Pesti Hírlap, 1935. augusztus (57. évfolyam, 173-197. szám)

1935-08-01 / 173. szám

1935. augusztus 1., csütörtök. PESTI HÍRLAP miniszterrel, valamint Litvinov külügyi népbiztossal még az éjjeli órákban újabb ta­nácskozásra ül össze, amelyen a beérkezett válaszoknak megfelelően véglegesen megszer­kesztik a megegyezési formulát. A miniszterelnök azzal bocsátotta el az újságírókat, hogy reggelre lehetségesnek tartja a végleges meg­állapodást. Ilyen körülmények között érthető, hogy a fran­cia delegáció körében nagy optimizmus uralkodik. Hangoztatják, hogy csütörtök estig feltétlenül meg­lesz az eredmény, amely lehetővé teszi, hogy az Olasz-abesszin viszály ügyében a békéltető bizottság folytassa tevékenységét és arra is van remény, hogy a békéltető bizottság tárgyalásai olyan mederbe te­relődnek, amely lehetővé teszi, hogy a Népszövetség­nek nem kell majd foglalkoznia az áldatlan üggyel. Azt remélik ugyanis, hogy augusztus 25-éig — ami­korra a népszövetségi tanácsot újból létre kell hívni, ha nem jönne létre az olasz-abesszin viszály elsimí­tása — sikerül az egész abesszin kérdést megoldani. Genf, juli 31. A népszövetségi tanácsülést kö­vető francia-angol megbeszéléseken ma este a két nagyhatalom megállapodott a határozati javaslat tervezetének bizonyos alapvonalaiban, amelyek az olasz-abesszin viszálynak mind formális, mind ér­demi elintézését előkészítik. E tervezet főbb pontjai a következők: 1. Lehetőséget biztosítani az egyeztető és dön­tőbíróság új ülésezésére. 2. Belemennek az olasz-abesszin viszony kérdé­sébe általánosságban is . Anglia, Franciaország és Olaszország köteleznék magukat, hogy haladéktala­nul tárgyalásokat kezdjenek e kérdés magváról az­zal a céllal, hogy augusztus 25-ig létrehozzák a meg­egyezést. 3. Olaszország kötelezi magát arra, hogy az erőszak alkalmazásától tartózkodik. Ezt a harmadik pontot Anglia és Franciaország között még nem tisztázták teljesen, attól egészen el­tekintve, hogy Olaszország kifogásolja a határidő nélküli kötelezettség vállalását. Mussolini mindenre elkészült! Párizs, juli 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A L'Intransignant délben megjelent száma Mussolini olasz miniszterelnök nyilatkozatát közli, amelyet Pierre Benoit, az ismert francia regényíró és publicista előtt tett Benoit kéthónapi abessziniai tanulmányút után most tért vissza Franciaországba és hazautaztában kihallgatáson volt Mussolininál. — Háború esetén — mondotta Mussolini — rám nézve a legkedvezőtlenebb feltevés az, hogy Etiópia egységesen lép fel ellenem. Előre megfontoltam ezt a nehézséget, mi­ként valamennyi más nehézséget is és gondoskodtam azokról az eszközökről, amelyek szükségesek e nehézségek leküzdésére. Már sok hadi­anyagom van odalent, sok katonám is. Kétszer any­­nyit, sőt háromszor annyit is oda fogok küldeni, ha szükségét látom. Nem vagyok a kicsinyesség embere, el tudom képzelni, hogy a négus tájékoztatva van eszközeimről, szándékaimról, tehát neki is meg kell fontolnia, ha kalandos lépéseket tesz, ennek követ­kezményeit és a tények tudatában kell meghoznia döntését. Benoitnak az Európában várható eseményekkel kapcsolatos kérdésére Mussolini a következőket vála­szolta: — Szeptember végén Olaszország európai hatá­rain mindenütt ott, ahol annak meg kell lennie. 200.000 emberem fog állani, ennek a seregnek a fele motorizálva lesz, ha pedig a körülmények megköve­­­telik, egymillió emberem lesz ott. Ha szükség lesz rá, még több embert is fegy­ver alá hivo­k, de biztosíthatom önt, senkinek sem lesz kedve arra, hogy izgága legyen.­­Az etiópiai ügy semmiképpen sem alkalmas arra, hogy meggyengítse európai eshetőségeinket és inkább mozgósítási gyakorlatnak tekintem. (Sz.) A császár újabb nyilatkozata: Addiz Abea, juh 31. (Inf.) Hailé Szelasszié abesszin császár kedden este a szokásos h­eti sajtó­­konferencián újabb érdekes nyilatkozatot tett. A csá­szári palotában ez alkalommal a szokottnál nagyobb számban jelentek meg a külföldi újságírók, tekintet­tel arra, hogy az utóbbi napokban számos újságíró érkezett az abesszin fővárosba. A négus nyilatkoza­tának legérdekesebb mozzanata, hogy határozottan engedékenyebb volt és­ kijelentette, hogy hajlandó gazdasági engedményekre. Az abesszin császár sajtónyilatkozatában minde­nekelőtt hangoztatta, hogy az abesszin nép zárt egy­ségben áll mögötte és az utolsó csepp vérig harcolni akar idegen hatalmak becsvágya ellen, amellyel abesszin területre törnek. A császár kiemelte, hogy az egyes törzsek között e tekintetben nincsen széthú­zás. A négus ezután emelt hangon a világ közvéle­ményéhez fordult és hangoztatta, hogy Abesszínia soha nem ismeri el idegen nép fennhatóságát. Az abesszinek évszázadok óta élvezik a szabadságot és szabadok akarnak maradni.