Pesti Hírlap, 1934. augusztus (56. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-30 / 195. szám

é III. Napóleon s I. Ferenc József szövetségi terve. Már irtam­ egyszer a szabadságharc utáni ma­gyar emigráció egyik legérdekesebb alakjáról, Ne­meskéri Kiss Miklósról, aki a Bach-korszak alatt Kossuth diplomáciai megbízásaival fáradozott a külföldön s egy romantikus házasság révén Párizs­ban megtelepedvén, ott egyik számottevő tagja lett a francia arisztokrácia életének, bár magyarságát mindvégig megtartotta. Hogy nevét megemlítettem, ez nem egy ember emlékezését mozdította meg. Számos adatot közöl­tek velem, olyanokat, amelyek nem maradhatnak feljegyzés nélkül. Általában megérdemelne ez a rendkívül tarka és érdekes életű ember egy részle­tesebb életrajzot. Kár, hogy feljegyzéseit és okmá­nyait, amelyeknek egy időben veszedelmes lett volna nyilvánosságra jutniok, egyik hozzátartozója olyan gondosan elrejtette, hogy azokat senki többé meg nem találhatja. Huszonkilenc éves volt, mikor mint a szabad­ságharc ezredese, elkezdte diplomáciai útjait a kül­földön. Spanyolországban, Olaszországban és An­gliában volt feladata barátokat szerezni a magyar ügynek. A propagandának ritka személyes adomá­nyokkal fogott neki. Németül, franciául, olaszul, spanyolul és angolul jól beszélt anyanyelvén kívül. Ritka zenei érzék lakott benne, s amellett olyan szép tepor hangja volt, hogy Liszt Ferenc határo­zottan rábeszélte: menjen operaénekesnek. Nagy passzióval merült el a mathematika nehéz kérdései­ben. Azonkívül, bár alacsony termetű, de igen szép férfi volt. Leírása úgy hat, mint egy Jókai-regény­­alaké. Hogyan csinálta, hogyan nem, de ki tudta esz­közölni, hogy Viktória angol királyné magánki­hallgatáson fogadta. Ez a politikai kihallgatás ér­dekesen végződött. Beszélgetés közben zenére tere­lődött a szó, és a magyar ezredes megemlítette, hogy nagyon szeret énekelni. Viktória kiváncsi volt a hangjára. Ott helyben, a királyi palotában megénekeltette. Mathematikai érdeklődését pedig úgy elégí­tette ki Nemeskéri Kiss Miklós, hogy felvétette ma­gát a metzi francia vezérkari iskolába. Azt el is végezte. Majd utóbb megnősült. Házassága regé­nyes történetét már elmondtam, 1853 január 15-én vette feleségül Charron márki leányát, aki gróf Roysnak volt fiatal özvegye. Ezzel belekerült a legjobb francia arisztokráciába. A Charron-család a Brissac-, Mortemart-, Choiseuil-familiákkal tart szoros rokonságot. A fiatal pár a család Saint- Angeban fekvő történelmi kastélyába költözött, amely csakhamar találkozóhelye lett a magyar sza­badságharc nevezetesebb menekültjeinek. Kossuth Lajos, gróf Teleki László, Tü­rr István, Klapka, Guyon és mások hosszabb-rövidebb ideig laktak ebben a kastélyban, sőt egy Bethlen gróf és Schmi­­degg Kálmán ott is haltak meg és ott vannak elte­metve a szomszédos Villecerf falu kicsiny temető­jében. A magyar emigráns ezredesnek új otthoná­ban egy Thouvenel nevű diplomata volt birtokos szomszédja, ugyanaz a Thouvenel, aki később Franciaország konstantinápolyi nagykövete és kül­ügyminisztere is lett. Ez bemutatta Nemeskéri Kiss Miklóst 111. Napóleonnak. (Csak őt, mert az asz­­szony szigorúan ragaszkodott a Bonaparte­ előtti arisztokrácia hagyományaihoz és sohasem jelent meg a második császárság udvaránál.) III. Napó­leon