. Kiadós és így olcsóbb vele a nagymosás s emellett kíméli a fehérneműt-SZAPPAN