Pesti Hírlap, 1935. március (57. évfolyam, 50-74. szám)
1935-03-19 / 64. szám
14 Mi lesz a kormányozható léghajó jövője ? „Roosevelt elnök nem kér több költségelőirányzatot a törvényhozástól a ,,Macon" pótlására... A haditengerészet inkább a felderítő repülőgépeket pártolja... A kormányozható léghajó sorsa meg van pecsételve...“ Ilyen s hasonló kijelentésekkel kísérik amerikai tudósítások a nagy katasztrófa hírét, amely megdöbbentette a világot és gyászba borított minden, a haladásért, a technika diadaláért lelkesülő művelt embert. A helyzet valóban felette komoly a kormányozható léghajó, általában a sztatikus légijáróművek szempontjából. Ha Amerika tényleg feladja a „levegőnél könnyebb“ közlekedő eszközök gondolatát, akkor a világ három nagy léghajózó állama: Németország, Anglia és az Egyesült Államok közül már csak Németország marad a porondon, tekintve, hogy Anglia, az „R 101“ 1930-i balsorsa után, szintén visszalépett a léghajózástól. Már most: lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés. Várjon a léghajó jövője tényleg annyira reménytelen, hogy igazolja ezt a kishitűséget? Eddig túlságosan rövid idő telt el a szerencsétlenség óta, semhogy okairól és körülményeiről közelebbi támpontot szerezhettünk volna. De az eddigi szűkszavú leírások alapján felette valószínű, hogy a hajó ugyanolyan körülmények között roppant ketté a viharban, mint testvére, az „Akron“, két esztendővel ezelőtt. Többé-kevésbé minden közlekedési eszköz szenved az időjárás, az elemek zsarnoksága alatt és tomboló viharforgatagok a repülőgépet is komolyan veszélyeztetik. De könnyű belátni, hogy a léghajó, a maga óriási gázorsójával aránylag sokkal nagyobb támadófelületet nyújt a szélnek, mint a gépmadár teste, sebessége kisebb, mozgása nehézkesebb, mint a repülőgépé és könnyen előfordulhat, hogy olyan szélnyomások ébrednek felületén, amelyek egyidejűleg különböző irányban igyekszenek hajlítani, tördelni a roppant szivart. Korlátozott sebesség lehetőségei miatt nem kerülheti el oly gyorsan a veszélyes területeket, mint a repülőgép s mindez megnehezíti helyzetét kedvezőtlen időjárási viszonyok közepette. És ne felejtsük el azt sem, hogy a léghajó navigálása igen kényes feladat, nehezebb, mint a vizen járó hajóké. Mert ott csak síkon történik a kormányzás, két, kiterjedésben, a levegőben azonban a tér mindhárom dimenziójában kell vezetni egy óceánjáróméretű hajótestet. A legkisebb tévedés is végzetesen megbosszulhatja magát, mert a Természet nem kegyelmes és nem nézi el az emberi balfogásokat. A léghajók ellenségei, a rendszer eredendő fogyatékosságait bizonyítandó, hivatkoznak a szörnyű szerencsétlenségek sorozatára, amely véres fonálként húzódik végig a léghajózás háború utáni történetén. Íme csak néhány a sorból: 1921-ben az angol ..R 38“ pusztulása, a franciák Németországtól rekvirált és ,,Dixmuide“nek keresztelt hajójának viharkatasztrófája 1923-ban, 1925-ben az amerikai „Shenandoah“ tönkrezúzódása az orkánban, öt esztendővel utóbb az angol „Tt 101“ lesújtó tragédiája, amely az angol légjárás legjobbjait rántotta magával a megsemmisülésbe, a legújabb időkben pedig az „Akron" meg a „Maron" pusztulása, mely utóbbi eset a véletlen kedvezéséből még a legkevesebb emberáldozatot követelte. Mindez bizony a „levegőnél könnyebb“ elve ellenfeleinek malmára hajtja a vizet! Sajnos, ezek letagadhatatlan tények. Ám „ezzel szemben áll“ — a Slefer-jelentések stílusában szólva — németek dicsőséges „Graf Zeppelin“-jének tömeges óceán feletti repülései, több mint 33.000 kilométeres földkörüli utazása, sarkvidéki kirándulása és az utóbbi esztendőkben szinte rendszeresített és évenként 10—12-szer megismétlődő délamerikai járatai Friedrichshafen és Buenos Aires között. „Ezzel szemben áll a tény, hogy a hajó, létezése óta, a múlt esztendei menetrendszerű járatok végéig, összesen 300 utat tett meg, 18-szor kelt át az óceánon, 683.000 kilométert futott be és