azonnal megkedvelte a magyar emigránst és bizalmas természetű diplomáciai küldetésekre hasz­nálta fel. Ez viszont minden alkalmat megragadott, hogy befolyásával a magyar ügy mellett ügyesked­jék. Régóta sűrűn levelezett már gróf Cavourral s most lényeges része volt abban, hogy Cavour az Ausztria elleni állásfoglalásra tudta rávenni Na­póleont. Mikor a szardíniai kérdésben kenyértö­­résre került a dolog, Kiss Miklós gyorsan cseleke­dett: összehozta magánál egy nevezetes találkozá­son Kossuthot, Klapkát és Telekit Napóleon her­ceggel és Pietri szenátorral. A tanácskozás tárgya volt: magyar légiót szervezni Olaszország számára Ausztria ellen. A légió meg is alakult, 11. Viktor Emánuel Nemeskéri Kiss Miklóst nevezte ki ezre­desévé. Kiss részt vett a háborúban. Kitüntette ma­gát és vitézségi éremmel tért vissza Franciaor­szágba. A fent említett Napóleon herceg, aki tudvale­vőleg unokafivére volt III. Napóleon császárnak, elvette feleségül Klotild főhercegnőt, Viktor Emá­nuel leányát. Nemeskéri Kiss Miklós a herceg há­zassága után a ház legállandóbb és legbensőbb vendége lett. Itt is sok alkalmat talált, hogy a ma­gyar érdekeknek segítségére legyen. A kiegyezés után hazatérhetett, összeálloit gróf Szapáry Gyulával és ketten birtokot vettek Gödön. Gróf Szapáry később ráunt a birtokra, ő maradt az egyetlen tulajdonos. Olyan jól gazdálko­dott rajta, hogy nemsokára újabb birtokot vehetett: megvásárolta az Esterházy­aktól a zólyommegyei Véglest, a Nagy Lajos-korabeli kastéllyal együtt. Feleségével együtt ide költözött. A régiek még em­lékeznek azon a vidéken pazar fogadásaikra. Köz­ben folytatta politikai munkálkodását is. Például ő folytatta le 1868-ban Lónyay Menyhért megbízá­sából a magyar államkölcsönre vonatkozó külföldi tárgyalásokat. Családjának egyik tagja rendelkezésemre bo­csátott egy igen érdekes levelet. Ez Nemeskéri Kiss Miklósnak egy diplomáciai tervére vonatkozik. Ter­vezetet dolgozott ki ugyanis egy szövetségre vonat­kozólag 111. Napóleon és I. Ferenc József között. A terv maga így szól: „Szövetségi szerződés Fran­ciaország császára és Ausztria-Magyarország csá­szára között. I. Olyan háború esetén, amely egy­felől Poroszország és Oroszország, másfelől Fran­ciaország és Ausztria-Magyarország közt törne ki, a két utóbbi állam között véd- és dacszövetség áll fenn. II. Tíz nappal a hadüzenet után, amely akár Oroszország, akár Poroszország részéről a szer­ződő felek egyikéhez intéztetnek, a másik szerződő fél köteles hadat szenni a támadó államnak, vagy államoknak, és húsz napon belül köteles az ellen­ségeskedést megkezdeni. III. Külön békét egyik fél sem köt. IV. Tíz napon belül egyik fél sem köt fegyverszünetet. V. A békét csak a következő fel­tételekkel lehet megkötni: 1. A Rajna balpartja Franciaországé, amely Belgiummal és Hollandiával külön szerződésekben fog megegyezni. 2. Ausztria öt millió német lakossal gyarapszik saját területi választása szerint. 3. Alkotmányos lengyel király­ságot kell felállítani osztrák trónörökléssel. Ez a Lengyelország orosz területből, Galíciából és Po­­senből alakul. 4. A német államszövetséget három csoporttá kell újra szervezni, északi, déli és keleti csoporttá. A keleti csoportból kizáratik Magyaror­szág, amelynek garantálni kell függetlenségét és Ausztriával való perszonál­unióját. VI. Románia érdekköre, amelynek mai autonómiája biztosíttatik, Törökország kezéből az osztrák császárnak, mint magyar királynak kezébe száll.