­­ Ha azonban európai és nyugati nemzetek be­folyását hajlandók leszünk elismerni — mondotta a császár —, úgy ez kizárólag gazdasági térre szorít­kozhat és sohasem politikai térre. Az angol kormány megerősíti az addiszabebai követség őrségét. London, júl. 31. (Inf.) Az angol kormány sür­gős intézkedéseket tett az addiszabebai angol­ követ­ség megerősítésére. Az abesszin fővárosban az angol követséget eddig húsz indiai katonából és egy angol tisztből álló követségi őrség őrizte. A jövőben öt an­gol tiszt parancsnoksága alatt száz színes katonából álló őrség látja el a követségen a szolgálatot. Azon­kívül gondoskodás történt, hogy a muníció- és élelmi­­szerkészletet is megfelelően gyarapítsák, olyképpen, hogy ezek a készletek hathónapi időtartamra legye­nek elegendők. Bornemisza Gézát nevezték ki iparügyi miniszterré. Egyelőre tovább vezeti a kereskedelmi és közlekedési minisztériumot is. Petneh­ázy Antal iparü­gyi államtitkár marad. A hivatalos lap legközelebbi száma közli a kor­mányzói kéziratot, amely Bornemisza Géza kereske­delmi minisztert az újonnan létesített ipari minisz­térium élére iparügyi miniszterré nevezi ki s egyben megbízza továbbra is a megcsonkított hatáskörű ke­reskedelemügyi és közlekedési minisztérium vezeté­sével. A kinevezés a meglepetés erejével hatott úgy politikai, mint gazdasági körökben, mert hosszú idő óta mint befejezett tény élt a köztudatban, hogy az ipari minisztérium élére Petneh­ázy Antal államtit­kár, a miniszterelnök volt személyi titkára kerül. Petneházyt egyenesen abból a célból nevezték ki ál­lamtitkárrá a kereskedelmi minisztériumba, hogy elő­készítse a minisztérium kettéválasztását és megszer­vezze az ipari ügyek új minisztériumát. Amikor a minisztérium kettéválasztására vonat­kozó törvény hatályba lépett, Petneházy hozzáfogott az új minisztérium hatáskörének megszervezéséhez és ő irányította az előkészítő munkálatokat egészen az utolsó napokig. Az új minisztérium tisztviselői kara élén Petneházy is az iparügyi minisztériumba nyert beosztást, államtitkári rangban, míg Tommy Géza és Wineckler István államtitkárok a kereskedel­ mi­nisztérium státusában maradtak. Politikai körökben úgy tudták, hogy ez csak átmeneti állapot s mihelyt a minisztérium hivatalosan is megkezdi működését, Petneházyt miniszterré nevezik ki az iparügyek élére. Mára azonban váratlan fordulat állott be ebben a kérdésben, ipari miniszterré az elterjedt hírek elle­nére nem Petneházyt, hanem­ Bornemisza Gézát ne­vezték ki, aki új tárcája mellett megtartja egyelőre a régit is. Bornemisza ipari minisztersége tulajdon­­képpen már hónapokkal ezelőtt fölmerült, amikor Gömbös Gyula miniszterelnök bejelentette a k­ormány tervét a kereskedelem és az ipar minisztériumának különválasztására. Néhány hete annak, hogy Petne­házy személye került előtérbe, sőt a kormányhoz kö­zelálló sajtóban a legutóbbi napokban kinevezését mint befejezett tényt közölték. Bornemisza kinevezését a kormánypárt körében azzal magyarázzák, hogy régi és mélyebb kapcsolata van az iparral, éveken át vezetője volt egy nagy ipari vállalatnak. A kereskedelmi minisztérium viszont kifejezetten kereskedelmi és közlekedési szakembert kíván meg. A kereskedelmi és közlekedési miniszté­rium egyelőre nem kap új gazdát, ideiglenesen Bor­nemisza fogja vezetni továbbra is. Az új miniszteri kinevezés előzményeire nézve illetékes helyen a következő felvilágosítást adták: — Az iparügyi miniszteri tárca betöltése az ere­deti elgondolásoknak megfelelően történt és az idő­közben felmerült kombinációk kizárólag a közönség köréből valók voltak. A hivatalos lap csütörtöki száma közli az ipar­­ügyi