ezalatt 17.300 utast és 10.000 kg. terhet szállított. És mindez idő alatt bizony nem mindég élvezte Aeolus szélisten kegyeit, volt elégszer baja gonosz erejű széláramlatokkal, óceánfeletti viharokkal, melyek romlására törtek, anékül, hogy komoly veszedelembe sodorták volna. Ez pedig minden esetre amellett látszik bizonyítani, hogy a léghajó említett hátrányai ellenére sem kell, hogy okvetlen martalékává váljon szélsőséges időjárási viszonyoknak és hogy a németeket, a merevrendszerű léghajó feltalálóit és mestereit léghajóépítési és navigációbeli tapasztalataik terén még máig sem érte utól egyetlen más nemzet sem. Hogy a németeknek talán több szerencséjük volt?... Lehet. Annyi bizonyos, hogy a „Macon“ sorsa még nem jogosít fel bennünket arra, hogy a léghajó felett végképp pálcát törjünk. A „Graf Zeppelin- forgalmi léghajó, a szerencsétlenül járt amerikai hajók ellenben Marsot szolgálták. Az pedig nem mai megállapítás, hogy a kormányozható léghajó hadi értéke, a dynamikus légi járművekéhez képest elenyésző. A léghajó a béke szolgája s ezen a téren sokkal több hasznára lehet az emberiségnek, mint fegyverhordozói minőségben. Teherbírása, hatósugara nagyobb, mint a repülőgépé s jóllehet átlagsebessége alatta áll — és fog is mindég — a repülőgépének, igen nagy távolságokra felette alkalmas nagy terheket szállító légiközlekedési eszköz marad és ebben a szerepében még hasznos kiegészítőjévé válhatik a nagytávolságú, nemzetközi repülőgépforgalomnak. Forgalmi szolgálatban az utasok biztonsága az első- és főkövetelmény, a léghajóforgalomban ennélfogva éppoly, vagy ha lehet, még nagyobb gonddal veszik figyelembe az útvonal időjárási viszonyait, mint a hajózásban. Bár a „levegőnél könnyebb“, tehát az archimedesi elven alapuló légjárás gondolata idősebb, mint a dynamikus repülésé, a modern értelemben vett merevrendszerű k-»m'"lyozható té-*hajó még úgyszólván gyerm v‘ *geit szenvedi. És még nagyon messze van attól, amit szerkezeti kiforrottságnak nevezhetünk. A technika mai állása mellett lehetetlen a léghajótestet szilárdságilag közelítően is úgy méretezni, mint a vízi hajókét, hiszen a léghajóépítő mérnöknek minden kg. holt súllyal takarékoskodnia kell. De azért nagy erőfeszítések történnek, hogy a jelenlegi vázrendszer hiányosságait pótolják és fokozzák a hajótest szilárdságát. A mai szövetborítást szilárd fémlemezfedéssel cserélni fel: egyike az érdekes fejlődési irányoknak, amivel amerikai mérnökök kísérleteznek. A hélium pótlása hidrogénnel az „R 101“-hez hasonló esetek előfordulását küszöbölte ki (ez a hajó t. i. utasaival együtt porrá égett). És figyelemreméltóak a hajtóművel kapcsolatos újítások is, amelyek a léghajó fejlődését szintén új ösvényekre terelik amerikai kísérletek könnyű gőzturbinákkal és a németek Dieselmotorai. A Friedrichshafenben most épülő új óriás léghajó, a „von Blindenburg" (gyári száma. ..Z 129“), már ilyen takarékos üzemű erőgépeket kap. Mindent összevéve: a kormányozható léghajó, mint közlekedési eszköz még nem játszotta el végképp szerepét és korai lenne a ,,Macon" esete kapcsán végképp meghúzni a halálharangot a sztatikus légi járóművek felett. Hiszen ti. tengerhajózásban is hány szerencsétlenség fordul elő évente és mégsem gondol senki arra, hogy a világ tengerein, óceánjain megszüntessék a hajóforgalmat! Pedig a hajózás tudománya már sok ezer esztendős! Cy Caldwell, az egyik legnagyobb amerikai aviatikai folyóirat munkatársa, még az „Akron“ balesete nyomán támadt pesszimisztikus hangulat közepette így érvelt: „A léghajózás kezdete óta eddig vagy 110 nagy típusú léghajót építettek. Hol tartanánk ma a szárazföldi, vízi és légi közlekedésben, ha mozdonyokból, gőzhajókból és repülőgépekből is eddig csak 140 darabot építettek volna mindössze? Nemde az lenne a véleményünk, hogy e járóművek hibás alapelvből indulnak ki és örökké megbízhatatlanok maradnak?