“ A tervezetet Nemeskéri Kiss Miklós elküldte Napóleonnak egy levél kíséretében, melynek máso­lata fennmaradt. A levél szövege a következő: „Pá­­ris, 1867. április 4. Sire, — az aktuális események az uj hazámhoz, Franciaországhoz való mély ra­gaszkodás érzéseit keltik fel bennem, s arra indíta­nak, hogy élénken kívánjak Felségeddel személye­sen találkozni és ha Felséged helyesli, terveit hasz­nosan szolgálni. Hogy Felségednek néhány gondo­latot szeretnék kifejteni, amelyeknek a jelen körül­mények nagy fontosságot adhatnak, az Magyaror­szág felhatalmazásával történik, amely nagy vára­kozással függeszti tekintetét Felségedre és Francia­­országra. Felséged bizonyára tudja, hogy 1859-ben az olasz király szolgálatában egy magyar brigád élén állottam. Tudja azt is, hogy 1866. május végén egy francia szerződés tervével bizalmasan küldet­tem Bismarckhoz, akivel ugyanazon év márciusá­ban Magyarország nevében már kötöttem egy szer­ződést. Egyszóval 1849. óta soha semmi körülmé­nyek között nem tettem engedményeket Ausztriá­nak, amely engem mindig sorompóban talált maga ellen. Nem kelthet tehát gyanút, ha ma azt állítom, hogy az osztrák császárság és a magyar nemzet között helyreállított egyetértés a magyarság részé­ről mélyen őszinte. A magyar nemzet jelszava: megbocsátani és meghalni. Az uralkodó, úgy lát­szik, megérti és értékeli a neki felajánlott lojális békülést és Ausztria, Solferino és Sadova császárja ismét magyar király lett, a dicsőemlékű Mária Te­rézia utóda. A tulajdonképpeni osztrák császárnak talán nem volna elég életereje, most azonban a ma­gyar királyság odaadja neki férfias ellenálló ere­jét, és azt a vallásos hűséget, amely az eskü pilla­natában a katonaságnál megingathatatlan. Ez egyik jellemző sajátsága a magyar nemzetnek, ha törvé­nyes helyzetbe kerül. Felséged ezek után könnyen megértheti, mi volna a fontossága a szoros együtt­működésnek Páris és Buda (a magyar király je­lenlegi székhelye) között. Az ilyen együttműködés elveinek alapján van felhatalmazásom néhány gon­dolatot Felséged elé terjeszteni, ha Felséged kitüntet azzal, hogy magánkihallgatáson lesz kegyes fo­gadni. Felségednek hódoló szolgája Nemeskéri Kiss Miklós ezredes.“ A szövetségi tervezet s a levél rendkívül ér- s­dekes. További méltatása a történetírás dolga, amelynek ritka és értékes adatai közé ezt a doku­mentumot is be lehet sorolni. Hogy mi történt to­vább a császár és az ezredes között, arra sincs ada­tom. A porosz-francia háború alatt Nemeskéri Kiss Miklós sainte-angei kastélyában maradt és hábo­rús jótékonysággal foglalkozott. Bismarckkal való baráti összeköttetése folytán a megszálló német csapatok az egész vidéket megkímélték, ahol lakott. Később palotát vásárolt Párizsban, ahol részint a francia mágnásvilág fordult meg, részint minden nevezetes, kint járó magyar, mint Tisza István, Munkácsy Mihály, Justh Zsigmond, Reményi, Thaly Kálmán, Hubay Jenő. Nemeskéri Kiss Miklós után, aki 1902 ápri­lis 27-én halt meg, négy gyermek maradt. Aladár fia felvette a Charron márki címet, diplomata volt és négy évvel ezelőtt meghalt. Pál fia, császári és királyi kamarás, helyettes államtitkár volt a ma­gyar