Pesti Hírlap, 1934. augusztus (56. évfolyam, 172-196. szám)
1934-08-30 / 195. szám
é III. Napóleon s I. Ferenc József szövetségi terve. Már irtam egyszer a szabadságharc utáni magyar emigráció egyik legérdekesebb alakjáról, Nemeskéri Kiss Miklósról, aki a Bach-korszak alatt Kossuth diplomáciai megbízásaival fáradozott a külföldön s egy romantikus házasság révén Párizsban megtelepedvén, ott egyik számottevő tagja lett a francia arisztokrácia életének, bár magyarságát mindvégig megtartotta. Hogy nevét megemlítettem, ez nem egy ember emlékezését mozdította meg. Számos adatot közöltek velem, olyanokat, amelyek nem maradhatnak feljegyzés nélkül. Általában megérdemelne ez a rendkívül tarka és érdekes életű ember egy részletesebb életrajzot. Kár, hogy feljegyzéseit és okmányait, amelyeknek egy időben veszedelmes lett volna nyilvánosságra jutniok, egyik hozzátartozója olyan gondosan elrejtette, hogy azokat senki többé meg nem találhatja. Huszonkilenc éves volt, mikor mint a szabadságharc ezredese, elkezdte diplomáciai útjait a külföldön. Spanyolországban, Olaszországban és Angliában volt feladata barátokat szerezni a magyar ügynek. A propagandának ritka személyes adományokkal fogott neki. Németül, franciául, olaszul, spanyolul és angolul jól beszélt anyanyelvén kívül. Ritka zenei érzék lakott benne, s amellett olyan szép tepor hangja volt, hogy Liszt Ferenc határozottan rábeszélte: menjen operaénekesnek. Nagy passzióval merült el a mathematika nehéz kérdéseiben. Azonkívül, bár alacsony termetű, de igen szép férfi volt. Leírása úgy hat, mint egy Jókai-regényalaké. Hogyan csinálta, hogyan nem, de ki tudta eszközölni, hogy Viktória angol királyné magánkihallgatáson fogadta. Ez a politikai kihallgatás érdekesen végződött. Beszélgetés közben zenére terelődött a szó, és a magyar ezredes megemlítette, hogy nagyon szeret énekelni. Viktória kiváncsi volt a hangjára. Ott helyben, a királyi palotában megénekeltette. Mathematikai érdeklődését pedig úgy elégítette ki Nemeskéri Kiss Miklós, hogy felvétette magát a metzi francia vezérkari iskolába. Azt el is végezte. Majd utóbb megnősült. Házassága regényes történetét már elmondtam, 1853 január 15-én vette feleségül Charron márki leányát, aki gróf Roysnak volt fiatal özvegye. Ezzel belekerült a legjobb francia arisztokráciába. A Charron-család a Brissac-, Mortemart-, Choiseuil-familiákkal tart szoros rokonságot. A fiatal pár a család Saint- Angeban fekvő történelmi kastélyába költözött, amely csakhamar találkozóhelye lett a magyar szabadságharc nevezetesebb menekültjeinek. Kossuth Lajos, gróf Teleki László, Türr István, Klapka, Guyon és mások hosszabb-rövidebb ideig laktak ebben a kastélyban, sőt egy Bethlen gróf és Schmidegg Kálmán ott is haltak meg és ott vannak eltemetve a szomszédos Villecerf falu kicsiny temetőjében. A magyar emigráns ezredesnek új otthonában egy Thouvenel nevű diplomata volt birtokos szomszédja, ugyanaz a Thouvenel, aki később Franciaország konstantinápolyi nagykövete és külügyminisztere is lett. Ez bemutatta Nemeskéri Kiss Miklóst 111. Napóleonnak. (Csak őt, mert az aszszony szigorúan ragaszkodott a Bonaparte előtti arisztokrácia hagyományaihoz és sohasem jelent meg a második császárság udvaránál.) III. Napóleon azonnal megkedvelte