“.... Ilyen szemmel kell tekintenünk a „Macon“ tragédiáját és nem szabad elfelednünk, hogy minden fejlődés keserű és súlyos áldozatokkal jár. _______ Ernyei Frigyes. PESTI HÍRLAP 1935. március 19. kedd. A zalamegyei főispán beiktatása. Vitéz Tabódy Tibort, Zala vármegye új főispánját hétfőn ünnepélyes keretek között iktatták be tisztségébe. A vármegyeház nagytermét zsúfolásig megtöltötték a törvényhatósági bizottság tagjai és a mindenfelől beérkezett küldöttségek. A beiktató közgyűlést Bődy Zoltán alispán nyitotta meg. A közgyűlésre küldöttségileg hívták meg a főispánt, akit megérkezésekor nagy éljenzés fogadott. Az új főispán a hivatali eskütétel után székfoglaló beszédet mondott. Foglalkozott ezután az országban és a vármegyében is tapasztalható gazdasági bajokkal és bejelentette hogy már előkészület alatt áll a gazdaadósságok rendezésének ügye. A maga részéről mindent elkövet, hogy Zala vármegyében minél kevesebb legyen a baj és a panasz. A nemzeti egység gondolata nem képzelhető el máskép, mint a keresztény világnézet alapján. Beszéde végén hitet tett a felekezeti béke mellett. A székfoglaló után Petim József apátplébános mondott üdvözlő beszédet és biztosította a főispánt, hogy minden nemes és szép törekvésében támogatókra talál a törvényhatósági bizottság tagjaiban. Az új főispán ezután bejelentette, hogy dr. Body Zoltán megyei aljegyzőt és dr. Vida Ferenc szolgabirót tiszteletbeli főszolgabirákká, dr. Martos István és dr. Miklovics Dezső balatonfüredi szanatóriumi orvosokat tiszteletbeli vármegyei tisztifőorvosokká nevezte ki. A közgyűlés után a főispán fogadta a különböző küldöttségek tisztelgő látogatását. A kormányzóné nyomorenyhitő mozgalma. Horthy Miklósné nyomorenyhitő mozgalmára március 14-én a következő adományok érkeztek: Szalay Emil. Amerikában Béldi Ákosné. dr. Péterffi Gubiéle gyáron, a Justice for Run- táv. Ciberia Társa, Littengarg óceánrepülésének finanberg S. 10—10 pengő. dr. Hzirozója 1000 pengő Péteffy Ritth András. Polnauer Test- Károly 50 pengő. Pparbor Kor- vérek. Fehér Gyula 5—5 pennát 40 pengő, a Pestszent imge. dr. Kőti J.. dr. Pintér Karél főiskolai ifjúság magyar jós ügyvéd 5—3 pengő. Kgeti estélyének tiszta jövedelme István. Darmol Rt., Hálnál 33.34 pengő. Levente Egyesit Imre 2—2 pengő. Gronay Istvet Tibor szállás 26 21 pengő. ván. dr. Mokcsay Károly. Acél özv. Kovács-Sebestény Endre- Testvérek. Steiner Mór utóda, né. dr. Eredics Ferenc, Ma- Beretvás Hugó 1—1 pengő, gyár Mezőgazdák Állatértéked- Méca Endre: Fekete Györgyi Rt. 20—20 pengő, özv. grófné 50—50 fillér Zsebtükör. 1. Beszélgetés a pártkörben. — Mért lépett vissza a barátod a jelöltségtől! — Azt mondta, semmi kedve kínaiakat képviselni. — Hogyhogy? — Mert amikor leutazott a kerületbe, csupa kínait látott maga körül. _ 1 — Mindenki ferde szemmel nézte. 2. — Hallom, szerepeltél a listán. — Kitől hallottad! — A szabóm említette, hogy ott látta a nevedet a listán. — Miféle listán! — A fekete listán. 3. Menyasszony a vőlegényéhez: — Mért nem választatod meg magadat képviselőnek! — Gondolod, hogy van hozzá tehetségem! — Hogyne. Hisz annyit tudsz ígérni a DYMI. Angliában a kutyatenyésztés komoly jövedelmi forrás. Angliában a kutyatenyésztés elég régi foglalkozás, mert már közel nyolcvan évvel ezelőtt, 1859-ben Newcastle-ben rendeztek kutyakiállítást, de akkor még bizonyára nem gondolt arra senki, hogy lesznek olyan idők, amikor a kutyatenyésztés komoly jövedelmi forrás lesz. Ha sok a kutya az országban, az jólétre mutat. Ha ez igaz, akkor Anglia valósággal úszik a jólétben, mert a statisztikai adatok szerint minden tizedik emberre esik egy kutya. Ha egy-egy kutya eltartására napi 30 fillért számítunk, adó és állatorvos nélkül —, az évenként hozzávetőleg száz pengő, vagyis 300—400 millió pengőbe kerül évente az angol kutyatartás, ennyi pénz kerül forgalomba a kutyák révén, ami ezer és ezer embernek nyújt kereseti lehetőségeket. A kutyatenyésztés kezdete. Amikor is múlt század közepén a