földművelési minisztériumban, hat évvel ez­előtt halt meg. Margit leánya feleségül ment Louis de Coudekerque-Lambrecht lovassági tiszthez, most özvegyen él Párizsban. Végül Miklós elvégezte Saumurben a lovassági hadapródiskolát, a francia hadsereg tisztje gyanánt szolgálta végig a világhá­borút és mint lovassági alezredes nyugalomba vo­nult. _________­­ Harsány­ Zsolt 8 PESTI HÍRLAP 1934. augusztus 30., csütörtök. LÉGÜGYI KIÁLLÍTÁS ILANO október 31-ig 70 és 50% utazási kedvezmény az összes olasz vasutakon. Kérjen utalványfüzetet bármely utazási irodában. CAVOUR C0RS0 SPLENDIDE DE LA VILLE AJÁNLHATÓ SZÁLLODÁK DR. H. DE MILAN MAJESTIC DIANA MARINO MEU BLE’ PALACE PLAZA (Compl.) PRINCIPE SAVOI A BIFFI V. Eman. VENDÉGLŐ - KÁVÉHÁZ BAR - SÖRCSARNOK NAPI HÍREK. — A tengerről. A tenger kétségtelenül a legizgatóbb tanulmány a természettudósnak. Hiszen a földgolyó 61 századrészét óceánok bo­rítják. A tengerek pedig a föld kérgébe sokkal mélyebben ereszkednek le, mint ahogy a föld felszíne fölé emelkednek a legmagasabb hegy­ormok. Megannyi kérdés tolul előtérbe. A tenger nem mindig volt, az is született, lett s egyre fejlődik, változik. Miért sós? A kér­dés már a nagy francia vegyészt, Lavoisier-t is foglalkoztatta. Szerinte a tenger sós voltát a folyóvizekben összehalmozódott és egységesített sók magyarázzák. Ez a magyarázat ma is meg­állja helyét. A folyóvizek szakadatlanul a szá­razföld megolvasztott sóit hozzák a tengerbe. Van-e valami hatása a föld belső melegé­nek a tenger hőfokára? A tenger némely helyütt nagyon mélyen ereszkedik le a föld kérgébe, például a Filippi-szigeteknél eléri a 10.000 mé­ter mélységet, de azért vize ott sokkal mele­gebb, mint egyebütt. Újabban a hanggal való mérés által pon­tosan meg tudjuk állapítani a tenger mélységét. Annakelőtte ez az eljárás kezdetleges és bonyo­lult volt s megannyi tévedéssel járt. Manapság szinte gépiesen mérhetjük a tenger mélységét 20—20 méter távolságra, amint a hajó halad. A tenger fenekéről pontos térképek állnak rendel­kezésünkre. Azt látjuk, hogy a tengerfenék is olyan, mint a föld felülete, hegyláncok koszo­­rúzzák, völgyek szelik át, alföldek, fennsíkok, hatalmas hegyormok váltakoznak rajta. A tengerek jelentősen különböznek egy­mástól. Mindegyiknek megvan a maga jellege, egyénisége. Annyival csodálatosabb ez, mert a tengerek közvetlenül érintkeznek egymással. De azért hőfokuk, sós voltuk, növényzetük és állatviláguk merőben más. Például a Földközi­tenger vize sokkal szegényebb halakban, mint az Atlanti-óceáné. Ez azzal magyarázható, hogy a Földközi-tenger vizének vegyi összetétele ke­vésbé alkalmas bizonyos növények számára és így a halak sem igen keresik föl. — A HONSz díszjelvénye. A Kereszténypárt józsef­városi szervezete kedden este társasvacsorát rendezett a Tisztviselő Kaszinóban. A megjelenteket dr. Baján Ferenc kerületi elnök köszöntötte, majd Lázár Ferenc a városházi koalíciós kormányzás hibáit tette szóvá. Vitéz dr. Csík­­ László a keresztény politika erőteljesebb irányzatát sür­gette. A vacsora keretében nyújtotta át Csák Boldizsár a HONSz díszjelvényét és oklevelét Müller Antal ország­­gyűlési képviselőnek. Az ünnepelt meleg szavakkal mon­dott köszönetet és tett ígéretet arra, hogy a jövőben sem fog a nagy világégés szenvedő mártírjairól megfeledkezni.

Next