a magyar emigránst és bizalmas természetű diplomáciai küldetésekre használta fel. Ez viszont minden alkalmat megragadott, hogy befolyásával a magyar ügy mellett ügyeskedjék. Régóta sűrűn levelezett már gróf Cavourral s most lényeges része volt abban, hogy Cavour az Ausztria elleni állásfoglalásra tudta rávenni Napóleont. Mikor a szardíniai kérdésben kenyértörésre került a dolog, Kiss Miklós gyorsan cselekedett: összehozta magánál egy nevezetes találkozáson Kossuthot, Klapkát és Telekit Napóleon herceggel és Pietri szenátorral. A tanácskozás tárgya volt: magyar légiót szervezni Olaszország számára Ausztria ellen. A légió meg is alakult, 11. Viktor Emánuel Nemeskéri Kiss Miklóst nevezte ki ezredesévé. Kiss részt vett a háborúban. Kitüntette magát és vitézségi éremmel tért vissza Franciaországba. A fent említett Napóleon herceg, aki tudvalevőleg unokafivére volt III. Napóleon császárnak, elvette feleségül Klotild főhercegnőt, Viktor Emánuel leányát. Nemeskéri Kiss Miklós a herceg házassága után a ház legállandóbb és legbensőbb vendége lett. Itt is sok alkalmat talált, hogy a magyar érdekeknek segítségére legyen. A kiegyezés után hazatérhetett, összeálloit gróf Szapáry Gyulával és ketten birtokot vettek Gödön. Gróf Szapáry később ráunt a birtokra, ő maradt az egyetlen tulajdonos. Olyan jól gazdálkodott rajta, hogy nemsokára újabb birtokot vehetett: megvásárolta az Esterházyaktól a zólyommegyei Véglest, a Nagy Lajos-korabeli kastéllyal együtt. Feleségével együtt ide költözött. A régiek még emlékeznek azon a vidéken pazar fogadásaikra. Közben folytatta politikai munkálkodását is. Például ő folytatta le 1868-ban Lónyay Menyhért megbízásából a magyar államkölcsönre vonatkozó külföldi tárgyalásokat. Családjának egyik tagja rendelkezésemre bocsátott egy igen érdekes levelet. Ez Nemeskéri Kiss Miklósnak egy diplomáciai tervére vonatkozik. Tervezetet dolgozott ki ugyanis egy szövetségre vonatkozólag 111. Napóleon és I. Ferenc József között. A terv maga így szól: „Szövetségi szerződés Franciaország császára és Ausztria-Magyarország császára között. I. Olyan háború esetén, amely egyfelől Poroszország és Oroszország, másfelől Franciaország és Ausztria-Magyarország közt törne ki, a két utóbbi állam között véd- és dacszövetség áll fenn. II. Tíz nappal a hadüzenet után, amely akár Oroszország, akár Poroszország részéről a szerződő felek egyikéhez intéztetnek, a másik szerződő fél köteles hadat szenni a támadó államnak, vagy államoknak, és húsz napon belül köteles az ellenségeskedést megkezdeni. III. Külön békét egyik fél sem köt. IV. Tíz napon belül egyik fél sem köt fegyverszünetet. V. A békét csak a következő feltételekkel lehet megkötni: 1. A Rajna balpartja Franciaországé, amely Belgiummal és Hollandiával külön szerződésekben fog megegyezni. 2. Ausztria öt millió német lakossal gyarapszik saját területi választása szerint. 3. Alkotmányos lengyel királyságot kell felállítani osztrák trónörökléssel. Ez a Lengyelország orosz területből, Galíciából és Posenből alakul. 4. A német államszövetséget három csoporttá kell újra szervezni, északi, déli és keleti csoporttá. A keleti csoportból kizáratik Magyarország, amelynek garantálni kell függetlenségét és Ausztriával való perszonálunióját. VI. Románia érdekköre, amelynek mai autonómiája biztosíttatik, Törökország kezéből az osztrák császárnak, mint magyar királynak kezébe száll.