miniszter kinevezésére vontkozó alábbi kor­mányzói kéziratokat: A magyar királyi miniszterelnök előterjesz­tésére Bornemisza Géza volt magyar kereskede­lemügyi minisztert, országgyűlési képviselőt, ma­gyar királyi iparügyi miniszterré kinevezem és egyúttal a magyar királyi kereskedelem- és közle­kedésügyi minisztérium ideiglenes vezetésével megbízom. A nevezetthez intézett kéziratomat idezárom. Kelt Kenderesen, 1935. évi augusztus hó 1. napján. Horthy s. k., Vitéz Gömbös Gyula s. k. ELIDA HAJÁPOLÁS A hírnév — kötelez! Ezt a szabályt tartotta az ELIDA szem előtt, amikor a mai kor, a mai igények haladásával lépést tart. Új alkáliamentes minőségében egyedülálló ha­tású, mert a hegyi kamilla 70-szeres kivo­natát tartalmazza. A haj fényét visszaadja ! Eredeti szőkesége ragyogni fog! Selymes, bársonyossá lesz a haji Szürke mészfátyol eltűnik! Ondoláció, frizura jól tartanaki Utánöblítés felesleges! ELIDA SPECIAL SHAMPOO KAM­ILLOFLOR SZŐKE HAJHOZ CSODÁLATOS V. Sötét haj ápolószerei ELIDA- BRUNETAFLOR ,speciális shampoo mely a tisztán növényi­ ere­detű Hequis-t tartalmazza. Kedves Bornemisza! A magyar királyi mi­niszterelnök előterjesztésére Önt magyar királyi iparügyi miniszterré kinevezem és egyúttal a ma­gyar királyi kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium ideiglenes vezetésével megbízom. Kelt Kenderesen, 1935. évi augusztus hó 1. napján. . . . v.v. Horthy s. k., Vitéz Gömbös Gyula s. k. A debreceni gazdákat a kisgazdapárt petíciójának visszavonására akarják bírni. Debrecenből jelentik: A közigazgatási bíróság szeptember 9-re tűzte ki a debreceni választás ellen beadott petíció tárgyalását .A legutóbbi képviselő­választáson tudvalevőleg a független kisgazdapárt listáját már az ajánlásoknál végleg elutasították.. A kisgazdapárt emiatt panasszal támadta meg a vá­lasztást s a panaszirathoz mellékelték Visky Sándor kúriai biró választási főbiztos óvását és dr. Debre­­czeni Barna választási elnök különvéleményét. A panaszt több mint nyolcszázan írták alá, akik nem­csak a választás megsemmisítését kérték, hanem hi­vatkoztak arra is, hogy ha aláírásuk más listán sze­repelne, az feltétlenül hamis, mert ők csak a független kisgazdapárt listáját írták alá. A választáson man­dátumhoz jutott három párt most mozgalmat indí­tott, hogy az aláírókat nyilatkozatra bírja, hogy von­ják vissza a petíció benyújtásához való hozzájárulá­sukat, vagy állítsák azt, hogy az az aláírásuk he­lyes, amely az ajánlásoknál más párt ívein szere­pel. Arra számítanak, hogy a petíció 850 benyújtója közül 330-et rábírnak az aláírás visszavonására és ebben­ az esetben nem lévén kellő számú benyújtó, a közigazgatási bíróság a panaszt elutasítja. A pártok eljárása Debrecenben meglehetős fel­tűnést keltett. Hegymegi Kiss Pál nagy eréllyel tilta­kozik az akció ellen és nyílt levélben kérte fel válasz­tóit, hogy ne üljenek fel az ellenpárt csábításának. „Utolsó kísérlete ez azoknak — írja nyílt levelében —, hogy a tisztességes paraszt aláírókat rávegyék arra, hogy a petíciót visszavonják. Kérek minden tisztes­séges embert, ne üljön fel ezeknek a kísérleteknek. Tartsanak ki és ha valami megtévesztési kísérlet tör­ténik, azonnal jelentsék pártomnak, hogy az illetők ellen a bűnvádi feljelentést megtehessem. A debreceni kamara nem tartja időszerűnek az ügyvédi rendtartás reformját. Debrecenből jelentik: Az ügyvédi kamara vá­lasztmánya rendkívüli ülést tartott, amelyen foglal­kozott az igaz­ságügyminiszternek az ügyvédi rend­tartásról szóló javaslatával. Az elnöklő dr. Hegedűs Jenő alelnök kifejtette, hogy a mai gazdasági válság­tól lázas helyzet nem alkalmas állandó jellegű tör­vényalkotásra az ügyvédi rendtartás terén. Helyesebb tehát a régi törvény mellett megmaradni, mert a tervezet körüli ellentétek könnyen elterelhetik az ér­deklődést az ügyvédi kar egyéb, megoldást követelő súlyos problémáiról, amelyeknek rendezése ma sok­kal fontosabb, mint az ügyvédi rendtartás. A választ­mány nagy helyesléssel fogadta az elnök előterjesz­tését s elhatározta, hogy felszólítja tagjait, tegyék­­mos­t észrevételeiket a törvénytervezetre és azok alap­­­­ján fog állást foglalni a kamara közgyűlése a javas­­­­lattal szemben. 3 El

Next