kutyakedvelők száma egyre növekedett Angliában, a tenyésztés körül volt valami kis csalás is. Abban az időben a dolgot nem vették nagyon komolyan s azt a kutyát, amely már egyszer nyert egy kiállításon, egyszerűen megnyitták, megfestették és kiállították más néven. Ezekből az esetekből gyakran per és botrány lett, amíg 1873-ban a tenyésztők és kiállítók egy csoportja megalakította a „Kennel Club"-ot, ami ma is megvan és tekintélye oly nagy, hogy szavát és véleményét minden kutyatenyésztő kötelezőnek ismeri el. A ..Kennel Club“ megszigorította a kiállítások rendezését, a kiállított kutyákról törzskönyvet vezetett. A bejegyzések száma szinte napról-napra növekedett, 1913- ban 19.000, ma 00.000 a „Kennel Club" törzskönyveibe bevezetett kutyák száma. A háború alatt a kutyatenyésztés nagyon visszafejlődött, mert a háborús élelmiszerhiány következtében tilos volt kenyeret, lisztet és húst kutyaetetésre felhasználni. Ebben az időben csak a „Kennel Club“ engedélyével lehetett tenyészteni és a nagytekintélyű egyesület csak olyan mértékben adta meg ezeket az engedélyeket, hogy az értékes tenyészanyag éppen csak hogy veszendőbe ne menjen. Kutyasztárok. A kutyatenyésztők életének legfontosabb eseménye a kiállítás. A legnevezetesebb a Cruft Die. Cruft jelenleg nyolcvan éves hetven évvel ezelőtt James Spratt-nál, a kutyakeksz gyárosnál volt tanonc. Tíz év múlva vezérigazgató lett belőle. Húsz év után pedig otthagyta Sprattot és azóta kutyakiállításokat rendez. Az első Cruft-kiállításon 300 kutya vett részt, a legutolsón tízezer. A kiállítások nyertes kutyasztárjai 250 fonttól 1000 fontig terjedő áron kelnek el. Különösen sokat keresnek azok, akik egy fel nem ismert fajkutyát fedeznek fel és vesznek meg. Egy „Airedale"-t valaki öt fontért vásárolt és ezer fontért adott f el. Többen skót terrierek fedeztetésével keresnek hetenként 150 200 pengőt. A nők és a kutyák. A kutyatenyésztést nagyban fellendítette a nők kutyaszeretete. Amikor 1894-ben Alexandra királyné elfogadta a női kutyatenyésztők körének védnökségét, egyszerre véget vetett annak a felfogásnak, hogy a kutyatenyésztés nem úri foglalkozás. Aszszonyok, akik az állattenysztés más ágával foglalkoztak azelőtt és a háborúból hazatért katonatisztek, akik nem tudtak máshol elhelyezkedni, rávetették magukat erre a pályára. A kutyatenyésztő nők azonban többségben vannak és úgy látszik, lassanként kiszorítják a férfikat ebből a jövedelmező foglalkozási ágból. Kutya-fogászok. Anligában oly nagy a kutyakultusz, hogy vannak fogászok, akik kutyakezelésre rendezkedtek be. Ha a kutyusnak lyukas a foga, betömik, koronát készítenek rá, a rosszat kihúzzák, sőt jobbmódú öreg kutyák csinos műfogsort is kaphatnak. Nagy a forgalom az állatorvosi rendelőkben és közel negyven vállalat foglalkozik kutyaélelem gyártással. Ezek között a legnagyobb a James Spratt-féle kutyakeksz-gyár, amelynek több holdon elterülő gyártelepe van. Mindebből látható,, hogy a kutyatenyésztés komoly jövedelmi forrás Angliában és ebben nagy szerepe van a divatnak. A tenyésztőnek fel kell ismerni, hogy a közönség pillanatnyilag melyik kutyafajtát kedveli. Akiben van üzleti érzék, s felismeri a helyzetet, sok pénzt szerezhet, de azért veszíteni is lehet a kutyaspekuláción. A belga kormány bevezeti a kötött devizagazdálkodást. Brüsszel, márc. 18. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A belga miniszterek és illetékes francia személyiségek között a „belga“ rögzítéséről Párizsban vasárnap folytatott tanácskozások után hétfőn a belga kormány elhatározta, hogy bevezeti a kötött devizagazdálkodást és állami devizahivatalt létesít. (Sz.) Az olasz-abessziniai tárgyalások megszakadtak. Genf, márc. 18. Abesszinia közölte a Nemzetek Szövetségével, hogy az Olaszországgal folytatott tárgyalások megszakadtak. Abesszinia kéri a Nemzetek Szövetségét, hogy a tanácshoz intézett beadványát a lehető leggyorsabban tegyék mérlegelés tárgyává.