“ A tervezetet Nemeskéri Kiss Miklós elküldte Napóleonnak egy levél kíséretében, melynek másolata fennmaradt. A levél szövege a következő: „Páris, 1867. április 4. Sire, — az aktuális események az uj hazámhoz, Franciaországhoz való mély ragaszkodás érzéseit keltik fel bennem, s arra indítanak, hogy élénken kívánjak Felségeddel személyesen találkozni és ha Felséged helyesli, terveit hasznosan szolgálni. Hogy Felségednek néhány gondolatot szeretnék kifejteni, amelyeknek a jelen körülmények nagy fontosságot adhatnak, az Magyarország felhatalmazásával történik, amely nagy várakozással függeszti tekintetét Felségedre és Franciaországra. Felséged bizonyára tudja, hogy 1859-ben az olasz király szolgálatában egy magyar brigád élén állottam. Tudja azt is, hogy 1866. május végén egy francia szerződés tervével bizalmasan küldettem Bismarckhoz, akivel ugyanazon év márciusában Magyarország nevében már kötöttem egy szerződést. Egyszóval 1849. óta soha semmi körülmények között nem tettem engedményeket Ausztriának, amely engem mindig sorompóban talált maga ellen. Nem kelthet tehát gyanút, ha ma azt állítom, hogy az osztrák császárság és a magyar nemzet között helyreállított egyetértés a magyarság részéről mélyen őszinte. A magyar nemzet jelszava: megbocsátani és meghalni. Az uralkodó, úgy látszik, megérti és értékeli a neki felajánlott lojális békülést és Ausztria, Solferino és Sadova császárja ismét magyar király lett, a dicsőemlékű Mária Terézia utóda. A tulajdonképpeni osztrák császárnak talán nem volna elég életereje, most azonban a magyar királyság odaadja neki férfias ellenálló erejét, és azt a vallásos hűséget, amely az eskü pillanatában a katonaságnál megingathatatlan. Ez egyik jellemző sajátsága a magyar nemzetnek, ha törvényes helyzetbe kerül. Felséged ezek után könnyen megértheti, mi volna a fontossága a szoros együttműködésnek Páris és Buda (a magyar király jelenlegi székhelye) között. Az ilyen együttműködés elveinek alapján van felhatalmazásom néhány gondolatot Felséged elé terjeszteni, ha Felséged kitüntet azzal, hogy magánkihallgatáson lesz kegyes fogadni. Felségednek hódoló szolgája Nemeskéri Kiss Miklós ezredes.“ A szövetségi tervezet s a levél rendkívül ér- sdekes. További méltatása a történetírás dolga, amelynek ritka és értékes adatai közé ezt a dokumentumot is be lehet sorolni. Hogy mi történt tovább a császár és az ezredes között, arra sincs adatom. A porosz-francia háború alatt Nemeskéri Kiss Miklós sainte-angei kastélyában maradt és háborús jótékonysággal foglalkozott. Bismarckkal való baráti összeköttetése folytán a megszálló német csapatok az egész vidéket megkímélték, ahol lakott. Később palotát vásárolt Párizsban, ahol részint a francia mágnásvilág fordult meg, részint minden nevezetes, kint járó magyar, mint Tisza István, Munkácsy Mihály, Justh Zsigmond, Reményi, Thaly Kálmán, Hubay Jenő. Nemeskéri Kiss Miklós után, aki 1902 április 27-én halt meg, négy gyermek maradt. Aladár fia felvette a Charron márki címet, diplomata volt és négy évvel ezelőtt meghalt. Pál fia, császári és királyi kamarás, helyettes államtitkár volt a magyar földművelési minisztériumban, hat évvel ezelőtt halt meg. Margit leánya feleségül ment Louis de Coudekerque-Lambrecht lovassági tiszthez, most özvegyen él Párizsban. Végül Miklós elvégezte Saumurben a lovassági hadapródiskolát, a francia hadsereg tisztje gyanánt szolgálta végig a világháborút és mint lovassági alezredes nyugalomba vonult. _________ Harsány Zsolt 8 PESTI HÍRLAP 1934. augusztus 30., csütörtök. LÉGÜGYI KIÁLLÍTÁS ILANO október 31-ig 70 és 50% utazási kedvezmény az összes olasz vasutakon. Kérjen utalványfüzetet bármely utazási irodában. CAVOUR C0RS0 SPLENDIDE DE LA VILLE AJÁNLHATÓ SZÁLLODÁK DR. H. DE MILAN MAJESTIC DIANA MARINO MEU BLE’ PALACE PLAZA (Compl.) PRINCIPE SAVOI A BIFFI V. Eman. VENDÉGLŐ - KÁVÉHÁZ BAR - SÖRCSARNOK NAPI HÍREK. — A tengerről. A tenger kétségtelenül a legizgatóbb tanulmány a természettudósnak. Hiszen a földgolyó 61 századrészét óceánok borítják. A tengerek pedig a föld kérgébe sokkal mélyebben ereszkednek le, mint ahogy a föld felszíne fölé emelkednek a legmagasabb hegyormok. Megannyi kérdés tolul előtérbe. A tenger nem mindig volt, az is született, lett s egyre fejlődik, változik. Miért sós? A kérdés már a nagy francia vegyészt, Lavoisier-t is foglalkoztatta. Szerinte a tenger sós voltát a folyóvizekben összehalmozódott és egységesített sók magyarázzák. Ez a magyarázat ma is megállja helyét. A folyóvizek szakadatlanul a szárazföld megolvasztott sóit hozzák a tengerbe. Van-e valami hatása a föld belső melegének a tenger hőfokára? A tenger némely helyütt nagyon mélyen ereszkedik le a föld kérgébe, például a Filippi-szigeteknél eléri a 10.000 méter mélységet, de azért vize ott sokkal melegebb, mint egyebütt. Újabban a hanggal való mérés által pontosan meg tudjuk állapítani a tenger mélységét. Annakelőtte ez az eljárás kezdetleges és bonyolult volt s megannyi tévedéssel járt. Manapság szinte gépiesen mérhetjük a tenger mélységét 20—20 méter távolságra, amint a hajó halad. A tenger fenekéről pontos térképek állnak rendelkezésünkre. Azt látjuk, hogy a tengerfenék is olyan, mint a föld felülete, hegyláncok koszorúzzák, völgyek szelik át, alföldek, fennsíkok, hatalmas hegyormok váltakoznak rajta. A tengerek jelentősen különböznek egymástól. Mindegyiknek megvan a maga jellege, egyénisége. Annyival csodálatosabb ez, mert a tengerek közvetlenül érintkeznek egymással. De azért hőfokuk, sós voltuk, növényzetük és állatviláguk merőben más. Például a Földközitenger vize sokkal szegényebb halakban, mint az Atlanti-óceáné. Ez azzal magyarázható, hogy a Földközi-tenger vizének vegyi összetétele kevésbé alkalmas bizonyos növények számára és így a halak sem igen keresik föl. — A HONSz díszjelvénye. A Kereszténypárt józsefvárosi szervezete kedden este társasvacsorát rendezett a Tisztviselő Kaszinóban. A megjelenteket dr. Baján Ferenc kerületi elnök köszöntötte, majd Lázár Ferenc a városházi koalíciós kormányzás hibáit tette szóvá. Vitéz dr. Csík László a keresztény politika erőteljesebb irányzatát sürgette. A vacsora keretében nyújtotta át Csák Boldizsár a HONSz díszjelvényét és oklevelét Müller Antal országgyűlési képviselőnek. Az ünnepelt meleg szavakkal mondott köszönetet és tett ígéretet arra, hogy a jövőben sem fog a nagy világégés szenvedő mártírjairól megfeledkezni.